Népzenetár - Szerkesztő közreműködései [hu]

Sablon:Zenelejátszó

2012-02-17T13:54:42Z

WikiSysop:

<includeonly>
<div align="{{{igazítás}}}">
{| cellpadding="3" cellspacing="0" border="0" style="width:310; margin:10px -5px;"
|-
| align="left" style="width:310; border-top:solid 1px #A53529; border-left:solid 1px #A53529; border-right:solid 1px #A53529; background-color: #FFFFFF" |
[[Fájl:{{{fájlnév}}}]]
|-
| align="left" style="width:310; border-bottom:solid 1px #A53529; border-left:solid 1px #A53529; border-right:solid 1px #A53529; color: #000000; background-color: #FFFFFF" |
{{{cím}}} {{{alcím}}}
|}
</div>
</includeonly><noinclude>


{{Zenelejátszó
| fájlnév =
| cím =
| alcím =
| igazítás =
}}

</noinclude>

Sablon:Zenelejátszó

2012-02-17T13:53:09Z

WikiSysop:

<includeonly>
<div align="{{{igazítás}}}">
{| cellpadding="3" cellspacing="0" border="0" style="width:310; margin:10px -5px;"
|-
| align="left" style="width:310; border-left:solid 1px #A53529; border-right:solid 1px #A53529; background-color: #FFFFFF" |
[[Fájl:{{{fájlnév}}}]]
|-
| align="left" style="width:310; border-left:solid 1px #A53529; border-right:solid 1px #A53529; color: #000000; background-color: #FFFFFF" |
<center>{{{cím}}} {{{alcím}}}</center>
|}
</div>
</includeonly><noinclude>


{{Zenelejátszó
| fájlnév =
| cím =
| alcím =
| igazítás =
}}

</noinclude>

Sablon:Zenelejátszó

2012-02-17T13:51:08Z

WikiSysop:

<includeonly>
<div align="{{{igazítás}}}">
{| cellpadding="3" cellspacing="0" border="0" style="width:310; margin:10px -5px;"
|-
| align="left" style="width:310; border:solid 1px #A53529; background-color: #FFFFFF" |
[[Fájl:{{{fájlnév}}}]]
|-
| align="left" style="width:310; border:solid 1px #A53529; color: #7F640A; background-color: #FFFFFF" |
<center>{{{cím}}} {{{alcím}}}</center>
|}
</div>
</includeonly><noinclude>


{{Zenelejátszó
| fájlnév =
| cím =
| alcím =
| igazítás =
}}

</noinclude>

Kezdőlap

2011-02-03T11:25:23Z

WikiSysop:

{{szerkalatt}}

<categorytree>Stílusok</categorytree>

<categorytree>Régiók</categorytree>
<categorytree>Műfajok</categorytree>
<categorytree>Funkció</categorytree>
<categorytree>Vallás</categorytree>
<categorytree>Etnikum</categorytree>
<categorytree>Ország</categorytree>

{| cellpadding="3" cellspacing="0" border="0" style="width:310; margin:10px -5px;"
|-
| align="left" style="width:310; border:solid 1px #AF890E; background-color: #AF890E" |
[[File:Example.mp3|center]]
|-
| align="left" style="width:310; border:solid 1px #AF890E; color: #7F640A; background-color: #FAECBD" |
<center>Arab zene</center>
|}

{| cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="width:300; margin:10px -5px;"
| align="left" style="width:300; border:solid 1px #FAECBD; color: #FFFFFF; background-color: #AF890E" |
[[File:Example.mp3|center|AAA|BBB]]<center>Arab zene</center>
|}

{| cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="width:300; margin:10px -5px;"
| align="left" style="width:300; border:solid 1px #AF890E; color: #333333; background-color: #FAECBD" |
[[File:Example.mp3|center|AAA|BBB]]<center>Arab zene</center>
|}

{| cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="width:50%; margin:10px -5px;"
| align="left" style="width:50%; border:solid 1px #808080; color: #808080" |
Ideiglenesen az ogg fájlok lejátszását kikapcsoltuk!!! 
[[File:Example.ogg|left|thumb|noicon|Példa OGG file]]
|}

[[Sandbox]]

Kezdőlap

2011-02-03T11:19:07Z

WikiSysop: Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 193.225.246.2 (vita) szerkesztéséről WikiSysop szerkesztésére

{{szerkalatt}}

<categorytree>Stílusok</categorytree>

<categorytree>Régiók</categorytree>
<categorytree>Műfajok</categorytree>
<categorytree>Funkció</categorytree>
<categorytree>Vallás</categorytree>
<categorytree>Etnikum</categorytree>
<categorytree>Ország</categorytree>

{| cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="width:300; margin:10px -5px;"
| align="left" style="width:300; border:solid 1px #FAECBD; color: #FFFFFF; background-color: #AF890E" |
[[File:Example.mp3|center|AAA|BBB]]<center>Arab zene</center>
|}

{| cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="width:300; margin:10px -5px;"
| align="left" style="width:300; border:solid 1px #AF890E; color: #333333; background-color: #FAECBD" |
[[File:Example.mp3|center|AAA|BBB]]<center>Arab zene</center>
|}

{| cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="width:50%; margin:10px -5px;"
| align="left" style="width:50%; border:solid 1px #808080; color: #808080" |
Ideiglenesen az ogg fájlok lejátszását kikapcsoltuk!!! 
[[File:Example.ogg|left|thumb|noicon|Példa OGG file]]
|}

