Donso ngoni - Laptörténet

Csampai: EmbedVideo csere

2013-03-29T13:32:18Z

EmbedVideo csere

Csampai: Levédte a(z) Donso ngoni lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2012-11-10T15:24:50Z

Levédte a(z) Donso ngoni lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

Csampai: Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 188.143.232.12 (vita) szerkesztéséről Bandolo szerkesztésére

2012-11-10T15:24:26Z

Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 188.143.232.12 (vita) szerkesztéséről Bandolo szerkesztésére

188.143.232.12: qpwYXlxprAM

2012-11-10T14:39:41Z

qpwYXlxprAM

Bandolo, 2011. június 29., 09:37-n

2011-06-29T09:37:05Z

Bandolo, 2011. június 29., 09:36-n

2011-06-29T09:36:29Z

Bandolo: /* Kapcsolódó szócikkek */

2011-06-29T09:34:11Z

‎Kapcsolódó szócikkek

Bandolo, 2011. június 29., 09:33-n

2011-06-29T09:33:11Z

Bandolo, 2011. június 29., 09:32-n

2011-06-29T09:32:33Z

Bandolo: /* Kapcsolódó szócikkek */

2011-06-12T08:27:16Z

‎Kapcsolódó szócikkek

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 A két legelterjedtebb, a maninkák által használt [[Simbi|simbi]], (simbingo – mandinka) és a wasulu donso ngoni (vadász ngoni), amely utóbbi hat húrral és pentatonos hangolással készül.
 A vadász-lantokra általában jellemző, hogy kialakításuknál fogva, nem egyszerű a hangolásuk, az sokszor igen sok időt vesz igénybe. A donso ngoni játéka hasonlít a simbi játékára, ám a két kéz nem egymással szemben, illetve mellett játszik a két sorban elhelyezkedő húrokon, hanem a bal kéz hüvelyk és mutató ujja a hangszertesthez közel, három húron, míg a jobb kéz hüvelykujja a hangszervég másik három húrján. A játék általában rövid dallamokból áll, s melyek többször, egymást váltva, rövid, vagy hosszabb kiállásokkal építik fel a repertoárt. A játékos e mellett énekel is, akit egy másik donso ngoni-játékos kísér, s ő is színesítheti az éneket. A donso ngoni játékot a nege, vagy karignan (ejtsd: karinyan) nevű, keskeny, rovátkolt vasdarabból hajlított kaparó kíséri, melyet fémpálcával, a ritmusnak megfelelően szólaltatnak meg, s mely jobbára végigkíséri a teljes repertoárt. E vadász-hangszer nem reprezentál virtuóz szólójátékot, mindamellett a tapasztalt és gyakorlott mesterek igen színes játékot képesek az alapdallamok mellett kijátszani. Viszont éppen a korlátozott repertoár adja e muzsika különleges hangzását és lüktetését. A donso ngoni hat húrja két sorban ül a hangszertest felett, pentatonikus hangolású. <br><br>
-<div align=center>''Sekouba Traoré egy Issa nevű vadászt, annak erőit és tevékenységeit énekli meg.''</div>
+{{#ev:youtube|JmwzxhI_fHQ|380|center|Sekouba Traoré egy Issa nevű vadászt, annak erőit és tevékenységeit énekli meg.}}
 <br><br>
 A donso ngoni az újgenerációs, népszerű wasulu (wassolon, wassoulou) előadóinak jelentős forrását képezi. (Például: Omou Sangare, Issa Bagayogo)<br><br>
-<center>
-<websiteFrame>
+{{#ev:youtube|p_AhbHZEr-0|380|center|Issa Bagayogo}}
-website=http://www.youtube.com/embed/p_AhbHZEr-0
-height=290
-width=380
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame>
-</center><br>
-<div align=center>''Issa Bagayogo''</div>
 ==Kapcsolódó szócikkek==
 *[[6. A vadászok hangszerei]]

