Blues. A blues korai története - Laptörténet

Bandolo: A blues korai története lapot átneveztem Blues. A blues korai története névre

2011-05-31T09:44:28Z

A blues korai története lapot átneveztem Blues. A blues korai története névre

Bandolo: /* Kapcsolódó szócikkek */

2011-05-31T09:44:05Z

‎Kapcsolódó szócikkek

Bandolo: /* Kapcsolódó szócikkek */

2011-05-31T09:43:40Z

‎Kapcsolódó szócikkek

Bandolo: /* Kapcsolódó szócikkek */

2011-05-31T09:40:37Z

‎Kapcsolódó szócikkek

Bandolo: /* Kapcsolódó szócikkek */

2011-05-11T12:48:53Z

‎Kapcsolódó szócikkek

Bandolo: /* Kapcsolódó szócikkek */

2011-05-11T12:46:49Z

‎Kapcsolódó szócikkek

Bandolo, 2011. május 11., 11:56-n

2011-05-11T11:56:14Z

Bandolo, 2011. május 11., 11:48-n

2011-05-11T11:48:03Z

Bandolo, 2011. május 11., 11:41-n

2011-05-11T11:41:36Z

Bandolo, 2011. május 11., 11:33-n

2011-05-11T11:33:49Z

@@ 27. sor: / 27. sor: @@
 ==Kapcsolódó szócikkek==
 *[[Blues. A blues általános jellemzői]]
-*[[A hangszeres blues kezdetei]]
+*[[Blues. A hangszeres blues kezdetei]]
-*[[A blues énekesek és szövegek]]
+*[[Blues. A blues énekesek és szövegek]]
 [[Kategória:afroamerikaiak]]
 [[Kategória:Észak-Amerika]]

@@ 26. sor: / 26. sor: @@
 ==Kapcsolódó szócikkek==
-*[[Blues]]
+*[[Blues. A blues általános jellemzői]]
 *[[A hangszeres blues kezdetei]]
 *[[A blues énekesek és szövegek]]

@@ 26. sor: / 26. sor: @@
 ==Kapcsolódó szócikkek==
-*[[:Kategória:Blues|Blues]]
+*[[Blues]]
 *[[A hangszeres blues kezdetei]]
 *[[A blues énekesek és szövegek]]

←Régebbi változat		A lap 2011. május 11., 12:48-kori változata
31. sor:		31. sor:

	[[Kategória:afroamerikaiak]]		[[Kategória:afroamerikaiak]]
		+	[[Kategória:Észak-Amerika]]

