A zene és a dalok keletkezése - Laptörténet

Bandolo, 2011. április 10., 18:59-n

2011-04-10T18:59:22Z

Bandolo, 2011. április 10., 18:58-n

2011-04-10T18:58:45Z

Bandolo, 2011. április 10., 18:54-n

2011-04-10T18:54:03Z

Bandolo: Új oldal, tartalma: „A dalok témájukat és dallamukat tekintve kisebb-nagyobb csoportokra oszthatók. E csoportoknak megvan a maga ritmus-mintázata és dallama, mely megkülönbözteti egyi…”

2011-04-10T18:52:23Z

Új oldal, tartalma: „A dalok témájukat és dallamukat tekintve kisebb-nagyobb csoportokra oszthatók. E csoportoknak megvan a maga ritmus-mintázata és dallama, mely megkülönbözteti egyi…”

Új lap

A dalok témájukat és dallamukat tekintve kisebb-nagyobb csoportokra oszthatók. E csoportoknak megvan a maga ritmus-mintázata és dallama, mely megkülönbözteti egyiket a másiktól. E dalok füzérekké állnak össze, melyek közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz a mitikus ős vagy ősök cselekedeteinek történetei mentén. E füzérek a „dal-utak”-, vagy „dal-ösvények” (Songline), több helyen dal-ciklusok-ként hivatkoznak rájuk (Songcycle). Ezek a dalok nem csak a múlt történésein keresztül kapcsolódnak egymáshoz, hanem geográfiailag is, ahogyan az egyik mitikus hely kapcsolódik a másikhoz a vándorutak mentén. E „dal-utak” az egész kontinenst behálózzák, vallási alapon kapcsolva egymáshoz a sokszor egymástól távol élő törzseket és klánokat. <ref>A Songline és a Songcycle kifejezések nem mindig azonos daltípusra utalnak. Valójában nehéz a két szó jelentéstartalmát megkülönböztetni; a Songline mindig kapcsolatban áll az ősökkel, vagyis a hitvilággal, a Songcycle elnevezés inkább a dallam formájára és a témára utal, így ez nem feltétlenül kapcsolódik a mitikus ősökhöz; például Nyugat-Arnhem-földön léteznek olyan dalciklusok, melyek témája a mindennapi életből származó szóbeszéd, vagy pletyka.</ref> <br>
Szövegük terjedelme, kidolgozottsága területenként változik, állhatnak néhány szótagból, csak utalva a dal témájára, míg máshol valóságos költemények. Egy rítus alatt az egész dalciklust végigéneklik (ez esetenként több hét is lehet!), mely néhol egészen rövid dalokból áll össze. E rövid dalok egy cikluson belüli, egymás utáni többszöri előadása valóságos művészetté alakult<ref>Arnhem Land Music by Trevor A. Jones – The Oceania Monographs No.9, plublished by The University of Sydney; „Variation”, 367.o</ref>. Dallamszerkezetük területenként és előadási stílusokként változik. Sok esetben egy dal-ciklusra, mint önálló előadási stílusra hivatkozhatunk; dallamukat, előadásuk módját az a kultusz határozza meg, melynek részét képezik. Előfordul, hogy a dal az egyes klánok, területek közötti vándorlása során erős, akár az előadási stílust is érintő változásokon megy keresztül. (16) <ref>Arnhem Land Music by A.P.Elkin and Trevor A. Jones – The Oceania Monographs No.9, plublished by The University of Sydney; „Musical Patterns”, 18.o.
</ref>

A dalok keletkezését leggyakrabban magukhoz az ősökhöz kötik, pontos előadásuk és továbbhagyományozásuk ezért lényeges. Más esetekben a dal keletkezése egy bizonyos személyhez kötött; Arnhem-földről ismerünk olyan dalokat, melyeket a dalt szerző álmán keresztül kapott a mitikus őstől (ezekről bővebben lásd. ’Az északi területek előadási stílusai és hangszerei’ menüpontot). E dalokat a szerző őrizte, ő adhatta elő és hagyományozhatta tovább, vagyis tulajdonosa volt; Észak- Ausztráliában részben ennek köszönhetően a dalokat őrzők intézményesített formában működtek, ők az „énekes emberek” (Songman) (lásd. az ’ Az énekes ember’ menüpontot).

