<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="http://nepzenetar.fszek.hu/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Country_zene._Bluegrass</id>
		<title>Country zene. Bluegrass - Laptörténet</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Country_zene._Bluegrass"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Country_zene._Bluegrass&amp;action=history"/>
		<updated>2026-05-18T09:29:23Z</updated>
		<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.20.3</generator>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Country_zene._Bluegrass&amp;diff=4935&amp;oldid=prev</id>
		<title>Bandolo: Bluegrass lapot átneveztem Country zene. Bluegrass névre</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Country_zene._Bluegrass&amp;diff=4935&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-10-10T23:07:51Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;/index.php?title=Bluegrass&amp;amp;action=edit&amp;amp;redlink=1&quot; class=&quot;new&quot; title=&quot;Bluegrass (a lap nem létezik)&quot;&gt;Bluegrass&lt;/a&gt; lapot átneveztem &lt;a href=&quot;/index.php/Country_zene._Bluegrass&quot; title=&quot;Country zene. Bluegrass&quot;&gt;Country zene. Bluegrass&lt;/a&gt; névre&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
			&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
			&lt;td colspan='1' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
			&lt;td colspan='1' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2011. október 10., 23:07-kori változata&lt;/td&gt;
			&lt;/tr&gt;&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Bandolo</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Country_zene._Bluegrass&amp;diff=4015&amp;oldid=prev</id>
		<title>Bandolo: Levédte a(z) Bluegrass lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Country_zene._Bluegrass&amp;diff=4015&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-06-15T08:41:47Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Levédte a(z) &lt;a href=&quot;/index.php?title=Bluegrass&amp;amp;action=edit&amp;amp;redlink=1&quot; class=&quot;new&quot; title=&quot;Bluegrass (a lap nem létezik)&quot;&gt;Bluegrass&lt;/a&gt; lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
			&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
			&lt;td colspan='1' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
			&lt;td colspan='1' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2011. június 15., 08:41-kori változata&lt;/td&gt;
			&lt;/tr&gt;&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Bandolo</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Country_zene._Bluegrass&amp;diff=3320&amp;oldid=prev</id>
		<title>Bandolo, 2011. június 4., 14:54-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Country_zene._Bluegrass&amp;diff=3320&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-06-04T14:54:36Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
			&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2011. június 4., 14:54-kori változata&lt;/td&gt;
			&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;8. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;8. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Észak-Amerika]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Észak-Amerika]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:angolok Észak-Amerikában]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:angolok Észak-Amerikában]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;brittek &lt;/del&gt;Észak-Amerikában]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;britek &lt;/ins&gt;Észak-Amerikában]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:írek Észak-Amerikában]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:írek Észak-Amerikában]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:skótok Észak-Amerikában]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:skótok Észak-Amerikában]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:stílusok és műfajok]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:stílusok és műfajok]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key fszek_nepzenetar-nepzenetar_:diff:version:1.11a:oldid:3134:newid:3320 --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Bandolo</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Country_zene._Bluegrass&amp;diff=3134&amp;oldid=prev</id>
		<title>Bandolo, 2011. június 2., 14:53-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Country_zene._Bluegrass&amp;diff=3134&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-06-02T14:53:58Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
