http://nepzenetar.fszek.hu/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Ethnosound1 2026-06-05T06:48:13Z Szerkesztő közreműködései MediaWiki 1.20.3 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/F%C3%A1jl:Ya_msafer_zongora.mp3 2011-09-27T10:01:45Z

<p>Ethnosound1: </p> <hr /> <div></div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/F%C3%A1jl:Rai-cheb_mami.mp3 2011-09-27T09:58:52Z

<p>Ethnosound1: </p> <hr /> <div></div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/F%C3%A1jl:Rai-cheb_khaled.mp3 2011-09-27T09:57:24Z

<p>Ethnosound1: </p> <hr /> <div></div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/F%C3%A1jl:Oud_concerto.mp3 2011-09-27T09:46:15Z

<p>Ethnosound1: </p> <hr /> <div></div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/F%C3%A1jl:Munir_Bashir-Taqs%C3%AEm_lami.mp3 2011-09-27T09:40:53Z

<p>Ethnosound1: </p> <hr /> <div></div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/F%C3%A1jl:Munir_Bashir-Taqs%C3%AEm_awj.mp3 2011-09-27T09:35:42Z

<p>Ethnosound1: </p> <hr /> <div></div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/F%C3%A1jl:Mohamed_abdel_wahab-kathwet_habibi.mp3 2011-09-27T09:31:37Z

<p>Ethnosound1: </p> <hr /> <div></div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/F%C3%A1jl:Marokko-Taqacid.mp3 2011-09-27T09:30:08Z

<p>Ethnosound1: </p> <hr /> <div></div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/F%C3%A1jl:Marokko-noi_enek_bendirrel.mp3 2011-09-27T09:29:01Z

<p>Ethnosound1: </p> <hr /> <div></div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/F%C3%A1jl:Les_musiciens_du_nil-taksim_mizmar.mp3 2011-09-27T09:27:41Z

<p>Ethnosound1: </p> <hr /> <div></div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/F%C3%A1jl:Les_musiciens_du_nil-taksim_arghoul.mp3 2011-09-27T09:27:12Z

<p>Ethnosound1: </p> <hr /> <div></div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/F%C3%A1jl:Les_musiciens_du_nil-enek.mp3 2011-09-27T09:26:20Z

<p>Ethnosound1: </p> <hr /> <div></div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/F%C3%A1jl:Kanun-zongora.mp3 2011-09-27T09:25:28Z

<p>Ethnosound1: </p> <hr /> <div></div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/F%C3%A1jl:Jilala_Dhikr.mp3 2011-09-27T09:21:49Z

<p>Ethnosound1: </p> <hr /> <div></div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/F%C3%A1jl:Guembri_solo.mp3 2011-09-27T09:21:08Z

<p>Ethnosound1: </p> <hr /> <div></div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/F%C3%A1jl:Gnawa_jam.mp3 2011-09-27T09:18:14Z

<p>Ethnosound1: </p> <hr /> <div></div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/F%C3%A1jl:Farid_el_atrache-oud_taksim.mp3 2011-09-27T09:16:10Z

<p>Ethnosound1: </p> <hr /> <div></div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/F%C3%A1jl:Egyiptomi_szinti.mp3 2011-09-27T09:09:11Z

<p>Ethnosound1: </p> <hr /> <div></div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/F%C3%A1jl:Egyiptomi_impresszionista_zongora.mp3 2011-09-27T09:07:32Z

<p>Ethnosound1: </p> <hr /> <div></div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/F%C3%A1jl:Al-andalus_oud_taksim.mp3 2011-09-27T09:01:14Z

<p>Ethnosound1: </p> <hr /> <div></div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/F%C3%A1jl:Al-andalus_mawwal_al-hiyaz_al-kabir-2.mp3 2011-09-27T08:58:01Z

<p>Ethnosound1: </p> <hr /> <div></div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/F%C3%A1jl:Al-andalus_mawwal_al-hiyaz_al-kabir-1.mp3 2011-09-27T08:55:31Z

<p>Ethnosound1: </p> <hr /> <div></div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/F%C3%A1jl:Al-andalus_cheikh_salah_taksim.mp3 2011-09-27T08:54:42Z

<p>Ethnosound1: </p> <hr /> <div></div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Dranyen 2011-09-26T04:58:36Z

<p>Ethnosound1: Új oldal, tartalma: „Dranyen (t: sgra-snyan) tibeti hosszúnyakú lant, vagy mandolin. A dranyen hat húros pengetős hangszer, amelyen kézzel játszanak. Nevének jelentése, kellemesen hang…”</p> <hr /> <div>Dranyen (t: sgra-snyan) tibeti hosszúnyakú lant, vagy mandolin. A dranyen hat húros pengetős hangszer, amelyen kézzel játszanak. Nevének jelentése, kellemesen hangzó. Tibet nemzeti hangszere, a népdalok legfontosabb kísérő hangszere. Az egész himalájai régióban használatos, csak a formája és a neve más és más, azaz mindenütt megvan a helyi verziója. Nepálban Tungana a neve, és kisebb, mint a tibeti dranyen. Mindkettő indiai eredtet sejtet.<br /> <br /> ==Kapcsolódó oldalak==<br /> [[Tibeti hangszerek]]</div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Pivang 2011-09-26T04:57:50Z

<p>Ethnosound1: Új oldal, tartalma: „Pivang (t: pi-lbang) tibeti fidula, vagy csőlant, amit horcsinnek (t: hor-chin) is neveznek. Két húrja van, és a végén állatfej faragás található. Vonóval (t: g…”</p> <hr /> <div>Pivang (t: pi-lbang) tibeti fidula, vagy csőlant, amit horcsinnek (t: hor-chin) is neveznek. Két húrja van, és a végén állatfej faragás található. Vonóval (t: gzu) szólaltatják meg, úgy hogy a vonó mindig csak az egyik húrt érinti. A húrjait kvint távolságra hangolják, s a vonószálakat a húrok közé kell beszorítani. A hangszer egy rezgőtestből (t: rja-ma), egy 76 cm hosszú lándzsából (t: gzun-sin), egy forgóból (t: gcus-phur), két húrból (t: rgyud-skud), egy membránból (t: tin-pe), és egy hármas zsinór nyeregből áll. A lándzsáját általában bambuszból készítik. A tibeti pivang indiai eredetű, de rokonságot mutat a mongol morinhuurral (m: моринхуур).<br /> <br /> ==Kapcsolódó oldalak==<br /> [[Tibeti hangszerek]]</div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Grics%C3%B6pa 2011-09-26T04:56:51Z

