Bala hangolása, játéktechnikája - Laptörténet

Csampai: Fszek saját video link

2013-04-05T09:47:31Z

Fszek saját video link

Csampai: EmbedVideo csere

2013-04-03T10:32:45Z

EmbedVideo csere

Bandolo: /* Kapcsolódó szócikkek */

2011-06-27T13:37:17Z

‎Kapcsolódó szócikkek

Bandolo, 2011. június 26., 22:45-n

2011-06-26T22:45:56Z

Bandolo, 2011. június 26., 22:45-n

2011-06-26T22:45:38Z

Bandolo, 2011. június 26., 21:37-n

2011-06-26T21:37:30Z

Bandolo, 2011. június 26., 21:36-n

2011-06-26T21:36:34Z

Bandolo, 2011. június 26., 21:34-n

2011-06-26T21:34:45Z

Csampai: Levédte a(z) Bala hangolása, játéktechnikája lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-06-09T14:31:13Z

Levédte a(z) Bala hangolása, játéktechnikája lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

Bandolo, 2011. június 8., 12:11-n

2011-06-08T12:11:07Z

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 A guineai születésű énekmondó család sarja, Mohamed Bangoura (Bangouraké) bemutatja a balafont:
 <center>
-<websiteFrame>
+<div align=center>[http://www.fszek.hu/~videotar/nepzenetar/balafone.html Balafon]<br><i>(A videofájl a hivatkozásra kattintva tekinthető meg.)</i></div><br>
-website=http://www.fszek.hu/~videotar/nepzenetar/balafone.html
-height=400
-width=90%
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame>
-</center>
 A mai balákat ''equiheptaton'' hangolás szerint hangolják, vagyis hét egyenlő hangköz ad egy oktávot. Mindig a mély hangoknál kezdik, így indulnak a hangszer egyik végétől a másikig, akkor is, ha nincs másik hangszer, melyhez hangolnák, mely segítségként szolgálna. Ilyen esetekben a hangoló, vagyis a hangszerkészítő saját intuícióira hagyatkozik. (Sok esetben valaki inkább a szerkezeti egység elkészítésében erősebb, valamely hangszerkészítő pedig a hangolásban, a hangokat benne érzi a fülében.) A második hang behangolása az egy/hét arányt követi, ugyanolyan értékű hang, mint az első. Így jut el egymás után a hetedikig, ezzel együtt az oktávig, melyben a hangok pontosan osztják fel az oktávot. Azonban nehéz két olyan, egymástól eltérő népcsoport által használt balát találni, melyek hasonló hangolásúak lennének. A különböző területeken élő népek bala-játékosai vagy hangolói nem követik pontosan a korábban vázolt hangolást, azt nem tekintik szükségesnek, így viszonylag nagy különbségek is lehetnek az egyes balák hangolásai között. Mindazonáltal minden bala tükrözi az eredetének helyét, és annak szokását, s ha hangokban el is térnek, ám az equiheptaton jelleget megtartották és tartják ma is. Azonban a hangok száma (vagyis a falapok száma), a hangolás és a hangmagasság is változó.<br>

@@ 18. sor: / 18. sor: @@
 Kalifa Dembélé (bala) és Moustapha Dembélé (kemale ngoni):<br>
-<center>
+{{#ev:youtube|cG0D6BrUiNg|380|center|}}
-<websiteFrame>
-website=http://www.youtube.com/embed/cG0D6BrUiNg
-height=290
-width=380
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame>
-</center>
-−
 ==Kapcsolódó szócikkek==

@@ 39. sor: / 39. sor: @@
 *[[Koni]]
 *[[Bala (balafon)]]
-*[[A mande zene és az iszlám]]
+*[[13. A mande zene és az iszlám]]
 *[[A mande zene és a modernkor]]
 *[[A modern mande zene]]
 *[[Zenetanulás Mandeföldön – a zeneismeret mande útja]]
 *[[A mande zene Magyarországon]]

