<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="http://nepzenetar.fszek.hu/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%C3%96sszefoglal%C3%A1s_%C3%A9s_kieg%C3%A9sz%C3%ADt%C3%A9s</id>
		<title>Összefoglalás és kiegészítés - Laptörténet</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%C3%96sszefoglal%C3%A1s_%C3%A9s_kieg%C3%A9sz%C3%ADt%C3%A9s"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=%C3%96sszefoglal%C3%A1s_%C3%A9s_kieg%C3%A9sz%C3%ADt%C3%A9s&amp;action=history"/>
		<updated>2026-05-19T00:28:20Z</updated>
		<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.20.3</generator>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=%C3%96sszefoglal%C3%A1s_%C3%A9s_kieg%C3%A9sz%C3%ADt%C3%A9s&amp;diff=5280&amp;oldid=prev</id>
		<title>Bandolo: Levédte a(z) Összefoglalás és kiegészítés lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=%C3%96sszefoglal%C3%A1s_%C3%A9s_kieg%C3%A9sz%C3%ADt%C3%A9s&amp;diff=5280&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2012-03-03T17:07:56Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Levédte a(z) &lt;a href=&quot;/index.php/%C3%96sszefoglal%C3%A1s_%C3%A9s_kieg%C3%A9sz%C3%ADt%C3%A9s&quot; title=&quot;Összefoglalás és kiegészítés&quot;&gt;Összefoglalás és kiegészítés&lt;/a&gt; lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
			&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
			&lt;td colspan='1' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
			&lt;td colspan='1' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2012. március 3., 17:07-kori változata&lt;/td&gt;
			&lt;/tr&gt;&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Bandolo</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=%C3%96sszefoglal%C3%A1s_%C3%A9s_kieg%C3%A9sz%C3%ADt%C3%A9s&amp;diff=3640&amp;oldid=prev</id>
		<title>Ethnosound2, 2011. június 5., 21:28-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=%C3%96sszefoglal%C3%A1s_%C3%A9s_kieg%C3%A9sz%C3%ADt%C3%A9s&amp;diff=3640&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-06-05T21:28:30Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
			&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2011. június 5., 21:28-kori változata&lt;/td&gt;
			&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;7. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;7. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A taráná is precízen meghatározott ritmikai formulákból építkezik a tappához hasonlóan, azonban annál jóval összetettebb. Jellegzetessége, hogy kizárólag értelmetlen szótagokat használ az énekes a taráná előadására, ezek: tá, rá, ná, té, ré, nom, kí, dá, ké stb.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A taráná is precízen meghatározott ritmikai formulákból építkezik a tappához hasonlóan, azonban annál jóval összetettebb. Jellegzetessége, hogy kizárólag értelmetlen szótagokat használ az énekes a taráná előadására, ezek: tá, rá, ná, té, ré, nom, kí, dá, ké stb.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;*'''Gat'''&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;*'''Gat'''&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;{{Zenelejátszó&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;| fájlnév = teental_gat.mp3‎ &lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;| cím = Dhrupad and Khyal Gopal Krishan - Khyal&amp;#160; Raga Mangal-Bhairav Vilambit Gat (Teen-tal) (részlet)&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;| alcím = Gat &amp;lt;br&amp;gt; Album: Inde du Nord Kiadó: Buda musique&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;}}&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A gat kizárólag a hangszeres zenére jellemző, és tálában, azaz ritmikus kísérettel előadott forma, amely sokkal több dhrupad elemet tartalmaz, mint a bará- vagy cshotá-khjál. A gat bármilyen tálában megszólalhat, általában lassú tempójú gat szólal meg az áláp tétel után, amit egy gyors tempójú gat követ, vagy tintálában, vagy éktálában. A gat a mai hangszeres zenében az a forma, amely tappá és taráná elemeket is tartalmaz, sőt, az énekes zenét utánzó muzsikusokhoz tartozó zenészek [[Félklasszikus zenei műfajok Észak-Indiában|thumri]] elemeket is jócskán használnak egy gat keretén belül.