←Régebbi változat		A lap 2012. november 10., 15:24-kori változata
1. sor:		1. sor:
−	~~Yup~~, ~~that sholud defo do the trick!~~	+	Sokféle hárfához hasonló húros hangszer típus terjedt el a Szaharától délre fekvő szavannás, nyugat-afrikai területeken, s ezek kialakításukban, anyagukban, hangolásukban és funkciójukban is különbözhetnek. <br>
		+	A két legelterjedtebb, a maninkák által használt [[Simbi\|simbi]], (simbingo – mandinka) és a wasulu donso ngoni (vadász ngoni), amely utóbbi hat húrral és pentatonos hangolással készül.
		+	A vadász-lantokra általában jellemző, hogy kialakításuknál fogva, nem egyszerű a hangolásuk, az sokszor igen sok időt vesz igénybe. A donso ngoni játéka hasonlít a simbi játékára, ám a két kéz nem egymással szemben, illetve mellett játszik a két sorban elhelyezkedő húrokon, hanem a bal kéz hüvelyk és mutató ujja a hangszertesthez közel, három húron, míg a jobb kéz hüvelykujja a hangszervég másik három húrján. A játék általában rövid dallamokból áll, s melyek többször, egymást váltva, rövid, vagy hosszabb kiállásokkal építik fel a repertoárt. A játékos e mellett énekel is, akit egy másik donso ngoni-játékos kísér, s ő is színesítheti az éneket. A donso ngoni játékot a nege, vagy karignan (ejtsd: karinyan) nevű, keskeny, rovátkolt vasdarabból hajlított kaparó kíséri, melyet fémpálcával, a ritmusnak megfelelően szólaltatnak meg, s mely jobbára végigkíséri a teljes repertoárt. E vadász-hangszer nem reprezentál virtuóz szólójátékot, mindamellett a tapasztalt és gyakorlott mesterek igen színes játékot képesek az alapdallamok mellett kijátszani. Viszont éppen a korlátozott repertoár adja e muzsika különleges hangzását és lüktetését. A donso ngoni hat húrja két sorban ül a hangszertest felett, pentatonikus hangolású. <br><br>
		+	<center>
		+	<websiteFrame>
		+	website=http://www.youtube.com/embed/JmwzxhI_fHQ
		+	height=290
		+	width=380
		+	border=0
		+	scroll=no
		+	</websiteFrame>
		+	</center>
		+
		+	<div align=center>''Sekouba Traoré egy Issa nevű vadászt, annak erőit és tevékenységeit énekli meg.''</div>
		+	<br><br>
		+	A donso ngoni az újgenerációs, népszerű wasulu (wassolon, wassoulou) előadóinak jelentős forrását képezi. (Például: Omou Sangare, Issa Bagayogo)<br><br>
		+	<center>
		+	<websiteFrame>
		+	website=http://www.youtube.com/embed/p_AhbHZEr-0
		+	height=290
		+	width=380
		+	border=0
		+	scroll=no
		+	</websiteFrame>
		+	</center><br>
		+	<div align=center>''Issa Bagayogo''</div>
		+	==Kapcsolódó szócikkek==
		+	*[[6. A vadászok hangszerei]]
		+	*[[4. Előadók, zenészek a mande társadalomban]]
		+	*[[5. A vadász-zenészek a mande társadalomban – A hősök és tetteik megéneklői]]
		+	*[[Simbi]]
		+	[[Kategória:hangszerek]]
		+	[[Kategória:Hangszerek]]
		+	[[Kategória:Kordofon hangszerek]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-Sokféle hárfához hasonló húros hangszer típus terjedt el a Szaharától délre fekvő szavannás, nyugat-afrikai területeken, s ezek kialakításukban, anyagukban, hangolásukban és funkciójukban is különbözhetnek. <br>
+Yup, that sholud defo do the trick!
-A két legelterjedtebb, a maninkák által használt [[Simbi|simbi]], (simbingo – mandinka) és a wasulu donso ngoni (vadász ngoni), amely utóbbi hat húrral és pentatonos hangolással készül.
-A vadász-lantokra általában jellemző, hogy kialakításuknál fogva, nem egyszerű a hangolásuk, az sokszor igen sok időt vesz igénybe. A donso ngoni játéka hasonlít a simbi játékára, ám a két kéz nem egymással szemben, illetve mellett játszik a két sorban elhelyezkedő húrokon, hanem a bal kéz hüvelyk és mutató ujja a hangszertesthez közel, három húron, míg a jobb kéz hüvelykujja a hangszervég másik három húrján. A játék általában rövid dallamokból áll, s melyek többször, egymást váltva, rövid, vagy hosszabb kiállásokkal építik fel a repertoárt. A játékos e mellett énekel is, akit egy másik donso ngoni-játékos kísér, s ő is színesítheti az éneket. A donso ngoni játékot a nege, vagy karignan (ejtsd: karinyan) nevű, keskeny, rovátkolt vasdarabból hajlított kaparó kíséri, melyet fémpálcával, a ritmusnak megfelelően szólaltatnak meg, s mely jobbára végigkíséri a teljes repertoárt. E vadász-hangszer nem reprezentál virtuóz szólójátékot, mindamellett a tapasztalt és gyakorlott mesterek igen színes játékot képesek az alapdallamok mellett kijátszani. Viszont éppen a korlátozott repertoár adja e muzsika különleges hangzását és lüktetését. A donso ngoni hat húrja két sorban ül a hangszertest felett, pentatonikus hangolású. <br><br>
-<center>
-<websiteFrame>
-website=http://www.youtube.com/embed/JmwzxhI_fHQ
-height=290
-width=380
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame>
-</center>
-−
-<div align=center>''Sekouba Traoré egy Issa nevű vadászt, annak erőit és tevékenységeit énekli meg.''</div>
-<br><br>
-A donso ngoni az újgenerációs, népszerű wasulu (wassolon, wassoulou) előadóinak jelentős forrását képezi. (Például: Omou Sangare, Issa Bagayogo)<br><br>
-<center>
-<websiteFrame>
-website=http://www.youtube.com/embed/p_AhbHZEr-0
-height=290
-width=380
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame>
-</center><br>
-<div align=center>''Issa Bagayogo''</div>
-==Kapcsolódó szócikkek==
-*[[6. A vadászok hangszerei]]
-*[[4. Előadók, zenészek a mande társadalomban]]
-*[[5. A vadász-zenészek a mande társadalomban – A hősök és tetteik megéneklői]]
-*[[Simbi]]
-[[Kategória:hangszerek]]
-[[Kategória:Hangszerek]]
-[[Kategória:Kordofon hangszerek]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 Sokféle hárfához hasonló húros hangszer típus terjedt el a Szaharától délre fekvő szavannás, nyugat-afrikai területeken, s ezek kialakításukban, anyagukban, hangolásukban és funkciójukban is különbözhetnek. <br>
-A két legelterjedtebb, a maninkák által használt simbi, (simbingo – mandinka) és a wasulu donso ngoni (vadász ngoni), amely utóbbi hat húrral és pentatonos hangolással készül.
+A két legelterjedtebb, a maninkák által használt [[Simbi|simbi]], (simbingo – mandinka) és a wasulu donso ngoni (vadász ngoni), amely utóbbi hat húrral és pentatonos hangolással készül.
 A vadász-lantokra általában jellemző, hogy kialakításuknál fogva, nem egyszerű a hangolásuk, az sokszor igen sok időt vesz igénybe. A donso ngoni játéka hasonlít a simbi játékára, ám a két kéz nem egymással szemben, illetve mellett játszik a két sorban elhelyezkedő húrokon, hanem a bal kéz hüvelyk és mutató ujja a hangszertesthez közel, három húron, míg a jobb kéz hüvelykujja a hangszervég másik három húrján. A játék általában rövid dallamokból áll, s melyek többször, egymást váltva, rövid, vagy hosszabb kiállásokkal építik fel a repertoárt. A játékos e mellett énekel is, akit egy másik donso ngoni-játékos kísér, s ő is színesítheti az éneket. A donso ngoni játékot a nege, vagy karignan (ejtsd: karinyan) nevű, keskeny, rovátkolt vasdarabból hajlított kaparó kíséri, melyet fémpálcával, a ritmusnak megfelelően szólaltatnak meg, s mely jobbára végigkíséri a teljes repertoárt. E vadász-hangszer nem reprezentál virtuóz szólójátékot, mindamellett a tapasztalt és gyakorlott mesterek igen színes játékot képesek az alapdallamok mellett kijátszani. Viszont éppen a korlátozott repertoár adja e muzsika különleges hangzását és lüktetését. A donso ngoni hat húrja két sorban ül a hangszertest felett, pentatonikus hangolású. <br><br>
 <center>

