Blues. A hangszeres blues kezdetei - Laptörténet

Csampai: EmbedVideo csere

2013-03-29T13:29:45Z

EmbedVideo csere

Bandolo: /* Kapcsoldó szócikkek */

2011-05-31T10:11:58Z

‎Kapcsoldó szócikkek

Bandolo: A hangszeres blues kezdetei lapot átneveztem Blues. A hangszeres blues kezdetei névre

2011-05-31T10:06:06Z

A hangszeres blues kezdetei lapot átneveztem Blues. A hangszeres blues kezdetei névre

Bandolo: /* Kapcsoldó szócikkek */

2011-05-31T09:41:11Z

‎Kapcsoldó szócikkek

Bandolo: /* Kapcsoldó szócikkek */

2011-05-11T12:49:23Z

‎Kapcsoldó szócikkek

Bandolo: /* Kapcsoldó szócikkek */

2011-05-11T12:47:06Z

‎Kapcsoldó szócikkek

Bandolo, 2011. május 11., 12:31-n

2011-05-11T12:31:05Z

Bandolo, 2011. május 11., 12:30-n

2011-05-11T12:30:45Z

Bandolo, 2011. május 11., 12:28-n

2011-05-11T12:28:12Z

Bandolo, 2011. május 11., 12:25-n

2011-05-11T12:25:02Z

@@ 15. sor: / 15. sor: @@
 <br>[[Fájl:Armstrongs.jpg|bélyegkép|jobbra|300 px|Blues zenekar hegedűvel. 1928.]]
-Az 1920-as, 1930-as évektől kezdődően a blues gitárosok más felállásokban, más hangszerekkel együtt is játszottak már. Léteztek gitárduók, mint például Frank Stokes és Dan Sane (a Beale Street Sheiks) vagy a memphisi Memphis Minnie<ref> [http://www.archive.org/details/MemphisMinnie-01-10 A felvételen Memphis Minnie énekel.]</ref>  és Kansas Joe (McCoy). A Mississippi Sheiks például lehangolt gitárokat és hegedűt használt, míg a Dallas String Band mandolint, gitárt és nagybőgőt. <ref> [http://www.archive.org/details/DallasStringBand-SugarBlues Dallas String Band.]</ref> A nagyobb, három-öt tagú együttesek a városi fekete közösségekben alakultak meg, ezeket washboard- (’mosódeszka’) vagy jug (’köcsög’) bandeknek <ref><center>
+Az 1920-as, 1930-as évektől kezdődően a blues gitárosok más felállásokban, más hangszerekkel együtt is játszottak már. Léteztek gitárduók, mint például Frank Stokes és Dan Sane (a Beale Street Sheiks) vagy a memphisi Memphis Minnie<ref> [http://www.archive.org/details/MemphisMinnie-01-10 A felvételen Memphis Minnie énekel.]</ref>  és Kansas Joe (McCoy). A Mississippi Sheiks például lehangolt gitárokat és hegedűt használt, míg a Dallas String Band mandolint, gitárt és nagybőgőt. <ref> [http://www.archive.org/details/DallasStringBand-SugarBlues Dallas String Band.]</ref> A nagyobb, három-öt tagú együttesek a városi fekete közösségekben alakultak meg, ezeket washboard- (’mosódeszka’) vagy jug (’köcsög’) bandeknek <ref>Whistler'S Jug Band: {{#ev:youtube|rwo6HVTacYs|380|center|Whistler'S Jug Band}}</ref> hívták a bennük használt, jelképpé váló hangszerekről elnevezve. A washboardot (mosódeszkát) – a louisianai kreolokhoz hasonlóan – ritmushangszerként, a jugot (köcsög) pedig basszushangszerként (tubához hasonló basszus hangot adtak ki vele úgy, hogy fúvókával vagy anélkül belefújtak, dúdoltak) használták. Léteztek emellett skifﬂe bandek is, amelyekben gitárosok és különféle háztartási eszközökön csörgő-zörgő zenészek, énekesek balladákat és más blues dalokat énekeltek, valamint juke bandek és más egyéb együttesek. Jug bandeket rögzítettek Memphiben (Memphis Jug Band, Cannon’s Jug Stompers), Dallasban, Birminghamben, Cincinnatiben és Louisville-ben, ahol a blues sokban hasonlított az ekkor már a blues-tól elkülönült jazzre és más populáris zenei műfajokra, illetve ezek hangszereléseire.<ref>[http://www.archive.org/details/MemphisJugBand-jimStrainerBlues Memphis Jug Band juggal és kazooval.]</ref>  Kentuckyban természetszerűleg hatott a blues-ra a helyi kultúra, így ott, Walter Taylor együttesében gitár, bendzsó, washboard és kazoo (kis fúvó hangszer, melyben egy rezgő hártya felerősíti a beledúdolt emberi hangot) volt megtalálható, valamint különböző kombinációi a húros, fúvós és ritmushangszereknek. Ezek az együttesek a blues dalok mellett természetesen más népszerű dalokat is játszottak. <br>
-<websiteFrame>
-website=http://www.youtube.com/embed/rwo6HVTacYs
-height=390
-width=480
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame>
-</center>
-−
 </ref> hívták a bennük használt, jelképpé váló hangszerekről elnevezve. A washboardot (mosódeszkát) – a louisianai kreolokhoz hasonlóan – ritmushangszerként, a jugot (köcsög) pedig basszushangszerként (tubához hasonló basszus hangot adtak ki vele úgy, hogy fúvókával vagy anélkül belefújtak, dúdoltak) használták. Léteztek emellett skifﬂe bandek is, amelyekben gitárosok és különféle háztartási eszközökön csörgő-zörgő zenészek, énekesek balladákat és más blues dalokat énekeltek, valamint juke bandek és más egyéb együttesek. Jug bandeket rögzítettek Memphiben (Memphis Jug Band, Cannon’s Jug Stompers), Dallasban, Birminghamben, Cincinnatiben és Louisville-ben, ahol a blues sokban hasonlított az ekkor már a blues-tól elkülönült jazzre és más populáris zenei műfajokra, illetve ezek hangszereléseire.<ref>[http://www.archive.org/details/MemphisJugBand-jimStrainerBlues Memphis Jug Band juggal és kazooval.]</ref>  Kentuckyban természetszerűleg hatott a blues-ra a helyi kultúra, így ott, Walter Taylor együttesében gitár, bendzsó, washboard és kazoo (kis fúvó hangszer, melyben egy rezgő hártya felerősíti a beledúdolt emberi hangot) volt megtalálható, valamint különböző kombinációi a húros, fúvós és ritmushangszereknek. Ezek az együttesek a blues dalok mellett természetesen más népszerű dalokat is játszottak. <br>
 [[Fájl:Carr.jpg|bélyegkép|balra|300 px|Leroy Carr.]]<br><br><br>

