<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="http://nepzenetar.fszek.hu/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Fado</id>
		<title>Fado - Laptörténet</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Fado"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Fado&amp;action=history"/>
		<updated>2026-05-13T15:47:22Z</updated>
		<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.20.3</generator>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Fado&amp;diff=5589&amp;oldid=prev</id>
		<title>Csampai, 2013. március 29., 13:33-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Fado&amp;diff=5589&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2013-03-29T13:33:31Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
			&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2013. március 29., 13:33-kori változata&lt;/td&gt;
			&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;4. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;4. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;1850 után a&amp;#160; fado egy másik ága alakult Coimbra egyetemeiről híres városában. Ez alapvetően férfi műfaj, szintézise az itáliai bel canto, az egyetemisták által különböző régiókból hozott zeneiség, s a lisszaboni fado hagyományainak. A populárisabb, szórakoztatóbb lisszaboni mellett ez egy kifinomultabb változat, létrejöttében kiemelkedő szerepet játszottak Artur Paredes és fia, Carlos Paredes gitárművészek.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;1850 után a&amp;#160; fado egy másik ága alakult Coimbra egyetemeiről híres városában. Ez alapvetően férfi műfaj, szintézise az itáliai bel canto, az egyetemisták által különböző régiókból hozott zeneiség, s a lisszaboni fado hagyományainak. A populárisabb, szórakoztatóbb lisszaboni mellett ez egy kifinomultabb változat, létrejöttében kiemelkedő szerepet játszottak Artur Paredes és fia, Carlos Paredes gitárművészek.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;{{#ev:youtube|9Aa01u8RtgM|380|center|}}&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;{{#ev:youtube|9Aa01u8RtgM|380|center|&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;Fado Meu&lt;/ins&gt;}}&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Portugália]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Portugália]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Csampai</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Fado&amp;diff=5588&amp;oldid=prev</id>
		<title>Csampai: EmbedVideo csere</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Fado&amp;diff=5588&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2013-03-29T13:33:11Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;EmbedVideo csere&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
			&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2013. március 29., 13:33-kori változata&lt;/td&gt;
			&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;4. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;4. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;1850 után a&amp;#160; fado egy másik ága alakult Coimbra egyetemeiről híres városában. Ez alapvetően férfi műfaj, szintézise az itáliai bel canto, az egyetemisták által különböző régiókból hozott zeneiség, s a lisszaboni fado hagyományainak. A populárisabb, szórakoztatóbb lisszaboni mellett ez egy kifinomultabb változat, létrejöttében kiemelkedő szerepet játszottak Artur Paredes és fia, Carlos Paredes gitárművészek.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;1850 után a&amp;#160; fado egy másik ága alakult Coimbra egyetemeiről híres városában. Ez alapvetően férfi műfaj, szintézise az itáliai bel canto, az egyetemisták által különböző régiókból hozott zeneiség, s a lisszaboni fado hagyományainak. A populárisabb, szórakoztatóbb lisszaboni mellett ez egy kifinomultabb változat, létrejöttében kiemelkedő szerepet játszottak Artur Paredes és fia, Carlos Paredes gitárművészek.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;center&amp;gt;&lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;{{#ev&lt;/ins&gt;:youtube&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;|&lt;/ins&gt;9Aa01u8RtgM&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;|&lt;/ins&gt;380&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;|&lt;/ins&gt;center&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;|}}&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;websiteFrame&amp;gt;&lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;website=http&lt;/del&gt;:&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;//www.&lt;/del&gt;youtube&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;.com/embed/&lt;/del&gt;9Aa01u8RtgM&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;height=290 &lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;width=&lt;/del&gt;380 &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;border=0 &lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;scroll=no&lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;/websiteFrame&amp;gt;&lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;/&lt;/del&gt;center&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;gt;&lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Portugália]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Portugália]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Csampai</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Fado&amp;diff=5186&amp;oldid=prev</id>
