Dundun - Laptörténet

Csampai: EmbedVideo csere

2013-04-03T08:55:30Z

EmbedVideo csere

Bandolo: /* Kapcsolódó szócikkek */

2011-06-29T09:12:47Z

‎Kapcsolódó szócikkek

Bandolo: A dundun lapot átneveztem Dundun névre

2011-06-28T17:41:22Z

A dundun lapot átneveztem Dundun névre

Bandolo: /* Kapcsolódó szócikkek */

2011-06-28T13:18:30Z

‎Kapcsolódó szócikkek

Bandolo, 2011. június 28., 13:17-n

2011-06-28T13:17:58Z

Bandolo: Új oldal, tartalma: „A dundun (dunun, vagy junjun, junjungo, ahogyan Szenegambiában nevezik) egy kétfenekű, nagyméretű hengeralakú dob, melyet a djembe-játékhoz kíséretként, ám Mal…”

2011-06-28T13:11:52Z

Új oldal, tartalma: „A dundun (dunun, vagy junjun, junjungo, ahogyan Szenegambiában nevezik) egy kétfenekű, nagyméretű hengeralakú dob, melyet a djembe-játékhoz kíséretként, ám Mal…”

Új lap

A dundun (dunun, vagy junjun, junjungo, ahogyan Szenegambiában nevezik) egy kétfenekű, nagyméretű hengeralakú dob, melyet a djembe-játékhoz kíséretként, ám Mali nyugati részén szólóhangszerként is használnak. Többféle méretben találkozhatunk vele. Egyik kézzel faütővel ütik, másik kézzel, fémkolomppal kísérik, bár Dél-Maliban nem használnak mellé kolompot. Maliban inkább párban, Guineában hármas szettet használnak, melyben a legkisebb a kenkeni, a középső méretű a sangban és a legnagyobb a dundun (vagy dundunba). Mali nyugati felében, Kayes tartományban a xasonka (szintén mande) népcsoport a dundunt szólóhangszerként, csak jelik által használja, és gyakran egy másik dundun kíséri.
A dundunt egy fatörzsből faragják, mint a djembét, ám törzse egyenes, akár egy hordóé. Átmérője 33cm, hossza 69cm körül van. Két felére kecske, vagy marhabőrt feszítenek, és játék közben (némely helyen) a bal vállra akasztják, és jobb kézzel, faütővel ütik. A bal kézben a két ujj között egy rövid zsinegen toboz-formájú kolompot (nganga, vagy nege, ami annyit tesz, fém) tartanak, melyet a hüvelykujjra húzott fémkarikával, vagy fémpálcával ütnek.<br>
A legszínesebb dundun-ritmusok a xasonka jeliktől származnak, más területeken a dundun djembe-kíséretként szólal meg, ahol immár nem jelik játszanak rajta. Manapság sok helyen hordóból készítik, hiszen kevés fa áll rendelkezésre, és Guineában például hármas szettet használnak (dundun, sangban, kenkeni).
<br><br>
<center>
<websiteFrame>
website=http://www.youtube.com/embed/xS47d-vo3dE
height=290
width=380
border=0
scroll=no
</websiteFrame>
</center><div align=center>''A videó szintén Maliban, egy esküvőn készült. A dundun szólóhangszerként szerepel.''</div>
[[Kategória:Hangszerek]]
[[Kategória:Membranofon hangszerek]]

←Régebbi változat		A lap 2011. június 29., 09:12-kori változata
18. sor:		18. sor:
	[[Kategória:Hangszerek]]		[[Kategória:Hangszerek]]
	[[Kategória:Membranofon hangszerek]]		[[Kategória:Membranofon hangszerek]]
−	~~[[Kategória:mandék]]~~
−	~~[[Kategória:xasonkák]]~~

@@ 13. sor: / 13. sor: @@
 </center><div align=center>''A videó szintén Maliban, egy esküvőn készült. A dundun szólóhangszerként szerepel.''</div>
 ==Kapcsolódó szócikkek==
-[[9. A mande dobokról általában]]
+*[[9. A mande dobokról általában]]<br>
-[[10. A mande dobok basszus triásza: a dundun, sangban és kenkeni, a ritmusok lüktető lelke]]
+*[[10. A mande dobok basszus triásza: a dundun, sangban és kenkeni, a ritmusok lüktető lelke]]
 [[Kategória:Hangszerek]]

