A dán vokális népzene jellemzői - Laptörténet

Csampai: Levédte a(z) A dán vokális népzene jellemzői lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-06-09T15:05:31Z

Levédte a(z) A dán vokális népzene jellemzői lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

Bandolo, 2011. május 12., 11:02-n

2011-05-12T11:02:58Z

Bandolo, 2011. május 12., 11:02-n

2011-05-12T11:02:47Z

Ethnosound1, 2011. május 12., 09:04-n

2011-05-12T09:04:24Z

Bandolo: Eltávolította a védelmet a(z) „A dán vokális népzene jellemzői” lapról

2011-05-12T08:27:17Z

Eltávolította a védelmet a(z) „A dán vokális népzene jellemzői” lapról

Bandolo, 2011. május 7., 20:50-n

2011-05-07T20:50:24Z

Bandolo, 2011. május 7., 20:07-n

2011-05-07T20:07:43Z

Bandolo, 2011. május 7., 19:45-n

2011-05-07T19:45:29Z

Bandolo: Dán népzene jellemzői lapot átneveztem A dán vokális népzene jellemzői névre

2011-05-07T19:20:59Z

Dán népzene jellemzői lapot átneveztem A dán vokális népzene jellemzői névre

Bandolo: Levédte a(z) Dán népzene jellemzői lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan)) [kaszkád védelem]

2011-05-07T19:16:35Z

Levédte a(z) Dán népzene jellemzői lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan)) [kaszkád védelem]

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 A szkaldok művészi megnyilatkozásának formája a dal-recitáció (''kvad'') volt, műfaja a ''prosimetrum''. A prosimetrum a próza és líra egyfajta keveréke, ahol a vers stabil, ismételt elem, a prózai részek pedig a költemény központi gondolatán monologizáló, improvizált szakaszok. Az előadó tulajdonképpen egyszemélyes színház, ő a szónok, az énekes, valamint a történet színészi interpretátora.<br>
 <br>
-Tekintettel arra, hogy a dán lírai népdalkincs zenei értékelése csak a közelmúltban kezdődött meg, a korábbi besorolás a nyelvtudomány kritériumrendszerét tette magáévá. Ugyanakkor mára már kikristályosodott a zenei szempontú rendszer is, mely öt fő csoportra osztja a dalokat:<br><br><br><br><br>
+Tekintettel arra, hogy a dán lírai népdalkincs zenei értékelése csak a közelmúltban kezdődött meg, a korábbi besorolás a nyelvtudomány kritériumrendszerét tette magáévá. Ugyanakkor mára már kikristályosodott a zenei szempontú rendszer is, mely öt fő csoportra osztja a dalokat:<br><br><br><br>
 *'''Kiáltások'''

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 A szkaldok művészi megnyilatkozásának formája a dal-recitáció (''kvad'') volt, műfaja a ''prosimetrum''. A prosimetrum a próza és líra egyfajta keveréke, ahol a vers stabil, ismételt elem, a prózai részek pedig a költemény központi gondolatán monologizáló, improvizált szakaszok. Az előadó tulajdonképpen egyszemélyes színház, ő a szónok, az énekes, valamint a történet színészi interpretátora.<br>
 <br>
-Tekintettel arra, hogy a dán lírai népdalkincs zenei értékelése csak a közelmúltban kezdődött meg, a korábbi besorolás a nyelvtudomány kritériumrendszerét tette magáévá. Ugyanakkor mára már kikristályosodott a zenei szempontú rendszer is, mely öt fő csoportra osztja a dalokat:
+Tekintettel arra, hogy a dán lírai népdalkincs zenei értékelése csak a közelmúltban kezdődött meg, a korábbi besorolás a nyelvtudomány kritériumrendszerét tette magáévá. Ugyanakkor mára már kikristályosodott a zenei szempontú rendszer is, mely öt fő csoportra osztja a dalokat:<br><br><br><br><br>
 *'''Kiáltások'''