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 </websiteFrame>
 </center>
 A mai balákat ''equiheptaton'' hangolás szerint hangolják, vagyis hét egyenlő hangköz ad egy oktávot. Mindig a mély hangoknál kezdik, így indulnak a hangszer egyik végétől a másikig, akkor is, ha nincs másik hangszer, melyhez hangolnák, mely segítségként szolgálna. Ilyen esetekben a hangoló, vagyis a hangszerkészítő saját intuícióira hagyatkozik. (Sok esetben valaki inkább a szerkezeti egység elkészítésében erősebb, valamely hangszerkészítő pedig a hangolásban, a hangokat benne érzi a fülében.) A második hang behangolása az egy/hét arányt követi, ugyanolyan értékű hang, mint az első. Így jut el egymás után a hetedikig, ezzel együtt az oktávig, melyben a hangok pontosan osztják fel az oktávot. Azonban nehéz két olyan, egymástól eltérő népcsoport által használt balát találni, melyek hasonló hangolásúak lennének. A különböző területeken élő népek bala-játékosai vagy hangolói nem követik pontosan a korábban vázolt hangolást, azt nem tekintik szükségesnek, így viszonylag nagy különbségek is lehetnek az egyes balák hangolásai között. Mindazonáltal minden bala tükrözi az eredetének helyét, és annak szokását, s ha hangokban el is térnek, ám az equiheptaton jelleget megtartották és tartják ma is. Azonban a hangok száma (vagyis a falapok száma), a hangolás és a hangmagasság is változó.<br>

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-El Hadj Djeli Sory Kouyaté és Yakouba Kouyaté:
+A guineai születésű énekmondó család sarja, Mohamed Bangoura (Bangouraké) bemutatja a balafont:
-−
 <center>
 <websiteFrame>
-website=http://www.youtube.com/embed/8mGntFoIn44
+website=http://www.fszek.hu/~videotar/nepzenetar/balafone.html
-height=290
+height=400
-width=380
+width=90%
 border=0
 scroll=no
 </websiteFrame>
 </center>
 <br><br>

←Régebbi változat		A lap 2011. június 26., 21:37-kori változata
30. sor:		30. sor:
	</center>		</center>

−
−	~~==Jegyzetek==~~
−	~~<references/>~~

	==Kapcsolódó szócikkek==		==Kapcsolódó szócikkek==

@@ 16. sor: / 16. sor: @@
 A dallamot, illetve ezen kíséretmintákat gyakran szakítja meg dallamos cifrázás, mely sokszor nagyon gazdag és az iszlám zenei világ behatásait tükrözi.<br>
 A mande instrumentális zene lelkét önálló kíséretelemei sajátos variációinak összehangolt és tarka-barkán átszőtt képletei adják; az egyes zenészek egymástól teljesen eltérő kíséretet játszanak, melyek közé építik be szólórepertoárjukat. A darabok dallam, illetve harmónia-köröket, ciklusokat tartalmaznak, melyeket e különböző játékok hangzásai szőnek át. A darabok olyan hosszúak lehetnek, amilyet az előadók megkívánnak.<br>
 <center>
@@ 26. sor: / 29. sor: @@
 </websiteFrame>
 </center>

