12. A mande zene és az iszlám - Laptörténet

Bandolo: 13. A mande zene és az iszlám lapot átneveztem 12. A mande zene és az iszlám névre

2011-06-27T20:53:35Z

13. A mande zene és az iszlám lapot átneveztem 12. A mande zene és az iszlám névre

Bandolo, 2011. június 27., 11:25-n

2011-06-27T11:25:18Z

Bandolo, 2011. június 27., 10:07-n

2011-06-27T10:07:48Z

Bandolo: Levédte a(z) 13. A mande zene és az iszlám lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-06-15T09:54:12Z

Levédte a(z) 13. A mande zene és az iszlám lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

Bandolo: /* Kapcsolódó szócikkek */

2011-06-14T08:34:55Z

‎Kapcsolódó szócikkek

Bandolo: A mande zene és az iszlám lapot átneveztem 13. A mande zene és az iszlám névre

2011-06-14T08:33:38Z

A mande zene és az iszlám lapot átneveztem 13. A mande zene és az iszlám névre

Bandolo: /* Kapcsolódó szócikkek */

2011-06-05T16:17:43Z

‎Kapcsolódó szócikkek

Bandolo: /* Kapcsolódó szócikkek */

2011-06-05T16:17:16Z

‎Kapcsolódó szócikkek

Bandolo: Új oldal, tartalma: „A mande népeknek az iszlám hittel való, hosszú ideje tartó kapcsolata sok zenei hagyományra hatott, ahogy erre már utaltunk a szöveg elején, mikor a vadászok zen…”

2011-06-05T16:13:33Z

Új oldal, tartalma: „A mande népeknek az iszlám hittel való, hosszú ideje tartó kapcsolata sok zenei hagyományra hatott, ahogy erre már utaltunk a szöveg elején, mikor a vadászok zen…”

Új lap

A mande népeknek az iszlám hittel való, hosszú ideje tartó kapcsolata sok zenei hagyományra hatott, ahogy erre már utaltunk a szöveg elején, mikor a vadászok zenei hagyományairól volt szó. Jelen keretek között éppen csak egy rövid kitérőt tehetünk e témával kapcsolatosan. Egy nép, illetve népcsoport életében a vallás jelenti a létezés alappillérét, az határozza meg a világképet, melyet a különböző ceremóniákkal, szertartásokkal és ünnepekkel tehetnek kifejezővé, élhetik meg a hit mélységeit. Minden gondolat vagy tett, Afrikában különösen, a vallásból ered, az ősök és a szellemek erejéből merít, és az embernek a világban elfoglalt helyét tükrözi. <br>
Az iszlám hit, melyet a 8. századtól kezdődően az arab kereskedőktől Nyugat-Afrika nagy része (főként a szent háborúk által, erőszakkal) átvett, az általa érintett népcsoportok életére erősen hatott, akárhol vetett is gyökeret. Ám egyes népcsoportok kitartottak eredeti vallásuk mellett, ilyenek voltak a bamanák, akik ellenálltak a térítésnek. Erre utal, hogy lakóhelyük környezetében egy időben minden olyan népet bamanának neveztek, akik nem tértek át az új vallásra. A Mali déli részén, a Bandiagara-fennsíkon élő dogonok, a mai napig hagyományos életformájukat gyakorolják, és hitviláguk, illetve kozmogóniájuk az afrikai népek közül is, és a világon is, egyedülálló. <br>
A régióban élő népek és népcsoportok legtöbbje azonban felvette az iszlám hitet, így sok szertartás átalakult, az iszlám ünnepeihez igazodott, illetve az iszlám vezetőknek szólt, több háttérbe szorult és el is tűnt. A ramadán (nagyböjt) idején például sem házasságot nem kötnek, sem a dobok nem szólnak, ám a böjt végének eljövetele nagyon is alkalmas az ünneplésre.
Az iszlám tiltja az alakábrázolást, ezért a maszkok, melyek ember alakot vagy fejet formáztak, tiltottá váltak, akárcsak a különféle spirituális erők megidézése céljából megrendezett ceremóniák. <br>
Sok zenei darabban megjelentek az iszlám kulturális közegére jellemző zenei attribútumok, frázisok, illetve díszítmények, s a színes és gazdag dallamorientált zenei jellemzők is inkább az arab hatásra a régióba került stílusra utalnak. A korábbi fejezetben, mely az énekmondókkal foglalkozott, utaltunk rá, hogy a jelik magas szintű iszlám-oktatásban részesülnek, és sokan erős hitű muszlimok, a Korán-idézetek repertoárjaik része, legyen az elbeszélés vagy ének.<br>
Ami a Szahel területén élő muzulmán népcsoportok zenei világát a leginkább megkülönböztetheti a szomszédságukban élő, nem muszlim népekétől, az talán az arab zenei világ hatására kialakult, kifinomultabb dallamvilág – e megállapítással azonban óvatosan kell bánnunk, hiszen az effajta dallamorientáció még az iszlám terjedése előtt elkezdődhetett, s azt az iszlám, meglehet, csak meggyorsította.

