http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=Az_eti%C3%B3p_t%C3%A9rs%C3%A9g_n%C3%A9peinek_kult%C3%BAr%C3%A1ja 2026-05-17T05:15:03Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.20.3 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Az_eti%C3%B3p_t%C3%A9rs%C3%A9g_n%C3%A9peinek_kult%C3%BAr%C3%A1ja&diff=3743&oldid=prev 2011-06-09T15:35:58Z

<p>Levédte a(z) <a href="/index.php/Az_eti%C3%B3p_t%C3%A9rs%C3%A9g_n%C3%A9peinek_kult%C3%BAr%C3%A1ja" title="Az etióp térség népeinek kultúrája">Az etióp térség népeinek kultúrája</a> lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))</p> <table class='diff diff-contentalign-left'> <tr style='vertical-align: top;'> <td colspan='1' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td> <td colspan='1' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. június 9., 15:35-kori változata</td> </tr></table>

Csampai http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Az_eti%C3%B3p_t%C3%A9rs%C3%A9g_n%C3%A9peinek_kult%C3%BAr%C3%A1ja&diff=3649&oldid=prev 2011-06-05T23:17:34Z

<p></p> <table class='diff diff-contentalign-left'> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <tr style='vertical-align: top;'> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. június 5., 23:17-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">40. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">40. sor:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>&lt;br&gt;</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>&lt;br&gt;</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A nílusi nyelveket beszélők között említhetjük a kunamák és narák csoportjait, de összességében ez a nyelvcsoport se számát, se politikai szerepét tekintve nem számottevő. Vallási és életmódbeli térképük ugyancsak megoszlott.</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A nílusi nyelveket beszélők között említhetjük a kunamák és narák csoportjait, de összességében ez a nyelvcsoport se számát, se politikai szerepét tekintve nem számottevő. Vallási és életmódbeli térképük ugyancsak megoszlott.</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div>&#160;</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;br&gt;</ins></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>==Kapcsolódó szócikkek==</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>==Kapcsolódó szócikkek==</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>*[[Modern zenei irányzatok az etióp térségben]]</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>*[[Modern zenei irányzatok az etióp térségben]]</div></td></tr> </table>

Bandolo http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Az_eti%C3%B3p_t%C3%A9rs%C3%A9g_n%C3%A9peinek_kult%C3%BAr%C3%A1ja&diff=2616&oldid=prev 2011-05-14T21:13:51Z