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-Sokféle hárfához hasonló húros hangszer-típus terjedt el a Szaharától délre fekvő szavannás, nyugat-afrikai területeken, s ezek kialakításukban, anyagukban, hangolásukban és funkciójukban is különbözhetnek. <br>
+Sokféle hárfához hasonló húros hangszer típus terjedt el a Szaharától délre fekvő szavannás, nyugat-afrikai területeken, s ezek kialakításukban, anyagukban, hangolásukban és funkciójukban is különbözhetnek. <br>
 A két legelterjedtebb, a maninkák által használt simbi, (simbingo – mandinka) és a wasulu donso ngoni (vadász ngoni), amely utóbbi hat húrral és pentatonos hangolással készül.
 A vadász-lantokra általában jellemző, hogy kialakításuknál fogva, nem egyszerű a hangolásuk, az sokszor igen sok időt vesz igénybe. A donso ngoni játéka hasonlít a simbi játékára, ám a két kéz nem egymással szemben, illetve mellett játszik a két sorban elhelyezkedő húrokon, hanem a bal kéz hüvelyk és mutató ujja a hangszertesthez közel, három húron, míg a jobb kéz hüvelykujja a hangszervég másik három húrján. A játék általában rövid dallamokból áll, s melyek többször, egymást váltva, rövid, vagy hosszabb kiállásokkal építik fel a repertoárt. A játékos e mellett énekel is, akit egy másik donso ngoni-játékos kísér, s ő is színesítheti az éneket. A donso ngoni játékot a nege, vagy karignan (ejtsd: karinyan) nevű, keskeny, rovátkolt vasdarabból hajlított kaparó kíséri, melyet fémpálcával, a ritmusnak megfelelően szólaltatnak meg, s mely jobbára végigkíséri a teljes repertoárt. E vadász-hangszer nem reprezentál virtuóz szólójátékot, mindamellett a tapasztalt és gyakorlott mesterek igen színes játékot képesek az alapdallamok mellett kijátszani. Viszont éppen a korlátozott repertoár adja e muzsika különleges hangzását és lüktetését. A donso ngoni hat húrja két sorban ül a hangszertest felett, pentatonikus hangolású. <br><br>
 <center>