Egy dal vagy dal-ciklus nagy területeken elterjedhetett, mely a sokszor egymástól távol eső klánokat összekötő közös ősnek köszönhető. A rítusok alkalmával e klánok összegyűlnek, hogy életre keltsék a mítoszt; gyakran ezek az összejövetelek hónapokig tartanak, mialatt végigéneklik az adott rítushoz tartozó dalciklusokat. Az ilyen alkalmak kiváló lehetőséget teremtenek a kulturális cserére is, melynek tárgyai maguk a dalok is lehetnek. E dalok idővel beépülnek a klán életébe és hitvilágába.
A dalok terjedésének másik forrása a törzsek és klánok közötti gazdasági kapcsolat. A kontinens hatalmas területeit kereskedelmi utak hálózták be, melyeken keresztül az anyagi és szellemi élet részét képező tárgyak cseréje folyt, legyen az bumeráng, kagyló, pattintott lándzsahegy, vagy akár egy dal. A dalok, melyek átkerültek az egyik klán tagjától egy másik klán tagjához sokszor komplex, összetett kultusz részét képezik, valamint hordozzák e kultusz spirituális értelmét. Vagyis a dalok terjedésével vallási eszmék is teret hódítottak maguknak, sokszor más vallási eszméket feledésbe taszítva.

14. A Songline és a Songcycle kifejezések nem mindig azonos daltípusra utalnak. Valójában nehéz a két szó jelentéstartalmát megkülönböztetni; a Songline mindig kapcsolatban áll az ősökkel, vagyis a hitvilággal, a Songcycle elnevezés inkább a dallam formájára és a témára utal, így ez nem feltétlenül kapcsolódik a mitikus ősökhöz; például Nyugat-Arnhem-földön léteznek olyan dalciklusok, melyek témája a mindennapi életből származó szóbeszéd, vagy pletyka.
15. Lásd. Arnhem Land Music by Trevor A. Jones – The Oceania Monographs No.9, plublished by The University of Sydney; „Variation”, 367.o
16. Lásd. Arnhem Land Music by A.P.Elkin and Trevor A. Jones – The Oceania Monographs No.9, plublished by The University of Sydney; „Musical Patterns”, 18.o.

==Jegyzetek==

==Kapcsolódó szócikkek==
*[[Az ausztrál zene általános jellemzői]]
**[[A zene ereje és hatása]]
**[[A dalok fajtái]]
**[[Az énekes ember]]