<p>Ethnosound1: Új oldal, tartalma: „Gricsöpa (t: sgri-mchod-pa) éneklő edény (singing bowls). Az éneklő edény eredtét tekintve egy a buddhista oltáron felajánlási tálként használatos szakrális…”</p> <hr /> <div>Gricsöpa (t: sgri-mchod-pa) éneklő edény (singing bowls). Az éneklő edény eredtét tekintve egy a buddhista oltáron felajánlási tálként használatos szakrális eszközből, a tingből (t: ting) avanzsálódott hangszerré. A szertartási tálban benne lévőket, mint árpa, virág, rizs, víz, vaj a közepén kanóccal, rendre az isteneknek kínálják fel. Bár az éneklő edény csodálatos zengzetes hanggal bír, mégsem hangszer, sokkal inkább a meditációs gyakorlatok praktikus eszköze. Az éneklő edényt meditáció elősegítése mellett, még gyógyításra és a negatív energiáktól való megtisztításra használják Tibetben. Néhány bön iskola máig gondosan titokban tartja, az ennek az eszköznek a használatához kötődő tudását. Az éneklő edényeket a hagyományos tibeti kultúrában nem is alkalmazták hangszerként, az ilyenfajta használata egészen új keletű. Hangszerként a nyugati zenekultúrában indult el a karrierje. <br /> <br /> Az éneklő edény 10-50 cm átmérőjű, fekete vagy aranyszínű tál, amelynek a külső oldalára körbe az „Om mani padme hum” mantrát írják fel. A kézi munkával előállított edényeknek egyedi hangja van. Hagyományosan hét fém ötvözetéből készítik őket. A hét fém a hét bolygó hatását, befolyását testesíti meg, ezek: az arany a Napét, az ezüst a Holdét, a higany a Merkúrét, a réz a Vénuszét, a vas a Marsét, az ón a Jupiterét és az ólom a Szaturnuszét. A tibeti éneklő edény hangja a „hum” mantra természetes harmóniáját fejezi ki. Ezt a hangzást úgy lehet elérni, hogy egy fa rudat a tál szélének belső felén, gyengéden fokozatosan körkörösen végighúzunk. Ilyenkor az edény rezonálni kezd, és a hangja egyre erősödik.<br /> <br /> ==Kapcsolódó oldalak==<br /> [[Tibeti hangszerek]]</div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Dilpu 2011-09-26T04:56:11Z

<p>Ethnosound1: Új oldal, tartalma: „Dilpu (t: dril-bu, sz: ghaṇṭā) oltárcsengő vagy kéziharang. Anyaga harangréz. A többi zenei instrumentumot is nagyra értékelik, de közel sem bírnak annyi szi…”</p> <hr /> <div>Dilpu (t: dril-bu, sz: ghaṇṭā) oltárcsengő vagy kéziharang. Anyaga harangréz. A többi zenei instrumentumot is nagyra értékelik, de közel sem bírnak annyi szimbolikus jelentőséggel, mint a dilpu. Az oltárcsengő tibeti buddhista szertartásokon, mint a dordzse (t: rdo-rje, sz: vajra) párja álladóan jelen van. A ghantá egyfelől a jelenségvilágot szimbolizálja, hiszen a harang hangja múlékony, észlelhető, de meg nem ragadható, másfelől női aspektusként a bölcsesség (t: gshen-rab, sz: prajña) és a könyörületesség jelképe. A bölcsesség egyben a módszer és az együttérzés egyesítése. A dilpu nyele általában féldorzséban végződik, s a dordzse öt ága az öt bölcsességet (t: ye-she nga) fejezi ki. A harang nyele három részre bontható, a fejrész dorzse-tudatot, míg a középső harmad, melyen egy buddha-arc látható a dordzse-beszédet, az alsó rész a dordzse-testet jelképezi. A középső harmad buddha koronája a számbóghakája öt bizonyosságát fejezi ki. A buddha képmás a beszédet és a bódhiszattva nyolc velejáróját jelképezi. A buddha-arc alatt egy kancsó-szimbólum látható. A harangrész tövénél pedig lótusz-jelkép található. A harang felső felületén körkörösen nyolc gyökér-szótag (t: laṁ, baṁ, maṁ, tsuṁ, paṁ, bhruṁ, taṁ, draṁ) domborodik ki. A harangtest shalmé khang (t: gzhal-med khang) mandalájaként értelmezhető. A harangtest alsó részén körbe egy függőleges dordzse-sor díszítés található. A harang által bezárt üresség a test (t: sku) megfelelője. Az oltárcsenegő belsejében az OM AH HUM gyökérmantrák találhatók. A szertartás során a szerzetes bal kezében tartja, és a jobb kézben tartott vadzsrával keresztezve a két elv misztikus egyesülését fejezik ki. Az oltárcsengőnek kilenc típusa ismeretes. Az első a nyangdil (t: myang-dril) Indiában használatos. A következő négy Tibetben, ezek a thekcsen dilpu (t: theg-chen dril-bu), a gyüde okmi dilpu (t: rgyud-sde ’og-m’i dril-bu), a gyüde kongmi dilpu (t: rgyud-sde gong-m’i dril-bu) és a lungdil (t: rlung-dril). Kettő Dergében, ezek a derge sakangma (t: sde-dge sha rkang-ma) és a cshögyel dilpu (t: chos-rgyal dril-bu). Kínában két típusa ismeretes, ezek a gyadil (t: rgya-dril) és a gyacsu thikma (t: rgya-chu thig-ma).<br /> <br /> ==Kapcsolódó oldalak==<br /> [[Tibeti hangszerek]]</div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Tingse 2011-09-26T04:55:31Z

<p>Ethnosound1: Új oldal, tartalma: „Tingse (t: ting-shas, ting-shags, m: denšik, дєнших) kis- vagy ujjcintányér. Az átmérője kb. 8 cm, a cintányér-pár egy zsinórral vagy bőrszíjjal van öss…”</p> <hr /> <div>Tingse (t: ting-shas, ting-shags, m: denšik, дєнших) kis- vagy ujjcintányér. Az átmérője kb. 8 cm, a cintányér-pár egy zsinórral vagy bőrszíjjal van összekötve. Hét fém ötvözetéből készítik, akárcsak az éneklő edényt, de az egyszerűbb anyaga lehet kanál ezüst. A cintányérok alsó oldalán általában az „Om mani padme hum” mantra szanszkrit vagy tibeti betűs felirata olvasható, azonban ez kerülhet a külső felére is. A külső oldalán a buddhista nyolc szerencsés bélyeg szimbólumát láthatjuk kidomborodni. A külső oldalára olykor sárkánymotívumot vésnek. A használata úgy történik, hogy a vízszintes pozícióban, a külső széleit finoman összeütik. Mind a lámák, mind a laikusok gyakorlatában szerepet kap. Elsősorban a személyes meditációk és felajánlások során használják. Az imák során a buddha szellemiségének megidézésére, és hang felajánlásra szolgál. Használata a hagyomány szerint együttérzésből és nagylelkűségből az éhes szellemek (t: yi-dvags, sz: preta) kívánságának kielégítését szolgálja. Ma a test és a szellem harmonizálására, valamint az energia blokkok diagnosztizálására is alkalmazzák.<br /> <br /> ==Kapcsolódó oldalak==<br /> [[Tibeti hangszerek]]</div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Szilnyen 2011-09-26T04:54:57Z

