Az ukrán vokális népzene jellemzői - Laptörténet

Csampai: Levédte a(z) Az ukrán vokális népzene jellemzői lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-06-09T15:36:46Z

Levédte a(z) Az ukrán vokális népzene jellemzői lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

Ethnosound1: /* A Kárpátok zenéje */

2011-05-15T16:45:23Z

‎A Kárpátok zenéje

Ethnosound1: /* Jeles napok dalai */

2011-05-15T16:44:15Z

‎Jeles napok dalai

Ethnosound1: /* Epikus dalköltészet */

2011-05-15T16:43:02Z

‎Epikus dalköltészet

Bandolo: Eltávolította a védelmet a(z) „Az ukrán vokális népzene jellemzői” lapról

2011-05-15T16:06:34Z

Eltávolította a védelmet a(z) „Az ukrán vokális népzene jellemzői” lapról

Bandolo: Levédte a(z) Az ukrán vokális népzene jellemzői lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-05-08T15:03:58Z

Levédte a(z) Az ukrán vokális népzene jellemzői lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

Bandolo: Az ukrán népzene jellemzői lapot átneveztem Az ukrán vokális népzene jellemzői névre

2011-05-08T15:03:33Z

Az ukrán népzene jellemzői lapot átneveztem Az ukrán vokális népzene jellemzői névre

Bandolo, 2011. május 8., 14:45-n

2011-05-08T14:45:56Z

Bandolo: Új oldal, tartalma: „===Jeles napok dalai=== *''Kolyadki és shchedrivki'' – a karácsonyi ünnepkör (karácsony és újév) dalai. A dalok szövege leginkább a földeken végzett munkák…”

2011-05-08T14:43:58Z

Új oldal, tartalma: „===Jeles napok dalai=== *''Kolyadki és shchedrivki'' – a karácsonyi ünnepkör (karácsony és újév) dalai. A dalok szövege leginkább a földeken végzett munkák…”

Új lap

===Jeles napok dalai===

*''Kolyadki és shchedrivki'' – a karácsonyi ünnepkör (karácsony és újév) dalai. A dalok szövege leginkább a földeken végzett munkákkal és a hétköznapi élettel kapcsolatosak. Előadásuk jellemzően [[antifonális]], az énekhez gyakran valamilyen mozgás (színészi jellegű) is társul. Hangterjedelmük limitált, hangsoruk leginkább a [[diatonikus]] dúr vagy moll. A népi dallamokon kívül a templomi énekek is megjelennek a hagyományos praxisban.

*''Vesnyanki'' – kizárólag nők által, a tavasz közeledtével/érkeztével énekelt dalok. Körtáncok és játékok kísérőiként jelennek meg (ezekből a dalokból alakultak ki később a gyermekek játékdalai). Strofikus dalok, szövegszerkezetük egyszerű, egy-egy strófa általában két sorból áll.

*''Kupal’skiye'' – a nyári napforduló idején énekelt dalok, napjainkban Keresztelő Szent János születésének napján is ezeket a dalokat éneklik. Szövegeik leginkább a szerelemmel és a házassággal/házasodással kapcsolatosak.

*''Petrivochniye'' – a kupal’skiye dalokhoz hasonlatosak, trinity sunday és Szent Péter napja (július 12.) közötti időszakban énekelték őket.

*''Obzhinochniye'' – aratódalok, nyár végén és ősz elején, a földeken végzett betakarítási munkák mellett énekelték.

A dalokat több énekes együtt énekelte, részben antifonálisan. Jellemzőjük a relatíve szűk hangterjedelem, a két-, ill. háromsoros versszakok, melyeket egy refrén követ, valamint az unisono ének, esetleg a heterofónia valamely, kezdetleges fajtája.<br>
===Ünnepi dalok===
Az ünnepi dalok csoportjába a ''lakodalmas dalok'' (vesilni), a ''keresztelők dalai'' (krestyl’ni), valamint a ''halottsiratók'' (pomyal’ni) tartoznak. Ezek közül legnagyobb számban a lakodalmas dalok képviseltetik magukat. Az ukrán esküvők elmaradhatatlan dalai a ladkannyá-k, ezek kísérik és kommentálják az esküvői rituálé egyes elemeit. Leggyakoribb az antifonális előadás (amelyben a nők és a férfiak váltakozva szólalnak meg). Unisono és heterofon textúrák egyaránt előfordulnak, nem ritka a párhuzamos tercekben történő mozgás. A szövegek 8, 9, vagy 10 szótagosak (5+3, 6+3, illetve 7+3 osztásban). A dallamok sablonosak, viszont igen gazdagon díszítettek.

