Evenki táncok - Laptörténet

Bandolo: Levédte a(z) Evenki táncok lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-06-15T08:12:03Z

Levédte a(z) Evenki táncok lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

91.147.196.42, 2011. június 4., 15:05-n

2011-06-04T15:05:28Z

91.147.196.42: Új oldal, tartalma: „'''Körtánc (Ikewun):''' Az evenkik egyik legfontosabb tánca egy körtánc, melyet az éves összejövetelek részeként is gyakoroltak. Ez a tánc egy areális jelensé…”

2011-06-04T14:55:45Z

Új oldal, tartalma: „'''Körtánc (Ikewun):''' Az evenkik egyik legfontosabb tánca egy körtánc, melyet az éves összejövetelek részeként is gyakoroltak. Ez a tánc egy areális jelensé…”

Új lap

'''Körtánc (Ikewun):''' Az evenkik egyik legfontosabb tánca egy körtánc, melyet az éves összejövetelek részeként is gyakoroltak. Ez a tánc egy areális jelenség, melyet a [[:Kategória:Burjátok|burjátoknál]] és [[:Kategória:Szahák(jakutok)|jakutoknál]] is megfigyelhetünk. Mindmáig nem tisztázott a tánc eredete (jakut, burját, vagy evenki?). A résztvevők egymás kezét fogják miközben a napforgásával megegyező irányba haladnak körbe, úgy, hogy két lépes előrehaladás után egy lépést ellentétes irányba lépnek. Van egy előénekes. A többiek az előénekes strófáit ismételik kórusban. A fordulás pillanatában a kezeket egyszerre felrántják, miközben az előrehaladás során lépésenként lent rázzák a lépés ütemében a kezeket anélkül, hogy elengednék egymás kezét. A tánc ritmusa mozgás közben folyamatosan gyorsul. Körtáncot szerveznek vendégek fogadásakor és búcsúztatásakor, a kultúrházban egy-egy ünnepség megnyitásakor, esküvőkor, katona búcsúztatáskor, és az évszaknyitó ünnepeken (vadászok ünnepén, újévkor, és tavasz első napján – az első kakukkoláskor) (KÉP: SZUSZLOV, DIÓSZEGI-GYŰJTEMÉNY 1922, VIDEO: TUNGOKOCSEN BÚCSÚZTATÁS 1999?,).

'''Tánckultúra:''' Az evenki koreografált, improvizatív táncok arra utalnak, hogy a dobokon és különböző tajgai zajokat utánzó hangszereken, sípokon, csörgőkön kívül más hangszert nem igényeltek a produkciók. Ezek a táncok nem nevezhetők páros táncoknak, hanem inkább csoportos táncoknak, melyekben állatok, madarak, szarvasok mozgását utánozzák. Ruháikat is ezen állatok motívumai díszítik (VIDEO, KÉP: TUNGOKOCSEN 1999) . Idetartozik a nyírfakéregből készített vadászkürt (orewun) (VIDEO, KÉP: GILTON IVANOVICS TUNGOKOCSEN 1999, ULAN-ÜDE 2009 NYARA), mellyel a jávorszarvas nőstényének hangját utánozzák. Ezzel csalják lőtávolságba a hímet. A hangszer érdekessége, hogy nem fújva, hanem szívva kell hangot kicsiholni belőle.

[[Kategória:Evenkik]]

