http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=A_n%C3%A9met_n%C3%A9pzene_jellemez%C5%91iA német népzene jellemezői - Laptörténet2026-05-16T00:12:19ZAz oldal laptörténete a wikibenMediaWiki 1.20.3http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=A_n%C3%A9met_n%C3%A9pzene_jellemez%C5%91i&diff=4275&oldid=prevBandolo: Levédte a(z) A német népzene jellemezői lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))2011-06-15T22:00:45Z<p>Levédte a(z) <a href="/index.php/A_n%C3%A9met_n%C3%A9pzene_jellemez%C5%91i" title="A német népzene jellemezői">A német népzene jellemezői</a> lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))</p>
<table class='diff diff-contentalign-left'>
<tr style='vertical-align: top;'>
<td colspan='1' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td>
<td colspan='1' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. június 15., 22:00-kori változata</td>
</tr></table>Bandolohttp://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=A_n%C3%A9met_n%C3%A9pzene_jellemez%C5%91i&diff=3430&oldid=prev78.92.12.110, 2011. június 5., 07:20-n2011-06-05T07:20:38Z<p></p>
<table class='diff diff-contentalign-left'>
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr style='vertical-align: top;'>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. június 5., 07:20-kori változata</td>
</tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">26. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">26. sor:</td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>Ekkorra csontosodott meg a német hagyományos zene standard hangszerkészlete; Michael Praetorius egész kötetet szentel a hangszerek bemutatásának (De organographia, Wolfenbüttel, 1618) Syntagma Musicumában. Egy évszázaddal későbbről Weigel metszetei (népi zenészek ábrázolásai a különféle hangszerekkel: kintorna, cimbalom, szarvkürt, [[alpesi kürt]], duda, síp, tamburin, doromb, tekerőlant) szolgálnak információval a korabeli hangszerekről.<br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>Ekkorra csontosodott meg a német hagyományos zene standard hangszerkészlete; Michael Praetorius egész kötetet szentel a hangszerek bemutatásának (De organographia, Wolfenbüttel, 1618) Syntagma Musicumában. Egy évszázaddal későbbről Weigel metszetei (népi zenészek ábrázolásai a különféle hangszerekkel: kintorna, cimbalom, szarvkürt, [[alpesi kürt]], duda, síp, tamburin, doromb, tekerőlant) szolgálnak információval a korabeli hangszerekről.<br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div>A barokk kor végére tehető a népzenei hagyomány formavilágának végleges rögzülése is. Uralkodó a középkori ballada strofikus formája, a vallásos népzene (volksfromme Musik) majd’ minden műfajában ez jellemző. A protestáns területek gyakorlatában a lutheránus korál bar-formája (AAB) jelenik meg, a katolikus népi repertoár (Dél-Németország és az alpesi területek) a gregorián-közeli, [http://www.kislexikon.hu/antifonia.html antifonális] struktúrákat követi inkább, az egyszerűbb <del class="diffchange diffchange-inline">népi himnuszoktól </del>a zarándokénekekig bezárólag.<br></div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div>A barokk kor végére tehető a népzenei hagyomány formavilágának végleges rögzülése is. Uralkodó a középkori ballada strofikus formája, a vallásos népzene (volksfromme Musik) majd’ minden műfajában ez jellemző. A protestáns területek gyakorlatában a lutheránus korál bar-formája (AAB) jelenik meg, a katolikus népi repertoár (Dél-Németország és az alpesi területek) a gregorián-közeli, [http://www.kislexikon.hu/antifonia.html antifonális] struktúrákat követi inkább, az egyszerűbb <ins class="diffchange diffchange-inline">népénekektől </ins>a zarándokénekekig bezárólag.<br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A népi táncokban általában két, egymástól élesen elkülönülő szakasz jelenik meg, a hangsorok, a ritmika és a hangszerelés kontrasztjait formailag az ABA képlet öleli fel. Az összetettebb táncok (mint a Landler vagy a Schottisch például) ezen forma kiszélesítései, a nagyobb formai egységek mintegy láncra fűzve követik egymást.<br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A népi táncokban általában két, egymástól élesen elkülönülő szakasz jelenik meg, a hangsorok, a ritmika és a hangszerelés kontrasztjait formailag az ABA képlet öleli fel. Az összetettebb táncok (mint a Landler vagy a Schottisch például) ezen forma kiszélesítései, a nagyobb formai egységek mintegy láncra fűzve követik egymást.<br></div></td></tr>
</table>78.92.12.110http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=A_n%C3%A9met_n%C3%A9pzene_jellemez%C5%91i&diff=2564&oldid=prev80.99.112.234, 2011. május 13., 22:29-n2011-05-13T22:29:30Z<p></p>
<table class='diff diff-contentalign-left'>
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr style='vertical-align: top;'>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 13., 22:29-kori változata</td>
</tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">1. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">1. sor:</td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A német népdal legkorábbi dokumentálható emlékei, a Carmina burana (1300 körül) és a Jenaer Liederhandschrift (1350 körül) repertoárjának német anyanyelvű darabjai a gregorián ének lokális dominanciáját tükrözik, a dallamok többsége [http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1679.html melizmatikus], a [http://hu.wikipedia.org/wiki/Diatonikus_hangsor diatonikus] [http://hu.wikipedia.org/wiki/Mod%C3%A1lis_hangsor modusok] használata kizárólagos. Gyermekdalok, a keresztény ünnepek dalai (karácsony, húsvét), valamint egyéb vallásos dalok (zarándoklatok dalai) szerepelnek e két korai forrásban, minden bizonnyal a német népzene legarchaikusabb rétegének leképezései. A szájhagyomány keveset őrzött meg a korai időkből, a bajor területek pásztori kultúrájának dalkincse, amely az osztrák és svájci alpesi területek zenei praxisainak egzakt megfelelője, (csak) lokális jelentőséggel bír.</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A német népdal legkorábbi dokumentálható emlékei, a Carmina burana (1300 körül) és a Jenaer Liederhandschrift (1350 körül) repertoárjának német anyanyelvű darabjai a gregorián ének lokális dominanciáját tükrözik, a dallamok többsége [http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1679.html melizmatikus], a [http://hu.wikipedia.org/wiki/Diatonikus_hangsor diatonikus] [http://hu.wikipedia.org/wiki/Mod%C3%A1lis_hangsor modusok] használata kizárólagos. Gyermekdalok, a keresztény ünnepek dalai (karácsony, húsvét), valamint egyéb vallásos dalok (zarándoklatok dalai) szerepelnek e két korai forrásban, minden bizonnyal a német népzene legarchaikusabb rétegének leképezései. A szájhagyomány keveset őrzött meg a korai időkből, a bajor területek pásztori kultúrájának dalkincse, amely az osztrák és svájci alpesi területek zenei praxisainak egzakt megfelelője, (csak) lokális jelentőséggel bír.</div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"><br></ins></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"><br></ins></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Fájl: Musica_instrumentalis_Deudsch.jpeg|bélyegkép|jobbra|Egy kép Martin Agricola Musica instrumentalis Deudsch című művéből.]]</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Fájl: Musica_instrumentalis_Deudsch.jpeg|bélyegkép|jobbra|Egy kép Martin Agricola Musica instrumentalis Deudsch című művéből.]]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr>
<!-- diff cache key fszek_nepzenetar-nepzenetar_:diff:version:1.11a:oldid:2563:newid:2564 -->
</table>80.99.112.234http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=A_n%C3%A9met_n%C3%A9pzene_jellemez%C5%91i&diff=2563&oldid=prev80.99.112.234, 2011. május 13., 22:28-n2011-05-13T22:28:53Z<p></p>
<table class='diff diff-contentalign-left'>
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr style='vertical-align: top;'>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 13., 22:28-kori változata</td>
</tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">1. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">1. sor:</td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div>A német népdal legkorábbi dokumentálható emlékei, a Carmina burana (1300 körül) és a Jenaer Liederhandschrift (1350 körül) repertoárjának német anyanyelvű darabjai a gregorián ének lokális dominanciáját tükrözik, a dallamok többsége [http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1679.html melizmatikus], a [http://hu.wikipedia.org/wiki/Diatonikus_hangsor diatonikus] [http://hu.wikipedia.org/wiki/Mod%C3%A1lis_hangsor modusok] használata kizárólagos. Gyermekdalok, a keresztény ünnepek dalai (karácsony, húsvét), valamint egyéb vallásos dalok (zarándoklatok dalai) szerepelnek e két korai forrásban, minden bizonnyal a német népzene legarchaikusabb rétegének leképezései. A szájhagyomány keveset őrzött meg a korai időkből, a bajor területek pásztori kultúrájának dalkincse, amely az osztrák és svájci alpesi területek zenei praxisainak egzakt megfelelője, (csak) lokális jelentőséggel bír.<del class="diffchange diffchange-inline"><br></del></div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div>A német népdal legkorábbi dokumentálható emlékei, a Carmina burana (1300 körül) és a Jenaer Liederhandschrift (1350 körül) repertoárjának német anyanyelvű darabjai a gregorián ének lokális dominanciáját tükrözik, a dallamok többsége [http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1679.html melizmatikus], a [http://hu.wikipedia.org/wiki/Diatonikus_hangsor diatonikus] [http://hu.wikipedia.org/wiki/Mod%C3%A1lis_hangsor modusok] használata kizárólagos. Gyermekdalok, a keresztény ünnepek dalai (karácsony, húsvét), valamint egyéb vallásos dalok (zarándoklatok dalai) szerepelnek e két korai forrásban, minden bizonnyal a német népzene legarchaikusabb rétegének leképezései. A szájhagyomány keveset őrzött meg a korai időkből, a bajor területek pásztori kultúrájának dalkincse, amely az osztrák és svájci alpesi területek zenei praxisainak egzakt megfelelője, (csak) lokális jelentőséggel bír.</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div><del class="diffchange diffchange-inline"><br></del></div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Fájl: Musica_instrumentalis_Deudsch.jpeg|bélyegkép|jobbra|Egy kép Martin Agricola Musica instrumentalis Deudsch című művéből.]]</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Fájl: Musica_instrumentalis_Deudsch.jpeg|bélyegkép|jobbra|Egy kép Martin Agricola Musica instrumentalis Deudsch című művéből.]]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr>
</table>80.99.112.234http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=A_n%C3%A9met_n%C3%A9pzene_jellemez%C5%91i&diff=2562&oldid=prev80.99.112.234, 2011. május 13., 22:28-n2011-05-13T22:28:16Z<p></p>
<table class='diff diff-contentalign-left'>
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr style='vertical-align: top;'>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 13., 22:28-kori változata</td>
</tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">1. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">1. sor:</td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A német népdal legkorábbi dokumentálható emlékei, a Carmina burana (1300 körül) és a Jenaer Liederhandschrift (1350 körül) repertoárjának német anyanyelvű darabjai a gregorián ének lokális dominanciáját tükrözik, a dallamok többsége [http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1679.html melizmatikus], a [http://hu.wikipedia.org/wiki/Diatonikus_hangsor diatonikus] [http://hu.wikipedia.org/wiki/Mod%C3%A1lis_hangsor modusok] használata kizárólagos. Gyermekdalok, a keresztény ünnepek dalai (karácsony, húsvét), valamint egyéb vallásos dalok (zarándoklatok dalai) szerepelnek e két korai forrásban, minden bizonnyal a német népzene legarchaikusabb rétegének leképezései. A szájhagyomány keveset őrzött meg a korai időkből, a bajor területek pásztori kultúrájának dalkincse, amely az osztrák és svájci alpesi területek zenei praxisainak egzakt megfelelője, (csak) lokális jelentőséggel bír.<br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A német népdal legkorábbi dokumentálható emlékei, a Carmina burana (1300 körül) és a Jenaer Liederhandschrift (1350 körül) repertoárjának német anyanyelvű darabjai a gregorián ének lokális dominanciáját tükrözik, a dallamok többsége [http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1679.html melizmatikus], a [http://hu.wikipedia.org/wiki/Diatonikus_hangsor diatonikus] [http://hu.wikipedia.org/wiki/Mod%C3%A1lis_hangsor modusok] használata kizárólagos. Gyermekdalok, a keresztény ünnepek dalai (karácsony, húsvét), valamint egyéb vallásos dalok (zarándoklatok dalai) szerepelnek e két korai forrásban, minden bizonnyal a német népzene legarchaikusabb rétegének leképezései. A szájhagyomány keveset őrzött meg a korai időkből, a bajor területek pásztori kultúrájának dalkincse, amely az osztrák és svájci alpesi területek zenei praxisainak egzakt megfelelője, (csak) lokális jelentőséggel bír.<br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">[[Fájl: Musica_instrumentalis_Deudsch.jpeg|bélyegkép|jobbra|Egy kép Martin Agricola Musica instrumentalis Deudsch című művéből.]]</ins></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"></ins></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A késő-középkori feljegyzések a szekuláris zene több formájáról megemlékeznek már. A zenei élet fő szerepvállalói és egyben alakítói a ''vándormuzsikusok'' és a ''városi muzsikusok'' voltak. Repertoárjuk különböző kéziratos gyűjteményekben maradt fenn, többek között: Lochamer Liederbuch (1460), Glogauer Liederbuch (1480).<br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A késő-középkori feljegyzések a szekuláris zene több formájáról megemlékeznek már. A zenei élet fő szerepvállalói és egyben alakítói a ''vándormuzsikusok'' és a ''városi muzsikusok'' voltak. Repertoárjuk különböző kéziratos gyűjteményekben maradt fenn, többek között: Lochamer Liederbuch (1460), Glogauer Liederbuch (1480).<br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div><del class="diffchange diffchange-inline">[[Fájl: Musica_instrumentalis_Deudsch.jpeg|bélyegkép|jobbra|Egy kép Martin Agricola Musica instrumentalis Deudsch című művéből.]]</del></div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div> </div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A reneszánszban, az anyanyelvi kultúra térnyerésével, elszaporodtak a német anyanyelvű dalok és az azokhoz kapcsolódó táncok, a szekuláris és szakrális szférákban egyaránt. A tanult/művelt kereskedőréteg megjelenésével az otthoni zenélés gyakorlata is meggyökerezett, ami a korabeli világi képzőművészetnek is új témákat adott, a könyvnyomtatás feltalálásával pedig a legszélesebb körű terjesztésre is lehetőség nyílt. A kor hagyományos német zenéjének természetéről elsősorban Sebastian Virdung (Musica Getutscht, Basel, 1511) és Martin Agricola (Musica instrumentalis Deudsch, Wittenberg, 1529) munkáiból alkothatunk képet. Mindamellett a reformációra szükségszerű válaszként érkező ellenreformáció új, a nép körében használt szakrális dalok születésére is alkalmat adott (Catolisch Gesangbüchlein, 1613).<br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A reneszánszban, az anyanyelvi kultúra térnyerésével, elszaporodtak a német anyanyelvű dalok és az azokhoz kapcsolódó táncok, a szekuláris és szakrális szférákban egyaránt. A tanult/művelt kereskedőréteg megjelenésével az otthoni zenélés gyakorlata is meggyökerezett, ami a korabeli világi képzőművészetnek is új témákat adott, a könyvnyomtatás feltalálásával pedig a legszélesebb körű terjesztésre is lehetőség nyílt. A kor hagyományos német zenéjének természetéről elsősorban Sebastian Virdung (Musica Getutscht, Basel, 1511) és Martin Agricola (Musica instrumentalis Deudsch, Wittenberg, 1529) munkáiból alkothatunk képet. Mindamellett a reformációra szükségszerű válaszként érkező ellenreformáció új, a nép körében használt szakrális dalok születésére is alkalmat adott (Catolisch Gesangbüchlein, 1613).<br></div></td></tr>
</table>80.99.112.234http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=A_n%C3%A9met_n%C3%A9pzene_jellemez%C5%91i&diff=2561&oldid=prev80.99.112.234, 2011. május 13., 22:27-n2011-05-13T22:27:47Z<p></p>
<table class='diff diff-contentalign-left'>
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr style='vertical-align: top;'>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 13., 22:27-kori változata</td>
</tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">1. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">1. sor:</td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div>A német népdal legkorábbi dokumentálható emlékei, a Carmina burana (1300 körül) és a Jenaer Liederhandschrift (1350 körül) repertoárjának német anyanyelvű darabjai a gregorián ének lokális dominanciáját tükrözik, a dallamok többsége [<del class="diffchange diffchange-inline">[</del>melizmatikus<del class="diffchange diffchange-inline">]</del>], a [<del class="diffchange diffchange-inline">[</del>diatonikus<del class="diffchange diffchange-inline">]</del>] [<del class="diffchange diffchange-inline">[</del>modusok<del class="diffchange diffchange-inline">]</del>] használata kizárólagos. Gyermekdalok, a keresztény ünnepek dalai (karácsony, húsvét), valamint egyéb vallásos dalok (zarándoklatok dalai) szerepelnek e két korai forrásban, minden bizonnyal a német népzene legarchaikusabb rétegének leképezései. A szájhagyomány keveset őrzött meg a korai időkből, a bajor területek pásztori kultúrájának dalkincse, amely az osztrák és svájci alpesi területek zenei praxisainak egzakt megfelelője, (csak) lokális jelentőséggel bír.<br></div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div>A német népdal legkorábbi dokumentálható emlékei, a Carmina burana (1300 körül) és a Jenaer Liederhandschrift (1350 körül) repertoárjának német anyanyelvű darabjai a gregorián ének lokális dominanciáját tükrözik, a dallamok többsége [<ins class="diffchange diffchange-inline">http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1679.html </ins>melizmatikus], a [<ins class="diffchange diffchange-inline">http://hu.wikipedia.org/wiki/Diatonikus_hangsor </ins>diatonikus] [<ins class="diffchange diffchange-inline">http://hu.wikipedia.org/wiki/Mod%C3%A1lis_hangsor </ins>modusok] használata kizárólagos. Gyermekdalok, a keresztény ünnepek dalai (karácsony, húsvét), valamint egyéb vallásos dalok (zarándoklatok dalai) szerepelnek e két korai forrásban, minden bizonnyal a német népzene legarchaikusabb rétegének leképezései. A szájhagyomány keveset őrzött meg a korai időkből, a bajor területek pásztori kultúrájának dalkincse, amely az osztrák és svájci alpesi területek zenei praxisainak egzakt megfelelője, (csak) lokális jelentőséggel bír.<br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A késő-középkori feljegyzések a szekuláris zene több formájáról megemlékeznek már. A zenei élet fő szerepvállalói és egyben alakítói a ''vándormuzsikusok'' és a ''városi muzsikusok'' voltak. Repertoárjuk különböző kéziratos gyűjteményekben maradt fenn, többek között: Lochamer Liederbuch (1460), Glogauer Liederbuch (1480).<br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A késő-középkori feljegyzések a szekuláris zene több formájáról megemlékeznek már. A zenei élet fő szerepvállalói és egyben alakítói a ''vándormuzsikusok'' és a ''városi muzsikusok'' voltak. Repertoárjuk különböző kéziratos gyűjteményekben maradt fenn, többek között: Lochamer Liederbuch (1460), Glogauer Liederbuch (1480).<br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Fájl: Musica_instrumentalis_Deudsch.jpeg|bélyegkép|<del class="diffchange diffchange-inline">balra</del>|Egy kép Martin Agricola Musica instrumentalis Deudsch című művéből.]]</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Fájl: Musica_instrumentalis_Deudsch.jpeg|bélyegkép|<ins class="diffchange diffchange-inline">jobbra</ins>|Egy kép Martin Agricola Musica instrumentalis Deudsch című művéből.]]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A reneszánszban, az anyanyelvi kultúra térnyerésével, elszaporodtak a német anyanyelvű dalok és az azokhoz kapcsolódó táncok, a szekuláris és szakrális szférákban egyaránt. A tanult/művelt kereskedőréteg megjelenésével az otthoni zenélés gyakorlata is meggyökerezett, ami a korabeli világi képzőművészetnek is új témákat adott, a könyvnyomtatás feltalálásával pedig a legszélesebb körű terjesztésre is lehetőség nyílt. A kor hagyományos német zenéjének természetéről elsősorban Sebastian Virdung (Musica Getutscht, Basel, 1511) és Martin Agricola (Musica instrumentalis Deudsch, Wittenberg, 1529) munkáiból alkothatunk képet. Mindamellett a reformációra szükségszerű válaszként érkező ellenreformáció új, a nép körében használt szakrális dalok születésére is alkalmat adott (Catolisch Gesangbüchlein, 1613).<br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A reneszánszban, az anyanyelvi kultúra térnyerésével, elszaporodtak a német anyanyelvű dalok és az azokhoz kapcsolódó táncok, a szekuláris és szakrális szférákban egyaránt. A tanult/művelt kereskedőréteg megjelenésével az otthoni zenélés gyakorlata is meggyökerezett, ami a korabeli világi képzőművészetnek is új témákat adott, a könyvnyomtatás feltalálásával pedig a legszélesebb körű terjesztésre is lehetőség nyílt. A kor hagyományos német zenéjének természetéről elsősorban Sebastian Virdung (Musica Getutscht, Basel, 1511) és Martin Agricola (Musica instrumentalis Deudsch, Wittenberg, 1529) munkáiból alkothatunk képet. Mindamellett a reformációra szükségszerű válaszként érkező ellenreformáció új, a nép körében használt szakrális dalok születésére is alkalmat adott (Catolisch Gesangbüchlein, 1613).<br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">[[Fájl: Musica_Getutscht.jpg|bélyegkép|balra|Egy kép Sebastian Virdung Musica Getutscht című műből.]]</ins></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"></ins></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A barokk a népzene és műzene folyamatos kölcsönhatásának kora. A táncszvitek táncai megjelentek és megragadtak a népi gyakorlatban, s jelentős számú egyházi dallam is a népi praxis részévé vált (Mária-dalok például). Ugyanakkor a kor komponistái előszeretettel használták a nép dalait és táncdallamait kompozícióikban.