2. Társadalmi szervezetek Írország zenei életében - Laptörténet

Csampai: EmbedVideo csere

2013-03-29T13:16:19Z

EmbedVideo csere

Bandolo, 2012. május 20., 15:33-n

2012-05-20T15:33:25Z

Nilatakgyan, 2012. május 17., 15:41-n

2012-05-17T15:41:47Z

Nilatakgyan, 2012. május 16., 15:29-n

2012-05-16T15:29:58Z

Nilatakgyan, 2012. május 16., 15:26-n

2012-05-16T15:26:46Z

Nilatakgyan, 2012. május 16., 15:01-n

2012-05-16T15:01:52Z

Nilatakgyan, 2012. május 16., 14:57-n

2012-05-16T14:57:51Z

Nilatakgyan, 2012. május 16., 14:12-n

2012-05-16T14:12:40Z

Nilatakgyan, 2012. május 16., 09:31-n

2012-05-16T09:31:17Z

Nilatakgyan, 2012. május 16., 09:20-n

2012-05-16T09:20:49Z

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-Az 1600-as években az ír nyelvű római katolikusok földnélküli parasztok voltak, a protestáns vallás és az angol nyelv a társadalmilag magasabb szinten álló rétegekhez kötődött, így nem maradt fönn számottevő zenei anyag ebből az időszakból. Az 1700-as években rögzítettek néhány ír dalt, amelyet az angol nyelvű dublini közösség mulatságain énekeltek, így maradt fönn az ''Eibhlín a Rún''  is. <br>
+Az 1600-as években az ír nyelvű római katolikusok földnélküli parasztok voltak, a protestáns vallás és az angol nyelv a társadalmilag magasabb szinten álló rétegekhez kötődött, így nem maradt fönn számottevő zenei anyag ebből az időszakból. Az 1700-as években rögzítettek néhány ír dalt, amelyet az angol nyelvű dublini közösség mulatságain énekeltek, így maradt fönn az ''Eibhlín a Rún'' is.<br>
-{|width="200" style="border-style: solid; border-width: 1px; border-color: #CCC" cellpadding="5" cellspacing="3" align=right
-|<websiteFrame>
+{{#ev:youtube|yHTkFlrQBd8|380|right|A felvételen az ''Eibhlín a Rún'' / ''Eileen Aroon'' című dal hallható Cathy Jordan előadásában, akit az ír zene kedvelői főként a Dervish nevű együttesből ismerhetnek.}}
-website=http://www.youtube.com/embed/yHTkFlrQBd8
-height=190
-width=280
-border="0"
-scroll=no
-</websiteFrame>
-|-
 |A felvételen az ''Eibhlín a Rún'' / ''Eileen Aroon'' című dal hallható Cathy Jordan előadásában, akit az ír zene kedvelői főként a Dervish nevű együttesből ismerhetnek.
-|}
-<br>
 A városi műveltség azonban főként Londonra és Európára figyelt - hogy fölzárkózva - átvegye zenéjüket is.
 A történelmi egyenlőtlenségek ellenére, az osztálytudat nem meghatározó Írországban a zene szempontjából. Néhány tehetős és szellemi tevékenységet folytató személy is játszott népzenét Piper Jackson (az egyik leghíresebb dudás férfi, a Piper itt becenév: ’dudás’) idejében. Az ulsteri népzene nagy részét protestáns, főként skót telepesek honosították meg. A bevándorló ír munkások (spailpíní, később „tattie-howkers”)és utazók („tinkers”) fontos közvetítői voltak a zenének és a daloknak Írországban, illetve Anglia és Írország között.

@@ 18. sor: / 18. sor: @@
 Az angol és skót anyanyelvű nők lírikus dalokat énekeltek általában; az ír nőkhöz ugyancsak jellegzetesen női műfajok tartoztak (caoineadh 'siratót', amhráin bheannaithe vagy dánta 'vallási énekeket ', és altatókat). A népzenei „revival” után, a női előadók sokkal megszokottabbakká váltak. Korábban csak a társadalmilag elfogadott hangszereken játszottak: koncertinán és hárfán. A gyerekek – úgy tűnik – az angol nyelvű hagyományt (play-song, gyerekdalok) viszik tovább. A gyerekek számára kevés lehetősége adódik arra, hogy népzenét tanuljanak és egyre sürgetőbb problémát jelent, hogy támogatókat találjanak a zenei oktatáshoz.
+<br>
 [[Kategória:Írország]]
 [[Kategória:írek]]

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 {|width="200" style="border-style: solid; border-width: 1px; border-color: #CCC" cellpadding="5" cellspacing="3" align=right
 |<websiteFrame>
-website=http://www.youtube.com/watch_popup?v=yHTkFlrQBd8&vq=medium
+website=http://www.youtube.com/embed/yHTkFlrQBd8
 height=190
 width=280