		<title>Bandolo, 2012. február 23., 12:47-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Fado&amp;diff=5186&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2012-02-23T12:47:52Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
			&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2012. február 23., 12:47-kori változata&lt;/td&gt;
			&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;8. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;8. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;website=http://www.youtube.com/embed/9Aa01u8RtgM&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;website=http://www.youtube.com/embed/9Aa01u8RtgM&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;height=290 &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;height=290 &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;width=&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;280 &lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;width=&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;380 &lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;border=0 &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;border=0 &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;scroll=no&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;scroll=no&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Bandolo</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Fado&amp;diff=5185&amp;oldid=prev</id>
		<title>Bandolo, 2012. február 23., 12:47-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Fado&amp;diff=5185&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2012-02-23T12:47:33Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
			&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2012. február 23., 12:47-kori változata&lt;/td&gt;
			&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A Fado Lisszabon szegénynegyedeiben született 1825 és 1850 között: a város népszerű dal és táncnemeinek, és frissen beáramló olyan új műfajoknak a keveredéséből, mint a lundum, egy brazíliai, Afrikai eredetű táncos és énekes műfaj, amelyet a Portugál Udvar hozott be Rio de Janeiro-i (1808-1822) száműzetéséből visszatérve; a modinha, egy szalonokban használatos műdaltípus, mely Portugáliában s Brazíliában alakult ki a 18. és 19. század dereka közötti időszakban; a fandango, egy spanyol eredetű portugáliai tánc; a fado, egy braziliai tánctípus, mely máig megtalálható&amp;#160; Rio de Janeiro állam falvaiban; éa a fofa, egy Brazíliában és Portugáliában egyaránt ismeretes tánc. A fado Lisszabon szégenynegyedeiből kiindulva, óriási ívet futott be: Portugália nemzeti műfajává alakult. A Salazar-i diktatúra alatt a politika is promotálta ezt a fejlődést, bár az énekeseknek engedélyeztetniük kellett dalaikat, s a túristákat kiszolgáló éttermeket (casas típicas) jelölték ki előadásukra. Egybeesik ez az időszak olyan kiemelkedő művészek pályafutásával, mint a fado-énekes Amália Rodrigues (1920-1999) és Alfredo Marceneiro (1891-1992) és mint a fado komponista és gitáros Armandinho (Salgado Armando Freire (1891-1846)&amp;#160; és Martinho dAssunção (1914-1992).&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A Fado Lisszabon szegénynegyedeiben született 1825 és 1850 között: a város népszerű dal és táncnemeinek, és frissen beáramló olyan új műfajoknak a keveredéséből, mint a lundum, egy brazíliai, Afrikai eredetű táncos és énekes műfaj, amelyet a Portugál Udvar hozott be Rio de Janeiro-i (1808-1822) száműzetéséből visszatérve; a modinha, egy szalonokban használatos műdaltípus, mely Portugáliában s Brazíliában alakult ki a 18. és 19. század dereka közötti időszakban; a fandango, egy spanyol eredetű portugáliai tánc; a fado, egy braziliai tánctípus, mely máig megtalálható&amp;#160; Rio de Janeiro állam falvaiban; éa a fofa, egy Brazíliában és Portugáliában egyaránt ismeretes tánc. A fado Lisszabon szégenynegyedeiből kiindulva, óriási ívet futott be: Portugália nemzeti műfajává alakult. A Salazar-i diktatúra alatt a politika is promotálta ezt a fejlődést, bár az énekeseknek engedélyeztetniük kellett dalaikat, s a túristákat kiszolgáló éttermeket (casas típicas) jelölték ki előadásukra. Egybeesik ez az időszak olyan kiemelkedő művészek pályafutásával, mint a fado-énekes Amália Rodrigues (1920-1999) és Alfredo Marceneiro (1891-1992) és mint a fado komponista és gitáros Armandinho (Salgado Armando Freire (1891-1846)&amp;#160; és Martinho dAssunção (1914-1992).&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;Ma a fado egyként része&amp;#160; nagy előadótermek, baráti körök, népünnepélyek, tavernák, helyi és turisztikai érdekeltségű vendéglők műsorainak; a rádió és televízió, valamint számtalan zenei kiadvány foglalkozik terjesztésével, ápolásával. A fadót szólista énekesek szokták (eredeti környezetében felváltva, egymással jó értelemben versengve) énekelni hangszeres kísérettel, a közönséggel folyamatos, erőteljes kapcsolatot fenntartva.