3.1. Az ír zene megújulása I. - Laptörténet

Csampai: formázás, források javítása

2012-06-28T09:17:35Z

formázás, források javítása

Csampai, 2012. június 28., 09:10-n

2012-06-28T09:10:41Z

Csampai: Levédte a(z) 3.1. Az ír zene megújulása I. lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2012-06-28T09:08:53Z

Levédte a(z) 3.1. Az ír zene megújulása I. lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

Csampai: Visszavontam 95.170.181.121 (vita | szerkesztései) szerkesztését (oldid: 5429)

2012-06-28T09:08:32Z

Visszavontam 95.170.181.121 (vita | szerkesztései) szerkesztését (oldid: 5429)

Csampai: Visszavontam 46.105.178.25 (vita | szerkesztései) szerkesztését (oldid: 5431)

2012-06-28T09:08:16Z

Visszavontam 46.105.178.25 (vita | szerkesztései) szerkesztését (oldid: 5431)

Csampai: Visszavontam 38.99.2.155 (vita | szerkesztései) szerkesztését (oldid: 5432)

2012-06-28T09:08:04Z

Visszavontam 38.99.2.155 (vita | szerkesztései) szerkesztését (oldid: 5432)

38.99.2.155: DJSKlRKwy

2012-06-27T22:38:15Z

DJSKlRKwy

46.105.178.25: WPalWucJQHtOUkEHeoz

2012-06-27T20:13:11Z

WPalWucJQHtOUkEHeoz

95.170.181.121: Purushotam

2012-06-27T16:19:27Z

Purushotam

Nilatakgyan, 2012. június 10., 15:37-n

2012-06-10T15:37:49Z

@@ 8. sor: / 8. sor: @@
 |forrás =[http://en.wikipedia.org/wiki/Se%C3%A1n_%C3%93_Riada Wikipédia]}}
-A zene és a tánc nagyon megbecsült tevékenységnek számított a 19-20. századi vidéki Írországban, amikor a hagyományos hangszeres zene általában a tánc alá szolgáltatott talpalávalót. A táncra jó alkalom nyílt az úgynevezett „crossroads dances”  (MÁS SZÓCIKKEK) esetében,
+[[Fájl: Dancing Crossroads1891.jpg |bélyegkép|balra|Galway megyei crossroad dance 1891 körül.<ref> [http://archives.library.nuigalway.ie/joeburke/biog.html Joe Burke's life and work], NUIG Archives</ref>]]
-[[Fájl: Dancing Crossroads1891.jpg |bélyegkép|balra|Galway megyei crossroad dance 1891 körül.<ref> [http://archives.library.nuigalway.ie/joeburke/biog.html Forrás] </ref>]]
-amikor profi vagy félprofi vándorzenészek, általában dudások vagy hegedűsök a helyi lakosoknak szabadban zenéltek, akik viszont céilí-t táncoltak, illetve magát a táncos társaságot nevezték így, ahol barátok, szomszédok gyűltek össze, ittak, énekeltek, táncoltak, történeteket meséltek és zenéltek egymásnak. Az éneklést hagyományosan nem kísérték, az alkalmilag összeverődött két-három zenész pedig uniszónóban játszott. <br>
+A zene és a tánc nagyon megbecsült tevékenységnek számított a 19-20. századi vidéki Írországban, amikor a hagyományos hangszeres zene általában a tánc alá szolgáltatott talpalávalót. A táncra jó alkalom nyílt az úgynevezett „crossroads dances” esetében,  amikor profi vagy félprofi vándorzenészek, általában dudások vagy hegedűsök a helyi lakosoknak szabadban zenéltek, akik viszont céilí-t táncoltak, illetve magát a táncos társaságot nevezték így, ahol barátok, szomszédok gyűltek össze, ittak, énekeltek, táncoltak, történeteket meséltek és zenéltek egymásnak. Az éneklést hagyományosan nem kísérték, az alkalmilag összeverődött két-három zenész pedig uniszónóban játszott. <br>
 A hagyományos tánc és a vidéki céilí komolyan megcsappant, amikor a gazdaság hanyatlásnak indult az 1930-as években. 1935-ben a „Dance Hall Act” betiltotta a „crossroad dancing”-et, minek következtében nagyon sok táncterem bezárt, így rengeteg vidéki zenész maradt munka nélkül. Arra kényszerültek, hogy elhagyják a vidéket, munkát találjanak Dublinban, Londonban és az Egyesült Államokban. A megszokott körülmények elvesztésével a táncból csak a népzene maradt meg a vidéken. Az 1940-50-es években a  [http://comhaltas.ie/blog/post/history_of_the_pipers_club/ Piper’s Club] Dublinban
 olyan találkahellyé vált, ahol számos nincstelen zenész, hegedűsök, John Kelly és Tommy Potts, a dudások, Leo Rowsome és Tommy Reck, valamint a furulyás Seán Potts összeülhetett. A népzene újjáéledése Írországban a városhoz kötődik.<br>