[[Sandbox]]

Kezdőlap

2011-02-03T09:06:27Z

WikiSysop:

{{szerkalatt}}

<categorytree>Stílusok</categorytree>

<categorytree>Régiók</categorytree>
<categorytree>Műfajok</categorytree>
<categorytree>Funkció</categorytree>
<categorytree>Vallás</categorytree>
<categorytree>Etnikum</categorytree>
<categorytree>Ország</categorytree>

{| cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="width:300; margin:10px -5px;"
| align="left" style="width:300; border:solid 1px #FAECBD; color: #FFFFFF; background-color: #AF890E" |
[[File:Example.mp3|center|AAA|BBB]]<center>Arab zene</center>
|}

{| cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="width:300; margin:10px -5px;"
| align="left" style="width:300; border:solid 1px #AF890E; color: #333333; background-color: #FAECBD" |
[[File:Example.mp3|center|AAA|BBB]]<center>Arab zene</center>
|}

{| cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="width:50%; margin:10px -5px;"
| align="left" style="width:50%; border:solid 1px #808080; color: #808080" |
Ideiglenesen az ogg fájlok lejátszását kikapcsoltuk!!! 
[[File:Example.ogg|left|thumb|noicon|Példa OGG file]]
|}

[[Sandbox]]

Kategória:Kopt

2011-02-01T23:29:17Z

WikiSysop: Új oldal, tartalma: „Kategória:Vallás”

[[Kategória:Vallás]]

Kategória:Egyiptom

2011-02-01T23:28:37Z

WikiSysop: Új oldal, tartalma: „Kategória:Ország”

[[Kategória:Ország]]

Kategória:Keresztény

2011-02-01T23:23:24Z

WikiSysop: Új oldal, tartalma: „Kategória:Vallás”

[[Kategória:Vallás]]

A keleti kereszténység liturgikus zenéje

2011-02-01T23:22:42Z

WikiSysop:

==Kapcsolódó szócikkek==
[[Szakrális zene a Közel-Keleten]] 
[[Kopt]] 
[[Szír Maronita]] 
[[Grúz liturgikus zene]]
[[Kategória:Keresztény]]
[[Kategória:Szakrális zene]]
[[Kategória:Szertartás]]
[[Kategória:Keresztény]]

A keleti kereszténység liturgikus zenéje

2011-02-01T23:19:28Z

WikiSysop: Új oldal, tartalma: „==Kapcsolódó szócikkek== Szakrális zene a Közel-Keleten Kopt Szír Maronita Grúz liturgikus zene Kategória:Keresztény [[Kategória:Szakrális z…”

==Kapcsolódó szócikkek==
[[Szakrális zene a Közel-Keleten]]
[[Kopt]]
[[Szír Maronita]]
[[Grúz liturgikus zene]]
[[Kategória:Keresztény]]
[[Kategória:Szakrális zene]]
[[Kategória:Szertartás]]
[[Kategória:Keresztény]]

Kategória:Algéria

2011-02-01T23:11:11Z

WikiSysop: Új oldal, tartalma: „Kategória:Ország”

[[Kategória:Ország]]

Kezdőlap

2011-02-01T23:05:51Z

WikiSysop:

{{szerkalatt}}

<categorytree>Földrajzi felosztás</categorytree>

<categorytree>Kultúrkörök</categorytree>

<categorytree>Stílusok</categorytree>

<categorytree>Régiók</categorytree>
<categorytree>Műfajok</categorytree>
<categorytree>Funkció</categorytree>
<categorytree>Vallás</categorytree>
<categorytree>Etnikum</categorytree>
<categorytree>Ország</categorytree>
[[File:Example.mp3|left]] Mp3 fájl lejátszása 

{| cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="width:50%; margin:10px -5px;"
| align="left" style="width:50%; border:solid 1px #808080; color: #808080" |
Ideiglenesen az ogg fájlok lejátszását kikapcsoltuk!!! 
[[File:Example.ogg|left|thumb|noicon|Példa OGG file]]
|}

[[Sandbox]]

Kategória:Marokkó

2011-02-01T23:05:12Z

WikiSysop: Új oldal, tartalma: „Kategória:Ország”

[[Kategória:Ország]]

Kategória:Arab

2011-02-01T23:03:39Z

WikiSysop: Új oldal, tartalma: „Kategória:Etnikum”

[[Kategória:Etnikum]]

Maghrebi hadra - esettanulmány

2011-02-01T23:02:56Z

WikiSysop:

==Kapcsolódó szócikkek==

[[Szúfi zene]]

[[Kategória:Iszlám]]
[[Kategória:Szakrális zene]]
[[Kategória:Szertartás]]
[[Kategória:Arab]]
[[Kategória:Marokkó]]
[[Kategória:Algéria]]

Kezdőlap

2011-02-01T22:52:29Z

WikiSysop:

{{szerkalatt}}

<categorytree>Földrajzi felosztás</categorytree>

<categorytree>Kultúrkörök</categorytree>

<categorytree>Stílusok</categorytree>

<categorytree>Régiók</categorytree>
<categorytree>Műfajok</categorytree>
<categorytree>Funkció</categorytree>
<categorytree>Vallás</categorytree>
<categorytree>Etnikum</categorytree>

