http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=Burj%C3%A1t_hangszeres_zene 2026-05-17T10:40:43Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.20.3 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Burj%C3%A1t_hangszeres_zene&diff=4004&oldid=prev 2011-06-15T08:16:35Z

<p>Levédte a(z) <a href="/index.php/Burj%C3%A1t_hangszeres_zene" title="Burját hangszeres zene">Burját hangszeres zene</a> lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))</p> <table class='diff diff-contentalign-left'> <tr style='vertical-align: top;'> <td colspan='1' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td> <td colspan='1' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. június 15., 08:16-kori változata</td> </tr></table>

Bandolo http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Burj%C3%A1t_hangszeres_zene&diff=3301&oldid=prev 2011-06-04T14:32:22Z

<p>Új oldal, tartalma: „A hangszeres zenének nincs hagyománya a vidéki ehiritek körében. Előbb-utóbb minden esetben kiderült, hogy egy hangszer valamilyen más területéről származik. …”</p> <p><b>Új lap</b></p><div>A hangszeres zenének nincs hagyománya a vidéki ehiritek körében. Előbb-utóbb minden esetben kiderült, hogy egy hangszer valamilyen más területéről származik. A helyi származású zenészek ulán-üdei tanulmányaik során tanultak meg rajta játszani vagy a munkahely központi kijelölésével kerültek más területekről származó zenészek, táncosok, énekesek, hangszerkészítők Uszty-Ordába. Ez az egységes burját kultúra kialakításának központból irányított modern folyamata.<br /> <br /> '''Morin-húr:''' népi cselló (vonóval), férfi szimbólum, kizárólag férfiak játszanak rajta, az elnevezés (szószerinti fordításban ’lovas húros’ azaz lovas hangszer) is rámutat, hogy húrja lószőrből fonott, teste és feje lóalakra faragott. A hangszert Mongóliában is használják, innen terjedhetett el a hangszer északra és nyugatra. Láthatóan ezen hangszer használatának a legutóbbi időkig nincs hagyománya az ehiritek körében, melyekre kevésbé hatottak buddhista és pravoszláv hatások (FOTÓ, HANG: KHAMUTAJEV APÓ 1993; VIDEO: KHARAZARGAJ 1998.<br /> <br /> '''Csanza:''' feltehetően kínai eredetű háromhúros pengetős hangszer, dobja kígyóbőrrel fedett, pengetővel játszanak rajta (KÉP ÉS HANG: NOVONIKOLAJEVSZK 1993).<br /> <br /> '''Jatag:''' citera, a koreai hárfával és a japán kotóval rokonságot mutató, női hangszer. A hangszer őshazája után Délkelet-Ázsiában (talán Vietnamban) nyomozhatjuk sikeresen (KÉP ÉS HANG: KHARAGANA 1993).<br /> <br /> '''Limbe:''' fafuvola, mely keletről, feltehetően a buddhizmus térnyerésével érkezett a nyugati burjátok körébe.<br /> <br /> '''Szúr:''' fafurulya, melyet a közép-ázsiai és dél-szibériai török népeknél (így például a kirgizeknél és a sóroknál) is megtalálhatunk (VIDEO: KHRAZAGAJ 1998).<br /> <br /> [[Kategória:Burjátok]]</div>

91.147.196.42