@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 <br><br>
-A mai balákat ''equiheptaton'' hangolás szerint hangolják, vagyis hét egyenlő hangköz ad egy oktávot. Mindig a mély hangoknál kezdik, így indulnak a hangszer egyik végétől a másikig, akkor is, ha nincs másik hangszer, melyhez hangolnák, mely segítségként szolgálna. Ilyen esetekben a hangoló, vagyis a hangszerkészítő saját intuícióira hagyatkozik. A második hang behangolása az egy/hét arányt követi, ugyanolyan értékű hang, mint az első. Így jut el egymás után a hetedikig, ezzel együtt az oktávig, melyben a hangok pontosan osztják fel az oktávot. Azonban nehéz két olyan, egymástól eltérő népcsoport által használt balát találni, melyek hasonló hangolásúak lennének. A különböző területeken élő népek bala-játékosai vagy hangolói nem követik pontosan a korábban vázolt hangolást, azt nem tekintik szükségesnek, így viszonylag nagy különbségek is lehetnek az egyes balák hangolásai között. Mindazonáltal minden bala tükrözi az eredetének helyét, és annak szokását, s ha hangokban el is térnek, ám az equiheptaton jelleget megtartották és tartják ma is. Azonban a hangok száma (vagyis a falapok száma), a hangolás és a hangmagasság is változó.<br>
+A mai balákat ''equiheptaton'' hangolás szerint hangolják, vagyis hét egyenlő hangköz ad egy oktávot. Mindig a mély hangoknál kezdik, így indulnak a hangszer egyik végétől a másikig, akkor is, ha nincs másik hangszer, melyhez hangolnák, mely segítségként szolgálna. Ilyen esetekben a hangoló, vagyis a hangszerkészítő saját intuícióira hagyatkozik. (Sok esetben valaki inkább a szerkezeti egység elkészítésében erősebb, valamely hangszerkészítő pedig a hangolásban, a hangokat benne érzi a fülében.) A második hang behangolása az egy/hét arányt követi, ugyanolyan értékű hang, mint az első. Így jut el egymás után a hetedikig, ezzel együtt az oktávig, melyben a hangok pontosan osztják fel az oktávot. Azonban nehéz két olyan, egymástól eltérő népcsoport által használt balát találni, melyek hasonló hangolásúak lennének. A különböző területeken élő népek bala-játékosai vagy hangolói nem követik pontosan a korábban vázolt hangolást, azt nem tekintik szükségesnek, így viszonylag nagy különbségek is lehetnek az egyes balák hangolásai között. Mindazonáltal minden bala tükrözi az eredetének helyét, és annak szokását, s ha hangokban el is térnek, ám az equiheptaton jelleget megtartották és tartják ma is. Azonban a hangok száma (vagyis a falapok száma), a hangolás és a hangmagasság is változó.<br>
 A bala, minthogy az ősi mande zene és hangszereinek közös gyökeréről eredeztethető, némileg hasonló zenei képleteket használ, mint például a [[Kora|kora]] vagy a [[Koni|koni]]. Van a játéknak egyfajta felvezető taktusa, majd egy kiterjedt, az egyes darabokban ismétlődő, ám variálható, kiállásokkal megtörhető alapszólama – ez a kíséret, melyet a kora játékosok kumbengonak, a konisok kumbennek, s néhány bala-játékos pedig benként emleget. A kíséretnek effajta, Afrikára nagyon is jellemző, összhangja, mely az egyes játékosok eltérő ritmusú, ám mégis egybehangzó játéka által kap szerepet, kelti életre az összetett és polifonikus (összehangzó, egybehangzó) ritmusvilág teljes kifejeződését (melyre igen szép számmal találunk tökéletes példákat).<br>
 A dallamot, illetve ezen kíséretmintákat gyakran szakítja meg dallamos cifrázás, mely sokszor nagyon gazdag és az iszlám zenei világ behatásait tükrözi.<br>
 A mande instrumentális zene lelkét önálló kíséretelemei sajátos variációinak összehangolt és tarka-barkán átszőtt képletei adják; az egyes zenészek egymástól teljesen eltérő kíséretet játszanak, melyek közé építik be szólórepertoárjukat. A darabok dallam, illetve harmónia-köröket, ciklusokat tartalmaznak, melyeket e különböző játékok hangzásai szőnek át. A darabok olyan hosszúak lehetnek, amilyet az előadók megkívánnak.<br>
-A polifonikus ritmusvilág leginkább a dobok kapcsán ragadható meg, mely a nyugat-afrikai zene sajátja.
 <center>
 <websiteFrame>
@@ 35. sor: / 35. sor: @@
 ==Kapcsolódó szócikkek==
 *[[A nyugat-afrikai zenéről általában]]
-*[[A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]]
+*[[1. A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]]
-*[[A mande eredet]]
+*[[2. A mande eredet]]
-*[[A mande osztályrendszer]]
+*[[3. A mande osztályrendszer]]
-*[[Előadók, zenészek a mande társadalomban]]
+*[[4. Előadók, zenészek a mande társadalomban]]
-*[[A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)]]
+*[[7. A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)]]
 *[[Kora]]
 *[[Koni]]

←Régebbi változat		A lap 2011. június 8., 12:11-kori változata
26. sor:		26. sor:
	</websiteFrame>		</websiteFrame>
	</center>		</center>
		+	Bala Maliból.<br>
		+	Kalifa Dembélé (bala) és Moustapha Dembélé (kemale ngoni)