<p>Ethnosound1: Új oldal, tartalma: „Szilnyen (t: sil-snyan) cintányér. Átmérője kb. 40 cm, tányérja belülről kifelé vékonyodó. A szilnyent függőlegesen tartják, és vízszintes irányba ütik …”</p> <hr /> <div>Szilnyen (t: sil-snyan) cintányér. Átmérője kb. 40 cm, tányérja belülről kifelé vékonyodó. A szilnyent függőlegesen tartják, és vízszintes irányba ütik egymáshoz. Az is előírt, hogy a tányérokat hogyan kell mozgatni. Megkülönböztethetünk kört, duplakört és felrajzolt hexagrammot. Az utóbbinál a játék közben a jobb cintányérral teljes kört, mandalát írunk a bal tányérra.<br /> <br /> ==Kapcsolódó oldalak==<br /> [[Tibeti hangszerek]]</div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/R%C3%B6lmo 2011-09-26T04:54:13Z

<p>Ethnosound1: Új oldal, tartalma: „Rölmo (t: rol-mo vagy ma-ni-ma) cintányér. Vastagsága és átmérője változó, az utóbbi 20-50 cm között mozog. Anyaga a már említett li fémötvözet (t: li-kh…”</p> <hr /> <div>Rölmo (t: rol-mo vagy ma-ni-ma) cintányér. Vastagsága és átmérője változó, az utóbbi 20-50 cm között mozog. Anyaga a már említett li fémötvözet (t: li-khra), melyben van arany, ezüst, cink és vas. A jó cintányérban magas százalékban van arany és ezüst, ettől lesz szép sima a hangja. A köznyelvben bukcselnek (t: sbug-’chal vagy sbub-’chal = púpos cintányér) nevezik. A fém vastagsága állandó. A rölmót vízszintesen tartják, és függőlegesen ütik egymáshoz. A jobb kézben fogott alsó tányér reprezentálja a férfi aspektust és a módszert, míg a balkézben fogott felső tányér a női jelleget, azaz a bölcsességet. A rölmót rendszeresen használják a szertartás kezdetén, de ez vezeti a rítus tempóját is. A leggyakrabban használt ütésminták a három vagy négy ütés, mindkettő egy elő- és egy után-ütéssel: 11233 vagy 112344. A cshám (t: ’cham) maszkos misztériumtáncnál kiemelt szerepet kap a rölmo, zenei kíséretének mintegy állandó eleme. A rölmónak több speciális típusa ismeretes. Ezek: az antropomorf mitológiai madárra utaló sangbuk (t: shang-sbug), az Arunachal Pradesh és Tibet közötti területen használatos drabuk (t: gra-sbug), egy hagyományos vékony cintányér a gyabuk (t: rgya-sbug), a mongol Turkesztánból való horbuk (t: hor-sbug), tipikus tibeti a dzsolbuk (t: ’jol-sbug), a nepáli belbuk (t: bal-sbug), és a bhutáni drukbuk (t: ’grug-sbug).<br /> <br /> ==Kapcsolódó oldalak==<br /> [[Tibeti hangszerek]]</div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Kharnga 2011-09-26T04:53:37Z

<p>Ethnosound1: Új oldal, tartalma: „Kharnga (t: ’khar-rnga vagy rgya-nga) tibeti gong. Alapanyaga egy speciális fémötvözet (t: li vagy li-khra), mely aranyat, ezüstöt, cinket és vasat tartalmaz. A g…”</p> <hr /> <div>Kharnga (t: ’khar-rnga vagy rgya-nga) tibeti gong. Alapanyaga egy speciális fémötvözet (t: li vagy li-khra), mely aranyat, ezüstöt, cinket és vasat tartalmaz. A gong csengése felharmonikusokban gazdag, amely az ember hallásküszöbétől a hallása végső határáig emelkedik, ahol viszont mindjárt véget is ér. Az imateremben használják a szerzetesek közös szertartásai alkalmával. A buddhista szertartások során kiemelkedő szereppel bír, vele jelzik a mantrázások kezdetét, de a különféle mantrák csendes recitációja közben is megszólaltatják. A gong zengésében minden hang benne van, s hangja mindig lassan hal el.<br /> <br /> ==Kapcsolódó oldalak==<br /> [[Tibeti hangszerek]]</div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Damaru 2011-09-26T04:52:52Z

