http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=Az_osztr%C3%A1k_n%C3%A9pzeneAz osztrák népzene - Laptörténet2026-04-04T10:48:50ZAz oldal laptörténete a wikibenMediaWiki 1.20.3http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Az_osztr%C3%A1k_n%C3%A9pzene&diff=3978&oldid=prevBandolo: Levédte a(z) Az osztrák népzene lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))2011-06-15T06:51:58Z<p>Levédte a(z) <a href="/index.php/Az_osztr%C3%A1k_n%C3%A9pzene" title="Az osztrák népzene">Az osztrák népzene</a> lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))</p>
<table class='diff diff-contentalign-left'>
<tr style='vertical-align: top;'>
<td colspan='1' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td>
<td colspan='1' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. június 15., 06:51-kori változata</td>
</tr></table>Bandolohttp://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Az_osztr%C3%A1k_n%C3%A9pzene&diff=2644&oldid=prevEthnosound1, 2011. május 15., 09:23-n2011-05-15T09:23:13Z<p></p>
<table class='diff diff-contentalign-left'>
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr style='vertical-align: top;'>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 15., 09:23-kori változata</td>
</tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">7. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">7. sor:</td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div>A fenti vokális formáknak hangszeres változatai is fennmaradtak, s napjainkban is hallhatók, ritkábban fakürtökön, fatrombitákon, vagy állat szarvából készült kürtökön, gyakrabban a régió specifikus hangszerén, az [[<del class="diffchange diffchange-inline">:Kategória:</del>alpesi kürt|alpesi kürtön]]. Az alpesi kürt az Alpokban élő pásztor közösségek fafúvós hangszere (közeli rokonai a skandináv területeken, Oroszországban, a nyugati szláv országokban és a német fennsíkokon megtalálhatók). Nagy valószínűséggel kelta eredetű (területi szórásuk alapján legalábbis ez feltételezhető). Mérete 120 cm és 325 cm közötti. Hangolása természetes dúr, a Jodlerek (és a svájci jodelek) hangsorai egyértelműen az alpesi kürt játékának vokális reminiszcenciái.<br><br></div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div>A fenti vokális formáknak hangszeres változatai is fennmaradtak, s napjainkban is hallhatók, ritkábban fakürtökön, fatrombitákon, vagy állat szarvából készült kürtökön, gyakrabban a régió specifikus hangszerén, az [[alpesi kürt|alpesi kürtön]]. Az alpesi kürt az Alpokban élő pásztor közösségek fafúvós hangszere (közeli rokonai a skandináv területeken, Oroszországban, a nyugati szláv országokban és a német fennsíkokon megtalálhatók). Nagy valószínűséggel kelta eredetű (területi szórásuk alapján legalábbis ez feltételezhető). Mérete 120 cm és 325 cm közötti. Hangolása természetes dúr, a Jodlerek (és a svájci jodelek) hangsorai egyértelműen az alpesi kürt játékának vokális reminiszcenciái.<br><br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div> A középkori eredetű, a 16-17. században a nyomtatott népzenei kiadványok törzsanyagát képező ballada-hagyomány epikus és sztichikus formái mára már csak a Gottschee-régióban élnek tovább, az odatelepített németajkú közösségek relatíve erős izolációjának köszönhetően.<br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div> A középkori eredetű, a 16-17. században a nyomtatott népzenei kiadványok törzsanyagát képező ballada-hagyomány epikus és sztichikus formái mára már csak a Gottschee-régióban élnek tovább, az odatelepített németajkú közösségek relatíve erős izolációjának köszönhetően.<br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td></tr>
</table>Ethnosound1http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Az_osztr%C3%A1k_n%C3%A9pzene&diff=2581&oldid=prevEthnosound1, 2011. május 13., 23:03-n2011-05-13T23:03:24Z<p></p>
<table class='diff diff-contentalign-left'>
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr style='vertical-align: top;'>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 13., 23:03-kori változata</td>
</tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">4. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">4. sor:</td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>Az ''alpesi áldás'' (Alpsegen) a pásztorok valahai mágikus kultúrájával hozható összefüggésbe, a zsoltárhoz hasonlítható ima Szűz Máriától és az egyéni védőszentektől kér oltalmat.<br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>Az ''alpesi áldás'' (Alpsegen) a pásztorok valahai mágikus kultúrájával hozható összefüggésbe, a zsoltárhoz hasonlítható ima Szűz Máriától és az egyéni védőszentektől kér oltalmat.<br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div> A [[<del class="diffchange diffchange-inline">''</del>Jodler<del class="diffchange diffchange-inline">''</del>]], a [[Svájc zenei kultúrája|svájci jodel]] lokális megfelelője, az alpesi területek zeneileg meghatározható elemekben manifesztálódó, speciális kommunikációs technikáját alkalmazza. Szavak nélküli éneklés, amiben a hangszínnel való játék hangsúlyozott szereppel bír, amit a mell- és fejhangok (falzett) közti folyamatos regiszterváltás különleges technikájával ér el az énekes. Szerkezete kötetlen, modorában valahol az ének és a beszéd határmezsgyéjén mozog. A hangok nagy hangközlépésekben követik egymást, hangterjedelme kifejezetten nagy (képzettebb énekesek akár három oktáv terjedelmet is képesek bejárni). Legjellemzőbb hangsora a természetes dúr, karakterisztikus hangja a temperált f és fisz hangok között oszcilláló negyedik fok. A Jodlernak az emberek közti érintkezésben volt kiemelt szerepe, különleges technikájának köszönhetően igen nagy távolságokra is elhallatszik. Hagyománya ma már csak Tirol egyes területein él.<br></div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div> A [[<ins class="diffchange diffchange-inline">:kategória:jodler|</ins>Jodler]], a [[Svájc zenei kultúrája|svájci jodel]] lokális megfelelője, az alpesi területek zeneileg meghatározható elemekben manifesztálódó, speciális kommunikációs technikáját alkalmazza. Szavak nélküli éneklés, amiben a hangszínnel való játék hangsúlyozott szereppel bír, amit a mell- és fejhangok (falzett) közti folyamatos regiszterváltás különleges technikájával ér el az énekes. Szerkezete kötetlen, modorában valahol az ének és a beszéd határmezsgyéjén mozog. A hangok nagy hangközlépésekben követik egymást, hangterjedelme kifejezetten nagy (képzettebb énekesek akár három oktáv terjedelmet is képesek bejárni). Legjellemzőbb hangsora a természetes dúr, karakterisztikus hangja a temperált f és fisz hangok között oszcilláló negyedik fok. A Jodlernak az emberek közti érintkezésben volt kiemelt szerepe, különleges technikájának köszönhetően igen nagy távolságokra is elhallatszik. Hagyománya ma már csak Tirol egyes területein él.<br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div><del style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">[[Fájl: havasi_kurt.jpg|bélyegkép|jobbra|Az alpesi régió specifikus hangszere, a havasi kürt.]] </del></div></td><td colspan="2"> </td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A fenti vokális formáknak hangszeres változatai is fennmaradtak, s napjainkban is hallhatók, ritkábban fakürtökön, fatrombitákon, vagy állat szarvából készült kürtökön, gyakrabban a régió specifikus hangszerén, az [[:Kategória:alpesi kürt|alpesi kürtön]]. Az alpesi kürt az Alpokban élő pásztor közösségek fafúvós hangszere (közeli rokonai a skandináv területeken, Oroszországban, a nyugati szláv országokban és a német fennsíkokon megtalálhatók). Nagy valószínűséggel kelta eredetű (területi szórásuk alapján legalábbis ez feltételezhető). Mérete 120 cm és 325 cm közötti. Hangolása természetes dúr, a Jodlerek (és a svájci jodelek) hangsorai egyértelműen az alpesi kürt játékának vokális reminiszcenciái.<br><br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A fenti vokális formáknak hangszeres változatai is fennmaradtak, s napjainkban is hallhatók, ritkábban fakürtökön, fatrombitákon, vagy állat szarvából készült kürtökön, gyakrabban a régió specifikus hangszerén, az [[:Kategória:alpesi kürt|alpesi kürtön]]. Az alpesi kürt az Alpokban élő pásztor közösségek fafúvós hangszere (közeli rokonai a skandináv területeken, Oroszországban, a nyugati szláv országokban és a német fennsíkokon megtalálhatók). Nagy valószínűséggel kelta eredetű (területi szórásuk alapján legalábbis ez feltételezhető). Mérete 120 cm és 325 cm közötti. Hangolása természetes dúr, a Jodlerek (és a svájci jodelek) hangsorai egyértelműen az alpesi kürt játékának vokális reminiszcenciái.<br><br></div></td></tr>
</table>Ethnosound1http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Az_osztr%C3%A1k_n%C3%A9pzene&diff=2567&oldid=prev80.99.112.234, 2011. május 13., 22:39-n2011-05-13T22:39:21Z<p></p>
<table class='diff diff-contentalign-left'>
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr style='vertical-align: top;'>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 13., 22:39-kori változata</td>
</tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">6. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">6. sor:</td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div> A [[''Jodler'']], a [[Svájc zenei kultúrája|svájci jodel]] lokális megfelelője, az alpesi területek zeneileg meghatározható elemekben manifesztálódó, speciális kommunikációs technikáját alkalmazza. Szavak nélküli éneklés, amiben a hangszínnel való játék hangsúlyozott szereppel bír, amit a mell- és fejhangok (falzett) közti folyamatos regiszterváltás különleges technikájával ér el az énekes. Szerkezete kötetlen, modorában valahol az ének és a beszéd határmezsgyéjén mozog. A hangok nagy hangközlépésekben követik egymást, hangterjedelme kifejezetten nagy (képzettebb énekesek akár három oktáv terjedelmet is képesek bejárni). Legjellemzőbb hangsora a természetes dúr, karakterisztikus hangja a temperált f és fisz hangok között oszcilláló negyedik fok. A Jodlernak az emberek közti érintkezésben volt kiemelt szerepe, különleges technikájának köszönhetően igen nagy távolságokra is elhallatszik. Hagyománya ma már csak Tirol egyes területein él.<br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div> A [[''Jodler'']], a [[Svájc zenei kultúrája|svájci jodel]] lokális megfelelője, az alpesi területek zeneileg meghatározható elemekben manifesztálódó, speciális kommunikációs technikáját alkalmazza. Szavak nélküli éneklés, amiben a hangszínnel való játék hangsúlyozott szereppel bír, amit a mell- és fejhangok (falzett) közti folyamatos regiszterváltás különleges technikájával ér el az énekes. Szerkezete kötetlen, modorában valahol az ének és a beszéd határmezsgyéjén mozog. A hangok nagy hangközlépésekben követik egymást, hangterjedelme kifejezetten nagy (képzettebb énekesek akár három oktáv terjedelmet is képesek bejárni). Legjellemzőbb hangsora a természetes dúr, karakterisztikus hangja a temperált f és fisz hangok között oszcilláló negyedik fok. A Jodlernak az emberek közti érintkezésben volt kiemelt szerepe, különleges technikájának köszönhetően igen nagy távolságokra is elhallatszik. Hagyománya ma már csak Tirol egyes területein él.<br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Fájl: <del class="diffchange diffchange-inline">havasi_kürt</del>.jpg|bélyegkép|jobbra|Az alpesi régió specifikus hangszere, a havasi kürt.]] </div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Fájl: <ins class="diffchange diffchange-inline">havasi_kurt</ins>.jpg|bélyegkép|jobbra|Az alpesi régió specifikus hangszere, a havasi kürt.]] </div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A fenti vokális formáknak hangszeres változatai is fennmaradtak, s napjainkban is hallhatók, ritkábban fakürtökön, fatrombitákon, vagy állat szarvából készült kürtökön, gyakrabban a régió specifikus hangszerén, az [[:Kategória:alpesi kürt|alpesi kürtön]]. Az alpesi kürt az Alpokban élő pásztor közösségek fafúvós hangszere (közeli rokonai a skandináv területeken, Oroszországban, a nyugati szláv országokban és a német fennsíkokon megtalálhatók). Nagy valószínűséggel kelta eredetű (területi szórásuk alapján legalábbis ez feltételezhető). Mérete 120 cm és 325 cm közötti. Hangolása természetes dúr, a Jodlerek (és a svájci jodelek) hangsorai egyértelműen az alpesi kürt játékának vokális reminiszcenciái.<br><br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A fenti vokális formáknak hangszeres változatai is fennmaradtak, s napjainkban is hallhatók, ritkábban fakürtökön, fatrombitákon, vagy állat szarvából készült kürtökön, gyakrabban a régió specifikus hangszerén, az [[:Kategória:alpesi kürt|alpesi kürtön]]. Az alpesi kürt az Alpokban élő pásztor közösségek fafúvós hangszere (közeli rokonai a skandináv területeken, Oroszországban, a nyugati szláv országokban és a német fennsíkokon megtalálhatók). Nagy valószínűséggel kelta eredetű (területi szórásuk alapján legalábbis ez feltételezhető). Mérete 120 cm és 325 cm közötti. Hangolása természetes dúr, a Jodlerek (és a svájci jodelek) hangsorai egyértelműen az alpesi kürt játékának vokális reminiszcenciái.<br><br></div></td></tr>
</table>80.99.112.234http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Az_osztr%C3%A1k_n%C3%A9pzene&diff=2566&oldid=prev80.99.112.234, 2011. május 13., 22:38-n2011-05-13T22:38:58Z<p></p>
<table class='diff diff-contentalign-left'>
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr style='vertical-align: top;'>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 13., 22:38-kori változata</td>
</tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">6. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">6. sor:</td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div> A [[''Jodler'']], a [[Svájc zenei kultúrája|svájci jodel]] lokális megfelelője, az alpesi területek zeneileg meghatározható elemekben manifesztálódó, speciális kommunikációs technikáját alkalmazza. Szavak nélküli éneklés, amiben a hangszínnel való játék hangsúlyozott szereppel bír, amit a mell- és fejhangok (falzett) közti folyamatos regiszterváltás különleges technikájával ér el az énekes. Szerkezete kötetlen, modorában valahol az ének és a beszéd határmezsgyéjén mozog. A hangok nagy hangközlépésekben követik egymást, hangterjedelme kifejezetten nagy (képzettebb énekesek akár három oktáv terjedelmet is képesek bejárni). Legjellemzőbb hangsora a természetes dúr, karakterisztikus hangja a temperált f és fisz hangok között oszcilláló negyedik fok. A Jodlernak az emberek közti érintkezésben volt kiemelt szerepe, különleges technikájának köszönhetően igen nagy távolságokra is elhallatszik. Hagyománya ma már csak Tirol egyes területein él.