14.2. A modern mande zene - Laptörténet

Csampai: EmbedVideo csere

2013-03-29T14:16:51Z

EmbedVideo csere

Bandolo: 14.2. A modern mande zene 2. lapot átneveztem 14.2. A modern mande zene névre

2011-06-27T21:18:33Z

14.2. A modern mande zene 2. lapot átneveztem 14.2. A modern mande zene névre

Bandolo, 2011. június 27., 21:18-n

2011-06-27T21:18:03Z

Bandolo, 2011. június 27., 21:17-n

2011-06-27T21:17:25Z

Bandolo: /* Kapcsolódó szócikkek */

2011-06-27T21:14:32Z

‎Kapcsolódó szócikkek

Bandolo: /* Kapcsolódó szócikkek */

2011-06-27T21:14:17Z

‎Kapcsolódó szócikkek

Bandolo: 16. A modern mande zene 2. lapot átneveztem 14.2. A modern mande zene 2. névre

2011-06-27T21:13:34Z

16. A modern mande zene 2. lapot átneveztem 14.2. A modern mande zene 2. névre

Bandolo, 2011. június 15., 13:20-n

2011-06-15T13:20:58Z

Bandolo: Levédte a(z) 16. A modern mande zene 2. lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-06-15T09:52:48Z

Levédte a(z) 16. A modern mande zene 2. lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

Bandolo: 15. A modern mande zene 2. lapot átneveztem 16. A modern mande zene 2. névre

2011-06-14T13:39:24Z

15. A modern mande zene 2. lapot átneveztem 16. A modern mande zene 2. névre

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 Itt említhetjük meg Baaba Maal és Ali Farka Touré énekes-zeneszerző gitárosokat, akik a Szahel-régió modern zenéjének meghatározó alakjai, habár előbbi észak-szenegáli, utóbbi songhai eredettel rendelkezik, a Timbuktu melletti Niafunkéból (Mali). Gitárjátékuk azonban alapvetően mande-típusúnak mondható. Ali Farka Touré blues-os játéka songhai és tuareg zenei elemeket, illetve hangulatot tükrözi, melyek nagyon is sajátosak azon a vidéken, ahonnan Touré származik.<br>
 <br><br>
-<center>
-<websiteFrame>
+{{#ev:youtube|1PKdK_68r0A|380|center|Ali Farka touré és Toumani Diabaté}}
-website=http://www.youtube.com/embed/1PKdK_68r0A
+<br>
-height=290
+{{#ev:youtube|PvZHlgoYmJM|380|center|A már elhunyt Ali Farka touré fia, Vieux Farka Touré}}
-width=380
-border=0
+<br>
-scroll=no
-</websiteFrame>
-</center>
-<div align=center>''Ali Farka touré és Toumani Diabaté''</div>
-<br><br>
-<center>
-<websiteFrame>
-website=http://www.youtube.com/embed/PvZHlgoYmJM
-height=290
-width=380
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame>
-</center>
-<div align=center>''A már elhunyt Ali Farka touré fia, Vieux Farka Touré''</div><br>