&amp;#160; Az énekes (fadista) a domináns szereplő. Az első guitarrista&amp;#160; a dallamot kíséri, ellenpontozza. Ha van, a második guitarrista egy második szólamot alkot. A hegedű, s esetenként a cselló az alapot hozzák, teret hagyva az énekesnek, s a gitárosoknak az improvizációra. A fadót kísérő portugál gitár hat fém húrpárral ellátott, nagyobb mandolint formázó jellegzetesen portugál hangszer.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;Ma a fado egyként része&amp;#160; nagy előadótermek, baráti körök, népünnepélyek, tavernák, helyi és turisztikai érdekeltségű vendéglők műsorainak; a rádió és televízió, valamint számtalan zenei kiadvány foglalkozik terjesztésével, ápolásával. A fadót szólista énekesek szokták (eredeti környezetében felváltva, egymással jó értelemben versengve) énekelni hangszeres kísérettel, a közönséggel folyamatos, erőteljes kapcsolatot fenntartva.&amp;#160; Az énekes (fadista) a domináns szereplő. Az első guitarrista&amp;#160; a dallamot kíséri, ellenpontozza. Ha van, a második guitarrista egy második szólamot alkot. A hegedű, s esetenként a cselló az alapot hozzák, teret hagyva az énekesnek, s a gitárosoknak az improvizációra. A fadót kísérő portugál gitár hat fém húrpárral ellátott, nagyobb mandolint formázó jellegzetesen portugál hangszer.&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A fado művelői repertoárjukat fado castiço 'autentikus fado' és fado canção 'ének fado' megjelöléssel osztják föl.&amp;#160; A&amp;#160; fados castiços&amp;#160; fix ritmikai és harmónia- menetekre és kíséretre épülnek (a harmóniasor általában&amp;#160; I—V—I) , de dallamuk lehet improvizált vagy feldolgozás. A három anonym szerzőjű, legrégibb alap fado (corrido, menor, and mouraria) és közel száz 19. és 20. századi szerzőnek tulajdonított&amp;#160; fado képezi a hagyományos réteget.&amp;#160; A fado canção költői és zenei szerkezete stanzák és refrének váltakozásából áll, harmóniarendszere komplexebb mint a fado castiço esetében, kötött dallamok, és rugalmas kíséret jellemzik. A fado szövegei megidézik a korai fado kontextusát: Lisszabon régi negyedeit,&amp;#160; bordélyházakat, a műfajhoz kapcsolódó jeles személyiségeket, sajátos eseményeket, érzéseket, az édesanya figuráját, politikai eseményeket, stb. A fado életérzése a portugál saudade szóval jellemezhető, amely egyszerre jelent vágyakozást, nosztalgiát, szomorúságot, fájdalmat, de egyben a szerelem és a boldogság lehetőségét is. Afrikai rabszolgák és portugál tengerészek hazavágyódása, a régi Portugália iránti nosztalgia, a hazaszeretet és az elvágyódás egyaránt ott lüktet a fado szívében. A fado szó etimológiailag a latin fatum, 'sors' szóval van kapcsolatban.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A fado művelői repertoárjukat fado castiço 'autentikus fado' és fado canção 'ének fado' megjelöléssel osztják föl.&amp;#160; A&amp;#160; fados castiços&amp;#160; fix ritmikai és harmónia- menetekre és kíséretre épülnek (a harmóniasor általában&amp;#160; I—V—I) , de dallamuk lehet improvizált vagy feldolgozás. A három anonym szerzőjű, legrégibb alap fado (corrido, menor, and mouraria) és közel száz 19. és 20. századi szerzőnek tulajdonított&amp;#160; fado képezi a hagyományos réteget.&amp;#160; A fado canção költői és zenei szerkezete stanzák és refrének váltakozásából áll, harmóniarendszere komplexebb mint a fado castiço esetében, kötött dallamok, és rugalmas kíséret jellemzik. A fado szövegei megidézik a korai fado kontextusát: Lisszabon régi negyedeit,&amp;#160; bordélyházakat, a műfajhoz kapcsolódó jeles személyiségeket, sajátos eseményeket, érzéseket, az édesanya figuráját, politikai eseményeket, stb. A fado életérzése a portugál saudade szóval jellemezhető, amely egyszerre jelent vágyakozást, nosztalgiát, szomorúságot, fájdalmat, de egyben a szerelem és a boldogság lehetőségét is. Afrikai rabszolgák és portugál tengerészek hazavágyódása, a régi Portugália iránti nosztalgia, a hazaszeretet és az elvágyódás egyaránt ott lüktet a fado szívében. A fado szó etimológiailag a latin fatum, 'sors' szóval van kapcsolatban.&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;1850 után a&amp;#160; fado egy másik ága alakult Coimbra egyetemeiről híres városában. Ez alapvetően férfi műfaj, szintézise az itáliai bel canto, az egyetemisták által különböző régiókból hozott zeneiség, s a lisszaboni fado hagyományainak. A populárisabb, szórakoztatóbb lisszaboni mellett ez egy kifinomultabb változat, létrejöttében kiemelkedő szerepet játszottak Artur Paredes és fia, Carlos Paredes gitárművészek.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;1850 után a&amp;#160; fado egy másik ága alakult Coimbra egyetemeiről híres városában. Ez alapvetően férfi műfaj, szintézise az itáliai bel canto, az egyetemisták által különböző régiókból hozott zeneiség, s a lisszaboni fado hagyományainak. A populárisabb, szórakoztatóbb lisszaboni mellett ez egy kifinomultabb változat, létrejöttében kiemelkedő szerepet játszottak Artur Paredes és fia, Carlos Paredes gitárművészek.