<p>Ethnosound1: Új oldal, tartalma: „Damaru, ngacsung, csangte, csangcsang tiu (t: ḍa-ma-ru, cang-te, cang-cang-te’u, rnga-chung, sz: damaru, m: damar, дамар) koponyadob, homokóradob, vagy „majomd…”</p> <hr /> <div>Damaru, ngacsung, csangte, csangcsang tiu (t: ḍa-ma-ru, cang-te, cang-cang-te’u, rnga-chung, sz: damaru, m: damar, дамар) koponyadob, homokóradob, vagy „majomdob”. Kétoldalú kézidob, melyet jobbra-balra forgatva használnak, ami során, az egy-egy bőrmadzag végén levő bőrgolyók folyamatosan megütik a dobbőrt. Mérete szerint két típusa van, a dacsen (t: ḍa-chen) nagy damaru. Neve a damaru cshenpo szavak összeolvadásából keletkezett. És a dacsung (t: dra-rchung) kis damaru, melynek átmérője kb. 12 cm. Ez a dob, eredetét tekintve az Indus-völgyi civilizációra vezethető vissza, hiszen a régészeti leletek tanulsága szerint, már ott is használták. Azonban a damaru alapeleme, a koponyacsont rituális használata az ázsiai szerte elterjedt ősi koponyakultuszra vezethető vissza. Az ind kultúrában Siva isten egyik attribútuma, s a háromágú szigonyára (sz: triśūla, t: dbyu-gu rtse-gsum) van akasztva. A táncoló Siva a jobb kezében tartja. Az istenség a dob hangjával szabályozza a világmindenség ritmusát, s a dob egyben oltalmazó eszközként is szolgál. A hindú (h: hindū) értelmezésben a dob kettős energiával bír, a férfias ritmussal (sz: tāla), és a nőies dallammal (sz: rāga). A kettő együtt biztosítja az univerzum szerkezetét. A tantrikus buddhizmusban a jógik (sz: yogi, t: rnal-’byor-pa), jóginík (sz: yoginī, t: rnal-’byor-ma) és sziddhák (sz: siddha, t: grub-thob) attribútuma. Itt, mint démonűző eszköz, a buddhista Tan (sz: Dharma, t: Chos) mindet betöltő hangját, azaz a szent iratok tartalmának a közzétételét és a mantrákat (t: sngags, sz: mantra) szimbolizálja. A buddhista oltáron, mint zenefelajánlás szerepelhet. A szertartások során a gyakorlók a jobb kezükben tartják, így ez az eszköz a módszert (sz: upāya, t: thabs) szimbolizálja, tehát férfias princípium. Sok tantrikus rítuson használják, különösen fontos a szerepe a csö (t: gcod) szertartáson. A Himalája vidékein emberi koponyából készítik. A szövegek pontosan meghatározzák, hogy milyen koponyák jöhetnek szóba. Ezek szerint egy tizenöt- tizenhat éves fiú és lány koponyájából, vagy egy tizenhat éves fiú, és egy húszéves lány koponyájából kell elkészíteni. Az ellenkező nemű összeillesztett koponyák az egyesülés misztériumát hivatottak kifejezni. A két koponyafelet úgy fordítják egymásnak háttal, hogy azok a Brahma-nyílásuknál illeszkedjenek össze. A koponyák belső felére gyakran mantrákat vésnek, mielőtt a bőröket ráfeszítenék. A külső felére néha tantrikus szimbólumokat festenek, esetleg pácolják, de mindenképpen lakkozzák. Általában kecskebőrt használnak borításra, amelyeket vízben áztatnak, felfeszítenek, ragasztással és kötözéssel rögzítenek, végül zöldre festenek. A szűk középső részét, díszes brokáttal, bőrrel, ritkán fém szalaggal borítják, ahonnan két csomóban végződő szalag lóg ki. Az ide-oda forgatás során ezek szolgálnak dobverőként. Ezek a szalagok lehetnek fekete vagy piros sodort selyemfonalból, esetleg bőrből. Ismeretes nagy és kis damaru, melyek anyaga természetesen nem lehet emberi koponya. Ezeket általában fából, ritkán cserépből, a kicsiét egyes esetekben majom koponyából készítik.<br /> <br /> ==Kapcsolódó oldalak==<br /> [[Tibeti hangszerek]]</div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Tibeti_hangszerek 2011-09-26T04:51:39Z

<p>Ethnosound1: /* Membranofon hangszerek */</p> <hr /> <div>Az akusztikus elvek alapján a tibeti hangszereket (t: rol-cha), négy osztályba lehet sorolni: aerofon, membranofon, idiofon és chordofon hangszerek csoportjaiba. Az aerofon család közös jellemzője, hogy bennük a hangot a levegő rezgése hozza létre. Ide tartoznak a fúvós hangszerek. A rezonáló test készülhet fából, fémből és csontból. A hangmagasságot a hangszer hossza határozza meg, ezt lyukakkal lehet változtathatóvá tenni. A zenész (t: rol-mo-pa) a játék során az ujjrenddel és az ajkak nyomásával változtathatja a hangmagasságot. A membranofon hangszerek közös sajátossága, hogy a hangot egy kifeszített bőr vagy membrán adja, mely egy zárt rezonáló testre van erősítve. Ebbe a családba tartoznak a dobok. Az idiofon csoport tibeti hangszereinél rázással vagy ütéssel hozzák létre a hangot. Ezeknek nincs rögzített rezonáló teste. Ide sorolhatjuk a harangokat, cintányérokat és xilofonokat. A chordofon hangszereknél egy vagy több húr (t: skud-pa) rezgése hozza létre a hangot. Ebbe a hangszercsaládba tartoznak a különféle húros hangszerek, Tibetben ezek közül a lantot és a fidulát, és a cimbalmot használják.<br /> <br /> ===Aerofon hangszerek===<br /> cshupang (t: mchu-sprang vagy dre-gling) - népi fuvola<br /> [[Dungkar|dungkar]] (t: dung-dkar, sz: śankha, m: čaγan buree, цаган бурєє) - kagylókürt<br /> dzaling (t: dza-gling) - agyagból készült madársíp<br /> [[Gyaling|gyaling]] (t: rgya-ling) - tibeti oboa<br /> [[Kangdung|kangdung, kangling]] (t: rkang-dung, rkang-gling) - lábszárcsont trombita<br /> [[Limpu|limpu]] (t: lim-bu) - fuvola<br /> [[Szangdung|szangdung]] (t: zangs-dung vagy rag-dung) - réz trombita vagy rituális trombita<br /> [[Szangkang|szangkang]] (t: zang-rkang) - vörösréz kürt<br /> <br /> ===Membranofon hangszerek===<br /> [[nga]] (t: rnga) - dob<br /> [[dzanga]] (t: rdza-rnga) - dob<br /> [[ngadum]] (t: rnga-zlum) - dob<br /> [[thünga]] (t: thun-rnga) - meditációs dob<br /> [[könga]] (t: mgon-rnga) - védelmező dob<br /> [[ngacsen]] (t: rnga-chen) - nagydob<br /> [[laknga]] (t: lag-rnga) - kézi-dob<br /> [[damaru]] (t: ḍa-ma-ru sz: damaru, m: damar, дамар) - homokóra alakú koponyadob<br /> csénga (t: phyed-rnga) - egyfenekű dob<br /> <br /> ===Idiofon hangszerek===<br /> [[kharnga]] (t: ’khar-rnga vagy rgya-nga) - tibeti gong<br /> [[rölmo]] (t: rol-mo vagy ma-ni-ma) - cintányér<br /> [[szilnyen]] (t: sil-snyan) - cintányér<br /> [[tingse]] (t: ting-shas, ting-shags, m: denšik, дєнших) - kicsi cintányér<br /> kimpala vagy kimbala (t: kim-pa-la, kim-ba-la) - cintányér<br /> [[dilpu]] (t: dril-bu, sz: ghaṇṭā) - oltárcsengő vagy kéziharang<br /> sang (t: gshang) - lapos harang<br /> [[gricsöpa]] (t: sgri-mchod-pa) - éneklő edény, hangtál<br /> <br /> ===Chordofon hangszerek===<br /> [[pivang]] (t: pi-lbang) - tibeti nyárshegedű<br /> [[dranyen]] (t: sgra-snyan) - tibeti hosszúnyakú lant<br /> <br /> [[Kategória:Tibet]]</div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Laknga 2011-09-26T04:51:19Z

