6. A vadászok hangszerei - Laptörténet

Csampai: EmbedVideo csere

2013-04-03T08:28:31Z

EmbedVideo csere

Bandolo, 2011. június 26., 17:53-n

2011-06-26T17:53:12Z

Bandolo, 2011. június 12., 09:25-n

2011-06-12T09:25:24Z

Bandolo, 2011. június 12., 08:26-n

2011-06-12T08:26:31Z

Bandolo, 2011. június 10., 08:54-n

2011-06-10T08:54:41Z

Bandolo, 2011. június 10., 08:52-n

2011-06-10T08:52:56Z

Bandolo, 2011. június 10., 08:46-n

2011-06-10T08:46:47Z

Bandolo, 2011. június 10., 08:45-n

2011-06-10T08:45:43Z

Bandolo, 2011. június 9., 21:47-n

2011-06-09T21:47:52Z

Bandolo: A vadászok hangszerei lapot átneveztem 6. A vadászok hangszerei névre

2011-06-09T17:14:32Z

A vadászok hangszerei lapot átneveztem 6. A vadászok hangszerei névre

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 *Donso ngoni és a kamalen ngoni
 A szomszédos, keletebbre lévő [[:Kategória:Mandék|wassulu]] (Wassolou) néptől származó donso ngoni (’vadász ngoni’) hasonló kialakítással, de csupán hat húrral és pentatonos hangolással készül. E hárfafélék másik fajtája a kamalen ngoni (’fiatalemberek ngonija’)
-<ref>
+<ref>{{#ev:youtube|7uD3YGOU7cA|380|center|}}</ref> kissé magasabbra hangolt, mint az előző és valamivel kisebb, egészen új keletű hangszer, az ötvenes években készült el az első példánya, hogy a fiatalemberek könnyed hangvételű tánc közben is használhassák, megidézve a donso ngoni hangzását. Ám nem foglalja magába annak, számukra tiltott erejét, mely hangjával a vadászok komoly zenéiben kap szerepet.
-<center>
-<websiteFrame>
-website=http://www.youtube.com/embed/7uD3YGOU7cA
-height=290
-width=380
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame>
-</center> <br>
-−
-−
 </ref> kissé magasabbra hangolt, mint az előző és valamivel kisebb, egészen új keletű hangszer, az ötvenes években készült el az első példánya, hogy a fiatalemberek könnyed hangvételű tánc közben is használhassák, megidézve a donso ngoni hangzását. Ám nem foglalja magába annak, számukra tiltott erejét, mely hangjával a vadászok komoly zenéiben kap szerepet.
 <br><br>
 A későbbiekben látni fogjuk, mikor az [[7. A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)|énekmondókról]] (jeli) lesz szó, hogy a maninka simbi zenei hagyomány fontos forrása lehetett az énekmondók hagyományainak, akárcsak a modern mali zenének. A donso ngoni kevésbé hatott a modern zenére, ám az újgenerációs, népszerű wassulu előadóinak jelentős forrásául szolgál.<br>
@@ 31. sor: / 19. sor: @@
 A donso ngoni hat húrja két sorban ül a hangszertest felett, melyet a bal kéz hüvelyk- és mutatóujja a hangszertesthez közel, három húron, míg a jobb kéz hüvelykujja a hangszervég másik három húrján játszik. A donso ngoni pentaton hangolású.
-'''Bolon<ref><center>
+'''Bolon<ref>{{#ev:youtube|LtZiWtVrOVQ|380|center|A fiatalember bemutatja a bolont, s annak játéktechnikáját.}}<br>
-<websiteFrame>
+{{#ev:youtube|zLDUaDFv-L0|380|center|}}<br></ref>'''
-website=http://www.youtube.com/embed/LtZiWtVrOVQ
-height=290
-width=380
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame>
-</center> <br>
 A fiatalember bemutatja a bolont, s annak játéktechnikáját.<br>
-<center>
-<websiteFrame>
-website=http://www.youtube.com/embed/zLDUaDFv-L0
-height=290
-width=380
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame>
-</center> <br>
-−
 </ref>'''
 Van azonban egy hangszer, mely az összes hárfaszerű nyugat-afrikai hangszer ősének tekinthető, ez a szintén vadászok által használt bolon, nagy kalabas-rezonátorral. A zenész a vállára akasztja, s gyakran azzal együtt táncolva játszik. A bolon is hasonló kialakítású, mint az előbb említett két másik vadász-hangszer, ám nyakrésze görbe, és három vagy négy húrral készítik. A legtöbb forrás egyetért azzal az állítással, hogy a bolon a küzdelembe induló harcosokat bátorította, ösztönözte, s őket a harcba el is kísérte, ebben rejlik a többi hárfaszerű nyugat-afrikai hangszertől való különbözősége, valamint abban, hogy e hangszernek van a családjában a legkevesebb húrja, és rezonátor-testét teljes egészében szőrös állatbőr (kecske-, régebben antilopbőr) fedi. A bolon gyakran szólalt meg törzsfők, vagy egyéb magas rangú vezetők mellett is. <br>A húrokat gyakran egy kaparóval pengetik, melyet a hangszer felső részén feszülő bőrhöz is hozzáütnek, így ritmusjátékkal is színesítik az előadást.<br>