 Noha a vidéki Írországban igencsak hanyatlófélben volt a tánczene, az angliai és amerikai ír emigránsok körében, a városban a céilí bandek révén új alakban továbbélt. Az 1920-as, 1950-es évek közötti populáris tánczenét játszó zenekarok hatására a sokféle hegedűsből, fuvolistából, harmonikásból, zongoristából és dobosból álló együttesek, céilí zenekarok olyan táncdallamokat játszottak, amelyek híján voltak a régi, hagyományos szólójátékban meglévő díszítésbeli finomságoknak. Az 1800-as években a Conradh na Gaeilge (A Gael Szövetség) kezdeményezése volt az első próbálkozás arra, hogy legyenek kollektív zenélési lehetőségek. Ezek a rendezvények később, az 1950-es években nagyon népszerűvé váltak egész Írországban és az emigránsok körében is.<br>
 Az 1950-es években céilí zenekarok ismét előtérbe kerültek az értelmiségi rétegek által és a kereskedelmi forgalomba kerülő amerikai népzene hatására. Ezzel körülbelül egy időben indul meg a gazdasági fellendülés a 60-as években. Így jön létre a már sokat emlegetett megújulás az ír népzenében, amely négy további folyamattal függ össze: az ír népzene gyűjtése, rögzítése és közvetítése a különböző médiumokon keresztül, a hangszeres játék támogatására létrejött szponzorált versenyek és csoportok kialakulása, az úgynevezett [http://www.tradfolkireland.com/The%20Ballad%20Boom.html ballad boom] és a zeneszerző, Seán Ó Riada alkotásai.
 -ben a Radio Eireann, amely megalakulásától kezdve (1926) közvetített népzenét, dublini stúdiójából elindított egy olyan műsort, amelyben egy az országot járó csapat Írország vidéki népzenéjét gyűjtötte és rögzítette. A csapat a rögzítés során olyan zenészeket tett híressé, mint Séamus Ennis vagy Ciarán Mac Mathúna.<br>
 A programok hatására egyre világosabbá vált a nyilvánosság előtt, hogy milyen gazdag is az ír népzene.
 A közvetítéseken keresztül az idősebb vidéki énekes- és zenészgeneráció elismertté és megbecsültté vált az ír társadalomban.<br>
--ben a Pipers’ Club tagjai megalapítottak egy szervezetet a népzenészek számára, a Comhaltas CeoltÓirí Eireannt. Helyi, regionális és nemzeti versenyt rendeznek minden évben, amelynek a [http://comhaltas.ie/events/detail/fleadh_cheoil_na_heireann_2011/ Fleadh Cheoil na héireann] (Írországi Zenei Fesztivál) a csúcspontja. A verseny fiataloknak szól, akik egyébként egyre nagyobb arányban kezdenek népzenét tanulni, főként uilleann pipe-on, furulyán, koncertfuvolán, hegedűn, koncertinán és gombos harmonikán.  Az informális zenélés céljából a tapasztalt és a kezdő zenészek az úgynevezett pub session-ökre (FOGALOMMAGYARÁZAT) gyűlnek össze, így megteremtve a kötetlen közös zenélés új hagyományát. Vegyítve a zenét és a társas érintkezést, a session-ök általában rendszeresen egy héten egyszer, egy meghatározott nap estéjén vannak bizonyos kocsmában, pubban, vagy valakinek az otthonában, ugyanakkor bizonyos városokban minden este van session minden pubban.
+[[Fájl: Ciaran-Mac-Mathuna-001.jpg |bélyegkép|jobbra|Ciarán Mac Mathúna<ref>Richard Pine:
-[[Fájl: Ciaran-Mac-Mathuna-001.jpg |bélyegkép|jobbra|Ciarán Mac Mathúna<ref>[http://www.guardian.co.uk/theguardian/2010/jan/11/ciaran-mac-mathuna-obituary Forrás]</ref>: rádiós és népzenegyűjtő ]]
+[http://www.guardian.co.uk/theguardian/2010/jan/11/ciaran-mac-mathuna-obituary Ciarán Mac Mathúna obituary], The Guardian, guardian.co.uk, 2010. jan. 11.</ref>: rádiós és népzenegyűjtő ]]
-A sessionökön, a határ az előadók és a hallgatóság között elmosódik és a társasági élet ugyanolyan fontos, mint maga a zene. A terítéken legtöbbször tánczene van, leginkább reeleket játszanak, de a 70-es évekig a zenéhez egyáltalán nem tartozott tánc, kivéve néhány vidéki területet (köztük Clare megyét), amikor set-táncok újból felelevenedtek és hozzátartoztak az esténkénti társas léthez.
-−
 <br><br>