<br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div> A [[''Jodler'']], a [[Svájc zenei kultúrája|svájci jodel]] lokális megfelelője, az alpesi területek zeneileg meghatározható elemekben manifesztálódó, speciális kommunikációs technikáját alkalmazza. Szavak nélküli éneklés, amiben a hangszínnel való játék hangsúlyozott szereppel bír, amit a mell- és fejhangok (falzett) közti folyamatos regiszterváltás különleges technikájával ér el az énekes. Szerkezete kötetlen, modorában valahol az ének és a beszéd határmezsgyéjén mozog. A hangok nagy hangközlépésekben követik egymást, hangterjedelme kifejezetten nagy (képzettebb énekesek akár három oktáv terjedelmet is képesek bejárni). Legjellemzőbb hangsora a természetes dúr, karakterisztikus hangja a temperált f és fisz hangok között oszcilláló negyedik fok. A Jodlernak az emberek közti érintkezésben volt kiemelt szerepe, különleges technikájának köszönhetően igen nagy távolságokra is elhallatszik. Hagyománya ma már csak Tirol egyes területein él.<br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div><del class="diffchange diffchange-inline"> </del>A fenti vokális formáknak hangszeres változatai is fennmaradtak, s napjainkban is hallhatók, ritkábban fakürtökön, fatrombitákon, vagy állat szarvából készült kürtökön, gyakrabban a régió specifikus hangszerén, az [[:Kategória:alpesi kürt|alpesi kürtön]]. Az alpesi kürt az Alpokban élő pásztor közösségek fafúvós hangszere (közeli rokonai a skandináv területeken, Oroszországban, a nyugati szláv országokban és a német fennsíkokon megtalálhatók). Nagy valószínűséggel kelta eredetű (területi szórásuk alapján legalábbis ez feltételezhető). Mérete 120 cm és 325 cm közötti. Hangolása természetes dúr, a Jodlerek (és a svájci jodelek) hangsorai egyértelműen az alpesi kürt játékának vokális reminiszcenciái.<br><br></div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">[[Fájl: havasi_kürt.jpg|bélyegkép|jobbra|Az alpesi régió specifikus hangszere, a havasi kürt.]] </ins></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div> </div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div>A fenti vokális formáknak hangszeres változatai is fennmaradtak, s napjainkban is hallhatók, ritkábban fakürtökön, fatrombitákon, vagy állat szarvából készült kürtökön, gyakrabban a régió specifikus hangszerén, az [[:Kategória:alpesi kürt|alpesi kürtön]]. Az alpesi kürt az Alpokban élő pásztor közösségek fafúvós hangszere (közeli rokonai a skandináv területeken, Oroszországban, a nyugati szláv országokban és a német fennsíkokon megtalálhatók). Nagy valószínűséggel kelta eredetű (területi szórásuk alapján legalábbis ez feltételezhető). Mérete 120 cm és 325 cm közötti. Hangolása természetes dúr, a Jodlerek (és a svájci jodelek) hangsorai egyértelműen az alpesi kürt játékának vokális reminiszcenciái.<br><br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div> A középkori eredetű, a 16-17. században a nyomtatott népzenei kiadványok törzsanyagát képező ballada-hagyomány epikus és sztichikus formái mára már csak a Gottschee-régióban élnek tovább, az odatelepített németajkú közösségek relatíve erős izolációjának köszönhetően.<br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div> A középkori eredetű, a 16-17. században a nyomtatott népzenei kiadványok törzsanyagát képező ballada-hagyomány epikus és sztichikus formái mára már csak a Gottschee-régióban élnek tovább, az odatelepített németajkú közösségek relatíve erős izolációjának köszönhetően.<br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td></tr>
</table>80.99.112.234http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Az_osztr%C3%A1k_n%C3%A9pzene&diff=2565&oldid=prev80.99.112.234, 2011. május 13., 22:37-n2011-05-13T22:37:21Z<p></p>
<table class='diff diff-contentalign-left'>
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr style='vertical-align: top;'>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 13., 22:37-kori változata</td>
</tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">4. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">4. sor:</td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>Az ''alpesi áldás'' (Alpsegen) a pásztorok valahai mágikus kultúrájával hozható összefüggésbe, a zsoltárhoz hasonlítható ima Szűz Máriától és az egyéni védőszentektől kér oltalmat.<br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>Az ''alpesi áldás'' (Alpsegen) a pásztorok valahai mágikus kultúrájával hozható összefüggésbe, a zsoltárhoz hasonlítható ima Szűz Máriától és az egyéni védőszentektől kér oltalmat.<br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div> A ''Jodler'', a [[Svájc zenei kultúrája|svájci jodel]] lokális megfelelője, az alpesi területek zeneileg meghatározható elemekben manifesztálódó, speciális kommunikációs technikáját alkalmazza. Szavak nélküli éneklés, amiben a hangszínnel való játék hangsúlyozott szereppel bír, amit a mell- és fejhangok (falzett) közti folyamatos regiszterváltás különleges technikájával ér el az énekes. Szerkezete kötetlen, modorában valahol az ének és a beszéd határmezsgyéjén mozog. A hangok nagy hangközlépésekben követik egymást, hangterjedelme kifejezetten nagy (képzettebb énekesek akár három oktáv terjedelmet is képesek bejárni). Legjellemzőbb hangsora a természetes <del class="diffchange diffchange-inline">(!) </del>dúr, karakterisztikus hangja a temperált f és fisz hangok között oszcilláló negyedik fok. A Jodlernak az emberek közti érintkezésben volt kiemelt szerepe, különleges technikájának köszönhetően igen nagy távolságokra is elhallatszik. Hagyománya ma már csak Tirol egyes területein él.<br></div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div> A <ins class="diffchange diffchange-inline">[[</ins>''Jodler''<ins class="diffchange diffchange-inline">]]</ins>, a [[Svájc zenei kultúrája|svájci jodel]] lokális megfelelője, az alpesi területek zeneileg meghatározható elemekben manifesztálódó, speciális kommunikációs technikáját alkalmazza. Szavak nélküli éneklés, amiben a hangszínnel való játék hangsúlyozott szereppel bír, amit a mell- és fejhangok (falzett) közti folyamatos regiszterváltás különleges technikájával ér el az énekes. Szerkezete kötetlen, modorában valahol az ének és a beszéd határmezsgyéjén mozog. A hangok nagy hangközlépésekben követik egymást, hangterjedelme kifejezetten nagy (képzettebb énekesek akár három oktáv terjedelmet is képesek bejárni). Legjellemzőbb hangsora a természetes dúr, karakterisztikus hangja a temperált f és fisz hangok között oszcilláló negyedik fok. A Jodlernak az emberek közti érintkezésben volt kiemelt szerepe, különleges technikájának köszönhetően igen nagy távolságokra is elhallatszik. Hagyománya ma már csak Tirol egyes területein él.<br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div><br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div> A fenti vokális formáknak hangszeres változatai is fennmaradtak, s napjainkban is hallhatók, ritkábban fakürtökön, fatrombitákon, vagy állat szarvából készült kürtökön, gyakrabban a régió specifikus hangszerén, az [[:Kategória:alpesi kürt|alpesi kürtön]]. Az alpesi kürt az Alpokban élő pásztor közösségek fafúvós hangszere (közeli rokonai a skandináv területeken, Oroszországban, a nyugati szláv országokban és a német fennsíkokon megtalálhatók). Nagy valószínűséggel kelta eredetű (területi szórásuk alapján legalábbis ez feltételezhető). Mérete 120 cm és 325 cm közötti. Hangolása természetes dúr, a Jodlerek (és a svájci jodelek) hangsorai egyértelműen az alpesi kürt játékának vokális reminiszcenciái.<br><br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div> A fenti vokális formáknak hangszeres változatai is fennmaradtak, s napjainkban is hallhatók, ritkábban fakürtökön, fatrombitákon, vagy állat szarvából készült kürtökön, gyakrabban a régió specifikus hangszerén, az [[:Kategória:alpesi kürt|alpesi kürtön]]. Az alpesi kürt az Alpokban élő pásztor közösségek fafúvós hangszere (közeli rokonai a skandináv területeken, Oroszországban, a nyugati szláv országokban és a német fennsíkokon megtalálhatók). Nagy valószínűséggel kelta eredetű (területi szórásuk alapján legalábbis ez feltételezhető). Mérete 120 cm és 325 cm közötti. Hangolása természetes dúr, a Jodlerek (és a svájci jodelek) hangsorai egyértelműen az alpesi kürt játékának vokális reminiszcenciái.<br><br></div></td></tr>
<tr><td colspan="2" class="diff-lineno">12. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">12. sor:</td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:osztrákok]]</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:osztrákok]]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:alpesi kürt]]</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:alpesi kürt]]</div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">[[Kategória:Jodler]]</ins></div></td></tr>
</table>80.99.112.234http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Az_osztr%C3%A1k_n%C3%A9pzene&diff=2549&oldid=prev80.99.112.234, 2011. május 13., 15:21-n2011-05-13T15:21:18Z<p></p>
<table class='diff diff-contentalign-left'>