			&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2011. június 2., 14:53-kori változata&lt;/td&gt;
			&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A bluegrass egy a dél-amerikai népzenéhez szorosan kötődő zenei &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;műfaj&lt;/del&gt;, amelyben az éneket leginkább húros hangszereken kísérik. Az 1940-es években jelent meg a country zenéből kifejlődve. Az 1950-es évektől lett igazán népszerű, a rajongók ugyanis az északi hegyek modern népzenéjét látták benne. Az 1960-as évek közepén erősödő megújítási mozgalom egyre több bluegrass fesztivált, klubot és magazint hívott életre, így a &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;műfaj &lt;/del&gt;és a hozzá kapcsolódó események – természetesen nem minden esetben – egy idő után elüzletiesedtek. Napjainkra jól körülhatárolható zenei kultúrává vált, a bluegrass folyamatosan jelen van a hivatásos nemzetközi szórakoztatóiparban éppúgy, mint az igazi vidéki Amerikában, ahol nyoma sincs a piacorientált profizmusnak, és ahol a bluegrass a népi kultúra része még ma is. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A bluegrass egy a dél-amerikai népzenéhez szorosan kötődő zenei &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;stílus&lt;/ins&gt;, amelyben az éneket leginkább húros hangszereken kísérik. Az 1940-es években jelent meg a country zenéből kifejlődve. Az 1950-es évektől lett igazán népszerű, a rajongók ugyanis az északi hegyek modern népzenéjét látták benne. Az 1960-as évek közepén erősödő megújítási mozgalom egyre több bluegrass fesztivált, klubot és magazint hívott életre, így a &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;stílus &lt;/ins&gt;és a hozzá kapcsolódó események – természetesen nem minden esetben – egy idő után elüzletiesedtek. Napjainkra jól körülhatárolható zenei kultúrává vált, a bluegrass folyamatosan jelen van a hivatásos nemzetközi szórakoztatóiparban éppúgy, mint az igazi vidéki Amerikában, ahol nyoma sincs a piacorientált profizmusnak, és ahol a bluegrass a népi kultúra része még ma is. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;Nevét Bill Monroe zenekaráról kapta. Ők voltak az elsők, akik ezt a stílust játszották. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;Nevét Bill Monroe zenekaráról kapta. Ők voltak az elsők, akik ezt a stílust játszották. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A Tennessee állambeli Nashville-ben működő WSM rádióadó 1939-ben induló Grand Ole Opry című műsorában a II. világháborút követően a kentuckybeli Monroe életre hívott egy különösen hatásos felállást BlueGrass Boys néven. Az együttesben Monroe mandolinozott és énekelt (tenor hangja volt, így ez a bluegrass énekesekkel szemben máig elvárás), a gitáros, és egyben a fő énekes Lester Flatt volt, Earl Scruggs játszott bendzsón, Chubby Wise hegedült és Howard Watts („Cedric Rainwater”) bőgőzött. Amerika-szerte elkezdték utánozni ezt a felállást, a repertoárt, azt, ahogyan az énekesek magukat és egymást kísérik, tehát a zenekar stílusát – így jött létre maga a zenei &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;műfaj&lt;/del&gt;.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A Tennessee állambeli Nashville-ben működő WSM rádióadó 1939-ben induló Grand Ole Opry című műsorában a II. világháborút követően a kentuckybeli Monroe életre hívott egy különösen hatásos felállást BlueGrass Boys néven. Az együttesben Monroe mandolinozott és énekelt (tenor hangja volt, így ez a bluegrass énekesekkel szemben máig elvárás), a gitáros, és egyben a fő énekes Lester Flatt volt, Earl Scruggs játszott bendzsón, Chubby Wise hegedült és Howard Watts („Cedric Rainwater”) bőgőzött. Amerika-szerte elkezdték utánozni ezt a felállást, a repertoárt, azt, ahogyan az énekesek magukat és egymást kísérik, tehát a zenekar stílusát – így jött létre maga a zenei &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;stílus&lt;/ins&gt;.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;Ma úgy tudni, hogy ez a zene Monroe-nak, valamint azoknak a zenészeknek a találmánya volt, akikkel játszott, vagy akik csak igyekeztek őt utolérni. A nagy ötlet nem volt más, minthogy a délkelet-amerikai húros hangszereken játszott népzenét, amit akkoriban a „régi idők” zenéjeként ismertek, meg kell újítani. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;Ma úgy tudni, hogy ez a zene Monroe-nak, valamint azoknak a zenészeknek a találmánya volt, akikkel játszott, vagy akik csak igyekeztek őt utolérni. A nagy ötlet nem volt más, minthogy a délkelet-amerikai húros hangszereken játszott népzenét, amit akkoriban a „régi idők” zenéjeként ismertek, meg kell újítani. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A bluegrass fő hangszerei – hegedű, gitár, öthúros bendzsó, mandolin, nagybőgő –, a repertoár és a dallamszerkezetek folytonosságot mutatnak a &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;műfaj &lt;/del&gt;múltjával. Hasonlóan az is, hogy a zenészek inkább használnak akusztikus, mint elektromos hangszereket. A modernizáció, amit zenei „átiratok” készítésének nevezhetnénk a leginkább, létrehozta saját zenei szabályait és hagyományait, kapcsolódva a zenészek tulajdonságaihoz, sajátosságaihoz a hangzás kialakításában. A bluegrassban különösen fontos a többszólamú ének, illetve, hogy a harmóniákat bonyolult zenei szólamokra „bontják”. Ezek a stíluselemek mind a &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;műfaj &lt;/del&gt;hagyományának részévé, megkülönböztető jegyeivé váltak. A hangszerek az éneket kísérik és segítik, illetve zenei közjátékokat játszanak két énekes rész között, hasonlóan más kortárs zenei &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;műfajokhoz&lt;/del&gt;. A hangszerek szerepe a bluegrassban nem kizárólag a kíséret. Vannak csupán hangszeres darabok is, amelyekre – az énekes részek közötti hangszeres betétekkel együtt – nagyfokú virtuozitás jellemző, de ugyanilyen virtuóz a dalok fentebb említett harmóniabontásos kísérete is. Ez a virtuozitás a meglehetősen gyors tempón alapul, mely leginkább azokon a dalokon érhető tetten, amelyeket más zenei kultúrákból, &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;műfajokból &lt;/del&gt;vettek át. Hasonlóan fontos sajátossága a zenének, hogy az énekszólamok elég magasak. A bluegrasst hallgató közönség általában nagyon odafigyel a zenei szólamok összhatására, a magas és szépen megírt énekszólamokra, amelyeket gyors, ritmikus és sűrű hangszeres játék kísér. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A bluegrass fő hangszerei – hegedű, gitár, öthúros bendzsó, mandolin, nagybőgő –, a repertoár és a dallamszerkezetek folytonosságot mutatnak a &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;stílus &lt;/ins&gt;múltjával. Hasonlóan az is, hogy a zenészek inkább használnak akusztikus, mint elektromos hangszereket. A modernizáció, amit zenei „átiratok” készítésének nevezhetnénk a leginkább, létrehozta saját zenei szabályait és hagyományait, kapcsolódva a zenészek tulajdonságaihoz, sajátosságaihoz a hangzás kialakításában. A bluegrassban különösen fontos a többszólamú ének, illetve, hogy a harmóniákat bonyolult zenei szólamokra „bontják”. Ezek a stíluselemek mind a &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;stílus &lt;/ins&gt;hagyományának részévé, megkülönböztető jegyeivé váltak. A hangszerek az éneket kísérik és segítik, illetve zenei közjátékokat játszanak két énekes rész között, hasonlóan más kortárs zenei &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;stílusokhoz&lt;/ins&gt;. A hangszerek szerepe a bluegrassban nem kizárólag a kíséret. Vannak csupán hangszeres darabok is, amelyekre – az énekes részek közötti hangszeres betétekkel együtt – nagyfokú virtuozitás jellemző, de ugyanilyen virtuóz a dalok fentebb említett harmóniabontásos kísérete is. Ez a virtuozitás a meglehetősen gyors tempón alapul, mely leginkább azokon a dalokon érhető tetten, amelyeket más zenei kultúrákból, &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;stílusokból &lt;/ins&gt;vettek át. Hasonlóan fontos sajátossága a zenének, hogy az énekszólamok elég magasak. A bluegrasst hallgató közönség általában nagyon odafigyel a zenei szólamok összhatására, a magas és szépen megírt énekszólamokra, amelyeket gyors, ritmikus és sűrű hangszeres játék kísér. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A bluegrass repertoár meglepően állandó. Az újonnan komponált darabok nagyban hasonlítanak a régebbi dalokra, amelyek valamilyen populáris zenéből származnak – leginkább a country zenéből, valamint a zenészek saját népzenei hagyományából. A repertoárban világi és szerelmi dalok (gyakran két vagy háromszólamú refrénnel), gospel- dalok (általában négy szólamban éneklik őket) és hangszeres (nagyrészt jazzes hegedű, mandolin és bendzsó szólókkal) darabok találhatóak. Amíg a hivatásos zenészek és zenekarok arra törekszenek, hogy mindig legyenek új dalok a repertoárjukban, a nem hivatásosak, akik a &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;műfaj &lt;/del&gt;művelőinek nagyobb részét teszik ki, jellegzetesen olyan régi dalokat játszanak, amelyeket az első zenekarok is. Így például igen kedvelt a Foggy Mountain Breakdown, amely Flatt és Scruggs szerzeménye, a Little Cabin Home on the Hill Bill Monroe-tól, a Rank Strangers a Stanley Brothers-től vagy a Love Please Come Home a Reno and Smiley-tól, valamint még sok más dal a korai időkből. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A bluegrass repertoár meglepően állandó. Az újonnan komponált darabok nagyban hasonlítanak a régebbi dalokra, amelyek valamilyen populáris zenéből származnak – leginkább a country zenéből, valamint a zenészek saját népzenei hagyományából. A repertoárban világi és szerelmi dalok (gyakran két vagy háromszólamú refrénnel), gospel- dalok (általában négy szólamban éneklik őket) és hangszeres (nagyrészt jazzes hegedű, mandolin és bendzsó szólókkal) darabok találhatóak. Amíg a hivatásos zenészek és zenekarok arra törekszenek, hogy mindig legyenek új dalok a repertoárjukban, a nem hivatásosak, akik a &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;stilus &lt;/ins&gt;művelőinek nagyobb részét teszik ki, jellegzetesen olyan régi dalokat játszanak, amelyeket az első zenekarok is. Így például igen kedvelt a Foggy Mountain Breakdown, amely Flatt és Scruggs szerzeménye, a Little Cabin Home on the Hill Bill Monroe-tól, a Rank Strangers a Stanley Brothers-től vagy a Love Please Come Home a Reno and Smiley-tól, valamint még sok más dal a korai időkből. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;műfaj &lt;/del&gt;kezdeti időszakában leginkább a munkások körében volt igen népszerű az Appalache-hegység környékén és a déli felföld más területein. Az 1950-es, 1960-as évekbeli népzenei mozgalmakkal vált szélesebb körben ismertté, amikor más területek középosztálya is elkezdte hallgatni. Az 1960-as, 1970-es évektől egyre gyakoribb bluegrass fesztiválok kiszélesítették a közönségét. Az 1990-es évekre már Európa nagy részén és Japánban is számos bluegrass együttes alakult, és a bluegrass – ugyanúgy, ahogyan például a jazz is – nemzetközileg elfogadott, játszott és kedvelt &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;műfajjá &lt;/del&gt;nőtte ki magát.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;stílus &lt;/ins&gt;kezdeti időszakában leginkább a munkások körében volt igen népszerű az Appalache-hegység környékén és a déli felföld más területein. Az 1950-es, 1960-as évekbeli népzenei mozgalmakkal vált szélesebb körben ismertté, amikor más területek középosztálya is elkezdte hallgatni. Az 1960-as, 1970-es évektől egyre gyakoribb bluegrass fesztiválok kiszélesítették a közönségét. Az 1990-es évekre már Európa nagy részén és Japánban is számos bluegrass együttes alakult, és a bluegrass – ugyanúgy, ahogyan például a jazz is – nemzetközileg elfogadott, játszott és kedvelt &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;stílussá &lt;/ins&gt;nőtte ki magát.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Észak-Amerika]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Észak-Amerika]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:angolok Észak-Amerikában]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:angolok Észak-Amerikában]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Bandolo</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Country_zene._Bluegrass&amp;diff=3131&amp;oldid=prev</id>
		<title>Bandolo, 2011. június 2., 14:42-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Country_zene._Bluegrass&amp;diff=3131&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-06-02T14:42:58Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
			&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2011. június 2., 14:42-kori változata&lt;/td&gt;