<br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A barokk a népzene és műzene folyamatos kölcsönhatásának kora. A táncszvitek táncai megjelentek és megragadtak a népi gyakorlatban, s jelentős számú egyházi dallam is a népi praxis részévé vált (Mária-dalok például). Ugyanakkor a kor komponistái előszeretettel használták a nép dalait és táncdallamait kompozícióikban.<br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">{{Személy infobox</ins></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">|kép =[[Fájl:Michael_Praetorius.jpg|200 px]]</ins></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">|név =Michael Praetorius</ins></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">|született =1571. február 15.</ins></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">|elhunyt = 1621. február 15.</ins></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">|nemzetiség = német</ins></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">|funkció = zeneszerző és zenetudós</ins></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">|forrás =</ins></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">}}</ins></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>Ekkorra csontosodott meg a német hagyományos zene standard hangszerkészlete; Michael Praetorius egész kötetet szentel a hangszerek bemutatásának (De organographia, Wolfenbüttel, 1618) Syntagma Musicumában. Egy évszázaddal későbbről Weigel metszetei (népi zenészek ábrázolásai a különféle hangszerekkel: kintorna, cimbalom, szarvkürt, [[alpesi kürt]], duda, síp, tamburin, doromb, tekerőlant) szolgálnak információval a korabeli hangszerekről.<br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>Ekkorra csontosodott meg a német hagyományos zene standard hangszerkészlete; Michael Praetorius egész kötetet szentel a hangszerek bemutatásának (De organographia, Wolfenbüttel, 1618) Syntagma Musicumában. Egy évszázaddal későbbről Weigel metszetei (népi zenészek ábrázolásai a különféle hangszerekkel: kintorna, cimbalom, szarvkürt, [[alpesi kürt]], duda, síp, tamburin, doromb, tekerőlant) szolgálnak információval a korabeli hangszerekről.<br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div>A barokk kor végére tehető a népzenei hagyomány formavilágának végleges rögzülése is. Uralkodó a középkori ballada strofikus formája, a vallásos népzene (volksfromme Musik) majd’ minden műfajában ez jellemző. A protestáns területek gyakorlatában a lutheránus korál bar-formája (AAB) jelenik meg, a katolikus népi repertoár (Dél-Németország és az alpesi területek) a gregorián-közeli, [<del class="diffchange diffchange-inline">[</del>antifonális<del class="diffchange diffchange-inline">]</del>] struktúrákat követi inkább, az egyszerűbb népi himnuszoktól a zarándokénekekig bezárólag.<br></div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div>A barokk kor végére tehető a népzenei hagyomány formavilágának végleges rögzülése is. Uralkodó a középkori ballada strofikus formája, a vallásos népzene (volksfromme Musik) majd’ minden műfajában ez jellemző. A protestáns területek gyakorlatában a lutheránus korál bar-formája (AAB) jelenik meg, a katolikus népi repertoár (Dél-Németország és az alpesi területek) a gregorián-közeli, [<ins class="diffchange diffchange-inline">http://www.kislexikon.hu/antifonia.html </ins>antifonális] struktúrákat követi inkább, az egyszerűbb népi himnuszoktól a zarándokénekekig bezárólag.<br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A népi táncokban általában két, egymástól élesen elkülönülő szakasz jelenik meg, a hangsorok, a ritmika és a hangszerelés kontrasztjait formailag az ABA képlet öleli fel. Az összetettebb táncok (mint a Landler vagy a Schottisch például) ezen forma kiszélesítései, a nagyobb formai egységek mintegy láncra fűzve követik egymást.<br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A népi táncokban általában két, egymástól élesen elkülönülő szakasz jelenik meg, a hangsorok, a ritmika és a hangszerelés kontrasztjait formailag az ABA képlet öleli fel. Az összetettebb táncok (mint a Landler vagy a Schottisch például) ezen forma kiszélesítései, a nagyobb formai egységek mintegy láncra fűzve követik egymást.<br></div></td></tr>
<!-- diff cache key fszek_nepzenetar-nepzenetar_:diff:version:1.11a:oldid:2560:newid:2561 -->
</table>80.99.112.234http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=A_n%C3%A9met_n%C3%A9pzene_jellemez%C5%91i&diff=2560&oldid=prev80.99.112.234, 2011. május 13., 22:10-n2011-05-13T22:10:20Z<p></p>
<table class='diff diff-contentalign-left'>
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr style='vertical-align: top;'>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 13., 22:10-kori változata</td>
</tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">4. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">4. sor:</td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Fájl: Musica_instrumentalis_Deudsch.jpeg|bélyegkép|balra|Egy kép <del class="diffchange diffchange-inline">a </del>Musica instrumentalis Deudsch című <del class="diffchange diffchange-inline">műből</del>.]]</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Fájl: Musica_instrumentalis_Deudsch.jpeg|bélyegkép|balra|Egy kép <ins class="diffchange diffchange-inline">Martin Agricola </ins>Musica instrumentalis Deudsch című <ins class="diffchange diffchange-inline">művéből</ins>.]]