A norvég vokális népzene - Laptörténet

Csampai, 2013. április 3., 10:13-n

2013-04-03T10:13:13Z

Csampai: Levédte a(z) A norvég vokális népzene lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-06-15T14:23:15Z

Levédte a(z) A norvég vokális népzene lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

Bandolo, 2011. május 29., 21:35-n

2011-05-29T21:35:44Z

Bandolo, 2011. május 29., 21:35-n

2011-05-29T21:35:25Z

Ethnosound1, 2011. május 12., 12:53-n

2011-05-12T12:53:19Z

Bandolo: Eltávolította a védelmet a(z) „A norvég vokális népzene” lapról

2011-05-12T09:50:35Z

Eltávolította a védelmet a(z) „A norvég vokális népzene” lapról

Bandolo, 2011. május 8., 06:16-n

2011-05-08T06:16:51Z

Bandolo, 2011. május 7., 23:02-n

2011-05-07T23:02:43Z

Bandolo: Levédte a(z) A norvég vokális népzene lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan)) [kaszkád védelem]

2011-05-07T22:58:56Z

Levédte a(z) A norvég vokális népzene lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan)) [kaszkád védelem]

Bandolo, 2011. május 7., 22:57-n

2011-05-07T22:57:26Z

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 {{Személy infobox
 |kép =[[Fájl:H. A. Brorson.gif|200 px]]
@@ 12. sor: / 7. sor: @@
 |funkció = egyházi-énekszerző
 |forrás =
-}}
+}}Európa más területeivel összevetve Norvégia nem tűnik túlságosan gazdagnak a korai énekes műfajok tekintetében. A leggazdagabban dokumentáltak az állattartással kapcsolatos műfajok, az altatók, a vallásos népdalok, a középkori balladák és a stevek (metrikus szövegekre született dalok).<br><br>
 A dúr-moll tonalitás uralkodó (a 19. század végétől szinte kizárólagos), de a repertoár bizonyos része megőrizte [http://hu.wikipedia.org/wiki/Mod%C3%A1lis_hangsor modális] karakterét. A dallamok egy része korábbi népénekek között már megjelent, de fennmaradt a repertoárban néhány, a kor kedvelt szövegeit felhasználó újabb keletű kompozíció is. Egyik legjelentősebb szövegforrásuk a dán egyházi-énekszerző, H. A. Brorson, akinek költeményei – meglepő módon – a dán vallásos népdalokban egyáltalán nem fordul elő, Norvégiában viszont több mint 300 tőle származó példát regisztráltak.<br><br>
@@ 18. sor: / 16. sor: @@
 	A ''stev'' a norvég népköltészet egyik legnépszerűbb, századokon át virágzó műfaja. Két formája ismert: gammelstev (régi stev) és ''nystev'' (új stev). <br>
 A ''gammelstev'' metrum és rímek tekintetében a ballada közeli rokona, viszont egystrófás, továbbá szigorú négysoros, a balladáénál merevebb szerkezete van (izlandi ferskeytla). Szövegeinek egy része a bölcsesség és etika témaköréhez kapcsolódik, más részük témája a humor. Dallamai egytől egyig az ún. draumkvedet balladák (látomás-ballada) dallamainak variációi.<br>
-	A gammelstev addig töretlen hagyományát 1800 körül váltotta fel a 20. század közepéig virágzó nystev (a Setesdal régióban nyomokban mind a mai napig megtalálható). Szerkezete szintén négysoros, dallamaira azonban a más műfajokban ritka pentaton lépések, valamint aszimmetrikus ritmikai módusz jellemző.<br><br><br><br><br><br>
+	A gammelstev addig töretlen hagyományát 1800 körül váltotta fel a 20. század közepéig virágzó nystev (a Setesdal régióban nyomokban mind a mai napig megtalálható). Szerkezete szintén négysoros, dallamaira azonban a más műfajokban ritka pentaton lépések, valamint aszimmetrikus ritmikai módusz jellemző.<br>
 ==Kapcsolódó szócikkek==
 *[[Hangszeres zene és a tánc Norvégiában]]
 [[Kategória:Norvégia]]
 [[Kategória:norvégok]]