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A gat kizárólag a hangszeres zenére jellemző, és tálában, azaz ritmikus kísérettel előadott forma, amely sokkal több dhrupad elemet tartalmaz, mint a bará- vagy cshotá-khjál. A gat bármilyen tálában megszólalhat, általában lassú tempójú gat szólal meg az áláp tétel után, amit egy gyors tempójú gat követ, vagy tintálában, vagy éktálában. A gat a mai hangszeres zenében az a forma, amely tappá és taráná elemeket is tartalmaz, sőt, az énekes zenét utánzó muzsikusokhoz tartozó zenészek [[Félklasszikus zenei műfajok Észak-Indiában|thumri]] elemeket is jócskán használnak egy gat keretén belül.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Klasszikus zenei műfajok Észak-Indiában]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Klasszikus zenei műfajok Észak-Indiában]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Ethnosound2</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=%C3%96sszefoglal%C3%A1s_%C3%A9s_kieg%C3%A9sz%C3%ADt%C3%A9s&amp;diff=3590&amp;oldid=prev</id>
		<title>80.99.112.234, 2011. június 5., 17:07-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=%C3%96sszefoglal%C3%A1s_%C3%A9s_kieg%C3%A9sz%C3%ADt%C3%A9s&amp;diff=3590&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-06-05T17:07:24Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
			&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2011. június 5., 17:07-kori változata&lt;/td&gt;
			&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A [[&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;Dhurpad&lt;/del&gt;|dhrupad]] jellegzetességei mind a mai napig fellelhetőek a hangszeres zenében, a [[Khjál|khjál]] pedig elsősorban az énekes zene domináns műformája, noha számos hangszeres zenész vallja azt, hogy hangszerén énekes khjál formájú énekes elemeket használ elsősorban. Ezek az iskolák önmagukat Gajaki-Ang-nak, azaz énekes iskoláknak nevezik.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A [[&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;Dhrupad&lt;/ins&gt;|dhrupad]] jellegzetességei mind a mai napig fellelhetőek a hangszeres zenében, a [[Khjál|khjál]] pedig elsősorban az énekes zene domináns műformája, noha számos hangszeres zenész vallja azt, hogy hangszerén énekes khjál formájú énekes elemeket használ elsősorban. Ezek az iskolák önmagukat Gajaki-Ang-nak, azaz énekes iskoláknak nevezik.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A dhrupad előadói is különböző iskolákat reprezentáltak a stílus fénykorában, ezek közül azonban ma már egyik sem maradt fent érintetlenül. A khjál esetében ma öt, néha hat eltérő stílusjegyeket képviselő iskolát különböztetünk meg: ezek a Jaipur-Itrauli gháráná, a Gwalior gháráná, az Ágrá gháráná, a Benáresz gháráná és a Kirana gháráná. Ma a kiemelkedő énekesek közül a legtöbben a Kirana gháránához tartoznak, míg az Ágrá vagy a Gwalior iskolák kihalófélben vannak.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A dhrupad előadói is különböző iskolákat reprezentáltak a stílus fénykorában, ezek közül azonban ma már egyik sem maradt fent érintetlenül. A khjál esetében ma öt, néha hat eltérő stílusjegyeket képviselő iskolát különböztetünk meg: ezek a Jaipur-Itrauli gháráná, a Gwalior gháráná, az Ágrá gháráná, a Benáresz gháráná és a Kirana gháráná. Ma a kiemelkedő énekesek közül a legtöbben a Kirana gháránához tartoznak, míg az Ágrá vagy a Gwalior iskolák kihalófélben vannak.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>80.99.112.234</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=%C3%96sszefoglal%C3%A1s_%C3%A9s_kieg%C3%A9sz%C3%ADt%C3%A9s&amp;diff=3549&amp;oldid=prev</id>
		<title>80.99.112.234, 2011. június 5., 15:13-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=%C3%96sszefoglal%C3%A1s_%C3%A9s_kieg%C3%A9sz%C3%ADt%C3%A9s&amp;diff=3549&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-06-05T15:13:41Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
			&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2011. június 5., 15:13-kori változata&lt;/td&gt;
			&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;7. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;7. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A taráná is precízen meghatározott ritmikai formulákból építkezik a tappához hasonlóan, azonban annál jóval összetettebb. Jellegzetessége, hogy kizárólag értelmetlen szótagokat használ az énekes a taráná előadására, ezek: tá, rá, ná, té, ré, nom, kí, dá, ké stb.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A taráná is precízen meghatározott ritmikai formulákból építkezik a tappához hasonlóan, azonban annál jóval összetettebb. Jellegzetessége, hogy kizárólag értelmetlen szótagokat használ az énekes a taráná előadására, ezek: tá, rá, ná, té, ré, nom, kí, dá, ké stb.