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A reneszánszban, az anyanyelvi kultúra térnyerésével, elszaporodtak a német anyanyelvű dalok és az azokhoz kapcsolódó táncok, a szekuláris és szakrális szférákban egyaránt. A tanult/művelt kereskedőréteg megjelenésével az otthoni zenélés gyakorlata is meggyökerezett, ami a korabeli világi képzőművészetnek is új témákat adott, a könyvnyomtatás feltalálásával pedig a legszélesebb körű terjesztésre is lehetőség nyílt. A kor hagyományos német zenéjének természetéről elsősorban Sebastian Virdung (Musica Getutscht, Basel, 1511) és Martin Agricola (Musica instrumentalis Deudsch, Wittenberg, 1529) munkáiból alkothatunk képet. Mindamellett a reformációra szükségszerű válaszként érkező ellenreformáció új, a nép körében használt szakrális dalok születésére is alkalmat adott (Catolisch Gesangbüchlein, 1613).<br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A reneszánszban, az anyanyelvi kultúra térnyerésével, elszaporodtak a német anyanyelvű dalok és az azokhoz kapcsolódó táncok, a szekuláris és szakrális szférákban egyaránt. A tanult/művelt kereskedőréteg megjelenésével az otthoni zenélés gyakorlata is meggyökerezett, ami a korabeli világi képzőművészetnek is új témákat adott, a könyvnyomtatás feltalálásával pedig a legszélesebb körű terjesztésre is lehetőség nyílt. A kor hagyományos német zenéjének természetéről elsősorban Sebastian Virdung (Musica Getutscht, Basel, 1511) és Martin Agricola (Musica instrumentalis Deudsch, Wittenberg, 1529) munkáiból alkothatunk képet. Mindamellett a reformációra szükségszerű válaszként érkező ellenreformáció új, a nép körében használt szakrális dalok születésére is alkalmat adott (Catolisch Gesangbüchlein, 1613).<br></div></td></tr>
<!-- diff cache key fszek_nepzenetar-nepzenetar_:diff:version:1.11a:oldid:2559:newid:2560 -->
</table>80.99.112.234http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=A_n%C3%A9met_n%C3%A9pzene_jellemez%C5%91i&diff=2559&oldid=prev80.99.112.234, 2011. május 13., 22:09-n2011-05-13T22:09:23Z<p></p>
<table class='diff diff-contentalign-left'>
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr style='vertical-align: top;'>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 13., 22:09-kori változata</td>
</tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">4. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">4. sor:</td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Fájl: Musica_instrumentalis_Deudsch.jpeg</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Fájl: Musica_instrumentalis_Deudsch.jpeg|bélyegkép|balra|Egy kép a Musica instrumentalis Deudsch című műből.]]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div>|bélyegkép|balra|Egy kép a Musica instrumentalis Deudsch című műből.]]</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A reneszánszban, az anyanyelvi kultúra térnyerésével, elszaporodtak a német anyanyelvű dalok és az azokhoz kapcsolódó táncok, a szekuláris és szakrális szférákban egyaránt. A tanult/művelt kereskedőréteg megjelenésével az otthoni zenélés gyakorlata is meggyökerezett, ami a korabeli világi képzőművészetnek is új témákat adott, a könyvnyomtatás feltalálásával pedig a legszélesebb körű terjesztésre is lehetőség nyílt. A kor hagyományos német zenéjének természetéről elsősorban Sebastian Virdung (Musica Getutscht, Basel, 1511) és Martin Agricola (Musica instrumentalis Deudsch, Wittenberg, 1529) munkáiból alkothatunk képet. Mindamellett a reformációra szükségszerű válaszként érkező ellenreformáció új, a nép körében használt szakrális dalok születésére is alkalmat adott (Catolisch Gesangbüchlein, 1613).<br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A reneszánszban, az anyanyelvi kultúra térnyerésével, elszaporodtak a német anyanyelvű dalok és az azokhoz kapcsolódó táncok, a szekuláris és szakrális szférákban egyaránt. A tanult/művelt kereskedőréteg megjelenésével az otthoni zenélés gyakorlata is meggyökerezett, ami a korabeli világi képzőművészetnek is új témákat adott, a könyvnyomtatás feltalálásával pedig a legszélesebb körű terjesztésre is lehetőség nyílt. A kor hagyományos német zenéjének természetéről elsősorban Sebastian Virdung (Musica Getutscht, Basel, 1511) és Martin Agricola (Musica instrumentalis Deudsch, Wittenberg, 1529) munkáiból alkothatunk képet. Mindamellett a reformációra szükségszerű válaszként érkező ellenreformáció új, a nép körében használt szakrális dalok születésére is alkalmat adott (Catolisch Gesangbüchlein, 1613).<br></div></td></tr>
</table>80.99.112.234http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=A_n%C3%A9met_n%C3%A9pzene_jellemez%C5%91i&diff=2558&oldid=prev80.99.112.234, 2011. május 13., 22:08-n2011-05-13T22:08:55Z<p></p>
<table class='diff diff-contentalign-left'>
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr style='vertical-align: top;'>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 13., 22:08-kori változata</td>
</tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">1. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">1. sor:</td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A német népdal legkorábbi dokumentálható emlékei, a Carmina burana (1300 körül) és a Jenaer Liederhandschrift (1350 körül) repertoárjának német anyanyelvű darabjai a gregorián ének lokális dominanciáját tükrözik, a dallamok többsége [[melizmatikus]], a [[diatonikus]] [[modusok]] használata kizárólagos. Gyermekdalok, a keresztény ünnepek dalai (karácsony, húsvét), valamint egyéb vallásos dalok (zarándoklatok dalai) szerepelnek e két korai forrásban, minden bizonnyal a német népzene legarchaikusabb rétegének leképezései. A szájhagyomány keveset őrzött meg a korai időkből, a bajor területek pásztori kultúrájának dalkincse, amely az osztrák és svájci alpesi területek zenei praxisainak egzakt megfelelője, (csak) lokális jelentőséggel bír.