			&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;7. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;7. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A műfaj kezdeti időszakában leginkább a munkások körében volt igen népszerű az Appalache-hegység környékén és a déli felföld más területein. Az 1950-es, 1960-as évekbeli népzenei mozgalmakkal vált szélesebb körben ismertté, amikor más területek középosztálya is elkezdte hallgatni. Az 1960-as, 1970-es évektől egyre gyakoribb bluegrass fesztiválok kiszélesítették a közönségét. Az 1990-es évekre már Európa nagy részén és Japánban is számos bluegrass együttes alakult, és a bluegrass – ugyanúgy, ahogyan például a jazz is – nemzetközileg elfogadott, játszott és kedvelt műfajjá nőtte ki magát.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A műfaj kezdeti időszakában leginkább a munkások körében volt igen népszerű az Appalache-hegység környékén és a déli felföld más területein. Az 1950-es, 1960-as évekbeli népzenei mozgalmakkal vált szélesebb körben ismertté, amikor más területek középosztálya is elkezdte hallgatni. Az 1960-as, 1970-es évektől egyre gyakoribb bluegrass fesztiválok kiszélesítették a közönségét. Az 1990-es évekre már Európa nagy részén és Japánban is számos bluegrass együttes alakult, és a bluegrass – ugyanúgy, ahogyan például a jazz is – nemzetközileg elfogadott, játszott és kedvelt műfajjá nőtte ki magát.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Észak-Amerika]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Észak-Amerika]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:angolok]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:angolok &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;Észak-Amerikában&lt;/ins&gt;]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:brittek]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:brittek &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;Észak-Amerikában&lt;/ins&gt;]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:írek]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:írek &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;Észak-Amerikában&lt;/ins&gt;]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:skótok]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:skótok &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;Észak-Amerikában&lt;/ins&gt;]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:stílusok és műfajok]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:stílusok és műfajok]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Bandolo</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Country_zene._Bluegrass&amp;diff=3130&amp;oldid=prev</id>
		<title>Bandolo, 2011. június 2., 14:42-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Country_zene._Bluegrass&amp;diff=3130&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-06-02T14:42:15Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
			&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2011. június 2., 14:42-kori változata&lt;/td&gt;
			&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;6. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;6. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A bluegrass repertoár meglepően állandó. Az újonnan komponált darabok nagyban hasonlítanak a régebbi dalokra, amelyek valamilyen populáris zenéből származnak – leginkább a country zenéből, valamint a zenészek saját népzenei hagyományából. A repertoárban világi és szerelmi dalok (gyakran két vagy háromszólamú refrénnel), gospel- dalok (általában négy szólamban éneklik őket) és hangszeres (nagyrészt jazzes hegedű, mandolin és bendzsó szólókkal) darabok találhatóak. Amíg a hivatásos zenészek és zenekarok arra törekszenek, hogy mindig legyenek új dalok a repertoárjukban, a nem hivatásosak, akik a műfaj művelőinek nagyobb részét teszik ki, jellegzetesen olyan régi dalokat játszanak, amelyeket az első zenekarok is. Így például igen kedvelt a Foggy Mountain Breakdown, amely Flatt és Scruggs szerzeménye, a Little Cabin Home on the Hill Bill Monroe-tól, a Rank Strangers a Stanley Brothers-től vagy a Love Please Come Home a Reno and Smiley-tól, valamint még sok más dal a korai időkből. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A bluegrass repertoár meglepően állandó. Az újonnan komponált darabok nagyban hasonlítanak a régebbi dalokra, amelyek valamilyen populáris zenéből származnak – leginkább a country zenéből, valamint a zenészek saját népzenei hagyományából. A repertoárban világi és szerelmi dalok (gyakran két vagy háromszólamú refrénnel), gospel- dalok (általában négy szólamban éneklik őket) és hangszeres (nagyrészt jazzes hegedű, mandolin és bendzsó szólókkal) darabok találhatóak. Amíg a hivatásos zenészek és zenekarok arra törekszenek, hogy mindig legyenek új dalok a repertoárjukban, a nem hivatásosak, akik a műfaj művelőinek nagyobb részét teszik ki, jellegzetesen olyan régi dalokat játszanak, amelyeket az első zenekarok is. Így például igen kedvelt a Foggy Mountain Breakdown, amely Flatt és Scruggs szerzeménye, a Little Cabin Home on the Hill Bill Monroe-tól, a Rank Strangers a Stanley Brothers-től vagy a Love Please Come Home a Reno and Smiley-tól, valamint még sok más dal a korai időkből. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A műfaj kezdeti időszakában leginkább a munkások körében volt igen népszerű az Appalache-hegység környékén és a déli felföld más területein. Az 1950-es, 1960-as évekbeli népzenei mozgalmakkal vált szélesebb körben ismertté, amikor más területek középosztálya is elkezdte hallgatni. Az 1960-as, 1970-es évektől egyre gyakoribb bluegrass fesztiválok kiszélesítették a közönségét. Az 1990-es évekre már Európa nagy részén és Japánban is számos bluegrass együttes alakult, és a bluegrass – ugyanúgy, ahogyan például a jazz is – nemzetközileg elfogadott, játszott és kedvelt műfajjá nőtte ki magát.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A műfaj kezdeti időszakában leginkább a munkások körében volt igen népszerű az Appalache-hegység környékén és a déli felföld más területein. Az 1950-es, 1960-as évekbeli népzenei mozgalmakkal vált szélesebb körben ismertté, amikor más területek középosztálya is elkezdte hallgatni. Az 1960-as, 1970-es évektől egyre gyakoribb bluegrass fesztiválok kiszélesítették a közönségét. Az 1990-es évekre már Európa nagy részén és Japánban is számos bluegrass együttes alakult, és a bluegrass – ugyanúgy, ahogyan például a jazz is – nemzetközileg elfogadott, játszott és kedvelt műfajjá nőtte ki magát.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[Kategória:Észak-Amerika]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[Kategória:angolok]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[Kategória:brittek]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[Kategória:írek]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[Kategória:skótok]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[Kategória:stílusok és műfajok]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Bandolo</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Country_zene._Bluegrass&amp;diff=3128&amp;oldid=prev</id>
		<title>Bandolo: Country zene. Bluegrass lapot átneveztem Bluegrass névre</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Country_zene._Bluegrass&amp;diff=3128&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-06-02T14:36:45Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;/index.php/Country_zene._Bluegrass&quot; title=&quot;Country zene. Bluegrass&quot;&gt;Country zene. Bluegrass&lt;/a&gt; lapot átneveztem &lt;a href=&quot;/index.php?title=Bluegrass&amp;amp;action=edit&amp;amp;redlink=1&quot; class=&quot;new&quot; title=&quot;Bluegrass (a lap nem létezik)&quot;&gt;Bluegrass&lt;/a&gt; névre&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
			&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
			&lt;td colspan='1' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
			&lt;td colspan='1' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2011. június 2., 14:36-kori változata&lt;/td&gt;
			&lt;/tr&gt;&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Bandolo</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Country_zene._Bluegrass&amp;diff=3055&amp;oldid=prev</id>
		<title>Bandolo: Új oldal, tartalma: „A bluegrass egy a dél-amerikai népzenéhez szorosan kötődő zenei műfaj, amelyben az éneket leginkább húros hangszereken kísérik. Az 1940-es években jelent meg …”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Country_zene._Bluegrass&amp;diff=3055&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-06-01T13:32:20Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „A bluegrass egy a dél-amerikai népzenéhez szorosan kötődő zenei műfaj, amelyben az éneket leginkább húros hangszereken kísérik. Az 1940-es években jelent meg …”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;A bluegrass egy a dél-amerikai népzenéhez szorosan kötődő zenei műfaj, amelyben az éneket leginkább húros hangszereken kísérik. Az 1940-es években jelent meg a country zenéből kifejlődve. Az 1950-es évektől lett igazán népszerű, a rajongók ugyanis az északi hegyek modern népzenéjét látták benne. Az 1960-as évek közepén erősödő megújítási mozgalom egyre több bluegrass fesztivált, klubot és magazint hívott életre, így a műfaj és a hozzá kapcsolódó események – természetesen nem minden esetben – egy idő után elüzletiesedtek. Napjainkra jól körülhatárolható zenei kultúrává vált, a bluegrass folyamatosan jelen van a hivatásos nemzetközi szórakoztatóiparban éppúgy, mint az igazi vidéki Amerikában, ahol nyoma sincs a piacorientált profizmusnak, és ahol a bluegrass a népi kultúra része még ma is. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Nevét Bill Monroe zenekaráról kapta. Ők voltak az elsők, akik ezt a stílust játszották. &lt;br /&gt;