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;*'''Gat'''&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;*'''Gat'''&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A gat kizárólag a hangszeres zenére jellemző, és tálában, azaz ritmikus kísérettel előadott forma, amely sokkal több dhrupad elemet tartalmaz, mint a bará- vagy cshotá-khjál. A gat bármilyen tálában megszólalhat, általában lassú tempójú gat szólal meg az áláp tétel után, amit egy gyors tempójú gat követ, vagy tintálában, vagy éktálában. A gat a mai hangszeres zenében az a forma, amely tappá és taráná elemeket is tartalmaz, sőt, az énekes zenét utánzó muzsikusokhoz tartozó zenészek &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;''&lt;/del&gt;thumri&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'' &lt;/del&gt;elemeket is jócskán használnak egy gat keretén belül.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A gat kizárólag a hangszeres zenére jellemző, és tálában, azaz ritmikus kísérettel előadott forma, amely sokkal több dhrupad elemet tartalmaz, mint a bará- vagy cshotá-khjál. A gat bármilyen tálában megszólalhat, általában lassú tempójú gat szólal meg az áláp tétel után, amit egy gyors tempójú gat követ, vagy tintálában, vagy éktálában. A gat a mai hangszeres zenében az a forma, amely tappá és taráná elemeket is tartalmaz, sőt, az énekes zenét utánzó muzsikusokhoz tartozó zenészek &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[Félklasszikus zenei műfajok Észak-Indiában|&lt;/ins&gt;thumri&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;]] &lt;/ins&gt;elemeket is jócskán használnak egy gat keretén belül.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Klasszikus zenei műfajok Észak-Indiában]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Klasszikus zenei műfajok Észak-Indiában]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>80.99.112.234</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=%C3%96sszefoglal%C3%A1s_%C3%A9s_kieg%C3%A9sz%C3%ADt%C3%A9s&amp;diff=3543&amp;oldid=prev</id>
		<title>80.99.112.234, 2011. június 5., 15:05-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=%C3%96sszefoglal%C3%A1s_%C3%A9s_kieg%C3%A9sz%C3%ADt%C3%A9s&amp;diff=3543&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-06-05T15:05:20Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
			&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2011. június 5., 15:05-kori változata&lt;/td&gt;
			&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;2. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;2. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A dhrupad előadói is különböző iskolákat reprezentáltak a stílus fénykorában, ezek közül azonban ma már egyik sem maradt fent érintetlenül. A khjál esetében ma öt, néha hat eltérő stílusjegyeket képviselő iskolát különböztetünk meg: ezek a Jaipur-Itrauli gháráná, a Gwalior gháráná, az Ágrá gháráná, a Benáresz gháráná és a Kirana gháráná. Ma a kiemelkedő énekesek közül a legtöbben a Kirana gháránához tartoznak, míg az Ágrá vagy a Gwalior iskolák kihalófélben vannak.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A dhrupad előadói is különböző iskolákat reprezentáltak a stílus fénykorában, ezek közül azonban ma már egyik sem maradt fent érintetlenül. A khjál esetében ma öt, néha hat eltérő stílusjegyeket képviselő iskolát különböztetünk meg: ezek a Jaipur-Itrauli gháráná, a Gwalior gháráná, az Ágrá gháráná, a Benáresz gháráná és a Kirana gháráná. Ma a kiemelkedő énekesek közül a legtöbben a Kirana gháránához tartoznak, míg az Ágrá vagy a Gwalior iskolák kihalófélben vannak.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;'''&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;*&lt;/del&gt;Tappá''' &amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;*&lt;/ins&gt;'''Tappá''' &amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A tappá eredetileg népzenei elemekből építkezett és főképpen ritmikus szerkezetével tűnik ki. A hangszeres zenében bizonyos kompozíciók és az énekes zene egyes elemei is a tappából származnak, noha tiszta tappá stílusú előadást ma aligha hallhatunk.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A tappá eredetileg népzenei elemekből építkezett és főképpen ritmikus szerkezetével tűnik ki. A hangszeres zenében bizonyos kompozíciók és az énekes zene egyes elemei is a tappából származnak, noha tiszta tappá stílusú előadást ma aligha hallhatunk.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;*'''Taráná'''&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;*'''Taráná'''&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>80.99.112.234</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=%C3%96sszefoglal%C3%A1s_%C3%A9s_kieg%C3%A9sz%C3%ADt%C3%A9s&amp;diff=3542&amp;oldid=prev</id>