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 *Simbi
 A ''simbinek'' kalabas-tök<ref>A kalabas nagyméretű tökfajta, melynek az igen masszív és kemény héját kikaparták, sokszor hangszert, ám különféle tárolóedényeket is készítettek és készítenek ma is belőle.</ref> rezonátora és hosszú nyaka van; ezt a hangszert (egyedüliként) olyan heptaton skálára hangolják melyben a hangok egyenlő távolságra vannak. <br>
-A simbi később elterjedt a [[7. A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)|jelik]] (énekmondók) hangszerei között, s repertoárját is átvették, mindazonáltal a jelik énekeit, illetve előadásmódját mások nem játsszák, nem is játszhatták, erről még a későbbiekben lesz szó. <br><br>
+A simbi később elterjedt a [[7. A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)|jelik]] (énekmondók) hangszerei között, s repertoárját is átvették, mindazonáltal a jelik énekeit, illetve előadásmódját mások nem játsszák, nem is játszhatták. <br><br>
 *Donso ngoni és a kamalen ngoni
 A szomszédos, keletebbre lévő [[:Kategória:Mandék|wassulu]] (Wassolou) néptől származó donso ngoni (’vadász ngoni’) hasonló kialakítással, de csupán hat húrral és pentatonos hangolással készül. E hárfafélék másik fajtája a kamalen ngoni (’fiatalemberek ngonija’)
@@ 28. sor: / 28. sor: @@
 A simbi esetében már utaltunk arra, hogy heptaton, ám területtől függően más lehet a hangolása. A ''vadász-lantokra'' általában jellemző, hogy kialakításuknál fogva, nem egyszerű a hangolásuk, az sokszor igen sok időt vesz igénybe.
-Mindkét hüvelyk- és mutatóujj részt vesz a játékban, mely általában rövid dallamokból áll, s melyek többször, egymást váltva, rövid vagy hosszabb kiállásokkal építik fel a repertoárt. A játékos emellett énekel is, és egy másik simbi-játékos kíséri, aki szintén színesítheti az éneket, sőt, velük énekesek csoportja vagy akár kórus is megszólalhat. A gyors simbi játékot a ''nege'' vagy ''karignan'' (ejtsd: karinyan) nevű, keskeny, rovátkolt vasdarabból hajlított kaparó kíséri, melyet fémpálcával, a ritmusnak megfelelően szólaltatnak meg, s mely jobbára a teljes repertoár során, végig jelen van. A simbi zenéje nem reprezentál virtuóz szólójátékot, mely egyébként a jeli (énekmondó) más hangszereinek sajátja, mindamellett a tapasztalt és gyakorlott mesterek igen színes játékot képesek az alapdallamok mellett kijátszani. Azonban éppen a korlátozott repertoár adja e muzsika különleges hangzását és lüktetését. Ez, valamint az előbbiekben említett virtuozitás, jól megfigyelhető Sekouba Traoré játékában.<br>
+Mindkét hüvelyk- és mutatóujj részt vesz a játékban, mely általában rövid dallamokból áll, s melyek többször, egymást váltva, rövid vagy hosszabb kiállásokkal építik fel a repertoárt. A játékos emellett énekel is, és egy másik simbi-játékos kíséri, aki szintén színesítheti az éneket, sőt, velük énekesek csoportja vagy akár kórus is megszólalhat. A gyors simbi játékot a ''nege'' vagy ''karignan'' (ejtsd: karinyan) nevű, keskeny, rovátkolt vasdarabból hajlított kaparó kíséri, melyet fémpálcával, a ritmusnak megfelelően szólaltatnak meg, s mely jobbára a teljes repertoár során, végig jelen van. A simbi zenéje nem reprezentál virtuóz szólójátékot, mely egyébként a jeli (énekmondó) más hangszereinek sajátja, mindamellett a tapasztalt és gyakorlott mesterek igen színes játékot képesek az alapdallamok mellett kijátszani. Azonban éppen a korlátozott repertoár adja e muzsika különleges hangzását és lüktetését.<br>
 A donso ngoni hat húrja két sorban ül a hangszertest felett, melyet a bal kéz hüvelyk- és mutatóujja a hangszertesthez közel, három húron, míg a jobb kéz hüvelykujja a hangszervég másik három húrján játszik. A donso ngoni pentaton hangolású.
@@ 53. sor: / 53. sor: @@
 </ref>'''
-Van azonban egy hangszer, mely az összes hárfaszerű nyugat-afrikai hangszer ősének tekinthető, ez a szintén vadászok által használt bolon, nagy kalabas-rezonátorral. A zenész a vállára akasztja, s gyakran azzal együtt táncolva játszik. A bolon is hasonló kialakítású, mint az előbb említett két másik vadász-hangszer, ám nyakrésze görbe, és három vagy négy húrral készítik. A legtöbb kutató egyetért azzal az állítással, hogy a bolon a küzdelembe induló harcosokat bátorította, ösztönözte, s őket a harcba el is kísérte, ebben rejlik a többi hárfaszerű nyugat-afrikai hangszertől való különbözősége, valamint abban, hogy e hangszernek van a családjában a legkevesebb húrja, és rezonátor-testét teljes egészében szőrös állatbőr (kecske-, régebben antilopbőr) fedi. A húrokat gyakran egy kaparóval pengetik, melyet a hangszer felső részén feszülő bőrhöz is hozzáütnek, így ritmusjátékkal is színesítik az előadást.
+Van azonban egy hangszer, mely az összes hárfaszerű nyugat-afrikai hangszer ősének tekinthető, ez a szintén vadászok által használt bolon, nagy kalabas-rezonátorral. A zenész a vállára akasztja, s gyakran azzal együtt táncolva játszik. A bolon is hasonló kialakítású, mint az előbb említett két másik vadász-hangszer, ám nyakrésze görbe, és három vagy négy húrral készítik. A legtöbb forrás egyetért azzal az állítással, hogy a bolon a küzdelembe induló harcosokat bátorította, ösztönözte, s őket a harcba el is kísérte, ebben rejlik a többi hárfaszerű nyugat-afrikai hangszertől való különbözősége, valamint abban, hogy e hangszernek van a családjában a legkevesebb húrja, és rezonátor-testét teljes egészében szőrös állatbőr (kecske-, régebben antilopbőr) fedi. A bolon gyakran szólalt meg törzsfők, vagy egyéb magas rangú vezetők mellett is. <br>A húrokat gyakran egy kaparóval pengetik, melyet a hangszer felső részén feszülő bőrhöz is hozzáütnek, így ritmusjátékkal is színesítik az előadást.<br>
 Nincs különösebb megszorítás arra vonatkozólag, ki játszhat bolonon, ellentétben a jelik hangszereivel, például a korával kapcsolatban. <br><br>
 A bolon nemcsak a [[:Kategória:Mandék|maninkák]] hangszere, a szomszédos fulbék, a senufok vagy a susuk is használják. Manapság ritka, ám a modern tánccsoportok, balettek<ref>Az afrikai balett kifejezés nem egyezik az európai balett fogalmával. A szó francia eredet révén került át Afrikába. Zenével, énekkel kísért tánccsoportok gyűjtőneve, melyek többnyire átdolgozott, tradicionális elemekből felépülő, modern darabokat adnak elő. </ref> előszeretettel használják.