===Többszólamúság===

Az ortodox területek többszólamú dalai a ''protyazhniy-k''. A protyazhniy-k minden esetben kétszólamúak, leginkább szerelmi témájú lírai dalokban, chumaki dalokban (az ökrösszekereket hajtók dalai) és kozák dalokban találkozhatunk példáikkal.
Másfajta többszólamú gyakorlat maradt fenn az ország északi-északnyugati régióiban (Poles’ye és Volin’), a heterofónia egy fajtája, a tonikai drone hang felett egy kvart-kvint hangterjedelemben mozgó, díszített (glissandó-k!) falzett szólam viszi a dallamot. Vesnyanki, troitskiye, obzhyiskovi dalok és a lakodalmas dalok előadásaiban jelenik meg leggyakrabban az effajta polifónia.

===A Kárpátok zenéje===

A Kárpátokban élő népcsoportok (Boyky, Hutsuly, Lemki) hagyományos zenéje az eddig tárgyaltaktól eltérő jelleget mutat. Európa más hegyi népeihez hasonlóan ők is állattenyésztéssel foglalkoztak, s népdalaik is (más területekhez hasonlóan) kötöttek az egyes funkciókhoz. A [[parlando]]-[[rubato]] stílusú szólóének uralkodó, a csoportos énekek szigorúan unisono szólalnak meg.
A pásztorok egymás közti kommunikációját szolgáló goekannya az alpesi [[Svájc zenei kultúrája|jodellel]] rokon, hasonlóságuk (az azonos szerepen túl) az énekes technikában is megmutatkozik. A Kárpátokban sem egyedülálló a stílus, Szlovákiában és Romániában is használták.
Jellegzetes műfaj a hegyi népek hagyományában a holosinnya. Ez a [[recitativ]] jellegű halottsirató, ami valaha Ukrajna egész területén elterjedt volt, leginkább az epikus énekekkel rokonítható.
Jellemzőek még a gyors, kolomiyka-típusú dallamok, szólóénekkel, valamely hangszer kíséretével, melyeket főként esküvőkön és falusi mulatságokon énekeltek.

Epikus dalköltészet

Az ukrán epikus dalköltészet tipikus műfaja, a dumy, az ország középső és keleti régióiban terjedt el. A dumy-k versbe nem rendezett, recitativo-szerű, deklamáló hangvételű dalok, előadásukat kobza, bandura vagy líra kíséri. Olykor 300, vagy még több sort is tartalmazó, nagyszabású darabjainak témái Kijev városának története és nagy hősök története (pl. Slovo o polko Igoreve – Igor küzdelme).
A zsánert S. Sarnitski lengyel krónikás említi először 1567-ben, ma nagyjából 50 történetet ismerünk (azok nagyszámú variánsaival), legtöbbjüket kozák katonák szerezték, akiktől később a kobza és líra játékára specializálódott professzionális zenészek vették át a műfajt.
A dumy előadói területi alapokon szerveződő céhekbe tömörültek, védendő a tagként működő muzsikusok jogait. Ahhoz, hogy valaki elismert kobza vagy líra játékos legyen, 3-6 évet kellett eltöltenie a céh valamely mesterének keze alatt, ahol is megtanulhatta az epikus dalrepertoárt, a dumy dallamait, professzionális szintre fejleszthette a hangszeres játékot, megtanulhatta a céh saját nyelvét (levian) és etikettjét, majd letehette a szükséges vizsgákat (vizvilka vagy otklinshchini). A céhes rendszer egészen a 20. század elejéig fennállt.
A dumy sorai 16-18 szótagosak, de nem equiszillabikusak: az egyes sorok a szövegsorok szótagszámát követik. Az egy egységbe tartozó szakasz (sor) az ustupy. Az előadás egy retorikus felkiáltással kezdődik (oy vagy hey), amit egy lefelé szálló frázisra énekel az előadó (ez a frázis hagyományosan a zaplachka – sírás). A kezdő vokális dallam a dal alapmotívuma, amit a kobza vagy líra az előadás egésze alatt variál. Az egyes sorok (ustupy) erősen díszített kadenciával zárulnak. A szövegi motívumok gyakran rímes formákat öltenek (pl. dumaye-hadaye), szimbolikus frázisok, mint török rabság (nevolya turets’kaya), vagy kozák dicsőség (slava kozats’ka) rendre visszatérnek. Az előadást egy hosszabb, a kozákokat, hősöket dicsőítő óhaj zárja.
[[Kategória:Ukrajna]]
[[Kategória:ukránok]]
[[Kategória:Protyazhnaya]]