==Kapcsolódó szócikkek==
*[[A nyugat-afrikai zenéről általában]]
*[[A mande-ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]]
*[[A mande eredet]]
*[[A mande osztályrendszer]]
*[[Előadók és zenészek a mande társadalomban]]
*[[A mande énekmondók és zenei tevékenységük ]]
*[[Kora]]
*[[Koni]]
*[[Bala]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 Sok zenei hagyományra hatott a mande népek az iszlám hittel való, hosszú ideje tartó kapcsolata. Egy nép, illetve népcsoport életében a vallás jelenti a létezés alappillérét, hiszen a filozófia határozza meg a világképet, melyet a különböző szeánszokkal, szertartásokkal és ünnepekkel tehetnek kifejezővé, élhetik meg a hit mélységeit. Minden gondolat, vagy tett, Afrikában különösen, szorosan kapcsolódik a valláshoz, melyből ered, az ősök és szellemek erejéből merít, és az embernek a világban elfoglalt helyét tükrözi.
-Az iszlám hit, melyet a VIII. századtól kezdődően az arab kereskedőktől Nyugat-Afrika nagy része (főként a szent háborúk által, erőszakkal) átvett, az általa érintett népcsoportok életére erősen hatott, akárhol vetett is gyökeret. Sok népcsoport kitartott eredeti vallása mellett, ilyenek voltak a bamanák akik jó ideig ellenálltak. A környéken egy időben minden olyan népet bamanának neveztek, akik nem tértek át az új vallásra. A Mali déli részén, a Bandiagara-fennsíkon élő dogonok, a mai napig hagyományos életformájukat gyakorolják és hitviláguk, illetve kozmogóniájuk az afrikai népek közül is, és a világon is egyedülálló. A déli mandék közül a danok is ragaszkodtak ősi gyökereikhez.
+Az iszlám hit, melyet a VIII. századtól kezdődően az arab kereskedőktől Nyugat-Afrika nagy része (főként a szent háborúk által, erőszakkal) átvett, az általa érintett népcsoportok életére erősen hatott, akárhol vetett is gyökeret. Sok népcsoport kitartott eredeti vallása mellett, ilyenek voltak a bamanák akik jó ideig ellenálltak. A környéken egy időben minden olyan népet bamanának neveztek, akik nem tértek át az új vallásra. A Mali déli részén, a Bandiagara-fennsíkon élő dogonok, a mai napig hagyományos életformájukat gyakorolják és hitviláguk, illetve kozmogóniájuk az afrikai népek közül is, és a világon is egyedülálló. A déli mandék közül a danok is ragaszkodtak ősi gyökereikhez.<br>
-A régióban élő népek és népcsoportok legtöbbje azonban felvette az iszlám hitet, így sok szertartás átalakult, az iszlám ünnepeihez igazodott, illetve az iszlám vezetőknek dedikált, több a háttérbe szorult és el is tűnt. A ramadán (nagyböjt) idején például sem házasságot nem kötnek, sem a dobok nem szólnak, ám a böjt végének eljövetele nagyon is alkalmas az ünneplésre.
+A régióban élő népek és népcsoportok legtöbbje azonban felvette az iszlám hitet, így sok szertartás átalakult, az iszlám ünnepeihez igazodott, illetve az iszlám vezetőknek dedikált, több a háttérbe szorult és el is tűnt. A ramadán (nagyböjt) idején például sem házasságot nem kötnek, sem a dobok nem szólnak, ám a böjt végének eljövetele nagyon is alkalmas az ünneplésre. <br>
 Az iszlám nem tolerálja az alakábrázolást, ezért sok maszk, mely pedig ember alakot, vagy fejet formázott, tiltottá vált, akárcsak, a különféle szertartásokhoz kapcsolódott spirituális erők megidézése céljából megrendezett ceremóniák, melyek a közösséget a hagyományos, belső, szellemi világhoz kapcsolták.
-Sok zenei darabban megjelentek az iszlám kulturális közegére jellemző zenei attribútumok, patternek, illetve frízek, s a színes és gazdag melódiaorientált zenei jellemzők is inkább az arab hatásra a régióba került stílusra utal. Ahogyan az énekmondókkal foglalkozó fejezetben olvashatjuk, a jelik magas szintű iszlám-oktatásban részesülnek, és sokan erős hitű muszlimok, a Koránból (szent imakönyv) való idézésük repertoárjaik része, legyen az elbeszélés, vagy ének.
+Sok zenei darabban megjelentek az iszlám kulturális közegére jellemző zenei attribútumok, patternek, illetve frízek, s a színes és gazdag melódiaorientált zenei jellemzők is inkább az arab hatásra a régióba került stílusra utal. Ahogyan az énekmondókkal foglalkozó fejezetben olvashatjuk, a jelik magas szintű iszlám-oktatásban részesülnek, és sokan erős hitű muszlimok, a Koránból (szent imakönyv) való idézésük repertoárjaik része, legyen az elbeszélés, vagy ének.<br>
 Ami a Szahel területén élő muzulmán népcsoportok zenei világát a leginkább megkülönböztetheti a szomszédságukban élő, nem muszlim népekétől, az talán az arab zenei világ hatására kialakult, kifinomultabb dallamvilág, habár e megállapítással mégis óvatosan kell bánnunk, hiszen meglehet, az effajta dallamorientáció még az iszlám terjedése előtt elkezdődött, s az iszlám, meglehet, azt csupán meggyorsította.

@@ 8. sor: / 8. sor: @@
 ==Kapcsolódó szócikkek==
 *[[A nyugat-afrikai zenéről általában]]
-*[[A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]]
+*[[1. A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]]
-*[[A mande eredet]]
+*[[2. A mande eredet]]
-*[[A mande osztályrendszer]]
+*[[3. A mande osztályrendszer]]
-*[[Előadók, zenészek a mande társadalomban]]
+*[[4. Előadók, zenészek a mande társadalomban]]
-*[[A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)]]
+*[[7. A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)]]
 *[[Kora]]
 *[[Koni]]
 *[[Bala (balafon)]]
 [[Kategória:Mandék]]

←Régebbi változat		A lap 2011. június 5., 16:17-kori változata
16. sor:		16. sor:
	*[[Koni]]		*[[Koni]]
	*[[Bala (balafon)]]		*[[Bala (balafon)]]
		+	[[Kategória:Mandék]]