<p></p> <table class='diff diff-contentalign-left'> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <tr style='vertical-align: top;'> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 14., 21:13-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">17. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">17. sor:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>&lt;br&gt;</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>&lt;br&gt;</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>&lt;br&gt;</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>&lt;br&gt;</div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">[[Fájl: Kebero.jpg|bélyegkép|balra|A térség legelterjedtebb ütőhangszere a kebero.]]</ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"></ins></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>Az etióp térség lakóit nyelvi hovatartozásuk alapján három nagy csoportba sorolhatjuk: sémi, kusita és nílusi nyelveket különböztethetünk meg. Ezek a csoportok hozzávetőlegesen egy-egy kulturális térséget, kulturális magot is jelölnek. Vélhetően a térség legkorábbi lakói a nílusi nyelveket beszélők voltak, akik mára már a legcsekélyebb számban képviseltetik magukat. Rájuk telepedhettek a kusita nyelveket beszélő csoportok, akik keveredtek az i. e. I. évezred során ide érkező sémi nyelvű népességgel. Sémi eredetű nyelvek az amhara, tigrinya, illetve a tigre, beszélőiket gyakran ugyanezekkel az elnevezésekkel etnolingvisztikai csoportokként különböztetik meg egymástól. Így az amharák és tigrinyák többségükben keresztények, a tigrék pedig muzulmánok. A muzulmán amhara és tigrinya családokat jibirtikként tartják számon, de nekik se nyelvük, se kulturális szokásaik (eltekintve vallási gyakorlatuktól) nem tér el a többségi keresztény szomszédjaikétól. A tigre nyelvet használók főként állattartással foglalkoznak, és Eritrea északi részén élnek. A tigrinya nyelvet beszélők nagyrészt letelepedett, földműves csoportok, akik az etióp magasföld eritreai és etióp oldalán egyaránt megtalálhatók. Az amharák a tigrinyákhoz hasonlóan zömében földműveléssel foglalkoznak, és az etióp magasföld központi és déli régióiban élnek. Tőlük délre és keletre elszigetelt sémi csoportokat alkotnak még a guragék és hararok.</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>Az etióp térség lakóit nyelvi hovatartozásuk alapján három nagy csoportba sorolhatjuk: sémi, kusita és nílusi nyelveket különböztethetünk meg. Ezek a csoportok hozzávetőlegesen egy-egy kulturális térséget, kulturális magot is jelölnek. Vélhetően a térség legkorábbi lakói a nílusi nyelveket beszélők voltak, akik mára már a legcsekélyebb számban képviseltetik magukat. Rájuk telepedhettek a kusita nyelveket beszélő csoportok, akik keveredtek az i. e. I. évezred során ide érkező sémi nyelvű népességgel. Sémi eredetű nyelvek az amhara, tigrinya, illetve a tigre, beszélőiket gyakran ugyanezekkel az elnevezésekkel etnolingvisztikai csoportokként különböztetik meg egymástól. Így az amharák és tigrinyák többségükben keresztények, a tigrék pedig muzulmánok. A muzulmán amhara és tigrinya családokat jibirtikként tartják számon, de nekik se nyelvük, se kulturális szokásaik (eltekintve vallási gyakorlatuktól) nem tér el a többségi keresztény szomszédjaikétól. A tigre nyelvet használók főként állattartással foglalkoznak, és Eritrea északi részén élnek. A tigrinya nyelvet beszélők nagyrészt letelepedett, földműves csoportok, akik az etióp magasföld eritreai és etióp oldalán egyaránt megtalálhatók. Az amharák a tigrinyákhoz hasonlóan zömében földműveléssel foglalkoznak, és az etióp magasföld központi és déli régióiban élnek. Tőlük délre és keletre elszigetelt sémi csoportokat alkotnak még a guragék és hararok.</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>&lt;br&gt;</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>&lt;br&gt;</div></td></tr> </table>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Az_eti%C3%B3p_t%C3%A9rs%C3%A9g_n%C3%A9peinek_kult%C3%BAr%C3%A1ja&diff=2615&oldid=prev 2011-05-14T21:11:59Z