←Régebbi változat		A lap 2011. május 11., 12:46-kori változata
29. sor:		29. sor:
	*[[A hangszeres blues kezdetei]]		*[[A hangszeres blues kezdetei]]
	*[[A blues énekesek és szövegek]]		*[[A blues énekesek és szövegek]]
		+
		+	[[Kategória:afroamerikaiak]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 A blues történetét alapvetően a feketék Afrikából magukkal hozott zenei kultúrája – illetve annak megmaradó elemei –, az Észak-Amerikában őket fogadó és zenéjükkel kölcsönhatásba lépő összamerikai zenei és egyéb kultúra, illetve a rabszolgák, azaz az afroamerikaiak társadalmi helyzete határozza meg. <br>
-A rabszolgatartás idején a fehér ember a rabszolgára mint eszközre tekintett. Ezért okozott dilemmát a kereszténység terjesztése is. Noha a keresztény Európa hódításai hátterében mindvégig gazdasági okok álltak, mindezt Isten, és a keresztény térítés nevében hajtotta végre. A hódítók – és később a rabszolgatartók – cselekedetei ugyanakkor igen gyakran nem tükrözték a keresztény vallás erkölcsi tanításait. A feketék megtérítésének dilemmája is ennek volt köszönhető: noha a kereszténység tanítása szerint, aki nem keresztelkedett meg, vagy nem keresztény vallású, attól még ember, nem lehet vele állatként bánni, nem tartható rabszolgasorban és elvileg megölni sem lenne szabad, ám gyakorlatban teljesen más volt a helyzet. A rabszolgatartók és a klerikusok érdekei ütköztek: a papok valóban Isten igéjét akarták terjeszteni, a rabszolgatartók szempontjából ugyanakkor praktikusabbak voltak a nem-keresztény feketék: úgy gondolták kevésbé kell számot adniuk a rabszolgákkal való rossz bánásmódjuk miatt. A rabszolgák azért, hogy közelebb érezzék magukat uraik kultúrájához, osztozzanak azok vallásában, amely a felebaráti szeretet hirdette, már a keresztény térítés előtt gyakorolni kezdték az új vallást. A rabszolgák élete a munkából állt. Korai dalaik – rituális szövegeiken túl – leginkább munkadalokból álltak. Ezek azonban a korlátozott társadalmi lehetőségekhez méltóan korlátozott zenei teljesítményt is eredményeztek: az afrikai rabszolgák korai munkadalai ''kurjantások'' és ''kiáltások voltak''. <ref>[http://www.ville-ge.ch/meg/public_ph.php?id=HR1131-2/5 Kurjantások, kiáltások.</ref> Jajpanaszok. Ezek a kezdetleges formák egy alacsony létformáról tanúskodnak, és éppen ezért nem emelkedhettek a maradandó zenei formához elengedhetetlen általánosság szintjére. A kezdetleges munkadalok és a későbbi blues-formák között alapvető különbség van mind forma, mind pedig szándék tekintetében.<br>
+A rabszolgatartás idején a fehér ember a rabszolgára mint eszközre tekintett. Ezért okozott dilemmát a kereszténység terjesztése is. Noha a keresztény Európa hódításai hátterében mindvégig gazdasági okok álltak, mindezt Isten, és a keresztény térítés nevében hajtotta végre. A hódítók – és később a rabszolgatartók – cselekedetei ugyanakkor igen gyakran nem tükrözték a keresztény vallás erkölcsi tanításait. A feketék megtérítésének dilemmája is ennek volt köszönhető: noha a kereszténység tanítása szerint, aki nem keresztelkedett meg, vagy nem keresztény vallású, attól még ember, nem lehet vele állatként bánni, nem tartható rabszolgasorban és elvileg megölni sem lenne szabad, ám gyakorlatban teljesen más volt a helyzet. A rabszolgatartók és a klerikusok érdekei ütköztek: a papok valóban Isten igéjét akarták terjeszteni, a rabszolgatartók szempontjából ugyanakkor praktikusabbak voltak a nem-keresztény feketék: úgy gondolták kevésbé kell számot adniuk a rabszolgákkal való rossz bánásmódjuk miatt. A rabszolgák azért, hogy közelebb érezzék magukat uraik kultúrájához, osztozzanak azok vallásában, amely a felebaráti szeretet hirdette, már a keresztény térítés előtt gyakorolni kezdték az új vallást. A rabszolgák élete a munkából állt. Korai dalaik – rituális szövegeiken túl – leginkább munkadalokból álltak. Ezek azonban a korlátozott társadalmi lehetőségekhez méltóan korlátozott zenei teljesítményt is eredményeztek: az afrikai rabszolgák korai munkadalai ''kurjantások'' és ''kiáltások voltak''. <ref>[http://www.ville-ge.ch/meg/public_ph.php?id=HR1131-2/5 Kurjantások, kiáltások.]</ref> Jajpanaszok. Ezek a kezdetleges formák egy alacsony létformáról tanúskodnak, és éppen ezért nem emelkedhettek a maradandó zenei formához elengedhetetlen általánosság szintjére. A kezdetleges munkadalok és a későbbi blues-formák között alapvető különbség van mind forma, mind pedig szándék tekintetében.<br>
 <br>
 [[Fájl:emanc.jpg|bélyegkép|jobbra|300 px|A feketék felszabadítása, 1863, január. A múlt és a jövő. <br>Mr. Thomas Nast rajza.]]