@@ 33. sor: / 33. sor: @@
 ==Kapcsoldó szócikkek==
-*[[Blues]]
+*[[Blues. A blues általános jellemzői]]
-*[[A blues korai története]]
+*[[Blues. A blues korai története]]
-*[[A blues énekesek és szövegek]]
+*[[Blues. A blues énekesek és szövegek]]
 [[Kategória:afroamerikaiak]]
 [[Kategória:Észak-Amerika]]

@@ 33. sor: / 33. sor: @@
 ==Kapcsoldó szócikkek==
-*[[:Kategória:Blues|Blues]]
+*[[Blues]]
 *[[A blues korai története]]
 *[[A blues énekesek és szövegek]]

←Régebbi változat		A lap 2011. május 11., 12:49-kori változata
38. sor:		38. sor:

	[[Kategória:afroamerikaiak]]		[[Kategória:afroamerikaiak]]
		+	[[Kategória:Észak-Amerika]]

←Régebbi változat		A lap 2011. május 11., 12:47-kori változata
36. sor:		36. sor:
	*[[A blues korai története]]		*[[A blues korai története]]
	*[[A blues énekesek és szövegek]]		*[[A blues énekesek és szövegek]]
		+
		+	[[Kategória:afroamerikaiak]]

@@ 28. sor: / 28. sor: @@
 [[Fájl:Carr.jpg|bélyegkép|balra|300 px|Leroy Carr.]]<br><br><br>
-A gitáralapú blues együttesek mellett eközben feltűnt egy másik hangszer is, amely az alapot szintén jól tudta szolgáltatni: a zongora. Ez a blues fejlődésének egy jelentős eseménye, hiszen ezzel a műfaj – tekintve, hogy a zongora helyhez kötött – koncerttermekhez, de legalábbis kocsmákhoz kötődött. Az indianapolisi Leroy Carr zongorista-énekes és Scrapper Blackwell gitáros tette igen népszerűvé a zongora-gitár felállást – és ezzel egyáltalán a zongora használatát az 1920-as évek végén.<ref>http://www.archive.org/details/ScrapperBlackwellAndLeroyCarr-alabamaWomenBlues Scapper Blackwell és Leroy Carr.</ref>  Carr panaszos éneklési stílusa egy teljes, „gördülő”, ritmikus zongorajátékhoz társult, illetve Blackwell „egyhangos”, azaz már nem akkordokkal kísérő, hanem rövid szólórészeket, frázisokat játszó gitárjátékához. A hangszerelésben itt is észrevehető az afrikai zene felelgetős szerkezete: az ének szüneteit Blackwell közjátékai töltik ki, éppen úgy, ahogy a blues kezdeti időszakában a szólóének-kórus, vagy később a szöveg-dúdolt rész tette. Blackwell egyébként fémtestű gitáron játszott, hogy a zongora ne nyomja el a gitár hangját.<br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br>
+A gitáralapú blues együttesek mellett eközben feltűnt egy másik hangszer is, amely az alapot szintén jól tudta szolgáltatni: a zongora. Ez a blues fejlődésének egy jelentős eseménye, hiszen ezzel a műfaj – tekintve, hogy a zongora helyhez kötött – koncerttermekhez, de legalábbis kocsmákhoz kötődött. Az indianapolisi Leroy Carr zongorista-énekes és Scrapper Blackwell gitáros tette igen népszerűvé a zongora-gitár felállást – és ezzel egyáltalán a zongora használatát az 1920-as évek végén.<ref>[http://www.archive.org/details/ScrapperBlackwellAndLeroyCarr-alabamaWomenBlues Scapper Blackwell és Leroy Carr.]</ref>  Carr panaszos éneklési stílusa egy teljes, „gördülő”, ritmikus zongorajátékhoz társult, illetve Blackwell „egyhangos”, azaz már nem akkordokkal kísérő, hanem rövid szólórészeket, frázisokat játszó gitárjátékához. A hangszerelésben itt is észrevehető az afrikai zene felelgetős szerkezete: az ének szüneteit Blackwell közjátékai töltik ki, éppen úgy, ahogy a blues kezdeti időszakában a szólóének-kórus, vagy később a szöveg-dúdolt rész tette. Blackwell egyébként fémtestű gitáron játszott, hogy a zongora ne nyomja el a gitár hangját.<br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br>
 ==Kapcsolódó hangfelvételek==
 <references/>