@@ 18. sor: / 18. sor: @@
 	A ''stev'' a norvég népköltészet egyik legnépszerűbb, századokon át virágzó műfaja. Két formája ismert: gammelstev (régi stev) és ''nystev'' (új stev). <br>
 A ''gammelstev'' metrum és rímek tekintetében a ballada közeli rokona, viszont egystrófás, továbbá szigorú négysoros, a balladáénál merevebb szerkezete van (izlandi ferskeytla). Szövegeinek egy része a bölcsesség és etika témaköréhez kapcsolódik, más részük témája a humor. Dallamai egytől egyig az ún. draumkvedet balladák (látomás-ballada) dallamainak variációi.<br>
-	A gammelstev addig töretlen hagyományát 1800 körül váltotta fel a 20. század közepéig virágzó nystev (a Setesdal régióban nyomokban mind a mai napig megtalálható). Szerkezete szintén négysoros, dallamaira azonban a más műfajokban ritka pentaton lépések, valamint aszimmetrikus ritmikai módusz jellemző.<br><br><br><br>
+	A gammelstev addig töretlen hagyományát 1800 körül váltotta fel a 20. század közepéig virágzó nystev (a Setesdal régióban nyomokban mind a mai napig megtalálható). Szerkezete szintén négysoros, dallamaira azonban a más műfajokban ritka pentaton lépések, valamint aszimmetrikus ritmikai módusz jellemző.<br><br><br><br><br><br>
 ==Kapcsolódó szócikkek==
 *[[Hangszeres zene és a tánc Norvégiában]]
 [[Kategória:Norvégia]]
 [[Kategória:norvégok]]