		<title>80.99.112.234, 2011. június 5., 15:04-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=%C3%96sszefoglal%C3%A1s_%C3%A9s_kieg%C3%A9sz%C3%ADt%C3%A9s&amp;diff=3542&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-06-05T15:04:58Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
			&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2011. június 5., 15:04-kori változata&lt;/td&gt;
			&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A [[Dhurpad|dhrupad]] jellegzetességei mind a mai napig fellelhetőek a hangszeres zenében, a [[Khjál|khjál]] pedig elsősorban az énekes zene domináns műformája, noha számos hangszeres zenész vallja azt, hogy hangszerén énekes khjál formájú énekes elemeket használ elsősorban. Ezek az iskolák önmagukat Gajaki-Ang-nak, azaz énekes iskoláknak nevezik.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A [[Dhurpad|dhrupad]] jellegzetességei mind a mai napig fellelhetőek a hangszeres zenében, a [[Khjál|khjál]] pedig elsősorban az énekes zene domináns műformája, noha számos hangszeres zenész vallja azt, hogy hangszerén énekes khjál formájú énekes elemeket használ elsősorban. Ezek az iskolák önmagukat Gajaki-Ang-nak, azaz énekes iskoláknak nevezik.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A dhrupad előadói is különböző iskolákat reprezentáltak a stílus fénykorában, ezek közül azonban ma már egyik sem maradt fent érintetlenül. A khjál esetében ma öt, néha hat eltérő stílusjegyeket képviselő iskolát különböztetünk meg: ezek a Jaipur-Itrauli gháráná, a Gwalior gháráná, az Ágrá gháráná, a Benáresz gháráná és a Kirana gháráná. Ma a kiemelkedő énekesek közül a legtöbben a Kirana gháránához tartoznak, míg az Ágrá vagy a Gwalior iskolák kihalófélben vannak.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A dhrupad előadói is különböző iskolákat reprezentáltak a stílus fénykorában, ezek közül azonban ma már egyik sem maradt fent érintetlenül. A khjál esetében ma öt, néha hat eltérő stílusjegyeket képviselő iskolát különböztetünk meg: ezek a Jaipur-Itrauli gháráná, a Gwalior gháráná, az Ágrá gháráná, a Benáresz gháráná és a Kirana gháráná. Ma a kiemelkedő énekesek közül a legtöbben a Kirana gháránához tartoznak, míg az Ágrá vagy a Gwalior iskolák kihalófélben vannak.&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;'''*Tappá''' &amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;'''*Tappá''' &amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A tappá eredetileg népzenei elemekből építkezett és főképpen ritmikus szerkezetével tűnik ki. A hangszeres zenében bizonyos kompozíciók és az énekes zene egyes elemei is a tappából származnak, noha tiszta tappá stílusú előadást ma aligha hallhatunk.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A tappá eredetileg népzenei elemekből építkezett és főképpen ritmikus szerkezetével tűnik ki. A hangszeres zenében bizonyos kompozíciók és az énekes zene egyes elemei is a tappából származnak, noha tiszta tappá stílusú előadást ma aligha hallhatunk.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;*'''Taráná&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;*'''Taráná&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'''&lt;/ins&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'''&lt;/del&gt;A taráná is precízen meghatározott ritmikai formulákból építkezik a tappához hasonlóan, azonban annál jóval összetettebb. Jellegzetessége, hogy kizárólag értelmetlen szótagokat használ az énekes a taráná előadására, ezek: tá, rá, ná, té, ré, nom, kí, dá, ké stb.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A taráná is precízen meghatározott ritmikai formulákból építkezik a tappához hasonlóan, azonban annál jóval összetettebb. Jellegzetessége, hogy kizárólag értelmetlen szótagokat használ az énekes a taráná előadására, ezek: tá, rá, ná, té, ré, nom, kí, dá, ké stb.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;*'''Gat'''&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;*'''Gat'''&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A gat kizárólag a hangszeres zenére jellemző, és tálában, azaz ritmikus kísérettel előadott forma, amely sokkal több dhrupad elemet tartalmaz, mint a bará- vagy cshotá-khjál. A gat bármilyen tálában megszólalhat, általában lassú tempójú gat szólal meg az áláp tétel után, amit egy gyors tempójú gat követ, vagy tintálában, vagy éktálában. A gat a mai hangszeres zenében az a forma, amely tappá és taráná elemeket is tartalmaz, sőt, az énekes zenét utánzó muzsikusokhoz tartozó zenészek ''thumri'' elemeket is jócskán használnak egy gat keretén belül.