 Gambiában a gitár hatása nem olyan jelentős, ott inkább a kora dominál. Maliban és Guineában azonban annál inkább hangsúlyos. Maliban, főleg a Bamakotól északra lévő területeken közkedvelt, ahol a lantoknak nagy a szerepük, Guineában pedig Conakry környékén, ahol a bala tradíció jelentős. E hatások tették egyedülállóvá a kétfajta stílust, mert a jeli hagyományokon és repertoáron alapuló darabok gitár-verziói alapvető jelleget kapnak attól függően, hogy e darabok és előadásmódok mely területekről származnak.<br>
 Guineában különös kapcsolat van a gitár és a bala között. Számos bala-játékos játszik gitáron, hiszen sok gitáros kezdte balán a zenetanulmányait. Gyakran pedig a simbi zenei hagyományait, illetve hangzásvilágát komponálják át a gitárhoz, mellyel kitűnő kísérőjelleget adnak, az akár narratívabb, akár dallamosabb muzsikának. Ezzel a gitár gazdagítja a simbi szegényesebb dallamiságát, díszesebbé teszi azt, mely alapvetően nem a simbi sajátossága, a koninak azonban annál inkább. Az, hogy a simbi zenéje kevéssé dallamorientált, szemben a muszlim zenével, lehet annak is a bizonyítéka, hogy a vadász lant zenei világa a premuzulmán, tehát a muszlimok előtti szavannai zenei kultúrára reflektál.<br>
@@ 32. sor: / 17. sor: @@
 Afrikanizálták a gitárt, melyen (túlnyomó többségben) a korábbi koni, bala és kora-játékosok játszanak. <br>
 Tudnunk kell azonban, hogy a jeli hangszerek jelentést hordoznak, mely szorosan összefügg a társadalommal, melybe játékosaik, a jelik is tartoznak. Különféle erőket jelenítenek meg, képviselnek. A gitár nem rendelkezik ilyen adottságokkal, hiszen anyaga már önmagában sem tartalmazza azon erőket, melyek a tradicionális hangszerek sajátjai (mind természetüknél fogva, mind készítőjük által). Az új hangszerek nem az afrikai föld szülöttjei, nincs bennük spirituális jelleg, mely nélkül ugyanazokat a hangokat, s velük a súlyokat (erőket) sem tartalmazhatják vagy foglalhatják magukba, nem idézhetik meg és nem irányíthatják, szemben a jeli, vagy a még korábbi hangszerekkel.<br>
-<br><br>
+<br>
-<center>
+{{#ev:youtube|y5Nem-PNHLY|380|center|Ali Farka Touré a modern fekete-amerikai zene és a hagyományos afrikai kultúra kapcsolatáról beszél}}
-<websiteFrame>
-website=http://www.youtube.com/embed/y5Nem-PNHLY
-height=290
-width=380
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame>
-</center>
-<div align=center>''Ali Farka Touré a modern fekete-amerikai zene és a hagyományos afrikai kultúra kapcsolatáról beszél''</div><br>
 ==Kapcsolódó szócikkek==