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 </ref>
-A dalok keletkezését leggyakrabban magukhoz az ősökhöz kötik, pontos előadásuk és továbbhagyományozásuk ezért lényeges. Más esetekben a dal keletkezése egy bizonyos személyhez kötött; [[Az északi területek előadási stílusai és hangszerei|Arnhem-földről] ismerünk olyan dalokat, melyeket a dalt szerző álmán keresztül kapott a mitikus őstől. E dalokat a szerző őrizte, ő adhatta elő és hagyományozhatta tovább, vagyis tulajdonosa volt; Észak- Ausztráliában részben ennek köszönhetően a dalokat őrzők intézményesített formában működtek, ők az „[[Az énekes ember|énekes emberek]]” (Songman).
+A dalok keletkezését leggyakrabban magukhoz az ősökhöz kötik, pontos előadásuk és továbbhagyományozásuk ezért lényeges. Más esetekben a dal keletkezése egy bizonyos személyhez kötött; [[Az északi területek előadási stílusai és hangszerei|Arnhem-földről]] ismerünk olyan dalokat, melyeket a dalt szerző álmán keresztül kapott a mitikus őstől. E dalokat a szerző őrizte, ő adhatta elő és hagyományozhatta tovább, vagyis tulajdonosa volt; Észak- Ausztráliában részben ennek köszönhetően a dalokat őrzők intézményesített formában működtek, ők az „[[Az énekes ember|énekes emberek]]” (Songman).
 Egy dal vagy dal-ciklus nagy területeken elterjedhetett, mely a sokszor egymástól távol eső klánokat összekötő közös ősnek köszönhető. A rítusok alkalmával e klánok összegyűlnek, hogy életre keltsék a mítoszt; gyakran ezek az összejövetelek hónapokig tartanak, mialatt végigéneklik az adott rítushoz tartozó dalciklusokat. Az ilyen alkalmak kiváló lehetőséget teremtenek a kulturális cserére is, melynek tárgyai maguk a dalok is lehetnek. E dalok idővel beépülnek a klán életébe és hitvilágába.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 A dalok témájukat és dallamukat tekintve kisebb-nagyobb csoportokra oszthatók. E csoportoknak megvan a maga ritmus-mintázata és dallama, mely megkülönbözteti egyiket a másiktól. E dalok füzérekké állnak össze, melyek közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz a mitikus ős vagy ősök cselekedeteinek történetei mentén. E füzérek a „dal-utak”-, vagy „dal-ösvények” (Songline), több helyen dal-ciklusok-ként hivatkoznak rájuk (Songcycle). Ezek a dalok nem csak a múlt történésein keresztül kapcsolódnak egymáshoz, hanem geográfiailag is, ahogyan az egyik mitikus hely kapcsolódik a másikhoz a vándorutak mentén. E „dal-utak” az egész kontinenst behálózzák, vallási alapon kapcsolva egymáshoz a sokszor egymástól távol élő törzseket és klánokat. <ref>A  Songline és a Songcycle kifejezések nem mindig azonos daltípusra utalnak. Valójában nehéz a két szó jelentéstartalmát megkülönböztetni; a Songline mindig kapcsolatban áll az ősökkel, vagyis a hitvilággal, a Songcycle elnevezés inkább a dallam formájára és a témára utal, így ez nem feltétlenül kapcsolódik a mitikus ősökhöz; például Nyugat-Arnhem-földön léteznek olyan dalciklusok, melyek témája a mindennapi életből származó szóbeszéd, vagy pletyka.</ref> <br>
-Szövegük terjedelme, kidolgozottsága területenként változik, állhatnak néhány szótagból, csak utalva a dal témájára, míg máshol valóságos költemények. Egy rítus alatt az egész dalciklust végigéneklik (ez esetenként több hét is lehet!), mely néhol egészen rövid dalokból áll össze. E rövid dalok egy cikluson belüli, egymás utáni többszöri előadása valóságos művészetté alakult<ref>Arnhem Land Music by Trevor A. Jones – The Oceania Monographs No.9, plublished by The University of Sydney; „Variation”, 367.o</ref>. Dallamszerkezetük területenként és előadási stílusokként változik. Sok esetben egy dal-ciklusra, mint önálló előadási stílusra hivatkozhatunk; dallamukat, előadásuk módját az a kultusz határozza meg, melynek részét képezik. Előfordul, hogy a dal az egyes klánok, területek közötti vándorlása során erős, akár az előadási stílust is érintő változásokon megy keresztül. (16) <ref>Arnhem Land Music by A.P.Elkin and Trevor A. Jones – The Oceania Monographs No.9, plublished by The University of Sydney; „Musical Patterns”, 18.o.
+Szövegük terjedelme, kidolgozottsága területenként változik, állhatnak néhány szótagból, csak utalva a dal témájára, míg máshol valóságos költemények. Egy rítus alatt az egész dalciklust végigéneklik (ez esetenként több hét is lehet!), mely néhol egészen rövid dalokból áll össze. E rövid dalok egy cikluson belüli, egymás utáni többszöri előadása valóságos művészetté alakult<ref>Arnhem Land Music by Trevor A. Jones – The Oceania Monographs No.9, plublished by The University of Sydney; „Variation”, 367.o</ref>. Dallamszerkezetük területenként és előadási stílusokként változik. Sok esetben egy dal-ciklusra, mint önálló előadási stílusra hivatkozhatunk; dallamukat, előadásuk módját az a kultusz határozza meg, melynek részét képezik. Előfordul, hogy a dal az egyes klánok, területek közötti vándorlása során erős, akár az előadási stílust is érintő változásokon megy keresztül.<ref>Arnhem Land Music by A.P.Elkin and Trevor A. Jones – The Oceania Monographs No.9, plublished by The University of Sydney; „Musical Patterns”, 18.o.
 </ref>
-A dalok keletkezését leggyakrabban magukhoz az ősökhöz kötik, pontos előadásuk és továbbhagyományozásuk ezért lényeges. Más esetekben a dal keletkezése egy bizonyos személyhez kötött; Arnhem-földről ismerünk olyan dalokat, melyeket a dalt szerző álmán keresztül kapott a mitikus őstől (ezekről bővebben lásd. ’Az északi területek előadási stílusai és hangszerei’ menüpontot). E dalokat a szerző őrizte, ő adhatta elő és hagyományozhatta tovább, vagyis tulajdonosa volt; Észak- Ausztráliában részben ennek köszönhetően a dalokat őrzők intézményesített formában működtek, ők az „[[Az énekes ember|énekes emberek]]” (Songman) (lásd. az ’ Az énekes ember’ menüpontot).
+A dalok keletkezését leggyakrabban magukhoz az ősökhöz kötik, pontos előadásuk és továbbhagyományozásuk ezért lényeges. Más esetekben a dal keletkezése egy bizonyos személyhez kötött; [[Az északi területek előadási stílusai és hangszerei|Arnhem-földről] ismerünk olyan dalokat, melyeket a dalt szerző álmán keresztül kapott a mitikus őstől. E dalokat a szerző őrizte, ő adhatta elő és hagyományozhatta tovább, vagyis tulajdonosa volt; Észak- Ausztráliában részben ennek köszönhetően a dalokat őrzők intézményesített formában működtek, ők az „[[Az énekes ember|énekes emberek]]” (Songman).
 Egy dal vagy dal-ciklus nagy területeken elterjedhetett, mely a sokszor egymástól távol eső klánokat összekötő közös ősnek köszönhető. A rítusok alkalmával e klánok összegyűlnek, hogy életre keltsék a mítoszt; gyakran ezek az összejövetelek hónapokig tartanak, mialatt végigéneklik az adott rítushoz tartozó dalciklusokat. Az ilyen alkalmak kiváló lehetőséget teremtenek a kulturális cserére is, melynek tárgyai maguk a dalok is lehetnek. E dalok idővel beépülnek a klán életébe és hitvilágába.

