A dalok keletkezése, fajtái és terjedése Ausztráliában - Laptörténet

Csampai: EmbedVideo csere

2013-04-03T08:31:23Z

EmbedVideo csere

Bandolo, 2012. március 1., 14:35-n

2012-03-01T14:35:38Z

Bandolo, 2012. február 27., 09:36-n

2012-02-27T09:36:17Z

Bandolo, 2012. február 27., 09:31-n

2012-02-27T09:31:33Z

Bandolo, 2012. február 26., 17:21-n

2012-02-26T17:21:23Z

Bandolo, 2012. február 26., 17:04-n

2012-02-26T17:04:39Z

Bandolo, 2012. február 26., 16:48-n

2012-02-26T16:48:36Z

Bandolo, 2012. február 9., 12:28-n

2012-02-09T12:28:17Z

Bandolo, 2012. február 9., 12:27-n

2012-02-09T12:27:06Z

Bandolo, 2012. február 9., 09:36-n

2012-02-09T09:36:45Z

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{|width="300" style="border-style: solid; border-width: 1px; border-color: #A53529" align=right cellpadding="5" cellspacing="4"
+{{#ev:youtube|I8qP62ZjoEA|300|right|Egy publikus, vagyis nyilvános ceremónia felvétele napjainkból, Északkelet-Arnhem-földről.<br> A Yolngu nemzettségből Dhatiwuy klántagok, dalok és táncok láthatók, hallhatók.}} <br><br>
-|<websiteFrame>
-website=http://www.youtube.com/embed/I8qP62ZjoEA
-height=200
-width=300
-border="0"
-scroll=no
-</websiteFrame>
-|-
 |Egy publikus, vagyis nyilvános ceremónia felvétele napjainkból, Északkelet-Arnhem-földről.<br> A Yolngu nemzettségből Dhatiwuy klántagok, dalok és táncok láthatók, hallhatók.
-|}
-−
 <br><br>
 A dalok keletkezését leggyakrabban magukhoz az ősökhöz kötik, pontos előadásuk és továbbhagyományozásuk ezért lényeges. Más esetekben a dal keletkezése egy bizonyos személyhez kötött; [[:Kategória:Ausztrália északi területeinek előadási stílusai és hangszerei|Arnhem-földről]] ismerünk olyan dalokat, melyeket a dalt szerző álmán keresztül kapott a mitikus őstől. E dalokat a szerző őrizte, ő adhatta elő és hagyományozhatta tovább, vagyis tulajdonosa volt; Észak- Ausztráliában részben ennek köszönhetően a dalokat őrzők intézményesített formában működtek, ők az [[Az énekes ember Ausztráliában|„énekes emberek”]] (Songman)  <br>

@@ 23. sor: / 23. sor: @@
 •	''Publikus dalok'': témájukat tekintve szintén változatosak, főként a mindennapi élet mozzanataival foglalkoznak. Ide sorolhatók a különböző női dalok, altatódalok, pletykák, a mindennapokban énekelt dalok. Egyes esetekben e csoportok között átjárás van, vagyis akár egy szent dal is előadható publikus dalként; ez esetben a dal minőségi osztályozása a döntő, vagyis az a tény, hogy a dalhoz milyen jogi protokoll kapcsolódik. <ref> Elkin, A.P. - Jones, Trevor A.: The Sacred and Secular in Arnhem Land Music In: Elkin, A.P. - Jones, Trevor A.: Arnhem Land Music. The University of Sydney 10. o. (The Oceania Monographs No.9)</ref>
-[[Fájl: Bora rings.jpg|bélyegkép|300 px|jobbra|A különboző szertartások az élet központi részét foglalják el, melyek mind az egyén, mind a közösség életében fontos szerepet játszanak; ezen események része a zene, melyen keresztül kifejeződik az ősi-, szent-, vagy akár a hétköznapi tudás, a törvények, szokások, érzelmek. Az egyik ilyen, az egyént a gyerekkorból a felnőttkorba vezető időszak, mely alatt különböző ceremóniák segtségével tanítják, vezetik a fiatalokat e mérföldkőnek számító időszakban. Ilyenkor az eseményben „érintett” csoportok összegyűlnek, és hetekig, hónapokig asszisztálnak a szertartás lefolyásában – közben ki-ki a maga, ide tartozó dalait énekeli, táncait táncolja. Ezt az időszakot Ausztrália keleti részén úgy nevezik: Bora. <br>
+[[Fájl: 800px-Bora rings copy.png|bélyegkép|300 px|jobbra|A különboző szertartások az élet központi részét foglalják el, melyek mind az egyén, mind a közösség életében fontos szerepet játszanak; ezen események része a zene, melyen keresztül kifejeződik az ősi-, szent-, vagy akár a hétköznapi tudás, a törvények, szokások, érzelmek. Az egyik ilyen, az egyént a gyerekkorból a felnőttkorba vezető időszak, mely alatt különböző ceremóniák segtségével tanítják, vezetik a fiatalokat e mérföldkőnek számító időszakban. Ilyenkor az eseményben „érintett” csoportok összegyűlnek, és hetekig, hónapokig asszisztálnak a szertartás lefolyásában – közben ki-ki a maga, ide tartozó dalait énekeli, táncait táncolja. Ezt az időszakot Ausztrália keleti részén úgy nevezik: Bora. <br>
 A képen egy ősi, szent '''Bora-kör''' láthtó, mely a szertartás központi helyszíne volt. E helyen a huszadik század eleje óta nem csendülnek fel az ősi dalok; ma csak egy alacsony korláttal körülvett erdei tisztás őrzi a régmúlt események emlékét. <br>
 Mindjungbal törzsi terület, Tweed Head, New South Wales.<br>