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;7. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;7. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;websiteFrame&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;websiteFrame&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;website=http://www.youtube.com/embed/9Aa01u8RtgM&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;website=http://www.youtube.com/embed/9Aa01u8RtgM&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;height=290 width=280 border=0 scroll=no&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;height=290 &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;width=280 &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;border=0 &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;scroll=no&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/websiteFrame&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/websiteFrame&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Portugália]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Portugália]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Bandolo</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Fado&amp;diff=5184&amp;oldid=prev</id>
		<title>Bandolo, 2012. február 23., 12:46-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Fado&amp;diff=5184&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2012-02-23T12:46:42Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
			&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2012. február 23., 12:46-kori változata&lt;/td&gt;
			&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;7. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;7. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;websiteFrame&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;websiteFrame&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;website=http://www.youtube.com/embed/9Aa01u8RtgM&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;website=http://www.youtube.com/embed/9Aa01u8RtgM&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;height=290 width=&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;380 &lt;/del&gt;border=0 scroll=no&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;height=290 width=&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;280 &lt;/ins&gt;border=0 scroll=no&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/websiteFrame&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/websiteFrame&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Portugália]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Portugália]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Bandolo</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Fado&amp;diff=5183&amp;oldid=prev</id>
		<title>Bandolo, 2012. február 23., 12:46-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Fado&amp;diff=5183&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2012-02-23T12:46:14Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
			&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2012. február 23., 12:46-kori változata&lt;/td&gt;
			&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;7. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;7. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;websiteFrame&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;websiteFrame&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;website=http://www.youtube.com/embed/9Aa01u8RtgM&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;website=http://www.youtube.com/embed/9Aa01u8RtgM&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;height=&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;390 &lt;/del&gt;width=&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;480 &lt;/del&gt;border=0 scroll=no&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;height=&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;290 &lt;/ins&gt;width=&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;380 &lt;/ins&gt;border=0 scroll=no&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/websiteFrame&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/websiteFrame&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Portugália]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Portugália]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Bandolo</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Fado&amp;diff=4066&amp;oldid=prev</id>
		<title>Bandolo: Levédte a(z) Fado lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Fado&amp;diff=4066&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-06-15T10:06:34Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Levédte a(z) &lt;a href=&quot;/index.php/Fado&quot; title=&quot;Fado&quot;&gt;Fado&lt;/a&gt; lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
			&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
			&lt;td colspan='1' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
			&lt;td colspan='1' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2011. június 15., 10:06-kori változata&lt;/td&gt;