@@ 15. sor: / 15. sor: @@
 Noha a vidéki Írországban igencsak hanyatlófélben volt a tánczene, az angliai és amerikai ír emigránsok körében, a városban a céilí bandek révén új alakban továbbélt. Az 1920-as, 1950-es évek közötti populáris tánczenét játszó zenekarok hatására a sokféle hegedűsből, fuvolistából, harmonikásból, zongoristából és dobosból álló együttesek, céilí zenekarok olyan táncdallamokat játszottak, amelyek híján voltak a régi, hagyományos szólójátékban meglévő díszítésbeli finomságoknak. Az 1800-as években a Conradh na Gaeilge (A Gael Szövetség) kezdeményezése volt az első próbálkozás arra, hogy legyenek kollektív zenélési lehetőségek. Ezek a rendezvények később, az 1950-es években nagyon népszerűvé váltak egész Írországban és az emigránsok körében is.<br>
 Az 1950-es években céilí zenekarok ismét előtérbe kerültek az értelmiségi rétegek által és a kereskedelmi forgalomba kerülő amerikai népzene hatására. Ezzel körülbelül egy időben indul meg a gazdasági fellendülés a 60-as években. Így jön létre a már sokat emlegetett megújulás az ír népzenében, amely négy további folyamattal függ össze: az ír népzene gyűjtése, rögzítése és közvetítése a különböző médiumokon keresztül, a hangszeres játék támogatására létrejött szponzorált versenyek és csoportok kialakulása, az úgynevezett [http://www.tradfolkireland.com/The%20Ballad%20Boom.html ballad boom] és a zeneszerző, Seán Ó Riada alkotásai.
--ben a Radio Eireann, amely megalakulásától kezdve (1926) közvetített népzenét, dublini stúdiójából elindított egy olyan műsort, amelyben egy az országot járó csapat Írország vidéki népzenéjét gyűjtötte és rögzítette. A csapat a rögzítés során olyan zenészeket tett híressé, mint Séamus Ennis <br>
+-ben a Radio Eireann, amely megalakulásától kezdve (1926) közvetített népzenét, dublini stúdiójából elindított egy olyan műsort, amelyben egy az országot járó csapat Írország vidéki népzenéjét gyűjtötte és rögzítette. A csapat a rögzítés során olyan zenészeket tett híressé, mint Séamus Ennis vagy Ciarán Mac Mathúna.<br>
 [[Fájl: SeamusEnnis.jpg |bélyegkép|balra|Séamus Ennis<ref>[http://en.wikipedia.org/wiki/S%C3%A9amus_Ennis Forrás]</ref>: ír dudás és népdalgyűjtő]]
 A programok hatására egyre világosabbá vált a nyilvánosság előtt, hogy milyen gazdag is az ír népzene.
 A közvetítéseken keresztül az idősebb vidéki énekes- és zenészgeneráció elismertté és megbecsültté vált az ír társadalomban.<br>
 -ben a Pipers’ Club tagjai megalapítottak egy szervezetet a népzenészek számára, a Comhaltas CeoltÓirí Eireannt. Helyi, regionális és nemzeti versenyt rendeznek minden évben, amelynek a [http://comhaltas.ie/events/detail/fleadh_cheoil_na_heireann_2011/ Fleadh Cheoil na héireann] (Írországi Zenei Fesztivál) a csúcspontja. A verseny fiataloknak szól, akik egyébként egyre nagyobb arányban kezdenek népzenét tanulni, főként uilleann pipe-on, furulyán, koncertfuvolán, hegedűn, koncertinán és gombos harmonikán.  Az informális zenélés céljából a tapasztalt és a kezdő zenészek az úgynevezett pub session-ökre (FOGALOMMAGYARÁZAT) gyűlnek össze, így megteremtve a kötetlen közös zenélés új hagyományát. Vegyítve a zenét és a társas érintkezést, a session-ök általában rendszeresen egy héten egyszer, egy meghatározott nap estéjén vannak bizonyos kocsmában, pubban, vagy valakinek az otthonában, ugyanakkor bizonyos városokban minden este van session minden pubban.
 [[Fájl: Ciaran-Mac-Mathuna-001.jpg |bélyegkép|jobbra|Ciarán Mac Mathúna<ref>[http://www.guardian.co.uk/theguardian/2010/jan/11/ciaran-mac-mathuna-obituary Forrás]</ref>: rádiós és népzenegyűjtő ]]

