Csampai: Levédte a(z) Aragónia és Navarra lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-06-09T15:35:09Z

Levédte a(z) Aragónia és Navarra lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

Bandolo: Új oldal, tartalma: „Aragónia nagy műfaja a jota. Ezt a mór - vagy talán még régebbi - eredetű, egyre gyorsuló ütemű, gitárral és mandolinnal kísért párostáncot és zenéjét Z…”

2011-05-16T11:36:03Z

Új oldal, tartalma: „Aragónia nagy műfaja a jota. Ezt a mór - vagy talán még régebbi - eredetű, egyre gyorsuló ütemű, gitárral és mandolinnal kísért párostáncot és zenéjét Z…”

Új lap

Aragónia nagy műfaja a jota. Ezt a mór - vagy talán még régebbi - eredetű, egyre gyorsuló ütemű, gitárral és mandolinnal kísért párostáncot és zenéjét Zaragozában külön iskolában tanítják. (Kasztília fejezetből erre a magyarázatra kellene egy link a jota esetében.) A hagyomány szerint nevét Aben Jot, arab megalkotója után kapta. Nemzeti énekműfajjá alakult, a különböző régiókban külön típusai fejlődtek ki (navarrai, valenciai, kasztíliai, stb jota). A jotát kasztanyettával, panderetával (csörgődob), bandurrias (spanyolországi mandolin jellegű, a népzenében elterjedt hangszer, a középkorban három húrral, ma 12 húros változatokkal) valamint furulyákkal kísérik. Hármas lüktetésű, fennkölt hangulatú műfaj. Aragóniában a népdal típusai aszerint különböznek, hogy a hegyvidékről, vagy az alföldről valók-e. Különösen szuggesztívek az ansó-i hegyvidéki dalok (4/4). Alsó Aragónia tamborradas-ai (dobolásai) híresek (például a Calanda-i). A mély ritmikus lüktetést egyes kutatók észak-afrikai berber hatásnak tulajdonítják.

[[Kategória:Spanyolország]]

Aragónia és Navarra - Laptörténet

Csampai: Levédte a(z) Aragónia és Navarra lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

Bandolo: Új oldal, tartalma: „Aragónia nagy műfaja a jota. Ezt a mór - vagy talán még régebbi - eredetű, egyre gyorsuló ütemű, gitárral és mandolinnal kísért párostáncot és zenéjét Z…”