<p></p> <table class='diff diff-contentalign-left'> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <tr style='vertical-align: top;'> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 14., 21:11-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">7. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">7. sor:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Fájl: Yared.jpg|bélyegkép|balra|Yared diakónus(505. április 25. –&#160; 571. május 20.) - Neki tulajdonítják az etióp egyházi zene megalkotását.]]</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Fájl: Yared.jpg|bélyegkép|balra|Yared diakónus(505. április 25. –&#160; 571. május 20.) - Neki tulajdonítják az etióp egyházi zene megalkotását.]]</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div><del style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"></del></div></td><td colspan="2">&#160;</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div><del style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"></del></div></td><td colspan="2">&#160;</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>Az etióp, illetve eritreai ortodox kereszténység elsősorban az etiópiai amhara és az eritreai/etiópiai tigrinya népcsoportok körében terjedt el, így követői száma az összlakosságnak hozzávetőlegesen a felét teszi ki. A kereszténység története a régióban egészen az i. sz. 4. századig nyúlik vissza, amikor az akkori akszumi uralkodó, Ezána és udvara szíriai hatásra keresztény hitre tért. Az egyház névleges vezetője évszázadokon keresztül a mindenkori alexandriai kopt pátriárka volt, akinek feladatai közé tartozott, hogy az etióp egyház élén álló püspök személyéről gondoskodjon. Az egyházi liturgia és a keresztény vallási szokások a szerteágazó befolyásoknak, valamint a térség földrajzi elszigeteltségének köszönhetően igen sajátos formát öltöttek, melyben a szír és örmény hatások mellett, zsidó és afrikai elemek is fellelhetőek. Az egyházi zene megalkotását Yared diakónusnak tulajdonítják, aki állítólag az i. sz. 6. században fektette le az alapjait. Ennek eredeti formáját ''aquaquamnak'' hívják. A ma ismert egyházi zenei formákat együttesen a ''mezmur'' szó jelöli. Ez a dobokra épül, melyek állandó kísérői a templomi liturgiáknak és az ünnepi eseményeknek. A kizárólag geez nyelvű (valaha beszélt sémi nyelv, amit mára már csak az egyházi liturgiában használnak) énekek tudói a papok, amiből következik, hogy csak férfiak hangján hallhatók. A templomban ezt leggyakrabban nagy méretű dobok (''koboro''), a vélhetően egyiptomi eredetű fémcsörgők, taps és a nők ululálása kíséri. Az egyházi éneklésnek elengedhetetlen kelléke továbbá az imabot, mely a tapskísérettel és dobbal együtt az ütemet adja. Vallásos énekek ugyanakkor nem csak a templomban hangzanak fel, ugyanis a papok feladata, hogy jelenlétükkel megszenteljenek bizonyos eseményeket, így például esküvőket, keresztelőket, temetéseket, ám mindezek közül az esküvőn és keresztelőn hangzanak el liturgikus énekek, amiket a jelenlévők tapssal kísérnek. Az ének alatt mással foglalkozni vagy beszélgetni, akár a templomban, akár másutt, nem illik.</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>Az etióp, illetve eritreai ortodox kereszténység elsősorban az etiópiai amhara és az eritreai/etiópiai tigrinya népcsoportok körében terjedt el, így követői száma az összlakosságnak hozzávetőlegesen a felét teszi ki. A kereszténység története a régióban egészen az i. sz. 4. századig nyúlik vissza, amikor az akkori akszumi uralkodó, Ezána és udvara szíriai hatásra keresztény hitre tért. Az egyház névleges vezetője évszázadokon keresztül a mindenkori alexandriai kopt pátriárka volt, akinek feladatai közé tartozott, hogy az etióp egyház élén álló püspök személyéről gondoskodjon. Az egyházi liturgia és a keresztény vallási szokások a szerteágazó befolyásoknak, valamint a térség földrajzi elszigeteltségének köszönhetően igen sajátos formát öltöttek, melyben a szír és örmény hatások mellett, zsidó és afrikai elemek is fellelhetőek. Az egyházi zene megalkotását Yared diakónusnak tulajdonítják, aki állítólag az i. sz. 6. században fektette le az alapjait. Ennek eredeti formáját ''aquaquamnak'' hívják. A ma ismert egyházi zenei formákat együttesen a ''mezmur'' szó jelöli. Ez a dobokra épül, melyek állandó kísérői a templomi liturgiáknak és az ünnepi eseményeknek. A kizárólag geez nyelvű (valaha beszélt sémi nyelv, amit mára már csak az egyházi liturgiában használnak) énekek tudói a papok, amiből következik, hogy csak férfiak hangján hallhatók. A templomban ezt leggyakrabban nagy méretű dobok (''koboro''), a vélhetően egyiptomi eredetű fémcsörgők, taps és a nők ululálása kíséri. Az egyházi éneklésnek elengedhetetlen kelléke továbbá az imabot, mely a tapskísérettel és dobbal együtt az ütemet adja. Vallásos énekek ugyanakkor nem csak a templomban hangzanak fel, ugyanis a papok feladata, hogy jelenlétükkel megszenteljenek bizonyos eseményeket, így például esküvőket, keresztelőket, temetéseket, ám mindezek közül az esküvőn és keresztelőn hangzanak el liturgikus énekek, amiket a jelenlévők tapssal kísérnek. Az ének alatt mással foglalkozni vagy beszélgetni, akár a templomban, akár másutt, nem illik.</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>&lt;br&gt;</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>&lt;br&gt;</div></td></tr> </table>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Az_eti%C3%B3p_t%C3%A9rs%C3%A9g_n%C3%A9peinek_kult%C3%BAr%C3%A1ja&diff=2614&oldid=prev 2011-05-14T21:11:44Z

<p></p> <table class='diff diff-contentalign-left'> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <tr style='vertical-align: top;'> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 14., 21:11-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">3. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">3. sor:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>&lt;br&gt;</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>&lt;br&gt;</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>Vallásukat tekintve jelentős számban élnek a térségben az Etióp (eritreai) Ortodox Egyház tagjai, protestánsok, az újprotestáns egyházak követői, katolikusok, muzulmánok (főleg szunniták), a hagyományos vallások követői és kis létszámban zsidó vallásúak. &#160;</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>Vallásukat tekintve jelentős számban élnek a térségben az Etióp (eritreai) Ortodox Egyház tagjai, protestánsok, az újprotestáns egyházak követői, katolikusok, muzulmánok (főleg szunniták), a hagyományos vallások követői és kis létszámban zsidó vallásúak. &#160;</div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">&lt;br&gt;</ins></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>&lt;br&gt;</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>&lt;br&gt;</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Fájl: Yared.jpg|bélyegkép|<del class="diffchange diffchange-inline">jobbra</del>|Yared diakónus(505. április 25. –&#160; 571. május 20.) - Neki tulajdonítják az etióp egyházi zene megalkotását.]]</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Fájl: Yared.jpg|bélyegkép|<ins class="diffchange diffchange-inline">balra</ins>|Yared diakónus(505. április 25. –&#160; 571. május 20.) - Neki tulajdonítják az etióp egyházi zene megalkotását.]]</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr> </table>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Az_eti%C3%B3p_t%C3%A9rs%C3%A9g_n%C3%A9peinek_kult%C3%BAr%C3%A1ja&diff=2613&oldid=prev 2011-05-14T21:11:23Z