[[File:Example.mp3|left]] Mp3 fájl lejátszása 

{| cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="width:50%; margin:10px -5px;"
| align="left" style="width:50%; border:solid 1px #808080; color: #808080" |
Ideiglenesen az ogg fájlok lejátszását kikapcsoltuk!!! 
[[File:Example.ogg|left|thumb|noicon|Példa OGG file]]
|}

[[Sandbox]]

Szúfi zene

2011-02-01T22:50:41Z

WikiSysop:

==Kapcsolódó szócikkek==
[[Szakrális zene a Közel-Keleten]] 
[[Maghrebi hadra - esettanulmány]] 
[[Egyiptomi dzikr - esettanulmány]] 
[[Mevlevi szamá]] 
[[arab]] 
[[Marokkó]] 
[[Algéria]] 
[[Kategória:Iszlám]]
[[Kategória:Szakrális zene]]
[[Kategória:Szertartás]]

Szúfi zene

2011-02-01T22:50:01Z

WikiSysop:

==Kapcsolódó szócikkek==
[[Szakrális zene a Közel-Keleten]] 
[[Maghrebi hadra - esettanulmány]] 
[[Egyiptomi dzikr - esettanulmány]] 
[[Mevlevi szamá]]
[[arab]]
[[Marokkó]]
[[Algéria]]
[[Kategória:Iszlám]]
[[Kategória:Szakrális zene]]
[[Kategória:Szertartás]]

Egyiptomi dzikr - esettanulmány

2011-02-01T22:48:15Z

WikiSysop:

==Kapcsolódó szócikkek==
[[Szúfi zene]]
[[Kategória:Iszlám]]
[[Kategória:Szakrális zene]]
[[Kategória:Szertartás]]

Mevlevi szamá

2011-02-01T22:47:25Z

WikiSysop:

==Kapcsolódó szócikkek==
[[Szúfi zene]]

[[Kategória:Iszlám]]
[[Kategória:Szakrális zene]]
[[Kategória:Szertartás]]

Mevlevi szamá

2011-02-01T22:46:28Z

WikiSysop: Új oldal, tartalma: „Kategória:Iszlám Kategória:Szakrális zene Kategória:Szertartás”

[[Kategória:Iszlám]]
[[Kategória:Szakrális zene]]
[[Kategória:Szertartás]]

Egyiptomi dzikr - esettanulmány

2011-02-01T22:46:15Z

WikiSysop: Új oldal, tartalma: „Kategória:Iszlám Kategória:Szakrális zene Kategória:Szertartás”

[[Kategória:Iszlám]]
[[Kategória:Szakrális zene]]
[[Kategória:Szertartás]]

Maghrebi hadra - esettanulmány

2011-02-01T22:45:07Z

WikiSysop:

==Kapcsolódó szócikkek==

[[Szúfi zene]]
[[Kategória:Iszlám]]
[[Kategória:Szakrális zene]]
[[Kategória:Szertartás]]

Szúfi zene

2011-02-01T22:44:36Z

WikiSysop: /* Kapcsolódó szócikkek */

==Kapcsolódó szócikkek==
[[Szakrális zene a Közel-Keleten]] 
[[Maghrebi hadra - esettanulmány]] 
[[Egyiptomi dzikr - esettanulmány]] 
[[Mevlevi szamá]]

[[Kategória:Iszlám]]
[[Kategória:Szakrális zene]]
[[Kategória:Szertartás]]

Szúfi zene

2011-02-01T22:44:02Z

WikiSysop:

==Kapcsolódó szócikkek==
[[Szakrális zene a Közel-Keleten]]
[[Maghrebi hadra - esettanulmány]]
[[Egyiptomi dzikr - esettanulmány]]
[[Mevlevi szamá]]

[[Kategória:Iszlám]]
[[Kategória:Szakrális zene]]
[[Kategória:Szertartás]]

Szúfi zene

2011-02-01T22:42:04Z

WikiSysop:

==Kapcsolódó szócikkek==
[[Szakrális zene a Közel-Keleten]]
[[Kategória:Iszlám]]
[[Kategória:Szakrális zene]]
[[Kategória:Szertartás]]

Imára hívás

2011-02-01T22:41:28Z

WikiSysop:

==Kapcslódó szócikkek==
[[Szakrális zene a Közel-Keleten]]
[[Kategória:Iszlám]]
[[Kategória:Szakrális zene]]
[[Kategória:Szertartás]]

Maghrebi hadra - esettanulmány

2011-02-01T22:40:32Z

WikiSysop: Új oldal, tartalma: „Szúfi zene Kategória:Iszlám Kategória:Szakrális zene Kategória:Szertartás”

[[Szúfi zene]]
[[Kategória:Iszlám]]
[[Kategória:Szakrális zene]]
[[Kategória:Szertartás]]

Szúfi zene

2011-02-01T22:33:59Z

WikiSysop: Új oldal, tartalma: „Szakrális zene a Közel-Keleten Kategória:Iszlám Kategória:Szakrális zene Kategória:Szertartás”

[[Szakrális zene a Közel-Keleten]]
[[Kategória:Iszlám]]
[[Kategória:Szakrális zene]]
[[Kategória:Szertartás]]

Imára hívás

2011-02-01T22:32:38Z

WikiSysop: Új oldal, tartalma: „Szakrális zene a Közel-Keleten Kategória:Iszlám Kategória:Szakrális zene Kategória:Szertartás”

[[Szakrális zene a Közel-Keleten]]
[[Kategória:Iszlám]]
[[Kategória:Szakrális zene]]
[[Kategória:Szertartás]]