@@ 18. sor: / 18. sor: @@
 	A ''stev'' a norvég népköltészet egyik legnépszerűbb, századokon át virágzó műfaja. Két formája ismert: gammelstev (régi stev) és ''nystev'' (új stev). <br>
 A ''gammelstev'' metrum és rímek tekintetében a ballada közeli rokona, viszont egystrófás, továbbá szigorú négysoros, a balladáénál merevebb szerkezete van (izlandi ferskeytla). Szövegeinek egy része a bölcsesség és etika témaköréhez kapcsolódik, más részük témája a humor. Dallamai egytől egyig az ún. draumkvedet balladák (látomás-ballada) dallamainak variációi.<br>
-	A gammelstev addig töretlen hagyományát 1800 körül váltotta fel a 20. század közepéig virágzó nystev (a Setesdal régióban nyomokban mind a mai napig megtalálható). Szerkezete szintén négysoros, dallamaira azonban a más műfajokban ritka pentaton lépések, valamint aszimmetrikus ritmikai módusz jellemző.
+	A gammelstev addig töretlen hagyományát 1800 körül váltotta fel a 20. század közepéig virágzó nystev (a Setesdal régióban nyomokban mind a mai napig megtalálható). Szerkezete szintén négysoros, dallamaira azonban a más műfajokban ritka pentaton lépések, valamint aszimmetrikus ritmikai módusz jellemző.<br><br><br><br>
 ==Kapcsolódó szócikkek==
 *[[Hangszeres zene és a tánc Norvégiában]]
 [[Kategória:Norvégia]]
 [[Kategória:norvégok]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 Európa más területeivel összevetve Norvégia nem tűnik túlságosan gazdagnak a korai énekes műfajok tekintetében. A leggazdagabban dokumentáltak az állattartással kapcsolatos műfajok, az altatók, a vallásos népdalok, a középkori balladák és a stevek (metrikus szövegekre született dalok).<br><br>
-	Az ''állathívógatók/állatterelők'' – hagyományosan: lokk – ma már ritkán jelennek meg eredeti kontextusukban, számos felvétel áll azonban a tudomány rendelkezésére. A lokk (a svéd lockroppal azonos műfaj) kiáltások, ének és beszéd összekomponálása, a funkció által meghatározott sorrenddel. Szerepe alapvetően a kommunikáció (akár nagyobb távolságokban is). Leginkább nők adják elő. Különlegessége tartalmilag az állatok néven nevezésében, zeneileg pedig a szokatlan hangközök használatában, valamint a dallam erősen [[melizmatikus]] jellegében áll.<br><br>
+	Az ''állathívógatók/állatterelők'' – hagyományosan: lokk – ma már ritkán jelennek meg eredeti kontextusukban, számos felvétel áll azonban a tudomány rendelkezésére. A lokk (a svéd lockroppal azonos műfaj) kiáltások, ének és beszéd összekomponálása, a funkció által meghatározott sorrenddel. Szerepe alapvetően a kommunikáció (akár nagyobb távolságokban is). Leginkább nők adják elő. Különlegessége tartalmilag az állatok néven nevezésében, zeneileg pedig a szokatlan hangközök használatában, valamint a dallam erősen [http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1679.html melizmatikus] jellegében áll.<br><br>
 	Az ''altatók'' (és ide sorolhatók a gyermekdalok is) mára nyomtalanul eltűntek a népzenei hagyományból. <br><br>
 	A vokális népzenei gyűjtemények legnagyobb hányadát a ''vallásos népdalok'' teszik ki. Tekintélyes mennyiségük az északi területeket a 18–19. században elérő erős vallásos mozgalmak népi kultúrára gyakorolt hatásának bizonysága, olyannyira, hogy a vallásos népdalok megjelenésével a zenei kifejezésmód addig létező formái csaknem nyomtalanul eltűntek. A vallásos népdalok kimutatható stílusbeli különbségei – relatíve gyors és univerzális elterjedésüknél fogva – inkább kronológiai eredetűek, s nem regionális eltéréseket tükröznek. Hogy központi pozíciójuk egészen a 20. század közepéig megmaradhatott, legnagyobbrészt a liturgián kívüli (házi) vallásos gyakorlat erejének köszönhető.<br><br>
-	A dúr-moll [[tonalitás]] uralkodó (a 19. század végétől szinte kizárólagos), de a repertoár bizonyos része megőrizte [[modális]] karakterét. A dallamok egy része korábbi népénekek között már megjelent, de fennmaradt a repertoárban néhány, a kor kedvelt szövegeit felhasználó újabb keletű kompozíció is. Egyik legjelentősebb szövegforrásuk a dán egyházi-énekszerző, H. A. Brorson, akinek költeményei – meglepő módon – a dán vallásos népdalokban egyáltalán nem fordul elő, Norvégiában viszont több mint 300 tőle származó példát regisztráltak.<br><br>
 	A ''középkori ballada'' (az altatókhoz és gyermekdalokhoz hasonlóan) ma már csak mint revival létezik. A legtöbbet korábban Telemark megyében gyűjtötték, a 19. század utolsó évtizedeiben. Szövegi aspektusból a folklórtudomány megkülönböztet lovagi és mitikus (a központi szereplők óriások és manók) ballada-költészetet. Zenei kvalitásairól azonban keveset tudunk, tekintve, hogy az Európa-szerte elterjedt ballada mint táncdal a népzenekutatás kezdete előtt eltűnt. A középkori balladával összefüggésbe hozható mai norvég táncdalok (folkeviseleik) a revival mozgalom (minden autenticitást nélkülöző) koreografált felújításai csupán.<br><br>
 	A ''stev'' a norvég népköltészet egyik legnépszerűbb, századokon át virágzó műfaja. Két formája ismert: gammelstev (régi stev) és ''nystev'' (új stev). <br>
 A ''gammelstev'' metrum és rímek tekintetében a ballada közeli rokona, viszont egystrófás, továbbá szigorú négysoros, a balladáénál merevebb szerkezete van (izlandi ferskeytla). Szövegeinek egy része a bölcsesség és etika témaköréhez kapcsolódik, más részük témája a humor. Dallamai egytől egyig az ún. draumkvedet balladák (látomás-ballada) dallamainak variációi.<br>
-	A gammelstev addig töretlen hagyományát 1800 körül váltotta fel a 20. század közepéig virágzó nystev (a Setesdal régióban nyomokban mind a mai napig megtalálható). Szerkezete szintén négysoros, dallamaira azonban a más műfajokban ritka pentaton lépések, valamint aszimmetrikus ritmikai [[modus]] jellemző.
+	A gammelstev addig töretlen hagyományát 1800 körül váltotta fel a 20. század közepéig virágzó nystev (a Setesdal régióban nyomokban mind a mai napig megtalálható). Szerkezete szintén négysoros, dallamaira azonban a más műfajokban ritka pentaton lépések, valamint aszimmetrikus ritmikai módusz jellemző.
 ==Kapcsolódó szócikkek==
 *[[Hangszeres zene és a tánc Norvégiában]]
 [[Kategória:Norvégia]]
 [[Kategória:norvégok]]

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 	A gammelstev addig töretlen hagyományát 1800 körül váltotta fel a 20. század közepéig virágzó nystev (a Setesdal régióban nyomokban mind a mai napig megtalálható). Szerkezete szintén négysoros, dallamaira azonban a más műfajokban ritka pentaton lépések, valamint aszimmetrikus ritmikai [[modus]] jellemző.
 ==Kapcsolódó szócikkek==
-*[[Hangszeres zene, és a tánc Norvégiában]]
+*[[Hangszeres zene és a tánc Norvégiában]]
 [[Kategória:Norvégia]]
 [[Kategória:norvégok]]