<p>Ethnosound1: Új oldal, tartalma: „Laknga (t: lag-rnga) kézi-dob. A dob bőre kecskéből vagy birkából készül. Békés istenségekkel díszítik. A dob keretén általában a nyolc szerencsés jel lá…”</p> <hr /> <div>Laknga (t: lag-rnga) kézi-dob. A dob bőre kecskéből vagy birkából készül. Békés istenségekkel díszítik. A dob keretén általában a nyolc szerencsés jel látható. A káva ugyanolyan méretű, mint a thüngáé. A fanyél fél-vadzsrában végződik, és a dobkáva egy lótuszból bontakozik ki. A ngacsok (t: rnga-chog) rítus folyamán játszanak rajta. Bhutánban csak ezt a dobot használják. <br /> A fa keretre kecskebőrt húznak. A kerethez egy fogantyúként funkcionáló fanyél illeszkedik vörös viasszal lezártan. A dobhoz egy hosszú görbe nád verő tartozik. A keretet díszítik. A fanyél tengeri sárkányfejet (makara) és vadzsrát formáz. A mindennapi templomi szertartásokon az égi szellemek meghívására szolgál, ami az ősi sámáni használatra utal, ezenkívül gyógyító funkciója is van.<br /> <br /> ==Kapcsolódó oldalak==<br /> [[Tibeti hangszerek]]</div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Ngacsen 2011-09-26T04:50:34Z

<p>Ethnosound1: Új oldal, tartalma: „Ngacsen (t: rnga-chen) nagydob, mely három helyen van rögzítve egy fix fakerethez. A dob bőre vadjakból készül. Mindig békés istenségek díszítik. A púdzsán a…”</p> <hr /> <div>Ngacsen (t: rnga-chen) nagydob, mely három helyen van rögzítve egy fix fakerethez. A dob bőre vadjakból készül. Mindig békés istenségek díszítik. A púdzsán a cintányérral együtt használják. Néha az ima kezdetét is ezzel jelzik a monostorokban.<br /> <br /> ==Kapcsolódó oldalak==<br /> [[Tibeti hangszerek]]</div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/K%C3%B6nga 2011-09-26T04:49:57Z

<p>Ethnosound1: Új oldal, tartalma: „Könga (t: mgon-rnga) védelmező dob. A dobkáva egyik oldala lóbőrrel van borítva, és a dobos a másik oldalon ül. A káva díszítése mindig haragvó jellegű, ti…”</p> <hr /> <div>Könga (t: mgon-rnga) védelmező dob. A dobkáva egyik oldala lóbőrrel van borítva, és a dobos a másik oldalon ül. A káva díszítése mindig haragvó jellegű, tibeti neve durké kjiköpa (t: dur-khed kyi-bkod-pa = temetői ábrázolás). A dob belső oldalát könkangnak (t: mgon-khang) hívják. A nagy tibeti kolostorokban megtalálhatjuk a speciális könkang termet, amelyben a Dharma védelmezői foglalnak helyet.<br /> <br /> ==Kapcsolódó oldalak==<br /> [[Tibeti hangszerek]]</div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Th%C3%BCnga 2011-09-26T04:49:16Z

<p>Ethnosound1: Új oldal, tartalma: „Thünga (t: thun-rnga) meditációs dob. Átmérője kb. 20 cm, egy fa dobverővel használják. ==Kapcsolódó oldalak== Tibeti hangszerek”</p> <hr /> <div>Thünga (t: thun-rnga) meditációs dob. Átmérője kb. 20 cm, egy fa dobverővel használják.<br /> <br /> ==Kapcsolódó oldalak==<br /> [[Tibeti hangszerek]]</div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Ngadum 2011-09-26T04:48:38Z

<p>Ethnosound1: Új oldal, tartalma: „Ngadum (t: rnga-zlum) gömbölyű dob. Tipikus kézi dob, mely az egész földön ismert. Kb. 40 cm hosszú. Két kézzel játszanak rajta. ==Kapcsolódó oldalak== [[Tib…”</p> <hr /> <div>Ngadum (t: rnga-zlum) gömbölyű dob. Tipikus kézi dob, mely az egész földön ismert. Kb. 40 cm hosszú. Két kézzel játszanak rajta.<br /> <br /> ==Kapcsolódó oldalak==<br /> [[Tibeti hangszerek]]</div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Dzanga 2011-09-26T04:47:57Z

<p>Ethnosound1: Új oldal, tartalma: „Dzanga (t: rdza-rnga) kisdob, melyet két fa dobverővel (t: rnga-ltsags) használnak. Csak az egyik oldalán van bőrözve, átmérője kb. 12 cm. A dob bőre (t: rnga-lp…”</p> <hr /> <div>Dzanga (t: rdza-rnga) kisdob, melyet két fa dobverővel (t: rnga-ltsags) használnak. Csak az egyik oldalán van bőrözve, átmérője kb. 12 cm. A dob bőre (t: rnga-lpags) kecskéből vagy birkából készül. Legfőbb feladata, hogy a púdzsán a lámák kíséretéül duót játszik a tibeti oboával. Ennek a tibeti speciális neve a szuna (t: bsu-sna = vendég rész).<br /> <br /> ==Kapcsolódó oldalak==<br /> [[Tibeti hangszerek]]</div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Nga 2011-09-26T04:47:10Z

<p>Ethnosound1: Új oldal, tartalma: „Nga (t: rnga) dob. A rítusokon pontosan követi a cintányérok ritmusát, és azzal együtt a ritmusegységek végén egyenletes ütésekkel meghatározza és katalizál…”</p> <hr /> <div>Nga (t: rnga) dob. A rítusokon pontosan követi a cintányérok ritmusát, és azzal együtt a ritmusegységek végén egyenletes ütésekkel meghatározza és katalizálja a tantrikus szertartásokat. A tibeti hitvilág szerint a dob hangja, kapcsolatban áll a viharistenség hangjával, a mennydörgéssel. A kolostori használatban számtalan típusa ismeretes.<br /> <br /> ==Kapcsolódó oldalak==<br /> [[Tibeti hangszerek]]</div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Szangkang 2011-09-26T04:46:29Z