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 </ref>
-A dalok keletkezését leggyakrabban magukhoz az ősökhöz kötik, pontos előadásuk és továbbhagyományozásuk ezért lényeges. Más esetekben a dal keletkezése egy bizonyos személyhez kötött; Arnhem-földről ismerünk olyan dalokat, melyeket a dalt szerző álmán keresztül kapott a mitikus őstől (ezekről bővebben lásd. ’Az északi területek előadási stílusai és hangszerei’ menüpontot). E dalokat a szerző őrizte, ő adhatta elő és hagyományozhatta tovább, vagyis tulajdonosa volt; Észak- Ausztráliában részben ennek köszönhetően a dalokat őrzők intézményesített formában működtek, ők az „énekes emberek” (Songman) (lásd. az ’ Az énekes ember’ menüpontot).
+A dalok keletkezését leggyakrabban magukhoz az ősökhöz kötik, pontos előadásuk és továbbhagyományozásuk ezért lényeges. Más esetekben a dal keletkezése egy bizonyos személyhez kötött; Arnhem-földről ismerünk olyan dalokat, melyeket a dalt szerző álmán keresztül kapott a mitikus őstől (ezekről bővebben lásd. ’Az északi területek előadási stílusai és hangszerei’ menüpontot). E dalokat a szerző őrizte, ő adhatta elő és hagyományozhatta tovább, vagyis tulajdonosa volt; Észak- Ausztráliában részben ennek köszönhetően a dalokat őrzők intézményesített formában működtek, ők az „[[Az énekes ember|énekes emberek]]” (Songman) (lásd. az ’ Az énekes ember’ menüpontot).
 Egy dal vagy dal-ciklus nagy területeken elterjedhetett, mely a sokszor egymástól távol eső klánokat összekötő közös ősnek köszönhető. A rítusok alkalmával e klánok összegyűlnek, hogy életre keltsék a mítoszt; gyakran ezek az összejövetelek hónapokig tartanak, mialatt végigéneklik az adott rítushoz tartozó dalciklusokat. Az ilyen alkalmak kiváló lehetőséget teremtenek a kulturális cserére is, melynek tárgyai maguk a dalok is lehetnek. E dalok idővel beépülnek a klán életébe és hitvilágába.
 A dalok terjedésének másik forrása a törzsek és klánok közötti gazdasági kapcsolat. A kontinens hatalmas területeit kereskedelmi utak hálózták be, melyeken keresztül az anyagi és szellemi élet részét képező tárgyak cseréje folyt, legyen az bumeráng, kagyló, pattintott lándzsahegy, vagy akár egy dal. A dalok, melyek átkerültek az egyik klán tagjától egy másik klán tagjához sokszor komplex, összetett kultusz részét képezik, valamint hordozzák e kultusz spirituális értelmét. Vagyis a dalok terjedésével vallási eszmék is teret hódítottak maguknak, sokszor más vallási eszméket feledésbe taszítva.
 ==Jegyzetek==
+<references/>
 ==Kapcsolódó szócikkek==
 *[[Az ausztrál zene általános jellemzői]]