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr style='vertical-align: top;'>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 13., 15:21-kori változata</td>
</tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">1. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">1. sor:</td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>Az osztrák népzene ([[:Kategória:Svájc|Svájchoz]] hasonlóan) valójában az alpesi területek pasztorális kultúrájának zenéje. A műfajok többsége az állattartással, tereléssel, legeltetéssel kapcsolatos valamely szerepben jelenik meg, s ennek az erős funkcióhoz kötöttségnek köszönheti túl- és továbbélését. Ezek az Almschrei, az Alpsegen, a Jodler, a Juchzer és a Kühreigen. Ezen formák mindegyike akusztikus kommunikációra szolgál, akár emberek között, akár emberek és állatok között, illetve emberek és felsőbb erők között. E tekintetben, ahogy a neves etnomuzikológus, Walter Wiora írja: „az éneklés olyan kezdetleges formái ezek, melyek fejlődése időben megelőzi magának a dalnak a kialakulását”.<br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>Az osztrák népzene ([[:Kategória:Svájc|Svájchoz]] hasonlóan) valójában az alpesi területek pasztorális kultúrájának zenéje. A műfajok többsége az állattartással, tereléssel, legeltetéssel kapcsolatos valamely szerepben jelenik meg, s ennek az erős funkcióhoz kötöttségnek köszönheti túl- és továbbélését. Ezek az Almschrei, az Alpsegen, a Jodler, a Juchzer és a Kühreigen. Ezen formák mindegyike akusztikus kommunikációra szolgál, akár emberek között, akár emberek és állatok között, illetve emberek és felsőbb erők között. E tekintetben, ahogy a neves etnomuzikológus, Walter Wiora írja: „az éneklés olyan kezdetleges formái ezek, melyek fejlődése időben megelőzi magának a dalnak a kialakulását”.<br></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"><br></ins></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div> Az ''Almschrei'' különböző hívójelzések összessége, részint a lábasjószág összeterelésére, részint az emberek munkába hívására szolgál.<br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div> Az ''Almschrei'' különböző hívójelzések összessége, részint a lábasjószág összeterelésére, részint az emberek munkába hívására szolgál.<br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>Az ''alpesi áldás'' (Alpsegen) a pásztorok valahai mágikus kultúrájával hozható összefüggésbe, a zsoltárhoz hasonlítható ima Szűz Máriától és az egyéni védőszentektől kér oltalmat.<br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>Az ''alpesi áldás'' (Alpsegen) a pásztorok valahai mágikus kultúrájával hozható összefüggésbe, a zsoltárhoz hasonlítható ima Szűz Máriától és az egyéni védőszentektől kér oltalmat.<br></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"><br></ins></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div> A ''Jodler'', a [[Svájc zenei kultúrája|svájci jodel]] lokális megfelelője, az alpesi területek zeneileg meghatározható elemekben manifesztálódó, speciális kommunikációs technikáját alkalmazza. Szavak nélküli éneklés, amiben a hangszínnel való játék hangsúlyozott szereppel bír, amit a mell- és fejhangok (falzett) közti folyamatos regiszterváltás különleges technikájával ér el az énekes. Szerkezete kötetlen, modorában valahol az ének és a beszéd határmezsgyéjén mozog. A hangok nagy hangközlépésekben követik egymást, hangterjedelme kifejezetten nagy (képzettebb énekesek akár három oktáv terjedelmet is képesek bejárni). Legjellemzőbb hangsora a természetes (!) dúr, karakterisztikus hangja a temperált f és fisz hangok között oszcilláló negyedik fok. A Jodlernak az emberek közti érintkezésben volt kiemelt szerepe, különleges technikájának köszönhetően igen nagy távolságokra is elhallatszik. Hagyománya ma már csak Tirol egyes területein él.<br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div> A ''Jodler'', a [[Svájc zenei kultúrája|svájci jodel]] lokális megfelelője, az alpesi területek zeneileg meghatározható elemekben manifesztálódó, speciális kommunikációs technikáját alkalmazza. Szavak nélküli éneklés, amiben a hangszínnel való játék hangsúlyozott szereppel bír, amit a mell- és fejhangok (falzett) közti folyamatos regiszterváltás különleges technikájával ér el az énekes. Szerkezete kötetlen, modorában valahol az ének és a beszéd határmezsgyéjén mozog. A hangok nagy hangközlépésekben követik egymást, hangterjedelme kifejezetten nagy (képzettebb énekesek akár három oktáv terjedelmet is képesek bejárni). Legjellemzőbb hangsora a természetes (!) dúr, karakterisztikus hangja a temperált f és fisz hangok között oszcilláló negyedik fok. A Jodlernak az emberek közti érintkezésben volt kiemelt szerepe, különleges technikájának köszönhetően igen nagy távolságokra is elhallatszik. Hagyománya ma már csak Tirol egyes területein él.