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{|width="380" style="border-style: solid; border-width: 1px; border-color: #A53529" align=right cellpadding="5" cellspacing="4"
+{|width="300" style="border-style: solid; border-width: 1px; border-color: #A53529" align=right cellpadding="5" cellspacing="4"
 |<websiteFrame>
 website=http://www.youtube.com/embed/I8qP62ZjoEA
-height=290
+height=200
-width=380
+width=300
 border="0"
 scroll=no
@@ 23. sor: / 23. sor: @@
 •	''Publikus dalok'': témájukat tekintve szintén változatosak, főként a mindennapi élet mozzanataival foglalkoznak. Ide sorolhatók a különböző női dalok, altatódalok, pletykák, a mindennapokban énekelt dalok. Egyes esetekben e csoportok között átjárás van, vagyis akár egy szent dal is előadható publikus dalként; ez esetben a dal minőségi osztályozása a döntő, vagyis az a tény, hogy a dalhoz milyen jogi protokoll kapcsolódik. <ref> Elkin, A.P. - Jones, Trevor A.: The Sacred and Secular in Arnhem Land Music In: Elkin, A.P. - Jones, Trevor A.: Arnhem Land Music. The University of Sydney 10. o. (The Oceania Monographs No.9)</ref>
-[[Fájl: Bora rings.jpg|bélyegkép|380 px|jobbra|A különboző szertartások az élet központi részét foglalják el, melyek mind az egyén, mind a közösség életében fontos szerepet játszanak; ezen események része a zene, melyen keresztül kifejeződik az ősi-, szent-, vagy akár a hétköznapi tudás, a törvények, szokások, érzelmek. Az egyik ilyen, az egyént a gyerekkorból a felnőttkorba vezető időszak, mely alatt különböző ceremóniák segtségével tanítják, vezetik a fiatalokat e mérföldkőnek számító időszakban. Ilyenkor az eseményben „érintett” csoportok összegyűlnek, és hetekig, hónapokig asszisztálnak a szertartás lefolyásában – közben ki-ki a maga, ide tartozó dalait énekeli, táncait táncolja. Ezt az időszakot Ausztrália keleti részén úgy nevezik: Bora. <br>
+[[Fájl: Bora rings.jpg|bélyegkép|300 px|jobbra|A különboző szertartások az élet központi részét foglalják el, melyek mind az egyén, mind a közösség életében fontos szerepet játszanak; ezen események része a zene, melyen keresztül kifejeződik az ősi-, szent-, vagy akár a hétköznapi tudás, a törvények, szokások, érzelmek. Az egyik ilyen, az egyént a gyerekkorból a felnőttkorba vezető időszak, mely alatt különböző ceremóniák segtségével tanítják, vezetik a fiatalokat e mérföldkőnek számító időszakban. Ilyenkor az eseményben „érintett” csoportok összegyűlnek, és hetekig, hónapokig asszisztálnak a szertartás lefolyásában – közben ki-ki a maga, ide tartozó dalait énekeli, táncait táncolja. Ezt az időszakot Ausztrália keleti részén úgy nevezik: Bora. <br>
 A képen egy ősi, szent '''Bora-kör''' láthtó, mely a szertartás központi helyszíne volt. E helyen a huszadik század eleje óta nem csendülnek fel az ősi dalok; ma csak egy alacsony korláttal körülvett erdei tisztás őrzi a régmúlt események emlékét. <br>
 Mindjungbal törzsi terület, Tweed Head, New South Wales.<br>