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-Az 1600-as években az ír nyelvű római katolikusok földnélküli parasztok voltak, a protestáns vallás és az angol nyelv a társadalmilag magasabb szinten álló rétegekhez kötődött, így nem maradt fönn számottevő zenei anyag ebből az időszakból. Az 1700-as években rögzítettek néhány ír dalt, amelyet az angol nyelvű dublini közösség mulatságain énekeltek, így maradt fönn az „Eibhlín a Rún”[http://www.youtube.com/watch?v=yHTkFlrQBd8]  is. <br>
+Az 1600-as években az ír nyelvű római katolikusok földnélküli parasztok voltak, a protestáns vallás és az angol nyelv a társadalmilag magasabb szinten álló rétegekhez kötődött, így nem maradt fönn számottevő zenei anyag ebből az időszakból. Az 1700-as években rögzítettek néhány ír dalt, amelyet az angol nyelvű dublini közösség mulatságain énekeltek, így maradt fönn az ''Eibhlín a Rún''  is. <br>
-−
 {|width="200" style="border-style: solid; border-width: 1px; border-color: #CCC" cellpadding="5" cellspacing="3" align=right
 |<websiteFrame>
@@ 10. sor: / 9. sor: @@
 </websiteFrame>
 |-
-|A felvételen az Eibhlín a Rún /Eileen Aroon című dal hallható Cathy Jordan előadásában, akit az ír zene kedvelői főként a Dervish nevű együttesből ismerhetnek.
+|A felvételen az ''Eibhlín a Rún'' / ''Eileen Aroon'' című dal hallható Cathy Jordan előadásában, akit az ír zene kedvelői főként a Dervish nevű együttesből ismerhetnek.
 |}
 <br>
 A városi műveltség azonban főként Londonra és Európára figyelt - hogy fölzárkózva - átvegye zenéjüket is.
 A történelmi egyenlőtlenségek ellenére, az osztálytudat nem meghatározó Írországban a zene szempontjából. Néhány tehetős és szellemi tevékenységet folytató személy is játszott népzenét Piper Jackson (az egyik leghíresebb dudás férfi, a Piper itt becenév: ’dudás’) idejében. Az ulsteri népzene nagy részét protestáns, főként skót telepesek honosították meg. A bevándorló ír munkások (spailpíní, később „tattie-howkers”)és utazók („tinkers”) fontos közvetítői voltak a zenének és a daloknak Írországban, illetve Anglia és Írország között.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-Az 1600-as években az ír nyelvű római katolikusok földnélküli parasztok voltak, a protestáns vallás és az angol nyelv a társadalmilag magasabb szinten álló rétegekhez kötődött, így nem maradt fönn számottevő zenei anyag ebből az időszakból. Az 1700-as években rögzítettek néhány ír dalt, amelyet az angol nyelvű dublini közösség mulatságain énekeltek, így maradt fönn az „Eibhlín a Rún”[http://www.youtube.com/watch?v=yHTkFlrQBd8]  is.
+Az 1600-as években az ír nyelvű római katolikusok földnélküli parasztok voltak, a protestáns vallás és az angol nyelv a társadalmilag magasabb szinten álló rétegekhez kötődött, így nem maradt fönn számottevő zenei anyag ebből az időszakból. Az 1700-as években rögzítettek néhány ír dalt, amelyet az angol nyelvű dublini közösség mulatságain énekeltek, így maradt fönn az „Eibhlín a Rún”[http://www.youtube.com/watch?v=yHTkFlrQBd8]  is. <br>
 A városi műveltség azonban főként Londonra és Európára figyelt - hogy fölzárkózva - átvegye zenéjüket is.
 A történelmi egyenlőtlenségek ellenére, az osztálytudat nem meghatározó Írországban a zene szempontjából. Néhány tehetős és szellemi tevékenységet folytató személy is játszott népzenét Piper Jackson (az egyik leghíresebb dudás férfi, a Piper itt becenév: ’dudás’) idejében. Az ulsteri népzene nagy részét protestáns, főként skót telepesek honosították meg. A bevándorló ír munkások (spailpíní, később „tattie-howkers”)és utazók („tinkers”) fontos közvetítői voltak a zenének és a daloknak Írországban, illetve Anglia és Írország között.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-Az 1600-as években az ír nyelvű római katolikusok földnélküli parasztok voltak, a protestáns vallás és az angol nyelv a társadalmilag magasabb szinten álló rétegekhez kötődött, így nem maradt fönn számottevő zenei anyag ebből az időszakból. Az 1700-as években rögzítettek néhány ír dalt, amelyet az angol nyelvű dublini közösség mulatságain énekeltek, így maradt fönn az „Eibhlín a Rún”  is. A városi műveltség azonban főként Londonra és Európára figyelt - hogy fölzárkózva - átvegye zenéjüket is.
+Az 1600-as években az ír nyelvű római katolikusok földnélküli parasztok voltak, a protestáns vallás és az angol nyelv a társadalmilag magasabb szinten álló rétegekhez kötődött, így nem maradt fönn számottevő zenei anyag ebből az időszakból. Az 1700-as években rögzítettek néhány ír dalt, amelyet az angol nyelvű dublini közösség mulatságain énekeltek, így maradt fönn az „Eibhlín a Rún”  is.
 A történelmi egyenlőtlenségek ellenére, az osztálytudat nem meghatározó Írországban a zene szempontjából. Néhány tehetős és szellemi tevékenységet folytató személy is játszott népzenét Piper Jackson (az egyik leghíresebb dudás férfi, a Piper itt becenév: ’dudás’) idejében. Az ulsteri népzene nagy részét protestáns, főként skót telepesek honosították meg. A bevándorló ír munkások (spailpíní, később „tattie-howkers”)és utazók („tinkers”) fontos közvetítői voltak a zenének és a daloknak Írországban, illetve Anglia és Írország között.
 [[Fájl:Ír krumpliszedők.jpg |bélyegkép|balra|Parish of Sorn krumpliföldjén dolgozó ír munkások.]]