@@ 55. sor: / 55. sor: @@
 Van azonban egy hangszer, mely az összes hárfaszerű nyugat-afrikai hangszer ősének tekinthető, ez a szintén vadászok által használt bolon, nagy kalabas-rezonátorral. A zenész a vállára akasztja, s gyakran azzal együtt táncolva játszik. A bolon is hasonló kialakítású, mint az előbb említett két másik vadász-hangszer, ám nyakrésze görbe, és három vagy négy húrral készítik. A legtöbb kutató egyetért azzal az állítással, hogy a bolon a küzdelembe induló harcosokat bátorította, ösztönözte, s őket a harcba el is kísérte, ebben rejlik a többi hárfaszerű nyugat-afrikai hangszertől való különbözősége, valamint abban, hogy e hangszernek van a családjában a legkevesebb húrja, és rezonátor-testét teljes egészében szőrös állatbőr (kecske-, régebben antilopbőr) fedi. A húrokat gyakran egy kaparóval pengetik, melyet a hangszer felső részén feszülő bőrhöz is hozzáütnek, így ritmusjátékkal is színesítik az előadást.
 Nincs különösebb megszorítás arra vonatkozólag, ki játszhat bolonon, ellentétben a jelik hangszereivel, például a korával kapcsolatban. <br><br>
-A bolon nemcsak a [[:Kategória:Mandék:maninkák]] hangszere, a szomszédos fulbék, a senufok vagy a susuk is használják. Manapság ritka, ám a modern tánccsoportok, balettek<ref>Az afrikai balett kifejezés nem egyezik az európai balett fogalmával. A szó francia eredet révén került át Afrikába. Zenével, énekkel kísért tánccsoportok gyűjtőneve, melyek többnyire átdolgozott, tradicionális elemekből felépülő, modern darabokat adnak elő. </ref> előszeretettel használják.
+A bolon nemcsak a [[:Kategória:Mandék|maninkák]] hangszere, a szomszédos fulbék, a senufok vagy a susuk is használják. Manapság ritka, ám a modern tánccsoportok, balettek<ref>Az afrikai balett kifejezés nem egyezik az európai balett fogalmával. A szó francia eredet révén került át Afrikába. Zenével, énekkel kísért tánccsoportok gyűjtőneve, melyek többnyire átdolgozott, tradicionális elemekből felépülő, modern darabokat adnak elő. </ref> előszeretettel használják.
 Sajnos ma már csak ritkán hallhatunk bolon-játékot, hiszen a tradíció, melyben a bolon megszületett, eredeti formájában kihalt.<br><br><br>
 ==Videók, jegyzetek==