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A gat kizárólag a hangszeres zenére jellemző, és tálában, azaz ritmikus kísérettel előadott forma, amely sokkal több dhrupad elemet tartalmaz, mint a bará- vagy cshotá-khjál. A gat bármilyen tálában megszólalhat, általában lassú tempójú gat szólal meg az áláp tétel után, amit egy gyors tempójú gat követ, vagy tintálában, vagy éktálában. A gat a mai hangszeres zenében az a forma, amely tappá és taráná elemeket is tartalmaz, sőt, az énekes zenét utánzó muzsikusokhoz tartozó zenészek ''thumri'' elemeket is jócskán használnak egy gat keretén belül.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Klasszikus zenei műfajok Észak-Indiában]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Klasszikus zenei műfajok Észak-Indiában]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key fszek_nepzenetar-nepzenetar_:diff:version:1.11a:oldid:3541:newid:3542 --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>80.99.112.234</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=%C3%96sszefoglal%C3%A1s_%C3%A9s_kieg%C3%A9sz%C3%ADt%C3%A9s&amp;diff=3541&amp;oldid=prev</id>
		<title>80.99.112.234: Új oldal, tartalma: „A dhrupad jellegzetességei mind a mai napig fellelhetőek a hangszeres zenében, a khjál pedig elsősorban az énekes zene domináns műformája, …”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=%C3%96sszefoglal%C3%A1s_%C3%A9s_kieg%C3%A9sz%C3%ADt%C3%A9s&amp;diff=3541&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-06-05T15:04:15Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „A &lt;a href=&quot;/index.php?title=Dhurpad&amp;amp;action=edit&amp;amp;redlink=1&quot; class=&quot;new&quot; title=&quot;Dhurpad (a lap nem létezik)&quot;&gt;dhrupad&lt;/a&gt; jellegzetességei mind a mai napig fellelhetőek a hangszeres zenében, a &lt;a href=&quot;/index.php/Khj%C3%A1l&quot; title=&quot;Khjál&quot;&gt;khjál&lt;/a&gt; pedig elsősorban az énekes zene domináns műformája, …”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;A [[Dhurpad|dhrupad]] jellegzetességei mind a mai napig fellelhetőek a hangszeres zenében, a [[Khjál|khjál]] pedig elsősorban az énekes zene domináns műformája, noha számos hangszeres zenész vallja azt, hogy hangszerén énekes khjál formájú énekes elemeket használ elsősorban. Ezek az iskolák önmagukat Gajaki-Ang-nak, azaz énekes iskoláknak nevezik.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
A dhrupad előadói is különböző iskolákat reprezentáltak a stílus fénykorában, ezek közül azonban ma már egyik sem maradt fent érintetlenül. A khjál esetében ma öt, néha hat eltérő stílusjegyeket képviselő iskolát különböztetünk meg: ezek a Jaipur-Itrauli gháráná, a Gwalior gháráná, az Ágrá gháráná, a Benáresz gháráná és a Kirana gháráná. Ma a kiemelkedő énekesek közül a legtöbben a Kirana gháránához tartoznak, míg az Ágrá vagy a Gwalior iskolák kihalófélben vannak.&lt;br /&gt;
'''*Tappá''' &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
A tappá eredetileg népzenei elemekből építkezett és főképpen ritmikus szerkezetével tűnik ki. A hangszeres zenében bizonyos kompozíciók és az énekes zene egyes elemei is a tappából származnak, noha tiszta tappá stílusú előadást ma aligha hallhatunk.&lt;br /&gt;
*'''Taráná&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
'''A taráná is precízen meghatározott ritmikai formulákból építkezik a tappához hasonlóan, azonban annál jóval összetettebb. Jellegzetessége, hogy kizárólag értelmetlen szótagokat használ az énekes a taráná előadására, ezek: tá, rá, ná, té, ré, nom, kí, dá, ké stb.&lt;br /&gt;
*'''Gat'''&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
A gat kizárólag a hangszeres zenére jellemző, és tálában, azaz ritmikus kísérettel előadott forma, amely sokkal több dhrupad elemet tartalmaz, mint a bará- vagy cshotá-khjál. A gat bármilyen tálában megszólalhat, általában lassú tempójú gat szólal meg az áláp tétel után, amit egy gyors tempójú gat követ, vagy tintálában, vagy éktálában. A gat a mai hangszeres zenében az a forma, amely tappá és taráná elemeket is tartalmaz, sőt, az énekes zenét utánzó muzsikusokhoz tartozó zenészek ''thumri'' elemeket is jócskán használnak egy gat keretén belül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Klasszikus zenei műfajok Észak-Indiában]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>80.99.112.234</name></author>	</entry>

	</feed>