@@ 42. sor: / 42. sor: @@
 </websiteFrame>
 </center>
-<div align=center>Ali Farka Touré a modern fekete-amerikai zene és a hagyományos afrikai kultúra kapcsolatáról beszél</div><br>
+<div align=center>''Ali Farka Touré a modern fekete-amerikai zene és a hagyományos afrikai kultúra kapcsolatáról beszél''</div><br>
 ==Kapcsolódó szócikkek==

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 Vagy a vak Mamadou Bagayoko és Mariam Doumbia fülbemászó, jellegzetes pentatonos bamana (bambara) zenéje, melyben a gitárjáték a hat húros, pentatonos kamalen ngoni (ld. húros hangszerek) hagyományain alapul.<br>
 Itt említhetjük meg Baaba Maal és Ali Farka Touré énekes-zeneszerző gitárosokat, akik a Szahel-régió modern zenéjének meghatározó alakjai, habár előbbi észak-szenegáli, utóbbi songhai eredettel rendelkezik, a Timbuktu melletti Niafunkéból (Mali). Gitárjátékuk azonban alapvetően mande-típusúnak mondható. Ali Farka Touré blues-os játéka songhai és tuareg zenei elemeket, illetve hangulatot tükrözi, melyek nagyon is sajátosak azon a vidéken, ahonnan Touré származik.<br>
-Ali Farka touré és Toumani Diabaté:<br><br>
+<br><br>
 <center>
 <websiteFrame>
@@ 14. sor: / 14. sor: @@
 </websiteFrame>
 </center>
-A már elhunyt Ali Farka touré fia, Vieux Farka Touré:<br><br>
+<div align=center>''Ali Farka touré és Toumani Diabaté''</div>
 <center>
 <websiteFrame>
@@ 23. sor: / 24. sor: @@
 scroll=no
 </websiteFrame>
-</center><br>
+</center>
 Gambiában a gitár hatása nem olyan jelentős, ott inkább a kora dominál. Maliban és Guineában azonban annál inkább hangsúlyos. Maliban, főleg a Bamakotól északra lévő területeken közkedvelt, ahol a lantoknak nagy a szerepük, Guineában pedig Conakry környékén, ahol a bala tradíció jelentős. E hatások tették egyedülállóvá a kétfajta stílust, mert a jeli hagyományokon és repertoáron alapuló darabok gitár-verziói alapvető jelleget kapnak attól függően, hogy e darabok és előadásmódok mely területekről származnak.<br>
 Guineában különös kapcsolat van a gitár és a bala között. Számos bala-játékos játszik gitáron, hiszen sok gitáros kezdte balán a zenetanulmányait. Gyakran pedig a simbi zenei hagyományait, illetve hangzásvilágát komponálják át a gitárhoz, mellyel kitűnő kísérőjelleget adnak, az akár narratívabb, akár dallamosabb muzsikának. Ezzel a gitár gazdagítja a simbi szegényesebb dallamiságát, díszesebbé teszi azt, mely alapvetően nem a simbi sajátossága, a koninak azonban annál inkább. Az, hogy a simbi zenéje kevéssé dallamorientált, szemben a muszlim zenével, lehet annak is a bizonyítéka, hogy a vadász lant zenei világa a premuzulmán, tehát a muszlimok előtti szavannai zenei kultúrára reflektál.<br>
@@ 30. sor: / 32. sor: @@
 Afrikanizálták a gitárt, melyen (túlnyomó többségben) a korábbi koni, bala és kora-játékosok játszanak. <br>
 Tudnunk kell azonban, hogy a jeli hangszerek jelentést hordoznak, mely szorosan összefügg a társadalommal, melybe játékosaik, a jelik is tartoznak. Különféle erőket jelenítenek meg, képviselnek. A gitár nem rendelkezik ilyen adottságokkal, hiszen anyaga már önmagában sem tartalmazza azon erőket, melyek a tradicionális hangszerek sajátjai (mind természetüknél fogva, mind készítőjük által). Az új hangszerek nem az afrikai föld szülöttjei, nincs bennük spirituális jelleg, mely nélkül ugyanazokat a hangokat, s velük a súlyokat (erőket) sem tartalmazhatják vagy foglalhatják magukba, nem idézhetik meg és nem irányíthatják, szemben a jeli, vagy a még korábbi hangszerekkel.<br>
-Ali Farka Touré a modern fekete-amerikai zene és a hagyományos afrikai kultúra kapcsolatáról beszél:<br><br>
+<br><br>
 <center>
 <websiteFrame>
@@ 39. sor: / 41. sor: @@
 scroll=no
 </websiteFrame>
-</center><br>
+</center>
 ==Kapcsolódó szócikkek==

@@ 42. sor: / 42. sor: @@
 ==Kapcsolódó szócikkek==
-*[[14.1. A modern mande zene 1.]]
+*[[14.1. A modern mande zene]]
 *[[A nyugat-afrikai zenéről általában]]
 *[[1. A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]]

@@ 42. sor: / 42. sor: @@
 ==Kapcsolódó szócikkek==
-*[[15. A modern mande zene 1.]]
+*[[14.1. A modern mande zene 1.]]
 *[[A nyugat-afrikai zenéről általában]]
 *[[1. A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]]
@@ 59. sor: / 59. sor: @@
 *[[9. A mande dobokról általában]]
 *[[Tama (tamani)]]
-*[[13. A mande zene és az iszlám]]
+*[[12. A mande zene és az iszlám]]
 *[[A mande zene és a modernkor]]
 [[Kategória:Mandék]]