<p>Ethnosound1: Új oldal, tartalma: „Szangkang (t: zang-rkang) vörösréz kürt. Anyaga vörösréz, bár az arany és az ezüst változat is kedvelt. Krokodilszáj alakú. Többféle formája ismeretes Tibe…”</p> <hr /> <div>Szangkang (t: zang-rkang) vörösréz kürt. Anyaga vörösréz, bár az arany és az ezüst változat is kedvelt. Krokodilszáj alakú. Többféle formája ismeretes Tibetben. Ilyen a chokang (t: tshogs-rkang) kis réz kürt, aminek a tölcsére krokodilszáj alakú. A rakang (t: rva-rkang) kecskeszarvból készült kürt, de a fúvókája és a tölcsére fémből van. A singkang (t: shing-rkang) fa kürt. Ugyanolyan a formája, mint a szangkangnak, és Szikkimben népszerű. Különlegesen szép fahangja van. A szerü rakangot (t: bser-ru’i ra-rkang) vagy egyszarvú kürtöt rinocérosz-szarvból készítik.<br /> <br /> ==Kapcsolódó oldalak==<br /> [[Tibeti hangszerek]]</div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Szangdung 2011-09-26T04:45:54Z

<p>Ethnosound1: Új oldal, tartalma: „Szangdung (t: zangs-dung vagy rag-dung) réz trombita vagy rituális trombita. Többféle típusa alakult ki Tibetben. A legismertebb a dungcsen vagy dung (t: dung-chen, d…”</p> <hr /> <div>Szangdung (t: zangs-dung vagy rag-dung) réz trombita vagy rituális trombita. Többféle típusa alakult ki Tibetben. A legismertebb a dungcsen vagy dung (t: dung-chen, dung) hosszú-trombita, mely teleszkópszerűen összecsukható, hossza akár 4 méteres is lehet. Anyaga lehet fehérfém, sárgaréz, vörösréz, a díszítés főként vörösréz, de lehet ezüstlap vagy aranylap is, amelyben vörös korál vagy türkiz kő berakások vannak. A szertartásokon mindig párban használják. A kolostori zenekarban rendre, egy állandó zümmögő hangzást biztosít, mellyel a dallamot díszítik. Gyakran a kolostortetőn való megfújásukkal hívják meditációra a szerzeteseket. A dungcsen a kagyüpa rend tantrikus rituáléjában kiemelt szerepet kap. Ennek is több változata ismeretes. A bupak (t: bu-p’hag) kis hosszú-trombita, melyet a bhutáni drukpa-kagyü (t: ’brug-pa bka’-brgyud) iskola használ. Találkozhatunk még a hosszú-trombita egy dzokdung (t: dzogs-dung) nevű változatával is.<br /> <br /> ==Kapcsolódó oldalak==<br /> [[Tibeti hangszerek]]</div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Limpu 2011-09-26T04:45:11Z

<p>Ethnosound1: Új oldal, tartalma: „Limpu (t: lim-bu) furulya. A tibetiek az indiai hangolás szerint használják. A tibeti népzenében több formája ismeretes, mint a nyukling (t: smyug-gling) bambusz fu…”</p> <hr /> <div>Limpu (t: lim-bu) furulya. A tibetiek az indiai hangolás szerint használják. A tibeti népzenében több formája ismeretes, mint a nyukling (t: smyug-gling) bambusz furulya, a phéling (t: phred-gling, phre-gling) fafurulya, fémfurulya, vagy a lingpu (t: gling-bu) fűzfasíp.<br /> <br /> ==Kapcsolódó oldalak==<br /> [[Tibeti hangszerek]]</div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Kangdung 2011-09-26T04:44:26Z

<p>Ethnosound1: Új oldal, tartalma: „Kangdung, kangling (t: rkang-dung, rkang-gling) lábszárcsont trombita. A kangdung fúvókája fém, a többi része emberi lábszárcsont, a végét általában bőrrel …”</p> <hr /> <div>Kangdung, kangling (t: rkang-dung, rkang-gling) lábszárcsont trombita. A kangdung fúvókája fém, a többi része emberi lábszárcsont, a végét általában bőrrel vonják be. A csontból készül trombitánál a velőcsatorna biztosítja a levegő útját. Eredetét tekintve a samanisztikus bön szertartásaiból került a buddhista gyakorlatba, ahol a bal kézben tartják, és a bölcsességet jelképezi. A tantrikus rítusokon, mint a csö (t: gcod = levág) szertartás, mindig a damaru dob párja. A kísértetek és démonok lakomára hívó (t: mgron-du-gnyer) mágikus erejű hangszere. Háromszori megfújása a púdzsán előhívja a démonokat. A kangdung üvöltése, a tibetiek szerint, az égbe szálló harci paripák nyerítését utánozza. A hangszer végén gyakorta egy nyitott szájú démon látható. A hagyomány szerint emberi lábszárcsontból kell készíteni, a legalkalmasabb a gonosztevők és a természetellenes halállal haltak csontja, más leírások 16-18 éves lányok jobb lábszárát ajánlják. Ez utóbbi mögött meghúzódó tanítás szerint, ahogyan a lányok szépsége, úgy a vágyaink is múlandóak. A készítésekor a csonthártya egy részét meg kell enni. Napjainkban jakcsontból is készítik. A kangdungnak aszerint, hogy miből készül, több típusa ismeretes, mint a csangcsup szem kang (t: byang-chub-sems rkang) bódhiszattva (sz: bodhisattva, t: byang-chub sems-dpa’) csontjából készült lábszárcsont trombita, a bamkang (t: bam-rkang) terhes asszonyból készült lábszárcsont trombita, és a drikang (t: gri-rkang) csata során meghalt katona lábszárcsontjából készült trombita. A kangling elnevezést leginkább az előbbi fémből készül változatára használják. Ennek enyhén görbülő teste van, mely vörösrézből készül, sárgaréz illesztésekkel. A fémből készült trombita, gyakran stilizált makara (tengeri sárkány) formájú, amelynek a szélgyűrűje a szörny szájaként díszített.<br /> <br /> ==Kapcsolódó oldalak==<br /> [[Tibeti hangszerek]]</div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Gyaling 2011-09-26T04:42:52Z