@@ 29. sor: / 29. sor: @@
 ===Epikus dalköltészet===
-Az ukrán epikus dalköltészet tipikus műfaja, a ''dumy'', az ország középső és keleti régióiban terjedt el. A dumy-k versbe nem rendezett, recitativo-szerű, deklamáló hangvételű dalok, előadásukat kobza, bandura vagy líra kíséri. Olykor 300, vagy még több sort is tartalmazó, nagyszabású darabjainak témái Kijev városának története és nagy hősök története (pl. Slovo o polko Igoreve – Igor küzdelme).<br>
+Az ukrán epikus dalköltészet tipikus műfaja, a ''dumy'', az ország középső és keleti régióiban terjedt el. A dumy-k versbe nem rendezett, recitativo-szerű, deklamáló hangvételű dalok, előadásukat kobza, bandura vagy líra kíséri. Olykor 300, vagy még több sort is tartalmazó, nagyszabású darabjainak témái Kijev városának története és nagy hősök története (pl. Slovo o polko Igoreve – Igor küzdelme).<br><br>
 A zsánert S. Sarnitski lengyel krónikás említi először 1567-ben, ma nagyjából 50 történetet ismerünk (azok nagyszámú variánsaival), legtöbbjüket kozák katonák szerezték, akiktől később a kobza és líra játékára specializálódott professzionális zenészek vették át a műfajt. <br>
-A dumy előadói területi alapokon szerveződő céhekbe tömörültek, védendő a tagként működő muzsikusok jogait. Ahhoz, hogy valaki elismert kobza vagy líra játékos legyen, 3-6 évet kellett eltöltenie a céh valamely mesterének keze alatt, ahol is megtanulhatta az epikus dalrepertoárt, a dumy dallamait, professzionális szintre fejleszthette a hangszeres játékot, megtanulhatta a céh saját nyelvét (levian) és etikettjét, majd letehette a szükséges vizsgákat (vizvilka vagy otklinshchini). A céhes rendszer egészen a 20. század elejéig fennállt.<br>
+A dumy előadói területi alapokon szerveződő céhekbe tömörültek, védendő a tagként működő muzsikusok jogait. Ahhoz, hogy valaki elismert kobza vagy líra játékos legyen, 3-6 évet kellett eltöltenie a céh valamely mesterének keze alatt, ahol is megtanulhatta az epikus dalrepertoárt, a dumy dallamait, professzionális szintre fejleszthette a hangszeres játékot, megtanulhatta a céh saját nyelvét (levian) és etikettjét, majd letehette a szükséges vizsgákat (vizvilka vagy otklinshchini). A céhes rendszer egészen a 20. század elejéig fennállt.<br><br>
 A dumy sorai 16-18 szótagosak, de nem equiszillabikusak: az egyes sorok a szövegsorok szótagszámát követik. Az egy egységbe tartozó szakasz (sor) az ustupy. Az előadás egy retorikus felkiáltással kezdődik (oy vagy hey), amit egy lefelé szálló frázisra énekel az előadó (ez a frázis hagyományosan a zaplachka – sírás). A kezdő vokális dallam a dal alapmotívuma, amit a kobza vagy líra az előadás egésze alatt variál. Az egyes sorok (ustupy) erősen díszített kadenciával zárulnak. A szövegi motívumok gyakran rímes formákat öltenek (pl. dumaye-hadaye), szimbolikus frázisok, mint török rabság (nevolya turets’kaya), vagy kozák dicsőség (slava kozats’ka) rendre visszatérnek. Az előadást egy hosszabb, a kozákokat, hősöket dicsőítő óhaj zárja.
 [[Kategória:Ukrajna]]