←Régebbi változat		A lap 2012. június 28., 09:08-kori változata
1. sor:		1. sor:
−	~~Szervusz!Nagyon tetszik~~ az ~~oldal!~~Az, hogy a ~~ckekik szellősen~~, ~~jf3l e1tle1thatf3an szerkesztettek~~, a ~~te9me1k~~ (~~sze1momra~~) ~~e9rdekesek~~, a ~~fogalmaze1s tiszta e9s vile1gos~~.~~Magam~~ is ~~rendszeres olvasf3ja vagyok~~ a ~~haze1nkban megjelenő sze1medte1stechnikai magazinoknak e9s e9rdekel~~ minden, ~~ami technika~~.~~Csak edgy tove1bb!dcdvf6zlettel~~: ~~Bandi~~	+	{{Személy infobox
		+	\|kép =[[Fájl:Sean-o-riada.jpg\|200 px]]
		+	\|név =Séan Ó Riada
		+	\|született =1931.augusztus 1.
		+	\|elhunyt =1971.október 3.
		+	\|nemzetiség =ír
		+	\|funkció =zeneszerző
		+	\|forrás =[http://en.wikipedia.org/wiki/Se%C3%A1n_%C3%93_Riada Wikipédia]}}
		+
		+	A zene és a tánc nagyon megbecsült tevékenységnek számított a 19-20. századi vidéki Írországban, amikor a hagyományos hangszeres zene általában a tánc alá szolgáltatott talpalávalót. A táncra jó alkalom nyílt az úgynevezett „crossroads dances” (MÁS SZÓCIKKEK) esetében,
		+	[[Fájl: Dancing Crossroads1891.jpg \|bélyegkép\|balra\|Galway megyei crossroad dance 1891 körül.<ref> [http://archives.library.nuigalway.ie/joeburke/biog.html Forrás] </ref>]]
		+	amikor profi vagy félprofi vándorzenészek, általában dudások vagy hegedűsök a helyi lakosoknak szabadban zenéltek, akik viszont céilí-t táncoltak, illetve magát a táncos társaságot nevezték így, ahol barátok, szomszédok gyűltek össze, ittak, énekeltek, táncoltak, történeteket meséltek és zenéltek egymásnak. Az éneklést hagyományosan nem kísérték, az alkalmilag összeverődött két-három zenész pedig uniszónóban játszott. <br>
		+	A hagyományos tánc és a vidéki céilí komolyan megcsappant, amikor a gazdaság hanyatlásnak indult az 1930-as években. 1935-ben a „Dance Hall Act” betiltotta a „crossroad dancing”-et, minek következtében nagyon sok táncterem bezárt, így rengeteg vidéki zenész maradt munka nélkül. Arra kényszerültek, hogy elhagyják a vidéket, munkát találjanak Dublinban, Londonban és az Egyesült Államokban. A megszokott körülmények elvesztésével a táncból csak a népzene maradt meg a vidéken. Az 1940-50-es években a [http://comhaltas.ie/blog/post/history_of_the_pipers_club/ Piper’s Club] Dublinban
		+	olyan találkahellyé vált, ahol számos nincstelen zenész, hegedűsök, John Kelly és Tommy Potts, a dudások, Leo Rowsome és Tommy Reck, valamint a furulyás Seán Potts összeülhetett. A népzene újjáéledése Írországban a városhoz kötődik.<br>
		+	Noha a vidéki Írországban igencsak hanyatlófélben volt a tánczene, az angliai és amerikai ír emigránsok körében, a városban a céilí bandek révén új alakban továbbélt. Az 1920-as, 1950-es évek közötti populáris tánczenét játszó zenekarok hatására a sokféle hegedűsből, fuvolistából, harmonikásból, zongoristából és dobosból álló együttesek, céilí zenekarok olyan táncdallamokat játszottak, amelyek híján voltak a régi, hagyományos szólójátékban meglévő díszítésbeli finomságoknak. Az 1800-as években a Conradh na Gaeilge (A Gael Szövetség) kezdeményezése volt az első próbálkozás arra, hogy legyenek kollektív zenélési lehetőségek. Ezek a rendezvények később, az 1950-es években nagyon népszerűvé váltak egész Írországban és az emigránsok körében is.<br>