<br></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"><br></ins></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div> A fenti vokális formáknak hangszeres változatai is fennmaradtak, s napjainkban is hallhatók, ritkábban fakürtökön, fatrombitákon, vagy állat szarvából készült kürtökön, gyakrabban a régió specifikus hangszerén, az [[:Kategória:alpesi kürt|alpesi kürtön]]. Az alpesi kürt az Alpokban élő pásztor közösségek fafúvós hangszere (közeli rokonai a skandináv területeken, Oroszországban, a nyugati szláv országokban és a német fennsíkokon megtalálhatók). Nagy valószínűséggel kelta eredetű (területi szórásuk alapján legalábbis ez feltételezhető). Mérete 120 cm és 325 cm közötti. Hangolása természetes dúr, a Jodlerek (és a svájci jodelek) hangsorai egyértelműen az alpesi kürt játékának vokális reminiszcenciái.<br><br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div> A fenti vokális formáknak hangszeres változatai is fennmaradtak, s napjainkban is hallhatók, ritkábban fakürtökön, fatrombitákon, vagy állat szarvából készült kürtökön, gyakrabban a régió specifikus hangszerén, az [[:Kategória:alpesi kürt|alpesi kürtön]]. Az alpesi kürt az Alpokban élő pásztor közösségek fafúvós hangszere (közeli rokonai a skandináv területeken, Oroszországban, a nyugati szláv országokban és a német fennsíkokon megtalálhatók). Nagy valószínűséggel kelta eredetű (területi szórásuk alapján legalábbis ez feltételezhető). Mérete 120 cm és 325 cm közötti. Hangolása természetes dúr, a Jodlerek (és a svájci jodelek) hangsorai egyértelműen az alpesi kürt játékának vokális reminiszcenciái.<br><br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div> A középkori eredetű, a 16-17. században a nyomtatott népzenei kiadványok törzsanyagát képező ballada-hagyomány epikus és sztichikus formái mára már csak a Gottschee-régióban élnek tovább, az odatelepített németajkú közösségek relatíve erős izolációjának köszönhetően.<br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div> A középkori eredetű, a 16-17. században a nyomtatott népzenei kiadványok törzsanyagát képező ballada-hagyomány epikus és sztichikus formái mára már csak a Gottschee-régióban élnek tovább, az odatelepített németajkú közösségek relatíve erős izolációjának köszönhetően.<br></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"><br></ins></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:Ausztria]]</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:Ausztria]]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:osztrákok]]</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:osztrákok]]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div><del style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">[[Kategória:Jodler]]</del></div></td><td colspan="2"> </td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:alpesi kürt]]</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:alpesi kürt]]</div></td></tr>
</table>80.99.112.234http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Az_osztr%C3%A1k_n%C3%A9pzene&diff=2475&oldid=prevBandolo: Eltávolította a védelmet a(z) „Az osztrák népzene” lapról2011-05-12T13:10:57Z<p>Eltávolította a védelmet a(z) „<a href="/index.php/Az_osztr%C3%A1k_n%C3%A9pzene" title="Az osztrák népzene">Az osztrák népzene</a>” lapról</p>
<table class='diff diff-contentalign-left'>
<tr style='vertical-align: top;'>
<td colspan='1' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td>
<td colspan='1' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 12., 13:10-kori változata</td>
</tr></table>Bandolohttp://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Az_osztr%C3%A1k_n%C3%A9pzene&diff=1889&oldid=prevBandolo, 2011. május 8., 10:04-n2011-05-08T10:04:55Z<p></p>
<table class='diff diff-contentalign-left'>
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr style='vertical-align: top;'>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 8., 10:04-kori változata</td>
</tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">4. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">4. sor:</td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div> A ''Jodler'', a [[Svájc zenei kultúrája|svájci jodel]] lokális megfelelője, az alpesi területek zeneileg meghatározható elemekben manifesztálódó, speciális kommunikációs technikáját alkalmazza. Szavak nélküli éneklés, amiben a hangszínnel való játék hangsúlyozott szereppel bír, amit a mell- és fejhangok (falzett) közti folyamatos regiszterváltás különleges technikájával ér el az énekes. Szerkezete kötetlen, modorában valahol az ének és a beszéd határmezsgyéjén mozog. A hangok nagy hangközlépésekben követik egymást, hangterjedelme kifejezetten nagy (képzettebb énekesek akár három oktáv terjedelmet is képesek bejárni). Legjellemzőbb hangsora a természetes (!) dúr, karakterisztikus hangja a temperált f és fisz hangok között oszcilláló negyedik fok. A Jodlernak az emberek közti érintkezésben volt kiemelt szerepe, különleges technikájának köszönhetően igen nagy távolságokra is elhallatszik. Hagyománya ma már csak Tirol egyes területein él.