<p>Ethnosound1: Új oldal, tartalma: „A gyaling (t: rgya-ling) fúvókája fémből (sárgaréz) vagy fából készül, dupla bambuszmembránnal, a törzsét keményfából, míg a tölcsér részét vörösr…”</p> <hr /> <div>A gyaling (t: rgya-ling) fúvókája fémből (sárgaréz) vagy fából készül, dupla bambuszmembránnal, a törzsét keményfából, míg a tölcsér részét vörösrézből csinálják. A törzsön hét lyuk található. Hossza 65-70 cm. Az oboának dallamvezető szerepköre van a tibeti kolostori zenekarban. A gyaling valószínűleg arab eredetű hangszer, és ez került a legkésőbb a tibeti templomi kolostori zenekarba. Bár az oboa nagy melodikus lehetőségeket rejt magában, mégis tibeti használata trillákra és különböző magasságú tartott hangokra korlátozódik. A négy nagy iskola, más-más hangnemű tibeti oboát használ, így négy típusa van a gyalingnek, a metok csharbeb (t: me-tog char-’bebs) „esőfelhő virága”, melyet a nyigmapa (t: rnying-ma-pa) rend használ, a ngadrik (t: nga-’grig) „megfelelő dob”, melyet a gelukpa (t: dge-lugs-pa) rend használ, a szungma tasi (t: bsung-ma bkra-shis) „szerencsés illat”, melyet a kagyüpa (t: bka'-rgyud-pa) rend használ, és a cheringma (t: tshe-ring-ma) „hosszú életanya”, melyet a szakjapa (t: sa-skya-pa) rend használ.<br /> <br /> ==Kapcsolódó oldalak==<br /> [[Tibeti hangszerek]]</div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Dungkar 2011-09-26T04:41:07Z

<p>Ethnosound1: Új oldal, tartalma: „A dungkar (t: dung-dkar, sz: śankha, m: čaγan buree, цаган бурєє) vagyis kagylókürt az indiai kultúrából került Tibetbe, ahol a hindú kultúrában a…”</p> <hr /> <div>A dungkar (t: dung-dkar, sz: śankha, m: čaγan buree, цаган бурєє) vagyis kagylókürt az indiai kultúrából került Tibetbe, ahol a hindú kultúrában a szellemi bőség megtestesítője. Egyaránt készülhet mind balra, mind jobbra-forgó kagylóból. A kagyló természetes spirálcsatornája alkotja az áthaladó levegő útját. A kagylóból készült kürtök mély hangja felerősíti a fekvő hangokat, és egy körülbelüli félhang tartományban rezeg. A kagylót rendre ezüst lapocskába domborított hal-párral (t: gser nyar) díszítik, mely a buddhista nyolc szerencsés jel (t: bkra-shis rtags-brgyad, sz: aşţtamańgala) egyike. Az ilyen rátett ezüstmedál közepébe gyakran korállt is illesztenek. Mind a kagyló, mind a korál a tibeti kereskedelemben a távoli óceán egzotikumából fakadóan nagyra értékelt cikk. A dungkarnak több fajtája ismeretes. Ismeretesek olyan darabjai (t: rag gshog-ma), amelyeknél a kagylót sárgaréz és vörösréz borítással díszítenek. Ilyen esetekben a fém borításba különböző buddhista szimbólumokat, például a nyolc szerencsés jelképet, domborítják bele.<br /> <br /> ==Kapcsolódó oldalak==<br /> [[Tibeti hangszerek]]</div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Tibeti_hangszerek 2011-09-26T04:36:44Z

<p>Ethnosound1: Új oldal, tartalma: „Az akusztikus elvek alapján a tibeti hangszereket (t: rol-cha), négy osztályba lehet sorolni: aerofon, membranofon, idiofon és chordofon hangszerek csoportjaiba. Az ae…”</p> <hr /> <div>Az akusztikus elvek alapján a tibeti hangszereket (t: rol-cha), négy osztályba lehet sorolni: aerofon, membranofon, idiofon és chordofon hangszerek csoportjaiba. Az aerofon család közös jellemzője, hogy bennük a hangot a levegő rezgése hozza létre. Ide tartoznak a fúvós hangszerek. A rezonáló test készülhet fából, fémből és csontból. A hangmagasságot a hangszer hossza határozza meg, ezt lyukakkal lehet változtathatóvá tenni. A zenész (t: rol-mo-pa) a játék során az ujjrenddel és az ajkak nyomásával változtathatja a hangmagasságot. A membranofon hangszerek közös sajátossága, hogy a hangot egy kifeszített bőr vagy membrán adja, mely egy zárt rezonáló testre van erősítve. Ebbe a családba tartoznak a dobok. Az idiofon csoport tibeti hangszereinél rázással vagy ütéssel hozzák létre a hangot. Ezeknek nincs rögzített rezonáló teste. Ide sorolhatjuk a harangokat, cintányérokat és xilofonokat. A chordofon hangszereknél egy vagy több húr (t: skud-pa) rezgése hozza létre a hangot. Ebbe a hangszercsaládba tartoznak a különféle húros hangszerek, Tibetben ezek közül a lantot és a fidulát, és a cimbalmot használják.<br /> <br /> ===Aerofon hangszerek===<br /> cshupang (t: mchu-sprang vagy dre-gling) - népi fuvola<br /> [[Dungkar|dungkar]] (t: dung-dkar, sz: śankha, m: čaγan buree, цаган бурєє) - kagylókürt<br /> dzaling (t: dza-gling) - agyagból készült madársíp<br /> [[Gyaling|gyaling]] (t: rgya-ling) - tibeti oboa<br /> [[Kangdung|kangdung, kangling]] (t: rkang-dung, rkang-gling) - lábszárcsont trombita<br /> [[Limpu|limpu]] (t: lim-bu) - fuvola<br /> [[Szangdung|szangdung]] (t: zangs-dung vagy rag-dung) - réz trombita vagy rituális trombita<br /> [[Szangkang|szangkang]] (t: zang-rkang) - vörösréz kürt<br /> <br /> ===Membranofon hangszerek===<br /> [[nga]] (t: rnga) - dob<br /> [[dzanga]] (t: rdza-rnga) - dob<br /> [[ngadum]] (t: rnga-zlum) - dob<br /> [[thünga]] (t: thun-rnga) - meditációs dob<br /> [[könga]] (t: mgon-rnga) - védelmező dob<br /> [[ngacsen]] (t: rnga-chen) - nagydob<br /> [[laknga]] (t: lag-rnga) - kézi-dob<br /> [[damaru (t: ḍa-ma-ru sz: damaru, m: damar, дамар) - homokóra alakú koponyadob<br /> csénga (t: phyed-rnga) - egyfenekű dob<br /> <br /> ===Idiofon hangszerek===<br /> [[kharnga]] (t: ’khar-rnga vagy rgya-nga) - tibeti gong<br /> [[rölmo]] (t: rol-mo vagy ma-ni-ma) - cintányér<br /> [[szilnyen]] (t: sil-snyan) - cintányér<br /> [[tingse]] (t: ting-shas, ting-shags, m: denšik, дєнших) - kicsi cintányér<br /> kimpala vagy kimbala (t: kim-pa-la, kim-ba-la) - cintányér<br /> [[dilpu]] (t: dril-bu, sz: ghaṇṭā) - oltárcsengő vagy kéziharang<br /> sang (t: gshang) - lapos harang<br /> [[gricsöpa]] (t: sgri-mchod-pa) - éneklő edény, hangtál<br /> <br /> ===Chordofon hangszerek===<br /> [[pivang]] (t: pi-lbang) - tibeti nyárshegedű<br /> [[dranyen]] (t: sgra-snyan) - tibeti hosszúnyakú lant<br /> <br /> [[Kategória:Tibet]]</div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Tibeti_zene_hat%C3%A1sa_a_nyugati_vil%C3%A1gban 2011-09-26T04:10:45Z