A Közel-Kelet kultúrtörténete II. - Az Oszmán Birodalom

2011-02-01T08:55:12Z

WikiSysop:

Az arabok dominanciájának a Közel-Keleten a belső-ázsiai nomád törzsek beáramlása vetett véget, mégpedig elsőként a mongoloké az 1200-as évek elején. A bagdadi kalifa az invázió elől Egyiptomba menekült, és később se ő, se utódai nem foglalhatták el többé a bagdadi trónt. Egy évszázaddal később az időközben Anatóliába vándorolt szeldzsuk török törzseket a dinasztia alapító Oszmán egyesítette, és ezzel megvetette az Ottomán Birodalom alapjait. Az új állam azután szerezte meg a valódi hatalmi fölényt a térségben, hogy I. Mehmed visszaverte a Timur Lenk vezette közép-ázsiai török betörést. A helyreállított birodalom új vezetősége törökökből és perzsákból állt, ami egyúttal az arab-perzsa kulturális örökség továbbvitelét is jelentette. A következő nagy fordulat 1453-ban Konstantinápoly bevétele volt, amitől kezdve a török szultánok birodalmukat Bizánc, vagyis a Római Birodalom örökösének tekintették. Az ősi város Isztambul néven a birodalom új közigazgatási és kulturális központja lett. A politikai helyzet stabilizálódása után újra virágzásnak indultak a művészetek, és elkezdődött a nomád török elemek klasszicizálódása. A birodalom nagyságát és előkelő voltát reprezentálandó az elit kultúrája egyre összetettebbé és bonyolultabbá vált, az udvari etikettől a zenéig. Ekkor váltak népszerűvé a hosszú – akár 120/4-es – ritmikai móduszok (uszulok), és a teoretikusok egyre több részre osztották az egész hangot. <ref>A mai török zeneelmélet az egész hangot kilenc részre osztja.</ref> Közben a birodalom tovább nőtt és erősödött, aminek Magyarország is szenvedő alanya volt. A 16. század végére érte el legnagyobb kiterjedését, amikor is uralma alá tartozott Marokkó kivételével a Maghreb, a Vörös-tenger partvidéke, Mezopotámia, a Fekete-tenger teljes partvidéke, a Balkán, és a Kárpát-medence nagy része. Kereskedelmi kapcsolatai messzire kiterjedtek, intenzív árucsere zajlott közte és Kína között.<ref>A selyemúton nem csak fűszerek, selyem, és egyéb luxuscikkek vándoroltak, hanem kultúrelemek is. Kínai hatásra jött létre például a perzsa miniatúra festészet, a kínai pipa pedig – az európai lanthoz hasonlóan - valószínűleg az ud leszármazottja.</ref> 
A gyarmatosítás korában a török Birodalom veszíteni kezdett erejéből. A nyugati világ a hajózás fejlődésének köszönhetően ki tudta kerülni a szárazföldi kereskedő utakat, és saját maga tudta lefölözni a hasznot, ami a Fényes Portának<ref>A török udvar.</ref> nagy bevételkieséssel járt. A technikai fejlődés a termelés hatékonyabbá válását hozta maga után, míg a szultán előtt már nem maradt újabb meghódítható – és így leigázható és kizsákmányolható – terület, ráadásul az óriásira nőtt Birodalom központosított irányítását az apadó kincstár már nem tudta finanszírozni. Függetlenségi mozgalmak kezdtek kibontakozni a Birodalom különböző pontjain, és visszavonhatatlanul megindult a szétesés. Jól mutatja az erőviszonyok megváltozását, hogy a 19. század elején az egyre növekvő orosz fenyegetettség ellen a szultán Európában keresett szövetségeseket. Végül kénytelen volt feladni állásait, és az I. Világháború kitörésekor Anatólián kívül már csak az Arab-félsziget Vörös-tenger és Arab-öböl menti partjait, a mai Irak egy részét, és a kelet-mediterrán partokat tudhatta a magáénak. A volt vazallus államok irányítása Nyugaton európai kezekbe, Keleten pedig részben önálló, részben orosz fennhatóság alá került.
==Jegyzetek==
<references/>
==Kapcsolódó szócikkek==
*[[Közel-Kelet kultúrtörténete - Bevezetés]] 
*[[A Közel-Kelet kultúrtörténete I. - Az arab uralom]]
*[[A Közel-Kelet kultúrtörténete III. - A modern kor]]
[[Kategória:Közel-Kelet]]
== Külső hivatkozások ==
*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Oszm%C3%A1n_Birodalom] - Az Oszmán Birodalom története a Wikipédiában

A Közel-Kelet zenéje

2011-02-01T08:06:02Z

WikiSysop:

A Közel-Kelet zenei anyaga felosztható többféleképpen. Az egyik lehetséges felosztás a társadalmi rétegek szerinti, de elkülöníthetjük őket funkció szerint is; beszélhetünk továbbá általános, vagy csak egy bizonyos térségre jellemző jelenségről; végül pedig lehetséges egy történeti felosztás is. Felmerül a kérdés, hogy mi szükség van régi idők zenéjét felidézni. A válasz erre az, hogy a Közel-Kelet esetében mindegyik réteg egyszerre van jelen. Szíriában például az 1200 éves muwashahokat éneklő Sabah Fakhri ugyanakkora sztár, mint a zenetévék popénekesnői. Egy másik kérdés lehet, hogy miért nem külön tárgyaljuk az egyes népcsoportok zenéit? Jogos a kérdés, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a zenei kultúrák határai nem mindig követik az etnikai, vagy nyelvi határokat. Bizonyos hangszerek, vagy daltípusok kötődhetnek inkább egyfajta életmódhoz, vagy egy bizonyos foglalkozáshoz. Külön dalaik lehetnek a különböző vallásoknak, amelyek akár világszerte egységesek lehetnek. Ezen kívül vannak bizonyos elemek, amik egy zenei kultúrkör egészére érvényesek. 
A Közel-Kelet esetében a modalitás lehet az egyik ilyen egységes jellemző. Ez nem pusztán a harmóniák, vagy az összhangzattani funkciók hiányát jelenti, hanem egyfajta zenei gondolkodásmódot, a zenei kreativitás megnyilvánulásának egy bizonyos típusát. Modális zenei gondolkodásmód alatt itt azt értjük, hogy a zenei jelleg a (dallamok esetében) térbeli (horizontális) és (a ritmusok tekintetében) időbeli elrendezés milyenségében fejeződik ki, a zenei történés pedig nem más, mint az ilyen jellegek közötti váltás, vagyis moduláció. A másik közös jellemző pedig az egyszólamú dallamvezetés és a ritmikai többszólamúság. A harmadik közös jegy a hangrendszerek hasonlósága. Ez alatt azt értjük, hogy a Közel-Keleten szinte mindenhol hasonlóan használják a negyedhangokat, és egyéb mikrohangközöket. Ezen kívül össze lehet kapcsolni a régiót a jellemző hangszerek szempontjából is. Másfelől ez nehéz kérdés, hiszen nagyon sok, a világ más tájain is előforduló hangszer eredete vezethető vissza a Közel-Keletre. 
De lássuk most a jellemző kategóriákat! A Közel-Keleten klasszikus zene, mint ahogy régen Európában is, leginkább udvari zeneként létezett, mára azonban ezeket a szerzemények – az itt is meghonosodott hangversenytermeken kívül – a mevlevi szúfik szertartásain hallhatjuk, vagy zenetanulás során ismerkedhetünk meg velük. Némelyik szerzemény közkedvelt darab lett, és spontán koncerten is elhangozhat. Mivel a térség kultúrája elválaszthatatlanná vált az iszlámtól, a vallásos zene a mindennapi élet részét képezi, ezért ezt is tárgyaljuk. Vannak ugyanakkor nem iszlám közösségek is, akiknek zenéje viszont alkalmazkodott környezetéhez. Szeretnénk bemutatni az egyes régiókra jellemző városi zenéket, valamint a pásztorok, nomádok zenei világát. Végül, hogy a kép teljes legyen, szót ejtünk a kortárs szórakoztató zenéről is.
==Kapcsolódó szócikkek==
*[[Makámelmélet]]
*[[Ritmusok a Közel-Keleten]]
*[[Szakrális zene a Közel-Keleten]]
[[Kategória:Közel-Kelet]]

Korán recitáció

2011-02-01T07:59:33Z

WikiSysop:

==Kapcsolódó szócikkek==
[[Szakrális zene a Közel-Keleten]]

[[Kategória:Iszlám]]
[[Kategória:Szakrális zene]]
[[Kategória:Szertartás]]

Korán recitáció

2011-02-01T07:59:21Z

WikiSysop:

==Kapcsolódó szócikkek==
[[Szakrális zen a Közel-Keleten]]

[[Kategória:Iszlám]]
[[Kategória:Szakrális zene]]
[[Kategória:Szertartás]]

Kezdőlap

2011-02-01T07:55:55Z

WikiSysop:

{{szerkalatt}}

<categorytree>Földrajzi felosztás</categorytree>

<categorytree>Kultúrkörök</categorytree>

<categorytree>Stílusok</categorytree>

<categorytree>Régiók</categorytree>
<categorytree>Műfajok</categorytree>
<categorytree>Funkció</categorytree>
<categorytree>Vallás</categorytree>

[[File:Example.mp3|left]] Mp3 fájl lejátszása 

{| cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="width:50%; margin:10px -5px;"
| align="left" style="width:50%; border:solid 1px #808080; color: #808080" |
Ideiglenesen az ogg fájlok lejátszását kikapcsoltuk!!! 
[[File:Example.ogg|left|thumb|noicon|Példa OGG file]]
|}

[[Sandbox]]

Kategória:Iszlám

2011-02-01T07:55:00Z

WikiSysop: Új oldal, tartalma: „Kategória:Vallás”

[[Kategória:Vallás]]

Korán recitáció

2011-02-01T07:54:09Z

WikiSysop: Új oldal, tartalma: „Kategória:Iszlám Kategória:Szakrális zene Kategória:Szertartás”

[[Kategória:Iszlám]]
[[Kategória:Szakrális zene]]
[[Kategória:Szertartás]]

Kezdőlap

2011-02-01T07:46:16Z

WikiSysop:

{{szerkalatt}}

<categorytree>Földrajzi felosztás</categorytree>

<categorytree>Kultúrkörök</categorytree>

<categorytree>Stílusok</categorytree>

<categorytree>Régiók</categorytree>
<categorytree>Műfajok</categorytree>
<categorytree>Funkció</categorytree>