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{|width="380" style="border-style: solid; border-width: 1px; border-color: #A53529" align=right cellpadding="5" cellspacing="3"
+{|width="380" style="border-style: solid; border-width: 1px; border-color: #A53529" align=right cellpadding="5" cellspacing="4"
 |<websiteFrame>
 website=http://www.youtube.com/embed/I8qP62ZjoEA

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{|width="290" style="border-style: solid; border-width: 1px; border-color: #A53529" align=right cellpadding="5" cellspacing="3"
+{|width="380" style="border-style: solid; border-width: 1px; border-color: #A53529" align=right cellpadding="5" cellspacing="3"
 |<websiteFrame>
 website=http://www.youtube.com/embed/I8qP62ZjoEA
@@ 8. sor: / 8. sor: @@
 </websiteFrame>
 |-
-|''Egy publikus, vagyis nyilvános ceremónia felvétele napjainkból, Északkelet-Arnhem-földről.<br> A Yolngu nemzettségből Dhatiwuy klántagok, dalok és táncok láthatók, hallhatók.''
+|Egy publikus, vagyis nyilvános ceremónia felvétele napjainkból, Északkelet-Arnhem-földről.<br> A Yolngu nemzettségből Dhatiwuy klántagok, dalok és táncok láthatók, hallhatók.
 |}
@@ 23. sor: / 23. sor: @@
 •	''Publikus dalok'': témájukat tekintve szintén változatosak, főként a mindennapi élet mozzanataival foglalkoznak. Ide sorolhatók a különböző női dalok, altatódalok, pletykák, a mindennapokban énekelt dalok. Egyes esetekben e csoportok között átjárás van, vagyis akár egy szent dal is előadható publikus dalként; ez esetben a dal minőségi osztályozása a döntő, vagyis az a tény, hogy a dalhoz milyen jogi protokoll kapcsolódik. <ref> Elkin, A.P. - Jones, Trevor A.: The Sacred and Secular in Arnhem Land Music In: Elkin, A.P. - Jones, Trevor A.: Arnhem Land Music. The University of Sydney 10. o. (The Oceania Monographs No.9)</ref>
+[[Fájl: Bora rings.jpg|bélyegkép|380 px|jobbra|A különboző szertartások az élet központi részét foglalják el, melyek mind az egyén, mind a közösség életében fontos szerepet játszanak; ezen események része a zene, melyen keresztül kifejeződik az ősi-, szent-, vagy akár a hétköznapi tudás, a törvények, szokások, érzelmek. Az egyik ilyen, az egyént a gyerekkorból a felnőttkorba vezető időszak, mely alatt különböző ceremóniák segtségével tanítják, vezetik a fiatalokat e mérföldkőnek számító időszakban. Ilyenkor az eseményben „érintett” csoportok összegyűlnek, és hetekig, hónapokig asszisztálnak a szertartás lefolyásában – közben ki-ki a maga, ide tartozó dalait énekeli, táncait táncolja. Ezt az időszakot Ausztrália keleti részén úgy nevezik: Bora. <br>
 A dalok további két fő csoportra oszlanak, melyek az ''őslakosok általános világszemléletén, illetve társadalmi-rituális tagozódásán'' alapulnak. A világ minden létezőjét egy duális rendszer osztja ketté, mely kettősség meghatározza a létezők egymáshoz való viszonyát. E két részt szakszóval moietynek, vagyis félrésznek nevezik. Mivel e rendszer minden élő és élettelen tárgyra, jelenségre és kapcsolatra kiterjed, mindezeket egy közös rendszerbe sorolja. Az emberi társadalmon belül az egyén leszármazáson keresztül sorolódik egyik, vagy másik csoportba, mely a továbbiakban meghatározza a többiekhez való szociális viszonyát, valamint vallási-rituális hovatartozását. Mindkét moietynek meghatározott a kultuszon belüli szerepe; megvannak a rituális kötelességei, szimbólumai és dalai, melyek előadásáért felelős. <ref>Narra ceremóniáról Warner, W. Lloyd: A Balck Civilization. New York, 1958, Harper Torchbooks 330-360. oldalakon kíváló leírást olvashatunk</ref> A ceremónia alkalmával a résztvevők két fő csoportot alkotnak, és hol együtt, hol szétválva mindkét csoport végzi rituális kötelességeit. Érdemes hangsúlyozni, hogy ez a csoportosítás rituális célokat szolgál, vagyis elsősorban ezen az alapon, nem pedig zenei alapon tesz különbséget.<br>