<p></p> <table class='diff diff-contentalign-left'> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <tr style='vertical-align: top;'> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 14., 21:11-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">4. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">4. sor:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>Vallásukat tekintve jelentős számban élnek a térségben az Etióp (eritreai) Ortodox Egyház tagjai, protestánsok, az újprotestáns egyházak követői, katolikusok, muzulmánok (főleg szunniták), a hagyományos vallások követői és kis létszámban zsidó vallásúak. &#160;</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>Vallásukat tekintve jelentős számban élnek a térségben az Etióp (eritreai) Ortodox Egyház tagjai, protestánsok, az újprotestáns egyházak követői, katolikusok, muzulmánok (főleg szunniták), a hagyományos vallások követői és kis létszámban zsidó vallásúak. &#160;</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>&lt;br&gt;</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>&lt;br&gt;</div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"></ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">[[Fájl: Yared.jpg|bélyegkép|jobbra|Yared diakónus(505. április 25. –&#160; 571. május 20.) - Neki tulajdonítják az etióp egyházi zene megalkotását.]]</ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"></ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"></ins></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>Az etióp, illetve eritreai ortodox kereszténység elsősorban az etiópiai amhara és az eritreai/etiópiai tigrinya népcsoportok körében terjedt el, így követői száma az összlakosságnak hozzávetőlegesen a felét teszi ki. A kereszténység története a régióban egészen az i. sz. 4. századig nyúlik vissza, amikor az akkori akszumi uralkodó, Ezána és udvara szíriai hatásra keresztény hitre tért. Az egyház névleges vezetője évszázadokon keresztül a mindenkori alexandriai kopt pátriárka volt, akinek feladatai közé tartozott, hogy az etióp egyház élén álló püspök személyéről gondoskodjon. Az egyházi liturgia és a keresztény vallási szokások a szerteágazó befolyásoknak, valamint a térség földrajzi elszigeteltségének köszönhetően igen sajátos formát öltöttek, melyben a szír és örmény hatások mellett, zsidó és afrikai elemek is fellelhetőek. Az egyházi zene megalkotását Yared diakónusnak tulajdonítják, aki állítólag az i. sz. 6. században fektette le az alapjait. Ennek eredeti formáját ''aquaquamnak'' hívják. A ma ismert egyházi zenei formákat együttesen a ''mezmur'' szó jelöli. Ez a dobokra épül, melyek állandó kísérői a templomi liturgiáknak és az ünnepi eseményeknek. A kizárólag geez nyelvű (valaha beszélt sémi nyelv, amit mára már csak az egyházi liturgiában használnak) énekek tudói a papok, amiből következik, hogy csak férfiak hangján hallhatók. A templomban ezt leggyakrabban nagy méretű dobok (''koboro''), a vélhetően egyiptomi eredetű fémcsörgők, taps és a nők ululálása kíséri. Az egyházi éneklésnek elengedhetetlen kelléke továbbá az imabot, mely a tapskísérettel és dobbal együtt az ütemet adja. Vallásos énekek ugyanakkor nem csak a templomban hangzanak fel, ugyanis a papok feladata, hogy jelenlétükkel megszenteljenek bizonyos eseményeket, így például esküvőket, keresztelőket, temetéseket, ám mindezek közül az esküvőn és keresztelőn hangzanak el liturgikus énekek, amiket a jelenlévők tapssal kísérnek. Az ének alatt mással foglalkozni vagy beszélgetni, akár a templomban, akár másutt, nem illik.</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>Az etióp, illetve eritreai ortodox kereszténység elsősorban az etiópiai amhara és az eritreai/etiópiai tigrinya népcsoportok körében terjedt el, így követői száma az összlakosságnak hozzávetőlegesen a felét teszi ki. A kereszténység története a régióban egészen az i. sz. 4. századig nyúlik vissza, amikor az akkori akszumi uralkodó, Ezána és udvara szíriai hatásra keresztény hitre tért. Az egyház névleges vezetője évszázadokon keresztül a mindenkori alexandriai kopt pátriárka volt, akinek feladatai közé tartozott, hogy az etióp egyház élén álló püspök személyéről gondoskodjon. Az egyházi liturgia és a keresztény vallási szokások a szerteágazó befolyásoknak, valamint a térség földrajzi elszigeteltségének köszönhetően igen sajátos formát öltöttek, melyben a szír és örmény hatások mellett, zsidó és afrikai elemek is fellelhetőek. Az egyházi zene megalkotását Yared diakónusnak tulajdonítják, aki állítólag az i. sz. 6. században fektette le az alapjait. Ennek eredeti formáját ''aquaquamnak'' hívják. A ma ismert egyházi zenei formákat együttesen a ''mezmur'' szó jelöli. Ez a dobokra épül, melyek állandó kísérői a templomi liturgiáknak és az ünnepi eseményeknek. A kizárólag geez nyelvű (valaha beszélt sémi nyelv, amit mára már csak az egyházi liturgiában használnak) énekek tudói a papok, amiből következik, hogy csak férfiak hangján hallhatók. A templomban ezt leggyakrabban nagy méretű dobok (''koboro''), a vélhetően egyiptomi eredetű fémcsörgők, taps és a nők ululálása kíséri. Az egyházi éneklésnek elengedhetetlen kelléke továbbá az imabot, mely a tapskísérettel és dobbal együtt az ütemet adja. Vallásos énekek ugyanakkor nem csak a templomban hangzanak fel, ugyanis a papok feladata, hogy jelenlétükkel megszenteljenek bizonyos eseményeket, így például esküvőket, keresztelőket, temetéseket, ám mindezek közül az esküvőn és keresztelőn hangzanak el liturgikus énekek, amiket a jelenlévők tapssal kísérnek. Az ének alatt mással foglalkozni vagy beszélgetni, akár a templomban, akár másutt, nem illik.</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>&lt;br&gt;</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>&lt;br&gt;</div></td></tr> <!-- diff cache key fszek_nepzenetar-nepzenetar_:diff:version:1.11a:oldid:2609:newid:2613 --> </table>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Az_eti%C3%B3p_t%C3%A9rs%C3%A9g_n%C3%A9peinek_kult%C3%BAr%C3%A1ja&diff=2609&oldid=prev 2011-05-14T21:03:12Z