[[File:Example.mp3|left]] Mp3 fájl lejátszása 

{| cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="width:50%; margin:10px -5px;"
| align="left" style="width:50%; border:solid 1px #808080; color: #808080" |
Ideiglenesen az ogg fájlok lejátszását kikapcsoltuk!!! 
[[File:Example.ogg|left|thumb|noicon|Példa OGG file]]
|}

[[Sandbox]]

Kategória:Szertartás

2011-02-01T07:45:33Z

WikiSysop: Új oldal, tartalma: „Kategória:Funkció”

[[Kategória:Funkció]]

Kezdőlap

2011-02-01T07:42:52Z

WikiSysop:

{{szerkalatt}}

<categorytree>Földrajzi felosztás</categorytree>

<categorytree>Kultúrkörök</categorytree>

<categorytree>Stílusok</categorytree>

<categorytree>Régiók</categorytree>
<categorytree>Műfajok</categorytree>

[[File:Example.mp3|left]] Mp3 fájl lejátszása 

{| cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="width:50%; margin:10px -5px;"
| align="left" style="width:50%; border:solid 1px #808080; color: #808080" |
Ideiglenesen az ogg fájlok lejátszását kikapcsoltuk!!! 
[[File:Example.ogg|left|thumb|noicon|Példa OGG file]]
|}

[[Sandbox]]

Kategória:Szakrális zene

2011-02-01T07:38:04Z

WikiSysop: Új oldal, tartalma: „Kategória:Műfajok”

[[Kategória:Műfajok]]

Makámelmélet

2011-01-31T23:20:29Z

WikiSysop: /* Kapcsolódó szócikkek */

==Kapcsolódó szócikkek==
*[[A Közel-Kelet zenéje]]
*[[Ritmusok a Közel-Keleten]]

[[Kategória:Közel-Kelet]]

A Közel-Kelet zenéje

2011-01-31T23:19:47Z

WikiSysop: /* Kapcsolódó szócikkek */

Ritmusok a Közel-Keleten

2011-01-31T23:18:59Z

WikiSysop: Új oldal, tartalma: „==Kapcsolódó szócikkek== *A Közel-Kelet zenéje *Makámelmélet Kategória:Közel-Kelet”

==Kapcsolódó szócikkek==
*[[A Közel-Kelet zenéje ]] 
*[[Makámelmélet]] 

[[Kategória:Közel-Kelet]]

A Közel-Kelet zenéje

2011-01-31T23:14:14Z

WikiSysop: /* Kapcsolódó szócikkek */

A Közel-Kelet zenéje

2011-01-31T23:13:42Z

WikiSysop:

Makámelmélet

2011-01-31T23:12:55Z

WikiSysop: Új oldal, tartalma: „==Kapcsolódó szócikkek== A Közel-Kelet zenéje Kategória:Közel-Kelet”

==Kapcsolódó szócikkek==
[[A Közel-Kelet zenéje]]

[[Kategória:Közel-Kelet]]

A Közel-Kelet zenéje

2011-01-31T23:08:40Z

WikiSysop: Új oldal, tartalma: „A Közel-Kelet zenei anyaga felosztható többféleképpen. Az egyik lehetséges felosztás a társadalmi rétegek szerinti, de elkülöníthetjük őket funkció szerint …”

A Közel-Kelet kultúrtörténete - Bevezetés

2011-01-31T23:02:11Z

WikiSysop: Közel-Kelet kultúrtörténete - Bevezetés lapot átneveztem A Közel-Kelet kultúrtörténete - Bevezetés névre