@@ 23. sor: / 23. sor: @@
 ===A Kárpátok zenéje===
-A Kárpátokban élő népcsoportok (Boyky, Hutsuly, Lemki) hagyományos zenéje az eddig tárgyaltaktól eltérő jelleget mutat. Európa más hegyi népeihez hasonlóan ők is állattenyésztéssel foglalkoztak, s népdalaik is (más területekhez hasonlóan) kötöttek az egyes funkciókhoz. A [[parlando]]-[[rubato]] stílusú szólóének uralkodó, a csoportos énekek szigorúan unisono szólalnak meg.
+A Kárpátokban élő népcsoportok (Boyky, Hutsuly, Lemki) hagyományos zenéje az eddig tárgyaltaktól eltérő jelleget mutat. Európa más hegyi népeihez hasonlóan ők is állattenyésztéssel foglalkoztak, s népdalaik is (más területekhez hasonlóan) kötöttek az egyes funkciókhoz. A [http://www.kislexikon.hu/rubato.html parlando-rubato] stílusú szólóének uralkodó, a csoportos énekek szigorúan unisono szólalnak meg.
 A pásztorok egymás közti kommunikációját szolgáló goekannya az alpesi [[Svájc zenei kultúrája|jodellel]] rokon, hasonlóságuk (az azonos szerepen túl) az énekes technikában is megmutatkozik. A Kárpátokban sem egyedülálló a stílus, Szlovákiában és Romániában is használták.
-Jellegzetes műfaj a hegyi népek hagyományában a holosinnya. Ez a [[recitativ]] jellegű halottsirató, ami valaha Ukrajna egész területén elterjedt volt, leginkább az epikus énekekkel rokonítható.
+Jellegzetes műfaj a hegyi népek hagyományában a holosinnya. Ez a [http://mek.niif.hu/02100/02115/html/4-863.html recitativ] jellegű halottsirató, ami valaha Ukrajna egész területén elterjedt volt, leginkább az epikus énekekkel rokonítható.
 Jellemzőek még a gyors, kolomiyka-típusú dallamok, szólóénekkel, valamely hangszer kíséretével, melyeket főként esküvőkön és falusi mulatságokon énekeltek.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 ===Jeles napok dalai===
-*''Kolyadki és shchedrivki'' – a karácsonyi ünnepkör (karácsony és újév) dalai. A dalok szövege leginkább a földeken végzett munkákkal és a hétköznapi élettel kapcsolatosak. Előadásuk jellemzően [[antifonális]], az énekhez gyakran valamilyen mozgás (színészi jellegű) is társul. Hangterjedelmük limitált, hangsoruk leginkább a [[diatonikus]] dúr vagy moll. A népi dallamokon kívül a templomi énekek is megjelennek a hagyományos praxisban.
+*''Kolyadki és shchedrivki'' – a karácsonyi ünnepkör (karácsony és újév) dalai. A dalok szövege leginkább a földeken végzett munkákkal és a hétköznapi élettel kapcsolatosak. Előadásuk jellemzően [http://www.kislexikon.hu/antifonia.html antifonális], az énekhez gyakran valamilyen mozgás (színészi jellegű) is társul. Hangterjedelmük limitált, hangsoruk leginkább a [http://www.kislexikon.hu/diatonia.html diatonikus] dúr vagy moll. A népi dallamokon kívül a templomi énekek is megjelennek a hagyományos praxisban.
 *''Vesnyanki'' – kizárólag nők által, a tavasz közeledtével/érkeztével énekelt dalok. Körtáncok és játékok kísérőiként jelennek meg (ezekből a dalokból alakultak ki később a gyermekek játékdalai). Strofikus dalok, szövegszerkezetük egyszerű, egy-egy strófa általában két sorból áll.
@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 A dalokat több énekes együtt énekelte, részben antifonálisan. Jellemzőjük a relatíve szűk hangterjedelem, a két-, ill. háromsoros versszakok, melyeket egy refrén követ, valamint az unisono ének, esetleg a heterofónia valamely, kezdetleges fajtája.<br>
 ===Ünnepi dalok===
 Az ünnepi dalok csoportjába a ''lakodalmas dalok'' (vesilni), a ''keresztelők dalai'' (krestyl’ni), valamint a ''halottsiratók'' (pomyal’ni) tartoznak. Ezek közül legnagyobb számban a lakodalmas dalok képviseltetik magukat. Az ukrán esküvők elmaradhatatlan dalai a ladkannyá-k, ezek kísérik és kommentálják az esküvői rituálé egyes elemeit. Leggyakoribb az antifonális előadás (amelyben a nők és a férfiak váltakozva szólalnak meg). Unisono és heterofon textúrák egyaránt előfordulnak, nem ritka a párhuzamos tercekben történő mozgás. A szövegek 8, 9, vagy 10 szótagosak (5+3, 6+3, illetve 7+3 osztásban). A dallamok sablonosak, viszont igen gazdagon díszítettek.