		+	Az 1950-es években céilí zenekarok ismét előtérbe kerültek az értelmiségi rétegek által és a kereskedelmi forgalomba kerülő amerikai népzene hatására. Ezzel körülbelül egy időben indul meg a gazdasági fellendülés a 60-as években. Így jön létre a már sokat emlegetett megújulás az ír népzenében, amely négy további folyamattal függ össze: az ír népzene gyűjtése, rögzítése és közvetítése a különböző médiumokon keresztül, a hangszeres játék támogatására létrejött szponzorált versenyek és csoportok kialakulása, az úgynevezett [http://www.tradfolkireland.com/The%20Ballad%20Boom.html ballad boom] és a zeneszerző, Seán Ó Riada alkotásai.
		+	1947-ben a Radio Eireann, amely megalakulásától kezdve (1926) közvetített népzenét, dublini stúdiójából elindított egy olyan műsort, amelyben egy az országot járó csapat Írország vidéki népzenéjét gyűjtötte és rögzítette. A csapat a rögzítés során olyan zenészeket tett híressé, mint Séamus Ennis <br>
		+	[[Fájl: SeamusEnnis.jpg \|bélyegkép\|balra\|Séamus Ennis<ref>[http://en.wikipedia.org/wiki/S%C3%A9amus_Ennis Forrás]</ref>: ír dudás és népdalgyűjtő]]
		+
		+	vagy Ciarán Mac Mathúna.
		+
		+	A programok hatására egyre világosabbá vált a nyilvánosság előtt, hogy milyen gazdag is az ír népzene.
		+	A közvetítéseken keresztül az idősebb vidéki énekes- és zenészgeneráció elismertté és megbecsültté vált az ír társadalomban.<br>
		+	1951-ben a Pipers’ Club tagjai megalapítottak egy szervezetet a népzenészek számára, a Comhaltas CeoltÓirí Eireannt. Helyi, regionális és nemzeti versenyt rendeznek minden évben, amelynek a [http://comhaltas.ie/events/detail/fleadh_cheoil_na_heireann_2011/ Fleadh Cheoil na héireann] (Írországi Zenei Fesztivál) a csúcspontja. A verseny fiataloknak szól, akik egyébként egyre nagyobb arányban kezdenek népzenét tanulni, főként uilleann pipe-on, furulyán, koncertfuvolán, hegedűn, koncertinán és gombos harmonikán. Az informális zenélés céljából a tapasztalt és a kezdő zenészek az úgynevezett pub session-ökre (FOGALOMMAGYARÁZAT) gyűlnek össze, így megteremtve a kötetlen közös zenélés új hagyományát. Vegyítve a zenét és a társas érintkezést, a session-ök általában rendszeresen egy héten egyszer, egy meghatározott nap estéjén vannak bizonyos kocsmában, pubban, vagy valakinek az otthonában, ugyanakkor bizonyos városokban minden este van session minden pubban.
		+	[[Fájl: Ciaran-Mac-Mathuna-001.jpg \|bélyegkép\|jobbra\|Ciarán Mac Mathúna<ref>[http://www.guardian.co.uk/theguardian/2010/jan/11/ciaran-mac-mathuna-obituary Forrás]</ref>: rádiós és népzenegyűjtő ]]
		+	A sessionökön, a határ az előadók és a hallgatóság között elmosódik és a társasági élet ugyanolyan fontos, mint maga a zene. A terítéken legtöbbször tánczene van, leginkább reeleket játszanak, de a 70-es évekig a zenéhez egyáltalán nem tartozott tánc, kivéve néhány vidéki területet (köztük Clare megyét), amikor set-táncok újból felelevenedtek és hozzátartoztak az esténkénti társas léthez.
		+
		+
		+
		+
		+	<br><br>
		+	==Jegyzetek==
		+	<references/>
		+	[[Kategória:Írország]]
		+	[[Kategória:írek]]