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 *Simbi
 A ''simbinek'' kalabas-tök<ref>A kalabas nagyméretű tökfajta, melynek az igen masszív és kemény héját kikaparták, sokszor hangszert, ám különféle tárolóedényeket is készítettek és készítenek ma is belőle.</ref> rezonátora és hosszú nyaka van; ezt a hangszert (egyedüliként) olyan heptaton skálára hangolják melyben a hangok egyenlő távolságra vannak. <br>
-A simbi később elterjedt a [[A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)|jelik]] (énekmondók) hangszerei között, s repertoárját is átvették, mindazonáltal a jelik énekeit, illetve előadásmódját mások nem játsszák, nem is játszhatták, erről még a későbbiekben lesz szó. <br><br>
+A simbi később elterjedt a [[7. A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)|jelik]] (énekmondók) hangszerei között, s repertoárját is átvették, mindazonáltal a jelik énekeit, illetve előadásmódját mások nem játsszák, nem is játszhatták, erről még a későbbiekben lesz szó. <br><br>
 *Donso ngoni és a kamalen ngoni
 A szomszédos, keletebbre lévő [[:Kategória:Mandék|wassulu]] (Wassolou) néptől származó donso ngoni (’vadász ngoni’) hasonló kialakítással, de csupán hat húrral és pentatonos hangolással készül. E hárfafélék másik fajtája a kamalen ngoni (’fiatalemberek ngonija’)