A Tennessee állambeli Nashville-ben működő WSM rádióadó 1939-ben induló Grand Ole Opry című műsorában a II. világháborút követően a kentuckybeli Monroe életre hívott egy különösen hatásos felállást BlueGrass Boys néven. Az együttesben Monroe mandolinozott és énekelt (tenor hangja volt, így ez a bluegrass énekesekkel szemben máig elvárás), a gitáros, és egyben a fő énekes Lester Flatt volt, Earl Scruggs játszott bendzsón, Chubby Wise hegedült és Howard Watts („Cedric Rainwater”) bőgőzött. Amerika-szerte elkezdték utánozni ezt a felállást, a repertoárt, azt, ahogyan az énekesek magukat és egymást kísérik, tehát a zenekar stílusát – így jött létre maga a zenei műfaj.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ma úgy tudni, hogy ez a zene Monroe-nak, valamint azoknak a zenészeknek a találmánya volt, akikkel játszott, vagy akik csak igyekeztek őt utolérni. A nagy ötlet nem volt más, minthogy a délkelet-amerikai húros hangszereken játszott népzenét, amit akkoriban a „régi idők” zenéjeként ismertek, meg kell újítani. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
A bluegrass fő hangszerei – hegedű, gitár, öthúros bendzsó, mandolin, nagybőgő –, a repertoár és a dallamszerkezetek folytonosságot mutatnak a műfaj múltjával. Hasonlóan az is, hogy a zenészek inkább használnak akusztikus, mint elektromos hangszereket. A modernizáció, amit zenei „átiratok” készítésének nevezhetnénk a leginkább, létrehozta saját zenei szabályait és hagyományait, kapcsolódva a zenészek tulajdonságaihoz, sajátosságaihoz a hangzás kialakításában. A bluegrassban különösen fontos a többszólamú ének, illetve, hogy a harmóniákat bonyolult zenei szólamokra „bontják”. Ezek a stíluselemek mind a műfaj hagyományának részévé, megkülönböztető jegyeivé váltak. A hangszerek az éneket kísérik és segítik, illetve zenei közjátékokat játszanak két énekes rész között, hasonlóan más kortárs zenei műfajokhoz. A hangszerek szerepe a bluegrassban nem kizárólag a kíséret. Vannak csupán hangszeres darabok is, amelyekre – az énekes részek közötti hangszeres betétekkel együtt – nagyfokú virtuozitás jellemző, de ugyanilyen virtuóz a dalok fentebb említett harmóniabontásos kísérete is. Ez a virtuozitás a meglehetősen gyors tempón alapul, mely leginkább azokon a dalokon érhető tetten, amelyeket más zenei kultúrákból, műfajokból vettek át. Hasonlóan fontos sajátossága a zenének, hogy az énekszólamok elég magasak. A bluegrasst hallgató közönség általában nagyon odafigyel a zenei szólamok összhatására, a magas és szépen megírt énekszólamokra, amelyeket gyors, ritmikus és sűrű hangszeres játék kísér. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
A bluegrass repertoár meglepően állandó. Az újonnan komponált darabok nagyban hasonlítanak a régebbi dalokra, amelyek valamilyen populáris zenéből származnak – leginkább a country zenéből, valamint a zenészek saját népzenei hagyományából. A repertoárban világi és szerelmi dalok (gyakran két vagy háromszólamú refrénnel), gospel- dalok (általában négy szólamban éneklik őket) és hangszeres (nagyrészt jazzes hegedű, mandolin és bendzsó szólókkal) darabok találhatóak. Amíg a hivatásos zenészek és zenekarok arra törekszenek, hogy mindig legyenek új dalok a repertoárjukban, a nem hivatásosak, akik a műfaj művelőinek nagyobb részét teszik ki, jellegzetesen olyan régi dalokat játszanak, amelyeket az első zenekarok is. Így például igen kedvelt a Foggy Mountain Breakdown, amely Flatt és Scruggs szerzeménye, a Little Cabin Home on the Hill Bill Monroe-tól, a Rank Strangers a Stanley Brothers-től vagy a Love Please Come Home a Reno and Smiley-tól, valamint még sok más dal a korai időkből. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
A műfaj kezdeti időszakában leginkább a munkások körében volt igen népszerű az Appalache-hegység környékén és a déli felföld más területein. Az 1950-es, 1960-as évekbeli népzenei mozgalmakkal vált szélesebb körben ismertté, amikor más területek középosztálya is elkezdte hallgatni. Az 1960-as, 1970-es évektől egyre gyakoribb bluegrass fesztiválok kiszélesítették a közönségét. Az 1990-es évekre már Európa nagy részén és Japánban is számos bluegrass együttes alakult, és a bluegrass – ugyanúgy, ahogyan például a jazz is – nemzetközileg elfogadott, játszott és kedvelt műfajjá nőtte ki magát.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Bandolo</name></author>	</entry>

	</feed>