<p>Ethnosound1: Új oldal, tartalma: „A tibeti zene nem hagyta érintetlenül a nyugat zenéjét, hatása megfigyelhető a komolyzenében éppen úgy, mint a világzenében. Az előbbiben az úttörő szerep k…”</p> <hr /> <div>A tibeti zene nem hagyta érintetlenül a nyugat zenéjét, hatása megfigyelhető a komolyzenében éppen úgy, mint a világzenében. Az előbbiben az úttörő szerep kétségtelenül Philip Glassé, a kortárs zene, repetitív irányzatának jeles képviselőéjé, akit elsőként befolyásolt a tibeti hangzásvilág. Glass készítette a dalai láma életéről szóló „Kundun” című film zenéjét. Utána többeket, mint Henry Eicheim is megérintett a tibeti zene. A new age zenei világában a tibeti befolyásoltság tekintetében, Henry Wolffot és Nancy Henningst emelhetjük ki. Magyarországon Hortobágyi László zenéjében találkozhatunk tibeti zenei hatásokkal.<br /> <br /> [[Kategória:Tibet]]</div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/A_tibeti_arisztokr%C3%A1cia_zen%C3%A9je 2011-09-26T04:03:39Z

<p>Ethnosound1: Új oldal, tartalma: „Az arisztokrácia zenéjét Tibetben nangmának(t: nang-ma) hívják. A nangma terminus eredete valószínű a perzsa naghma, ami dalt vagy dallamot jelent, az azonban ké…”</p> <hr /> <div>Az arisztokrácia zenéjét Tibetben nangmának(t: nang-ma) hívják. A nangma terminus eredete valószínű a perzsa naghma, ami dalt vagy dallamot jelent, az azonban kétségtelen, hogy a tibeti nangma zene muszlim eredetű. Az elnevezést illetően létezik egy alternatív elmélet, hiszen a nangma tibetiül belsőt, titkosat jelent, e szerint valaha ez a zene beavatott zenészek által, kizárólag saját maguknak, belső körben bemutatott zenét takart. A nangma gyakran egy udvarias, finom erkölcsi világképet sugall, visszatükröződik benne a régi Lhásza társadalma művelt tagjainak szabadidő eltöltésére és élvezésére való törekvése. Megjelennek benne a XX. század első felének szóvirágai is. <br /> <br /> A nangma együttes állandó összetételű, az énekes szólistából és négy hangszerből áll, ezek a tibeti fidula (t: pi-lbang), a tibeti hosszúnyakú lant (t: sgra-snyan), a cimbalom (t: rgyud-mangs), és a fuvola (t: dre-gling). A tibeti hosszúnyakú lant legmegbecsültebb, fontos hangszere a zenekarnak, mivel a szerepe nem az ének szokásos kísérete, hanem gyakran szólóhangszerként használtatik. Az egyes hangszerek játéka lényegében ugyanaz a dallam, amelyiktől csak a díszítés egy alacsonyabb vagy magasabb oktávval tér el. A nangmában is felelhető heterofónikus stílus, egész Ázsiában elterjedt és ismert. A nangma zenében, más tibeti zenékhez képest, feltűnően kevés ütős hangszer játszik. A ritmus tekintetében az ösztönzést itt a tibeti hosszúnyakú lant, és a tibeti fidula biztosítja.<br /> <br /> [[Kategória:Tibet]]</div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/A_dalai_l%C3%A1m%C3%A1k_udvari_zen%C3%A9je 2011-09-26T04:02:13Z

<p>Ethnosound1: </p> <hr /> <div>A tibetiek garnak (t: gar) nevezik, ami tibeti nyelven pusztán világi táncot jelent. A gar a XVII. században, Ladakból (t: La-dvags) és Baltisztánból került Tibetbe. Ez egy speciális szekuláris eredetű zenés táncelőadás, amit a dalai lámák udvarában mutatnak be a tibetiek. A gart a régi Tibetben csak bizonyos kolostorokban, és csak speciális alkalmakkor, mint például újév mutatták be. Egy nevezetes gar a Dama Szuna (t: brDa-ma su-sna), amelynél az első tag párban használt üstdobra, míg a második az oboára utal. A Dama Szunának figyelemre méltó eleme a ritmus, amelyet az üstdobok biztosítanak, és amelynek többrétegű anyaga megkülönbözteti a többi tibeti zenétől.<br /> <br /> [[Kategória:Tibet]]</div>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/A_dalai_l%C3%A1m%C3%A1k_udvari_zen%C3%A9je 2011-09-26T04:01:50Z

<p>Ethnosound1: Új oldal, tartalma: „A tibetiek garnak (t: gar) nevezik, ami tibeti nyelven pusztán világi táncot jelent. A gar a XVII. században, Ladakból (t: La-dvags) és Baltisztánból került Tibet…”</p> <hr /> <div>A tibetiek garnak (t: gar) nevezik, ami tibeti nyelven pusztán világi táncot jelent. A gar a XVII. században, Ladakból (t: La-dvags) és Baltisztánból került Tibetbe. Ez egy speciális szekuláris eredetű zenés táncelőadás, amit a dalai lámák udvarában mutatnak be a tibetiek. A gart a régi Tibetben csak bizonyos kolostorokban, és csak speciális alkalmakkor, mint például újév mutatták be. Egy nevezetes gar a Dama Szuna (t: brDa-ma su-sna), amelynél az első tag párban használt üstdobra, míg a második az oboára utal. A Dama Szunának figyelemre méltó eleme a ritmus, amelyet az üstdobok biztosítanak, és amelynek többrétegű anyaga megkülönbözteti a többi tibeti zenétől.</div>

Ethnosound1