<p></p> <table class='diff diff-contentalign-left'> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <tr style='vertical-align: top;'> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 14., 21:03-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">17. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">17. sor:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>&lt;br&gt;</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>&lt;br&gt;</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>&lt;br&gt;</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>&lt;br&gt;</div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"></ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">{{Hangszer infobox</ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">|kép = [[Fájl:Krar.jpg|220px]]</ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">|képaláírás = A krar elterjedt húros hangszer az etióp térségben.</ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">|név = Krar</ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">|dátum = </ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">|zenei kultúra = etióp</ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">|hangszercsoport = [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kordofon_hangszerek Kordofon hangszerek]</ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">|forrás =&#160; Fotó: Temesgen.</ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">}}</ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"></ins></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>Az etióp magasföld szekuláris zenéjén az egyházi zene hatása éppúgy érződik, mint az arab és az afrikai zenéké. Egy avatatlan fül számára talán az arab befolyás érződik leginkább. A leggyakoribb hangszerek a dob (''kebero''), ami a táncos ünnepek alkalmával sokszor egyedül is megállja helyét. Szintén nagyon gyakori az öt-, illetve hathúrú líraszerű ''krar'', ami alkalmanként az utcákon is felcsendül. Ugyancsak népszerű az egyhúros, vonós ''meszenko'' vagy ''wata'', ami a ma már kevésbé ismert ''azmarik'', vagyis vándor zenészek hangszere volt. Az azmarik szókimondó és bölcs, humoros, szatirikus és alkalmanként vulgáris, hangszerrel kísért versekkel, prózákkal szórakoztatták a hallgatóikat, akár a királyi udvarban, akár a kereskedőket hosszú útjaik során. Ma már a legtöbb ''azmarit'' az esküvőkhöz hívják, illetve a legnépszerűbbek bárokban is fellépnek, ahol stand-up comedy-hez hasonlóan szórakoztatják a közönséget.</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>Az etióp magasföld szekuláris zenéjén az egyházi zene hatása éppúgy érződik, mint az arab és az afrikai zenéké. Egy avatatlan fül számára talán az arab befolyás érződik leginkább. A leggyakoribb hangszerek a dob (''kebero''), ami a táncos ünnepek alkalmával sokszor egyedül is megállja helyét. Szintén nagyon gyakori az öt-, illetve hathúrú líraszerű ''krar'', ami alkalmanként az utcákon is felcsendül. Ugyancsak népszerű az egyhúros, vonós ''meszenko'' vagy ''wata'', ami a ma már kevésbé ismert ''azmarik'', vagyis vándor zenészek hangszere volt. Az azmarik szókimondó és bölcs, humoros, szatirikus és alkalmanként vulgáris, hangszerrel kísért versekkel, prózákkal szórakoztatták a hallgatóikat, akár a királyi udvarban, akár a kereskedőket hosszú útjaik során. Ma már a legtöbb ''azmarit'' az esküvőkhöz hívják, illetve a legnépszerűbbek bárokban is fellépnek, ahol stand-up comedy-hez hasonlóan szórakoztatják a közönséget.</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>&lt;br&gt;</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>&lt;br&gt;</div></td></tr> </table>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Az_eti%C3%B3p_t%C3%A9rs%C3%A9g_n%C3%A9peinek_kult%C3%BAr%C3%A1ja&diff=1983&oldid=prev 2011-05-08T19:49:00Z