<br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div> A ''Jodler'', a [[Svájc zenei kultúrája|svájci jodel]] lokális megfelelője, az alpesi területek zeneileg meghatározható elemekben manifesztálódó, speciális kommunikációs technikáját alkalmazza. Szavak nélküli éneklés, amiben a hangszínnel való játék hangsúlyozott szereppel bír, amit a mell- és fejhangok (falzett) közti folyamatos regiszterváltás különleges technikájával ér el az énekes. Szerkezete kötetlen, modorában valahol az ének és a beszéd határmezsgyéjén mozog. A hangok nagy hangközlépésekben követik egymást, hangterjedelme kifejezetten nagy (képzettebb énekesek akár három oktáv terjedelmet is képesek bejárni). Legjellemzőbb hangsora a természetes (!) dúr, karakterisztikus hangja a temperált f és fisz hangok között oszcilláló negyedik fok. A Jodlernak az emberek közti érintkezésben volt kiemelt szerepe, különleges technikájának köszönhetően igen nagy távolságokra is elhallatszik. Hagyománya ma már csak Tirol egyes területein él.<br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div> A fenti vokális formáknak hangszeres változatai is fennmaradtak, s napjainkban is hallhatók, ritkábban fakürtökön, fatrombitákon, vagy állat szarvából készült kürtökön, gyakrabban a régió specifikus hangszerén, az [[:Kategória:alpesi kürt|alpesi kürtön]]. Az alpesi kürt az Alpokban élő pásztor közösségek fafúvós hangszere (közeli rokonai a skandináv területeken, Oroszországban, a nyugati szláv országokban és a német fennsíkokon megtalálhatók). Nagy valószínűséggel kelta eredetű (területi szórásuk alapján legalábbis ez feltételezhető). Mérete 120 cm és 325 cm közötti. Hangolása természetes dúr, a Jodlerek (és a svájci jodelek) hangsorai egyértelműen az alpesi kürt játékának vokális reminiszcenciái.<br><br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div> A fenti vokális formáknak hangszeres változatai is fennmaradtak, s napjainkban is hallhatók, ritkábban fakürtökön, fatrombitákon, vagy állat szarvából készült kürtökön, gyakrabban a régió specifikus hangszerén, az [[:Kategória:alpesi kürt|alpesi kürtön]]. Az alpesi kürt az Alpokban élő pásztor közösségek fafúvós hangszere (közeli rokonai a skandináv területeken, Oroszországban, a nyugati szláv országokban és a német fennsíkokon megtalálhatók). Nagy valószínűséggel kelta eredetű (területi szórásuk alapján legalábbis ez feltételezhető). Mérete 120 cm és 325 cm közötti. Hangolása természetes dúr, a Jodlerek (és a svájci jodelek) hangsorai egyértelműen az alpesi kürt játékának vokális reminiszcenciái.<br><br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div> A középkori eredetű, a 16-17. században a nyomtatott népzenei kiadványok törzsanyagát képező ballada-hagyomány epikus és sztichikus formái mára már csak a Gottschee-régióban élnek tovább, az odatelepített németajkú közösségek relatíve erős izolációjának köszönhetően.</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div> A középkori eredetű, a 16-17. században a nyomtatott népzenei kiadványok törzsanyagát képező ballada-hagyomány epikus és sztichikus formái mára már csak a Gottschee-régióban élnek tovább, az odatelepített németajkú közösségek relatíve erős izolációjának köszönhetően.<ins class="diffchange diffchange-inline"><br></ins></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:Ausztria]]</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:Ausztria]]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:osztrákok]]</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:osztrákok]]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:Jodler]]</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:Jodler]]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:alpesi kürt]]</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:alpesi kürt]]</div></td></tr>
</table>Bandolohttp://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Az_osztr%C3%A1k_n%C3%A9pzene&diff=1885&oldid=prevBandolo: Levédte a(z) Az osztrák népzene lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))2011-05-08T09:50:11Z<p>Levédte a(z) <a href="/index.php/Az_osztr%C3%A1k_n%C3%A9pzene" title="Az osztrák népzene">Az osztrák népzene</a> lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))</p>
<table class='diff diff-contentalign-left'>
<tr style='vertical-align: top;'>
<td colspan='1' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td>
<td colspan='1' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 8., 09:50-kori változata</td>
</tr></table>Bandolo