 A dalok ''témájukat és dallamukat'' tekintve kisebb-nagyobb csoportokra oszthatók. E csoportoknak megvan a maga ritmus-mintázata és dallama, mely megkülönbözteti egyiket a másiktól. E dalok füzérekké állnak össze, melyek közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz a mitikus ős vagy ősök cselekedeteinek történetei mentén. E füzérek a „dal-utak”-, vagy „dal-ösvények” (Songline), több helyen dal-ciklusok-ként hivatkoznak rájuk (Songcycle). Ezek a dalok nem csak a múlt történésein keresztül kapcsolódnak egymáshoz, hanem geográfiailag is, ahogyan az egyik mitikus hely kapcsolódik a másikhoz a vándorutak mentén. E „dal-utak” az egész kontinenst behálózzák, vallási alapon kapcsolva egymáshoz a sokszor egymástól távol élő törzseket és klánokat. <ref>A  Songline és a Songcycle kifejezések nem mindig azonos daltípusra utalnak. Valójában nehéz a két szó jelentéstartalmát megkülönböztetni; a Songline mindig kapcsolatban áll az ősökkel, vagyis a hitvilággal, a Songcycle elnevezés inkább a dallam formájára és a témára utal, így ez nem feltétlenül kapcsolódik a mitikus ősökhöz; például Nyugat-Arnhem-földön léteznek olyan dalciklusok, melyek témája a mindennapi életből származó szóbeszéd, vagy pletyka.</ref> Szövegük terjedelme, kidolgozottsága területenként változik, állhatnak néhány szótagból, csak utalva a dal témájára, míg máshol valóságos költemények. Egy rítus alatt az egész dalciklust végigéneklik (ez esetenként több hét is lehet!), mely néhol egészen rövid dalokból áll össze. E rövid dalok egy cikluson belüli, egymás utáni többszöri előadása valóságos művészetté alakult <ref>Jones, Trevor A.: Variation. In: Elkin, A. P. - Jones, Trevor A.: Arnhem Land Music. The University of Sydney, 367.o. (The Oceania Monographs No.9)</ref>. Dallamszerkezetük területenként és előadási stílusokként változik. Sok esetben egy dal-ciklusra, mint önálló előadási stílusra hivatkozhatunk; dallamukat, előadásuk módját az a kultusz határozza meg, melynek részét képezik. Előfordul, hogy a dal az egyes klánok, területek közötti vándorlása során erős, akár az előadási stílust is érintő változásokon megy keresztül.<ref>Musical Patterns. In: Elkin, A. P. - Jones, Trevor A.: Arnhem Land Music. The University of Sydney, 18.o. (The Oceania Monographs No.9)
 </ref><br>
@@ 31. sor: / 34. sor: @@
 ===A dalok terjedése===
-Egy dal vagy dal-ciklus nagy területeken elterjedhetett, mely a sokszor egymástól távol eső klánokat összekötő közös ősnek köszönhető. A rítusok alkalmával e klánok összegyűlnek, hogy életre keltsék a mítoszt; gyakran ezek az összejövetelek hónapokig tartanak, mialatt végigéneklik az adott rítushoz tartozó dalciklusokat. Az ilyen alkalmak kiváló lehetőséget teremtenek a kulturális cserére is, melynek tárgyai maguk a dalok is lehetnek. E dalok idővel beépülnek a klán életébe és hitvilágába.
+Egy dal vagy dal-ciklus nagy területeken elterjedhetett, mely a sokszor egymástól távol eső klánokat összekötő közös ősnek köszönhető.
 A dalok terjedésének másik forrása a törzsek és klánok közötti gazdasági kapcsolat. A [[:Kategória:Ausztrália|kontinens]] hatalmas területeit kereskedelmi utak hálózták be, melyeken keresztül az anyagi és szellemi élet részét képező tárgyak cseréje folyt, legyen az bumeráng, kagyló, pattintott lándzsahegy, vagy akár egy dal. A dalok, melyek átkerültek az egyik klán tagjától egy másik klán tagjához sokszor komplex, összetett kultusz részét képezik, valamint hordozzák e kultusz spirituális értelmét. Vagyis a dalok terjedésével vallási eszmék is teret hódítottak maguknak, sokszor más vallási eszméket feledésbe taszítva.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 <center>
 <websiteFrame>
-website="http://www.youtube.com/embed/I8qP62ZjoEA"
+website=http://www.youtube.com/embed/I8qP62ZjoEA
 height=390
 width=480