<br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A német népdal legkorábbi dokumentálható emlékei, a Carmina burana (1300 körül) és a Jenaer Liederhandschrift (1350 körül) repertoárjának német anyanyelvű darabjai a gregorián ének lokális dominanciáját tükrözik, a dallamok többsége [[melizmatikus]], a [[diatonikus]] [[modusok]] használata kizárólagos. Gyermekdalok, a keresztény ünnepek dalai (karácsony, húsvét), valamint egyéb vallásos dalok (zarándoklatok dalai) szerepelnek e két korai forrásban, minden bizonnyal a német népzene legarchaikusabb rétegének leképezései. A szájhagyomány keveset őrzött meg a korai időkből, a bajor területek pásztori kultúrájának dalkincse, amely az osztrák és svájci alpesi területek zenei praxisainak egzakt megfelelője, (csak) lokális jelentőséggel bír.<br></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"><br></ins></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A késő-középkori feljegyzések a szekuláris zene több formájáról megemlékeznek már. A zenei élet fő szerepvállalói és egyben alakítói a ''vándormuzsikusok'' és a ''városi muzsikusok'' voltak. Repertoárjuk különböző kéziratos gyűjteményekben maradt fenn, többek között: Lochamer Liederbuch (1460), Glogauer Liederbuch (1480).<br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A késő-középkori feljegyzések a szekuláris zene több formájáról megemlékeznek már. A zenei élet fő szerepvállalói és egyben alakítói a ''vándormuzsikusok'' és a ''városi muzsikusok'' voltak. Repertoárjuk különböző kéziratos gyűjteményekben maradt fenn, többek között: Lochamer Liederbuch (1460), Glogauer Liederbuch (1480).<br></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"><br></ins></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"></ins></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">[[Fájl: Musica_instrumentalis_Deudsch.jpeg</ins></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">|bélyegkép|balra|Egy kép a Musica instrumentalis Deudsch című műből.]]</ins></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"></ins></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A reneszánszban, az anyanyelvi kultúra térnyerésével, elszaporodtak a német anyanyelvű dalok és az azokhoz kapcsolódó táncok, a szekuláris és szakrális szférákban egyaránt. A tanult/művelt kereskedőréteg megjelenésével az otthoni zenélés gyakorlata is meggyökerezett, ami a korabeli világi képzőművészetnek is új témákat adott, a könyvnyomtatás feltalálásával pedig a legszélesebb körű terjesztésre is lehetőség nyílt. A kor hagyományos német zenéjének természetéről elsősorban Sebastian Virdung (Musica Getutscht, Basel, 1511) és Martin Agricola (Musica instrumentalis Deudsch, Wittenberg, 1529) munkáiból alkothatunk képet. Mindamellett a reformációra szükségszerű válaszként érkező ellenreformáció új, a nép körében használt szakrális dalok születésére is alkalmat adott (Catolisch Gesangbüchlein, 1613).<br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A reneszánszban, az anyanyelvi kultúra térnyerésével, elszaporodtak a német anyanyelvű dalok és az azokhoz kapcsolódó táncok, a szekuláris és szakrális szférákban egyaránt. A tanult/művelt kereskedőréteg megjelenésével az otthoni zenélés gyakorlata is meggyökerezett, ami a korabeli világi képzőművészetnek is új témákat adott, a könyvnyomtatás feltalálásával pedig a legszélesebb körű terjesztésre is lehetőség nyílt. A kor hagyományos német zenéjének természetéről elsősorban Sebastian Virdung (Musica Getutscht, Basel, 1511) és Martin Agricola (Musica instrumentalis Deudsch, Wittenberg, 1529) munkáiból alkothatunk képet. Mindamellett a reformációra szükségszerű válaszként érkező ellenreformáció új, a nép körében használt szakrális dalok születésére is alkalmat adott (Catolisch Gesangbüchlein, 1613).<br></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"><br></ins></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A barokk a népzene és műzene folyamatos kölcsönhatásának kora. A táncszvitek táncai megjelentek és megragadtak a népi gyakorlatban, s jelentős számú egyházi dallam is a népi praxis részévé vált (Mária-dalok például). Ugyanakkor a kor komponistái előszeretettel használták a nép dalait és táncdallamait kompozícióikban.<br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A barokk a népzene és műzene folyamatos kölcsönhatásának kora. A táncszvitek táncai megjelentek és megragadtak a népi gyakorlatban, s jelentős számú egyházi dallam is a népi praxis részévé vált (Mária-dalok például). Ugyanakkor a kor komponistái előszeretettel használták a nép dalait és táncdallamait kompozícióikban.<br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div>Ekkorra csontosodott meg a német hagyományos zene standard hangszerkészlete; Michael Praetorius egész kötetet szentel a hangszerek bemutatásának (De organographia, Wolfenbüttel, 1618) Syntagma Musicumában. Egy évszázaddal későbbről Weigel metszetei (népi zenészek ábrázolásai a különféle hangszerekkel: kintorna, cimbalom, szarvkürt, alpesi kürt, duda, síp, tamburin, doromb, tekerőlant) szolgálnak információval a korabeli hangszerekről.<br></div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline"><br></ins></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div>Ekkorra csontosodott meg a német hagyományos zene standard hangszerkészlete; Michael Praetorius egész kötetet szentel a hangszerek bemutatásának (De organographia, Wolfenbüttel, 1618) Syntagma Musicumában. Egy évszázaddal későbbről Weigel metszetei (népi zenészek ábrázolásai a különféle hangszerekkel: kintorna, cimbalom, szarvkürt, <ins class="diffchange diffchange-inline">[[</ins>alpesi kürt<ins class="diffchange diffchange-inline">]]</ins>, duda, síp, tamburin, doromb, tekerőlant) szolgálnak információval a korabeli hangszerekről.