A Közel-Kelet kifejezés alatt sok mindent érthetünk, szűkebb, tágabb földrajzi, politikai, kulturális kategóriákat. Mi itt most kulturális, és meglehetősen tág értelemben fogjuk használni. Az arab világ, Törökország, Irán és Transzkaukázia<ref>A Kaukázustól délre, Törökország és Irán között fekvő térség</ref> területeinek összességét értjük alatta, amely terület Észak-Afrika atlanti partjaitól az Afgán sivatagig terjed. 
Egy kultúra határait mindig sokkal nehezebb meghatározni, mint egy földrajzi egységét, hiszen állandó mozgásban van, a földrajzi, nyelvi, etnikai, vagy politikai határok csak részben, vagy csak időlegesen szorítják keretek közé. Ráadásul nem zárható határozott vonalak közé, mint az államok, hanem széles határterületekben oldódik fel, ahol a környező hatások elválaszthatatlanul keverednek egymással. Leginkább központok és a köztük lévő kommunikációs csatornák kisugárzásaként lehet értelmezni, mely központok emberi közösségek. Ezek a közösségek élhetnek városban, falvakban, kereskedő utak mentén vagy a puszta közepén, lehetnek statikusak, vagy mozgékonyak, a tagjaikat összekötő szálak lehetnek rendkívül szorosak, mint a törzsi együttélés esetében, de éppolyan lazák is, mint az internetes közösségeknél. Épp ezért a meghatározás mindig önkényes, vagy egy bizonyos szempontnak alárendelt. Ezen kívül a kultúrának története van, a történetiségben létezik, ezért talán azon keresztül határozható meg a legkönnyebben. 
A Közel-Kelet – mint kultúra – esetében is adja magát ez a fajta meghatározás. A térség történelmének kezdete az emberiség egyetemes történetének a kezdete is egyúttal, hiszen a termékeny félholdként emlegetett területet <ref>A Nílus völgye, Mezopotámia és Kánaán a civilizáció bölcsőjeként tartják számon.</ref> Nagyon nehéz volna azonban a mai jelenségeket odáig visszavezetni, hiszen a zene – a legutóbbi időkig – csak a hagyományon, a kollektív emlékezeten keresztül őrződött meg, ami, mint tudjuk, változik, torzít, elhomályosul. A hangszerek esetében könnyebb dolgunk van, mert a régi épületek romjainak falain sok ábrázolás fennmaradt, de egyértelmű megfeleltetés itt sem lehetséges. Az ókorban sok nép megfordult ezen a vidéken, akikről a környező nagyhatalmak történetírása emlékezett meg, de további sorsuk ködbe vész. Vannak mai népek, melyek hagyományosan egy-egy ilyen elveszett nép leszármazottainak tartják magukat, de ennek igazolása a tudomány mai lehetőségeit meghaladja. Az biztos, hogy egy régi kultúra sem múlt el nyom nélkül, bizonyos elemei, még ha titokban is, a mai napig tovább élnek. 
A Közel-Kelet történelmét fel lehet rajzolni a nagy hódító birodalmak történeteként is. A keleti kényúr sztereotípiája mindenki számára ismert. Sok esetben valóban a nép az uralkodó tulajdonának számított, aki a legnagyobb gazdagság közepette tobzódott az élvezetekben. Ez a gazdagság azonban a legtöbbször nem csak anyagi gazdagságot jelentett, sok uralkodó a tudományok, művészetek rajongója volt, és sokat tett ezek fejlődéséért. Ezen kívül ez az erősen hierarchikus társadalomszerkezet elősegítette a kultúra terjedését, egységesülését is, hiszen a legfőbb udvar ízlése volt a mérvadó mindenhol. Megfigyelhetőek emellett fordított irányú folyamatok is, többször előfordult, hogy egy zenetudós összegyűjtötte a nép énekeit, és beillesztette azokat rendszerébe. 
Az első birodalom, ami tulajdonképpen megvetette e kulturális egység alapjait, a Hellén birodalom volt. Nagy Sándor a Kr.e. 4.sz. végéig meghódította a mai Tunézia és az Indus folyó közé eső területeket, aminek kulturális következménye az volt, hogy létrehozott egy olyan infrastruktúrát, amire aztán több későbbi birodalom épült. Az így kiépített csatornákon próbálta terjeszteni a klasszikus görög műveltséget, több-kevesebb sikerrel. A hellén uralomnak a római hódítás vetett véget, és bekebelezve Észak-Afrikát, Kis-Ázsiát (Anatólia) és a Kelet-Mediterráneumot, eltörölték, beolvasztották, vagyis romanizálták az ókori keleti kultúrák maradékait. Perzsia azonban tartotta magát, és megszabadulva a hellén uralom alól<ref>Ez az uralom elsősorban a közigazgatást érintette, a hellén birodalom tartományai (satrapiái) viszonylagos autonómiát élveztek.</ref> Szászán és utódai vezetésével újult erőre kapott. A szászánida korszak hatása a mai napig tetten érhető a Közel-Kelet kultúrájában. Akkor lett államvallás a zoroasztriánizmus, amelynek mai napig vannak követői Iránban, az arabok elől Indiába menekült fárszik között pedig általános. Erre a korszakra tekintett vissza ideálként Reza Pahlavi Sah, a modern Irán megalapítója a 20.sz. elején. A perzsa klasszikus zene hagyománya is ekkorra eredezteti magát, bár nem tud konkrét elemeket felsorolni. A szászánida kultúra leginkább indirekt módon, az arabokra gyakorolt hatásán keresztül élt tovább. Úgy is mondhatjuk, hogy a Közel-Kelet klasszikus kultúrája közös kincs, amely az ókori Perzsiában született, és továbbvitelében több nép és birodalom játszott szerepet, mindegyik saját elemekkel színesítve azt. A stafétabotot elsőként az arabok vették át.
==Jegyzetek==
{{források}}
<references/>

==Kapcsolódó szócikkek==
*[[A Közel-Kelet kultúrtörténete I. - Az arab uralom]] 
*[[A Közel-Kelet kultúrtörténete II. - Az Oszmán Birodalom]]
*[[A Közel-Kelet kultúrtörténete III. - A modern kor]]
[[Kategória:Közel-Kelet]]