←Régebbi változat		A lap 2011. június 4., 15:05-kori változata
1. sor:		1. sor:
−	'''Körtánc (Ikewun):''' Az evenkik egyik legfontosabb tánca egy körtánc, melyet az éves összejövetelek részeként is gyakoroltak. Ez a tánc egy areális jelenség, melyet a [[:Kategória:Burjátok\|burjátoknál]] és [[:Kategória:Szahák(jakutok)\|jakutoknál]] is megfigyelhetünk. Mindmáig nem tisztázott a tánc eredete (jakut, burját, vagy evenki?). A résztvevők egymás kezét fogják miközben a napforgásával megegyező irányba haladnak körbe, úgy, hogy két lépes előrehaladás után egy lépést ellentétes irányba lépnek. Van egy előénekes. A többiek az előénekes strófáit ismételik kórusban. A fordulás pillanatában a kezeket egyszerre felrántják, miközben az előrehaladás során lépésenként lent rázzák a lépés ütemében a kezeket anélkül, hogy elengednék egymás kezét. A tánc ritmusa mozgás közben folyamatosan gyorsul. Körtáncot szerveznek vendégek fogadásakor és búcsúztatásakor, a kultúrházban egy-egy ünnepség megnyitásakor, esküvőkor, katona búcsúztatáskor, és az évszaknyitó ünnepeken (vadászok ünnepén, újévkor, és tavasz első napján – az első kakukkoláskor) (KÉP: SZUSZLOV, DIÓSZEGI-GYŰJTEMÉNY 1922, VIDEO: TUNGOKOCSEN BÚCSÚZTATÁS 1999?,).	+	'''Körtánc (Ikewun):''' Az evenkik egyik legfontosabb tánca egy körtánc, melyet az éves összejövetelek részeként is gyakoroltak. Ez a tánc egy areális jelenség, melyet a [[:Kategória:Burjátok\|burjátoknál]] és [[:Kategória:Szahák (jakutok)\|jakutoknál]] is megfigyelhetünk. Mindmáig nem tisztázott a tánc eredete (jakut, burját, vagy evenki?). A résztvevők egymás kezét fogják miközben a napforgásával megegyező irányba haladnak körbe, úgy, hogy két lépes előrehaladás után egy lépést ellentétes irányba lépnek. Van egy előénekes. A többiek az előénekes strófáit ismételik kórusban. A fordulás pillanatában a kezeket egyszerre felrántják, miközben az előrehaladás során lépésenként lent rázzák a lépés ütemében a kezeket anélkül, hogy elengednék egymás kezét. A tánc ritmusa mozgás közben folyamatosan gyorsul. Körtáncot szerveznek vendégek fogadásakor és búcsúztatásakor, a kultúrházban egy-egy ünnepség megnyitásakor, esküvőkor, katona búcsúztatáskor, és az évszaknyitó ünnepeken (vadászok ünnepén, újévkor, és tavasz első napján – az első kakukkoláskor) (KÉP: SZUSZLOV, DIÓSZEGI-GYŰJTEMÉNY 1922, VIDEO: TUNGOKOCSEN BÚCSÚZTATÁS 1999?,).

	'''Tánckultúra:''' Az evenki koreografált, improvizatív táncok arra utalnak, hogy a dobokon és különböző tajgai zajokat utánzó hangszereken, sípokon, csörgőkön kívül más hangszert nem igényeltek a produkciók. Ezek a táncok nem nevezhetők páros táncoknak, hanem inkább csoportos táncoknak, melyekben állatok, madarak, szarvasok mozgását utánozzák. Ruháikat is ezen állatok motívumai díszítik (VIDEO, KÉP: TUNGOKOCSEN 1999) . Idetartozik a nyírfakéregből készített vadászkürt (orewun) (VIDEO, KÉP: GILTON IVANOVICS TUNGOKOCSEN 1999, ULAN-ÜDE 2009 NYARA), mellyel a jávorszarvas nőstényének hangját utánozzák. Ezzel csalják lőtávolságba a hímet. A hangszer érdekessége, hogy nem fújva, hanem szívva kell hangot kicsiholni belőle.		'''Tánckultúra:''' Az evenki koreografált, improvizatív táncok arra utalnak, hogy a dobokon és különböző tajgai zajokat utánzó hangszereken, sípokon, csörgőkön kívül más hangszert nem igényeltek a produkciók. Ezek a táncok nem nevezhetők páros táncoknak, hanem inkább csoportos táncoknak, melyekben állatok, madarak, szarvasok mozgását utánozzák. Ruháikat is ezen állatok motívumai díszítik (VIDEO, KÉP: TUNGOKOCSEN 1999) . Idetartozik a nyírfakéregből készített vadászkürt (orewun) (VIDEO, KÉP: GILTON IVANOVICS TUNGOKOCSEN 1999, ULAN-ÜDE 2009 NYARA), mellyel a jávorszarvas nőstényének hangját utánozzák. Ezzel csalják lőtávolságba a hímet. A hangszer érdekessége, hogy nem fújva, hanem szívva kell hangot kicsiholni belőle.