←Régebbi változat		A lap 2012. május 16., 09:31-kori változata
1. sor:		1. sor:
−	Az 1600-as években az ír nyelvű római katolikusok földnélküli parasztok voltak, ~~miközben~~ a protestáns vallás és az angol nyelv a társadalmilag magasabb szinten álló rétegekhez kötődött~~. Ennek ellenére~~ az 1700-as években rögzítettek néhány ír dalt, amelyet az angol nyelvű dublini közösség mulatságain ~~énekelt a tömeg~~, így maradt ~~fenn~~ az „Eibhlín a Rún” is~~, a~~ városi műveltség azonban főként Londonra és Európára figyelt, hogy fölzárkózva, átvegye zenéjüket is.	+	Az 1600-as években az ír nyelvű római katolikusok földnélküli parasztok voltak, a protestáns vallás és az angol nyelv a társadalmilag magasabb szinten álló rétegekhez kötődött, így nem maradt fönn számottevő zenei anyag ebből az időszakból. Az 1700-as években rögzítettek néhány ír dalt, amelyet az angol nyelvű dublini közösség mulatságain énekeltek, így maradt fönn az „Eibhlín a Rún” is. A városi műveltség azonban főként Londonra és Európára figyelt - hogy fölzárkózva - átvegye zenéjüket is.
−	A történelmi egyenlőtlenségek ellenére, az osztálytudat nem meghatározó Írországban a zene szempontjából. Néhány tehetős és szellemi tevékenységet ~~űző~~ személy is játszott népzenét Piper Jackson (az egyik leghíresebb dudás, férfi, a Piper itt ~~a beceneve~~ ’dudás’) idejében. Az ulsteri népzene nagy részét protestáns, főként skót telepesek honosították meg. A bevándorló ír munkások (spailpíní, később „tattie-howkers”)	+	A történelmi egyenlőtlenségek ellenére, az osztálytudat nem meghatározó Írországban a zene szempontjából. Néhány tehetős és szellemi tevékenységet folytató személy is játszott népzenét Piper Jackson (az egyik leghíresebb dudás férfi, a Piper itt becenév: ’dudás’) idejében. Az ulsteri népzene nagy részét protestáns, főként skót telepesek honosították meg. A bevándorló ír munkások (spailpíní, később „tattie-howkers”)

←Régebbi változat		A lap 2012. május 16., 09:20-kori változata
1. sor:		1. sor:
−	Az 1600-as években az ír nyelvű római katolikusok földnélküli parasztok voltak, miközben a protestáns vallás és az angol nyelv a társadalmilag magasabb szinten álló rétegekhez kötődött. ~~Ugyan~~ az 1700-as években rögzítettek néhány ír dalt, amelyet az angol nyelvű dublini közösség mulatságain énekelt a tömeg, így maradt fenn az „Eibhlín a Rún” is, a városi műveltség azonban főként Londonra és Európára figyelt, hogy fölzárkózva, átvegye zenéjüket is.	+	Az 1600-as években az ír nyelvű római katolikusok földnélküli parasztok voltak, miközben a protestáns vallás és az angol nyelv a társadalmilag magasabb szinten álló rétegekhez kötődött. Ennek ellenére az 1700-as években rögzítettek néhány ír dalt, amelyet az angol nyelvű dublini közösség mulatságain énekelt a tömeg, így maradt fenn az „Eibhlín a Rún” is, a városi műveltség azonban főként Londonra és Európára figyelt, hogy fölzárkózva, átvegye zenéjüket is.
	A történelmi egyenlőtlenségek ellenére, az osztálytudat nem meghatározó Írországban a zene szempontjából. Néhány tehetős és szellemi tevékenységet űző személy is játszott népzenét Piper Jackson (az egyik leghíresebb dudás, férfi, a Piper itt a beceneve ’dudás’) idejében. Az ulsteri népzene nagy részét protestáns, főként skót telepesek honosították meg. A bevándorló ír munkások (spailpíní, később „tattie-howkers”)		A történelmi egyenlőtlenségek ellenére, az osztálytudat nem meghatározó Írországban a zene szempontjából. Néhány tehetős és szellemi tevékenységet űző személy is játszott népzenét Piper Jackson (az egyik leghíresebb dudás, férfi, a Piper itt a beceneve ’dudás’) idejében. Az ulsteri népzene nagy részét protestáns, főként skót telepesek honosították meg. A bevándorló ír munkások (spailpíní, később „tattie-howkers”)