<p></p> <table class='diff diff-contentalign-left'> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <tr style='vertical-align: top;'> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 8., 19:49-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">28. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">28. sor:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>*[[Modern zenei irányzatok az etióp térségben]]</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>*[[Modern zenei irányzatok az etióp térségben]]</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>*[[A zene és annak szerepe a tigrinya és az amhara kultúrákban]]</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>*[[A zene és annak szerepe a tigrinya és az amhara kultúrákban]]</div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">*[[Eritreai katonadalok és a nemzeti egységet erősítő dalok]]</ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"></ins></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória: Etiópia]]</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória: Etiópia]]</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória: amhara]]</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória: amhara]]</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória: tigrinya]]</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória: tigrinya]]</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória: Eritreia]]</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória: Eritreia]]</div></td></tr> </table>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Az_eti%C3%B3p_t%C3%A9rs%C3%A9g_n%C3%A9peinek_kult%C3%BAr%C3%A1ja&diff=1980&oldid=prev 2011-05-08T19:41:20Z

<p></p> <table class='diff diff-contentalign-left'> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <tr style='vertical-align: top;'> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 8., 19:41-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">27. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">27. sor:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>==Kapcsolódó szócikkek==</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>==Kapcsolódó szócikkek==</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>*[[Modern zenei irányzatok az etióp térségben]]</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>*[[Modern zenei irányzatok az etióp térségben]]</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div>&#160;</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">*[[A zene és annak szerepe a tigrinya és az amhara kultúrákban]]</ins></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória: Etiópia]]</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória: Etiópia]]</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória: amhara]]</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória: amhara]]</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória: tigrinya]]</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória: tigrinya]]</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória: Eritreia]]</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória: Eritreia]]</div></td></tr> </table>

Ethnosound1 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Az_eti%C3%B3p_t%C3%A9rs%C3%A9g_n%C3%A9peinek_kult%C3%BAr%C3%A1ja&diff=1978&oldid=prev 2011-05-08T19:31:14Z

<p></p> <table class='diff diff-contentalign-left'> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <tr style='vertical-align: top;'> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 8., 19:31-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">24. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">24. sor:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>&lt;br&gt;</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>&lt;br&gt;</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A nílusi nyelveket beszélők között említhetjük a kunamák és narák csoportjait, de összességében ez a nyelvcsoport se számát, se politikai szerepét tekintve nem számottevő. Vallási és életmódbeli térképük ugyancsak megoszlott.</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A nílusi nyelveket beszélők között említhetjük a kunamák és narák csoportjait, de összességében ez a nyelvcsoport se számát, se politikai szerepét tekintve nem számottevő. Vallási és életmódbeli térképük ugyancsak megoszlott.</div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"></ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">==Kapcsolódó szócikkek==</ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">*[[Modern zenei irányzatok az etióp térségben]]</ins></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória: Etiópia]]</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória: Etiópia]]</div></td></tr> </table>

Bandolo