@@ 41. sor: / 41. sor: @@
 </center> <br>
 A fiatalember bemutatja a bolont, s annak játéktechnikáját.<br>
 <websiteFrame>
 website=http://www.youtube.com/embed/zLDUaDFv-L0

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 '''A simbi és a donso ngoni'''
 Sokféle hárfához hasonló húroshangszer terjedt el a Szaharától délre fekvő szavannás, nyugati területeken, s ezek kialakításukban, anyagukban, hangolásukban és funkciójukban is különbözhetnek. <br>
-A két legelterjedtebb, a maninkák által használt 7 húros ''simbi'' ([[:Kategória:Mandék|mandinkáknál]] simbingo 6 húrral) és a wasulu ''donso ngoni'' (vadász ngoni). <br>
+A két legelterjedtebb, a maninkák által használt 7 húros ''simbi'' ([[:Kategória:Mandék|mandinkáknál]] simbingo 6 húrral) és a wassulu ''donso ngoni'' (vadász ngoni). <br><br>
-A simbinek kalabas-tök rezonátora és hosszú nyaka van; ezt a hangszert (egyedüliként) olyan heptaton skálára hangolják melyben a hangok egyenlő távolságra vannak. A kalabas nagyméretű tökfajta, melynek az igen masszív és kemény héját kikaparták, sokszor hangszert, ám különféle tárolóedényeket is készítettek és készítenek ma is belőle.<br>
+*Simbi
 A simbi később elterjedt a [[A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)|jelik]] (énekmondók) hangszerei között, s repertoárját is átvették, mindazonáltal a jelik énekeit, illetve előadásmódját mások nem játsszák, nem is játszhatták, erről még a későbbiekben lesz szó. <br><br>
-[[Fájl:Ngomi.jpg|bélyegkép|200 px|balra|Donso ngoni]]
+*Donso ngoni és a kamalen ngoni
 A szomszédos, keletebbre lévő [[:Kategória:Mandék|wassulu]] (Wassolou) néptől származó donso ngoni (’vadász ngoni’) hasonló kialakítással, de csupán hat húrral és pentatonos hangolással készül. E hárfafélék másik fajtája a kamalen ngoni (’fiatalemberek ngonija’)
 <ref>
@@ 31. sor: / 31. sor: @@
 </ref> kissé magasabbra hangolt, mint az előző és valamivel kisebb, egészen új keletű hangszer, az ötvenes években készült el az első példánya, hogy a fiatalemberek könnyed hangvételű tánc közben is használhassák, megidézve a donso ngoni hangzását. Ám nem foglalja magába annak, számukra tiltott erejét, mely hangjával a vadászok komoly zenéiben kap szerepet.
+<br><br>
+A későbbiekben látni fogjuk, mikor az [[7. A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)|énekmondókról]] (jeli) lesz szó, hogy a maninka simbi zenei hagyomány fontos forrása lehetett az énekmondók hagyományainak, akárcsak a modern mali zenének. A donso ngoni kevésbé hatott a modern zenére, ám az újgenerációs, népszerű wassulu előadóinak jelentős forrásául szolgál.<br>
-−
 A későbbiekben látni fogjuk, mikor az énekmondókról (jeli) lesz szó, hogy a maninka simbi zenei hagyomány fontos forrása lehetett az énekmondók hagyományainak, akárcsak a modern mali zenének. A donso ngoni kevésbé hatott a modern zenére, ám az újgenerációs, népszerű wassulu előadóinak jelentős forrásául szolgál.<br>
 '''A simbi és a donso ngoni hangolása'''
@@ 62. sor: / 60. sor: @@
 ==Kapcsolódó szócikkek==
 *[[A nyugat-afrikai zenéről általában]]<br>
-*[[A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]]<br>
+*[[1. A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]]<br>
-*[[A mande eredet]]<br>
+*[[2. A mande eredet]]<br>
-*[[Előadók, zenészek a mande társadalomban]]<br>
+*[[4. Előadók, zenészek a mande társadalomban]]<br>
-*[[A vadász-zenészek a mande társadalomban – A hősök és tetteik megéneklői]]
+*[[5. A vadász-zenészek a mande társadalomban – A hősök és tetteik megéneklői]]
 [[Kategória:Mandék]]
 [[Kategória:Mali]]