←Régebbi változat		A lap 2012. június 28., 09:08-kori változata
1. sor:		1. sor:
−	~~A ff6ldet me9g csak-csak e9rtem, mert~~ az ~~utolsf3 ke9pen le1tszik~~, hogy ~~alulrf3l van egy leze1re1s. De hogy nem folyik ki~~ a ~~vedz? Mert azt nem akade1lyozza semmi. Lehet~~, ~~hogy aze9rt mondje1k~~, ~~hogy keeevst kell locsolni~~, ~~mert ha pe1r cseppne9l tf6bbet adsz~~, ~~akkor az fagyis kijf6n alul~~. :)	+	Szervusz!Nagyon tetszik az oldal!Az, hogy a ckekik szellősen, jf3l e1tle1thatf3an szerkesztettek, a te9me1k (sze1momra) e9rdekesek, a fogalmaze1s tiszta e9s vile1gos.Magam is rendszeres olvasf3ja vagyok a haze1nkban megjelenő sze1medte1stechnikai magazinoknak e9s e9rdekel minden, ami technika.Csak edgy tove1bb!dcdvf6zlettel: Bandi

←Régebbi változat		A lap 2012. június 28., 09:08-kori változata
1. sor:		1. sor:
−	~~Dear Betathomecom!This fell so~~, ~~than my mother's milk~~, ~~hveoewr it was for~~ a ~~long time and your remark fresh~~. ~~I ask you yet read~~, ~~even then~~, ~~if sometimes painful!Thank you.God bless you!Zonda AttilaMagyarul:Kedves Betathomecom!dagy esett~~, ~~mint az anye1m teje~~, ~~csakhogy~~ az ~~nagyon re9g volt, de a te hozze1szf3le1sod friss~~. ~~Ke9rlek, olvasse1l me9g, me9g akkor is, ha ne9ha fe1jdalmas. Kf6szf6nf6m.Isten e1ldjon! Zonda Attila~~	+	A ff6ldet me9g csak-csak e9rtem, mert az utolsf3 ke9pen le1tszik, hogy alulrf3l van egy leze1re1s. De hogy nem folyik ki a vedz? Mert azt nem akade1lyozza semmi. Lehet, hogy aze9rt mondje1k, hogy keeevst kell locsolni, mert ha pe1r cseppne9l tf6bbet adsz, akkor az fagyis kijf6n alul. :)

←Régebbi változat		A lap 2012. június 27., 22:38-kori változata
1. sor:		1. sor:
−	~~A ff6ldet me9g csak-csak e9rtem~~, ~~mert az utolsf3 ke9pen le1tszik~~, ~~hogy alulrf3l van egy leze1re1s. De hogy nem folyik ki~~ a ~~vedz? Mert azt nem akade1lyozza semmi~~. ~~Lehet~~, ~~hogy aze9rt mondje1k~~, ~~hogy keeevst kell locsolni~~, ~~mert ha pe1r cseppne9l tf6bbet adsz~~, ~~akkor~~ az ~~fagyis kijf6n alul~~. :)	+	Dear Betathomecom!This fell so, than my mother's milk, hveoewr it was for a long time and your remark fresh. I ask you yet read, even then, if sometimes painful!Thank you.God bless you!Zonda AttilaMagyarul:Kedves Betathomecom!dagy esett, mint az anye1m teje, csakhogy az nagyon re9g volt, de a te hozze1szf3le1sod friss. Ke9rlek, olvasse1l me9g, me9g akkor is, ha ne9ha fe1jdalmas. Kf6szf6nf6m.Isten e1ldjon! Zonda Attila

←Régebbi változat		A lap 2012. június 27., 20:13-kori változata
1. sor:		1. sor:
−	~~Szervusz!Nagyon tetszik~~ az ~~oldal!Az~~, hogy a ~~ckekik szellősen~~, ~~jf3l e1tle1thatf3an szerkesztettek~~, ~~a te9me1k (sze1momra) e9rdekesek~~, ~~a fogalmaze1s tiszta e9s vile1gos.Magam is rendszeres olvasf3ja vagyok a haze1nkban megjelenő sze1medte1stechnikai magazinoknak e9s e9rdekel minden~~, ~~ami technika~~.~~Csak edgy tove1bb!dcdvf6zlettel~~: ~~Bandi~~	+	A ff6ldet me9g csak-csak e9rtem, mert az utolsf3 ke9pen le1tszik, hogy alulrf3l van egy leze1re1s. De hogy nem folyik ki a vedz? Mert azt nem akade1lyozza semmi. Lehet, hogy aze9rt mondje1k, hogy keeevst kell locsolni, mert ha pe1r cseppne9l tf6bbet adsz, akkor az fagyis kijf6n alul. :)