<ins class="diffchange diffchange-inline"><br></ins></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A barokk kor végére tehető a népzenei hagyomány formavilágának végleges rögzülése is. Uralkodó a középkori ballada strofikus formája, a vallásos népzene (volksfromme Musik) majd’ minden műfajában ez jellemző. A protestáns területek gyakorlatában a lutheránus korál bar-formája (AAB) jelenik meg, a katolikus népi repertoár (Dél-Németország és az alpesi területek) a gregorián-közeli, [[antifonális]] struktúrákat követi inkább, az egyszerűbb népi himnuszoktól a zarándokénekekig bezárólag.<br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A barokk kor végére tehető a népzenei hagyomány formavilágának végleges rögzülése is. Uralkodó a középkori ballada strofikus formája, a vallásos népzene (volksfromme Musik) majd’ minden műfajában ez jellemző. A protestáns területek gyakorlatában a lutheránus korál bar-formája (AAB) jelenik meg, a katolikus népi repertoár (Dél-Németország és az alpesi területek) a gregorián-közeli, [[antifonális]] struktúrákat követi inkább, az egyszerűbb népi himnuszoktól a zarándokénekekig bezárólag.<br></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"><br></ins></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A népi táncokban általában két, egymástól élesen elkülönülő szakasz jelenik meg, a hangsorok, a ritmika és a hangszerelés kontrasztjait formailag az ABA képlet öleli fel. Az összetettebb táncok (mint a Landler vagy a Schottisch például) ezen forma kiszélesítései, a nagyobb formai egységek mintegy láncra fűzve követik egymást.<br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A népi táncokban általában két, egymástól élesen elkülönülő szakasz jelenik meg, a hangsorok, a ritmika és a hangszerelés kontrasztjait formailag az ABA képlet öleli fel. Az összetettebb táncok (mint a Landler vagy a Schottisch például) ezen forma kiszélesítései, a nagyobb formai egységek mintegy láncra fűzve követik egymást.<br></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"><br></ins></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A felvilágosodás korának katolikus egyházi reformjai többek között a német misék hagyományát is megteremtették, ezzel párhuzamosan, a protestáns területeken elterjedt a népi himnuszok éneklése (a dalok a templomi kórusos gyakorlat hagyományait követik). Jelentőségük a szekuláris zene műfajaira, a couplet-ra, a balladára, a diákdalokra, a katonadalokra, a patrióta dalokra, valamint a táncokra, s bizonyos mértékig az operettre gyakorolt hatásukban áll.<br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A felvilágosodás korának katolikus egyházi reformjai többek között a német misék hagyományát is megteremtették, ezzel párhuzamosan, a protestáns területeken elterjedt a népi himnuszok éneklése (a dalok a templomi kórusos gyakorlat hagyományait követik). Jelentőségük a szekuláris zene műfajaira, a couplet-ra, a balladára, a diákdalokra, a katonadalokra, a patrióta dalokra, valamint a táncokra, s bizonyos mértékig az operettre gyakorolt hatásukban áll.<br></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"><br></ins></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A 19. század második felében nagyszabású intézményesítés kezdődött. A német kórusok felkarolták a népzene ügyét, a német népdal férfi- és vegyeskari letétekben élt tovább (a kóruséneklés mindmáig fontos ismérve a német közösségek kultúrájának, úgy Közép-Európában, mint emigrációban). A legjelentősebb kórusmozgalom az 1896-os alapítású Wandervogel (vándormadár) volt, 1933-ra már hétmillió tagot számlált, de a megerősödött nemzetiszocialista vezetés (más, kisebb mozgalmakkal együtt) ezt is likvidálni tudta. Repertoárja a német népdal teljes spektrumát lefedte, a dalok egy része 1908-ban nyomtatásban is megjelent, Der Zupfgeigenhansl címen.</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A 19. század második felében nagyszabású intézményesítés kezdődött. A német kórusok felkarolták a népzene ügyét, a német népdal férfi- és vegyeskari letétekben élt tovább (a kóruséneklés mindmáig fontos ismérve a német közösségek kultúrájának, úgy Közép-Európában, mint emigrációban). A legjelentősebb kórusmozgalom az 1896-os alapítású Wandervogel (vándormadár) volt, 1933-ra már hétmillió tagot számlált, de a megerősödött nemzetiszocialista vezetés (más, kisebb mozgalmakkal együtt) ezt is likvidálni tudta. Repertoárja a német népdal teljes spektrumát lefedte, a dalok egy része 1908-ban nyomtatásban is megjelent, Der Zupfgeigenhansl címen.</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"><br></ins></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>===Modernkori szerepek===</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>===Modernkori szerepek===</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr>
</table>80.99.112.234http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=A_n%C3%A9met_n%C3%A9pzene_jellemez%C5%91i&diff=2557&oldid=prevBandolo: Eltávolította a védelmet a(z) „A német népzene jellemezői” lapról2011-05-13T17:57:01Z<p>Eltávolította a védelmet a(z) „<a href="/index.php/A_n%C3%A9met_n%C3%A9pzene_jellemez%C5%91i" title="A német népzene jellemezői">A német népzene jellemezői</a>” lapról</p>
<table class='diff diff-contentalign-left'>
<tr style='vertical-align: top;'>
<td colspan='1' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td>
<td colspan='1' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 13., 17:57-kori változata</td>
</tr></table>Bandolo