A Közel-Kelet kultúrtörténete I. - Az arab uralom

2011-01-31T23:01:30Z

WikiSysop: /* Kapcsolódó szócikkek */

Az iszlám felbukkanása a 7. sz-ban új fejezetet nyitott a Közel-Kelet és a világ történelmében. Az Arab-félsziget sivatagi nomádjai ütőképes csapatokba szerveződtek az új vallás zászlaja alatt, és a térítés (és hódítás) lázától fűtve végigrohanták a „lakott világot” <ref>Hellénisztikus kifejezés a civilizáltnak tartott, vagyis hellén vidékek összességére</ref>, aminek eredményeképpen – leszámítva Kis-Ázsiát, ami Bizánchoz <ref>Kelet-Római Birodalom</ref> tartozott – övék lett a volt hellén birodalom, és egész Észak-Afrika (arabul Maghreb=Nyugat). A hódítások, és a kereskedőutak ellenőrzése nagy gazdagsághoz juttatta a birodalmat, ami hamarosan virágzó városi kultúra kialakulását tette lehetővé. Ezt a hatalmas katonai és gazdasági sikert elősegítette a környező nagyhatalmak kifulladása és a nagy népvándorlási hullámok okozta káosz is. Míg azonban az Európát lerohanó germán hordák szinte maradéktalanul megsemmisítették a klasszikus görög-római kultúra maradványait, a keleti hódítók épp ellenkezőleg, megmentették az utókor számára az ókori Európa szellemi örökségét. 
Az első felvirágzás az Omajjád kalifa dinasztia uralmára tehető. Központjuk eleinte Damaszkusz volt, majd utódaik általi kiűzetésük után a mai Spanyolország déli részén, Cordobában telepedtek le. Az itt kialakuló mór kultúra hosszú ideig meghatározó jelentőségű volt Észak-Afrikára és Európára nézve. Az arab tudósok munkájának köszönhető például, hogy ma tudunk Arisztotelészt, Eukleidészt, Plutarkhoszt, Hérodotoszt olvasni, hiszen az alexandriai könyvtár leégése után a klasszikus szerzők munkái csak az arab másolatokban maradtak fenn. Később, X. (Bölcs) Alfonz spanyol király műpártoló tevékenysége folytán, valamint a keresztes háborúk kulturális cseréje során szivárgott vissza Európába ez a tudás, amire aztán a középkori skolasztika épült. Az arab tudósok azonban nem csak másolták, hanem tovább is építették az ókori szellemi örökséget, aminek az eredményeképpen a 9. sz-ban létrejöttek az első nagy összegző matematikai, csillagászati és filozófiai munkák olyan szerzők tollából, mint pl. al-Kindi, aki metafizikával, etikával, matematikával, farmakológiával, és zeneterápiával is foglalkozott. A művészetek támogatottsága nem volt azonban általános, bizonyos korszakokban a puritán vallásosság kerekedett felül.
Az iszlám birodalom nagyobb része fölött uralkodó Abbászidák a mai Irak területén található Bagdadot tették meg székhelyüknek. Hamarosan itt is felvirágoztak a művészetek. Lassan fellazultak az ábrázoló művészetek tabui<ref>Az iszlám tiltja az emberábrázolást, leginkább a geometrikus, ill. növényszerű mintákat tűri meg</ref> , és elismertté vált a zenélés a nemesi réteg köreiben is<ref>Előtte főleg a szolgák feladata volt</ref>. Erről a korszakról emlékezik meg a híres Ezeregy éjszaka meséi is, melynek egyik fő alakja egy abbászida kalifa, Hárún ar-Rasíd. Az omajjádok nagy becsben tartották a perzsa műveltséget, de még inkább utódaik, hiszen az abbászida korszakban az udvar hivatalnokai, arisztokratái között is nagy számban voltak perzsák. A perzsa nyelv, akárcsak a modern Európában a francia - a művelt elit nyelve lett. A perzsa hatás leginkább az irodalomban érvényesült, de feltehetően a zenében is meghatározó volt. Mivel akkoriban nem jegyeztek le dallamokat, ez leginkább a hangszereken mutatkozik meg. Perzsa eredetű ugyanis az arab zene szinte valamennyi klasszikus hangszere: az ud (lant), a ney (fuvola), a daf (keretesdob), a szantur (cimbalom), és a mára már kiveszett cseng (hárfa). Érdekes kivétel a qanun, ami a Pitagorasz húrkísérleteihez tervezett szemléltető eszközből fejlődött koncerthangszerré (erre utal a neve is, ami a görög kánon=zsinórmérték jelentésű szó arabosított formája). Pitagorasz tételei szolgáltatták az alapot az arab zeneelmélethez is, ahogy az egyértelműen olvasható al-Farabi alapművében, a Kitab al-Musiqi al-Kabir lapjain. Az említett mű a 9. század elején íródott, de azóta sem vesztette érvényét, hiszen ebben lett először kifejtve a közel keleti zene lényegét alkotó makámok elmélete. 
Az európaiak akkor találkoztak először e kulturális gazdagsággal, amikor szent háborúnak álcázott hódító- és rablóhadjáratot indítottak a Szentföldre. A korabeli arab krónikák elborzadva számolnak be a „frandzsok” barbárságáról. Valóban szembetűnő volt a különbség, például amíg az arab orvosoknak már fejlett anatómiai és fiziológiai ismereteik voltak, addig az európaiak kereszttel és ráolvasással gyógyították sebesültjeiket. A komoly fürdőkultúrával rendelkező arabság undorodva tekintett a mosdatlan, szervezetlen, vérszomjas csürhére, amelynek hordái állati kegyetlenséggel gyilkoltak akár civileket is, sőt, egy ízben még a kannibalizmustól sem riadtak vissza. Aztán ahogy lanyhult a harci kedv, elkezdett kialakulni valami kapcsolat támadók és a védők között. A lovagok, ahogy jobban megismerték, kikkel állnak szemben, kénytelenek voltak elismerni az ellenfél kulturális fölényét, és érdeklődni kezdtek az arab tudomány, és művészet kincsei iránt. Sokat gazdagodott ekkor Európa – többek között hangszerekkel. Ekkor ismerte meg a Nyugat többek között a nádfúvós hangszereket és a különböző vonós és pengetős lantféléket.
==Jegyzetek==

<references/>

==Kapcsolódó szócikkek==
*[[Közel-Kelet kultúrtörténete - Bevezetés]]
*[[A Közel-Kelet kultúrtörténete II. - Az Oszmán Birodalom]]
*[[A Közel-Kelet kultúrtörténete III. - A modern kor]]
[[Kategória:Közel-Kelet]]