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 Az Old Norse régió alapvetően német mintájú epikus dalhagyománya az első ezredforduló idejére csontosodott meg. A központi szereplő a ''szkald'' volt, aki úgy falun, mint udvari körökben közvetítette és tartotta életben a nagy és nemes ősök emlékezetét. Az első szkaldnak Odint, az ősi vallás főistenét tartották (akinek szavait versbe foglalták, így örökítve át azt az utókorra), akiről a dán énekmondókat hagyományosan Odin-szkaldnak nevezték.<br>
-	A szkaldok művészi megnyilatkozásának formája a dal-recitáció (kvad) volt, műfaja a ''prosimetrum''. A prosimetrum a próza és líra egyfajta keveréke, ahol a vers stabil, ismételt elem, a prózai részek pedig a költemény központi gondolatán monologizáló, improvizált szakaszok. Az előadó tulajdonképpen egyszemélyes színház, ő a szónok, az énekes, valamint a történet színészi interpretátora.<br>
+<br>
 Tekintettel arra, hogy a dán lírai népdalkincs zenei értékelése csak a közelmúltban kezdődött meg, a korábbi besorolás a nyelvtudomány kritériumrendszerét tette magáévá. Ugyanakkor mára már kikristályosodott a zenei szempontú rendszer is, mely öt fő csoportra osztja a dalokat:
@@ 9. sor: / 13. sor: @@
 *'''Rímek''' (nem strofikus anyag)
-Kisszámú dallami formula csoportja, melyben a formulák szabadon kombinálhatók és ismételhetők, de speciális, kötöttebb sorzáró formulák jelennek meg. Jellemző hangkészlete a dúr-[[hexachord]]. Altatók, gyermekdalok és játékdalok tartoznak ebbe a csoportba.<br><br>
+Kisszámú dallami formula csoportja, melyben a formulák szabadon kombinálhatók és ismételhetők, de speciális, kötöttebb sorzáró formulák jelennek meg. Jellemző hangkészlete a dúr-[http://www.kislexikon.hu/hexachord.html hexachord]. Altatók, gyermekdalok és játékdalok tartoznak ebbe a csoportba.<br><br>
 *'''Népének, egyházi ének'''
@@ 17. sor: / 21. sor: @@
 *'''Népdal'''
-A hagyományos népi vokális zene legnagyobb csoportja, [[strofikus]] dalok, besorolásuk kronológiai szempontokat figyelembe véve három alcsoportba történt:
+A hagyományos népi vokális zene legnagyobb csoportja, strofikus dalok, besorolásuk kronológiai szempontokat figyelembe véve három alcsoportba történt:
-# ''Ballada stílus'': a legősibb dalok csoportja. Oktáv körüli hangterjedelem (legtöbb esetben G záróhanggal) jellemző. A dallamok rövidebb-hosszabb dallami vagy ritmikai formulák kombinációi (általában a szövegsorok hosszát követve), egy speciális záró formula (kadencia) hozzákapcsolásával. A [[diatónia]] uralkodó, de nem ritka a [[pentaton]] hangrendszer használata sem. Balladák és tréfás dalok alkotják ezt a csoportot.
+# ''Ballada stílus'': a legősibb dalok csoportja. Oktáv körüli hangterjedelem (legtöbb esetben G záróhanggal) jellemző. A dallamok rövidebb-hosszabb dallami vagy ritmikai formulák kombinációi (általában a szövegsorok hosszát követve), egy speciális záró formula (kadencia) hozzákapcsolásával. A [http://hu.wikipedia.org/wiki/Diatonikus_hangsor diatónia] uralkodó, de nem ritka a [http://hu.wikipedia.org/wiki/Pentat%C3%B3nia pentaton] hangrendszer használata sem. Balladák és tréfás dalok alkotják ezt a csoportot.
-# ''Átmeneti stílus'': elsősorban 16–17. századi dalszövegekkel együtt használt dalok. Gyakori a német területekről származó dallamok és szövegek adaptációja. A hangkészlet [[modális]], a ballada-stílus kadenciája azonban itt is megjelenik.
+# ''Átmeneti stílus'': elsősorban 16–17. századi dalszövegekkel együtt használt dalok. Gyakori a német területekről származó dallamok és szövegek adaptációja. A hangkészlet [http://hu.wikipedia.org/wiki/Mod%C3%A1lis_hangsor modális], a ballada-stílus kadenciája azonban itt is megjelenik.
-#''Új stílus'': a legszélesebb körben elterjedt stílus. A dúr [[tonalitás]] dominál, a dallamok szerkezete [[akkordikus]] alapú. Két különböző formai építkezés fordul elő: AABA (ahol B magasabb regiszterben szólal meg), ill. ABCD (ahol C részig egyre magasabbra emelkedik a dallam, majd D résznél visszatér a kezdő regiszterbe).
+#''Új stílus'': a legszélesebb körben elterjedt stílus. A dúr tonalitás dominál, a dallamok szerkezete akkordikus alapú. Két különböző formai építkezés fordul elő: AABA (ahol B magasabb regiszterben szólal meg), ill. ABCD (ahol C részig egyre magasabbra emelkedik a dallam, majd D résznél visszatér a kezdő regiszterbe).
 ==Kapcsolódó szócikkek==

@@ 24. sor: / 24. sor: @@
 ==Kapcsolódó szócikkek==
-[[Hangszeres népzene Dániában]]
+*[[Hangszeres népzene Dániában]]
 [[Kategória:Dánia]]
 [[Kategória:dánok]]

@@ 19. sor: / 19. sor: @@
 A hagyományos népi vokális zene legnagyobb csoportja, [[strofikus]] dalok, besorolásuk kronológiai szempontokat figyelembe véve három alcsoportba történt:
-**Ballada stílus
+# ''Ballada stílus'': a legősibb dalok csoportja. Oktáv körüli hangterjedelem (legtöbb esetben G záróhanggal) jellemző. A dallamok rövidebb-hosszabb dallami vagy ritmikai formulák kombinációi (általában a szövegsorok hosszát követve), egy speciális záró formula (kadencia) hozzákapcsolásával. A [[diatónia]] uralkodó, de nem ritka a [[pentaton]] hangrendszer használata sem. Balladák és tréfás dalok alkotják ezt a csoportot.
-A legősibb dalok csoportja. Oktáv körüli hangterjedelem (legtöbb esetben G záróhanggal) jellemző. A dallamok rövidebb-hosszabb dallami vagy ritmikai formulák kombinációi (általában a szövegsorok hosszát követve), egy speciális záró formula (kadencia) hozzákapcsolásával. A diatónia uralkodó, de nem ritka a pentaton hangrendszer használata sem. Balladák és tréfás dalok.
+==Kapcsolódó szócikkek==
+[[Hangszeres népzene Dániában]]
-**Átmeneti stílus
+[[Kategória:Dánia]]
+[[Kategória:dánok]]
-Elsősorban 16–17. századi dalszövegekkel együtt használt dalok. Gyakori a német területekről származó dallamok és szövegek adaptációja. A hangkészlet modális, a ballada-stílus kadenciája azonban itt is megjelenik.
-−
-**Új stílus
-−
-	A legszélesebb körben elterjedt stílus. A dúr tonalitás dominál, a dallamok szerkezete akkordikus alapú. Két különböző formai építkezés fordul elő: AABA (ahol B magasabb regiszterben szólal meg), ill. ABCD (ahol C részig egyre magasabbra emelkedik a dallam, majd D résznél visszatér a kezdő regiszterbe).