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 A legszínesebb dundun-ritmusok a xasonka jeliktől származnak, más területeken a dundun djembe-kíséretként szólal meg, ahol immár nem jelik játszanak rajta. Manapság sok helyen hordóból készítik, hiszen kevés fa áll rendelkezésre, és Guineában például hármas szettet használnak (dundun, sangban, kenkeni).
 <br><br>
-<center>
+{{#ev:youtube|xS47d-vo3dE|380|center|A videó szintén Maliban, egy esküvőn készült. A dundun szólóhangszerként szerepel.}}
-<websiteFrame>
-website=http://www.youtube.com/embed/xS47d-vo3dE
-height=290
-width=380
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame>
-</center><div align=center>''A videó szintén Maliban, egy esküvőn készült. A dundun szólóhangszerként szerepel.''</div>
 ==Kapcsolódó szócikkek==
 *[[9. A mande dobokról általában]]<br>

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-A dundun (dunun, vagy junjun, junjungo, ahogyan Szenegambiában nevezik) egy kétfenekű, nagyméretű hengeralakú dob, melyet a djembe-játékhoz kíséretként, ám Mali nyugati részén szólóhangszerként is használnak. Többféle méretben találkozhatunk vele. Egyik kézzel faütővel ütik, másik kézzel, fémkolomppal kísérik, bár Dél-Maliban nem használnak mellé kolompot. Maliban inkább párban, Guineában hármas szettet használnak, melyben a legkisebb a kenkeni, a középső méretű a sangban és a legnagyobb a dundun (vagy dundunba). Mali nyugati felében, Kayes tartományban a xasonka (szintén mande) népcsoport a dundunt szólóhangszerként, csak jelik által használja, és gyakran egy másik dundun kíséri.
+A dundun (dunun, vagy junjun, junjungo, ahogyan Szenegambiában nevezik) egy kétfenekű, nagyméretű hengeralakú dob, melyet a djembe-játékhoz kíséretként, ám Mali nyugati részén szólóhangszerként is használnak. Többféle méretben találkozhatunk vele. Egyik kézzel faütővel ütik, másik kézzel, fémkolomppal kísérik, bár Dél-Maliban nem használnak mellé kolompot. Maliban inkább párban, Guineában hármas szettet használnak, melyben a legkisebb a kenkeni, a középső méretű a sangban és a legnagyobb a dundun (vagy dundunba). Mali nyugati felében, Kayes tartományban a xasonka (szintén mande) népcsoport a dundunt szólóhangszerként, csak [[7. A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)|jelik]] által használja, és gyakran egy másik dundun kíséri.<br>
 A dundunt egy fatörzsből faragják, mint a djembét, ám törzse egyenes, akár egy hordóé. Átmérője 33cm, hossza 69cm körül van. Két felére kecske, vagy marhabőrt feszítenek, és játék közben (némely helyen) a bal vállra akasztják, és jobb kézzel, faütővel ütik. A bal kézben a két ujj között egy rövid zsinegen toboz-formájú kolompot (nganga, vagy nege, ami annyit tesz, fém) tartanak, melyet a hüvelykujjra húzott fémkarikával, vagy fémpálcával ütnek.<br>
 A legszínesebb dundun-ritmusok a xasonka jeliktől származnak, más területeken a dundun djembe-kíséretként szólal meg, ahol immár nem jelik játszanak rajta. Manapság sok helyen hordóból készítik, hiszen kevés fa áll rendelkezésre, és Guineában például hármas szettet használnak (dundun, sangban, kenkeni).
@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 </websiteFrame>
 </center><div align=center>''A videó szintén Maliban, egy esküvőn készült. A dundun szólóhangszerként szerepel.''</div>
 [[Kategória:Hangszerek]]
 [[Kategória:Membranofon hangszerek]]