			&lt;/tr&gt;&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Bandolo</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Fado&amp;diff=3648&amp;oldid=prev</id>
		<title>Ethnosound2, 2011. június 5., 21:58-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Fado&amp;diff=3648&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-06-05T21:58:26Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
			&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2011. június 5., 21:58-kori változata&lt;/td&gt;
			&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;3. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;3. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A fado művelői repertoárjukat fado castiço 'autentikus fado' és fado canção 'ének fado' megjelöléssel osztják föl.&amp;#160; A&amp;#160; fados castiços&amp;#160; fix ritmikai és harmónia- menetekre és kíséretre épülnek (a harmóniasor általában&amp;#160; I—V—I) , de dallamuk lehet improvizált vagy feldolgozás. A három anonym szerzőjű, legrégibb alap fado (corrido, menor, and mouraria) és közel száz 19. és 20. századi szerzőnek tulajdonított&amp;#160; fado képezi a hagyományos réteget.&amp;#160; A fado canção költői és zenei szerkezete stanzák és refrének váltakozásából áll, harmóniarendszere komplexebb mint a fado castiço esetében, kötött dallamok, és rugalmas kíséret jellemzik. A fado szövegei megidézik a korai fado kontextusát: Lisszabon régi negyedeit,&amp;#160; bordélyházakat, a műfajhoz kapcsolódó jeles személyiségeket, sajátos eseményeket, érzéseket, az édesanya figuráját, politikai eseményeket, stb. A fado életérzése a portugál saudade szóval jellemezhető, amely egyszerre jelent vágyakozást, nosztalgiát, szomorúságot, fájdalmat, de egyben a szerelem és a boldogság lehetőségét is. Afrikai rabszolgák és portugál tengerészek hazavágyódása, a régi Portugália iránti nosztalgia, a hazaszeretet és az elvágyódás egyaránt ott lüktet a fado szívében. A fado szó etimológiailag a latin fatum, 'sors' szóval van kapcsolatban.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A fado művelői repertoárjukat fado castiço 'autentikus fado' és fado canção 'ének fado' megjelöléssel osztják föl.&amp;#160; A&amp;#160; fados castiços&amp;#160; fix ritmikai és harmónia- menetekre és kíséretre épülnek (a harmóniasor általában&amp;#160; I—V—I) , de dallamuk lehet improvizált vagy feldolgozás. A három anonym szerzőjű, legrégibb alap fado (corrido, menor, and mouraria) és közel száz 19. és 20. századi szerzőnek tulajdonított&amp;#160; fado képezi a hagyományos réteget.&amp;#160; A fado canção költői és zenei szerkezete stanzák és refrének váltakozásából áll, harmóniarendszere komplexebb mint a fado castiço esetében, kötött dallamok, és rugalmas kíséret jellemzik. A fado szövegei megidézik a korai fado kontextusát: Lisszabon régi negyedeit,&amp;#160; bordélyházakat, a műfajhoz kapcsolódó jeles személyiségeket, sajátos eseményeket, érzéseket, az édesanya figuráját, politikai eseményeket, stb. A fado életérzése a portugál saudade szóval jellemezhető, amely egyszerre jelent vágyakozást, nosztalgiát, szomorúságot, fájdalmat, de egyben a szerelem és a boldogság lehetőségét is. Afrikai rabszolgák és portugál tengerészek hazavágyódása, a régi Portugália iránti nosztalgia, a hazaszeretet és az elvágyódás egyaránt ott lüktet a fado szívében. A fado szó etimológiailag a latin fatum, 'sors' szóval van kapcsolatban.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;1850 után a&amp;#160; fado egy másik ága alakult Coimbra egyetemeiről híres városában. Ez alapvetően férfi műfaj, szintézise az itáliai bel canto, az egyetemisták által különböző régiókból hozott zeneiség, s a lisszaboni fado hagyományainak. A populárisabb, szórakoztatóbb lisszaboni mellett ez egy kifinomultabb változat, létrejöttében kiemelkedő szerepet játszottak Artur Paredes és fia, Carlos Paredes gitárművészek.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;1850 után a&amp;#160; fado egy másik ága alakult Coimbra egyetemeiről híres városában. Ez alapvetően férfi műfaj, szintézise az itáliai bel canto, az egyetemisták által különböző régiókból hozott zeneiség, s a lisszaboni fado hagyományainak. A populárisabb, szórakoztatóbb lisszaboni mellett ez egy kifinomultabb változat, létrejöttében kiemelkedő szerepet játszottak Artur Paredes és fia, Carlos Paredes gitárművészek.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&amp;lt;center&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&amp;lt;websiteFrame&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;website=http://www.youtube.com/embed/9Aa01u8RtgM&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;height=390 width=480 border=0 scroll=no&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&amp;lt;/websiteFrame&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Portugália]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Portugália]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Ethnosound2</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Fado&amp;diff=2863&amp;oldid=prev</id>
		<title>Bandolo: Új oldal, tartalma: „A Fado Lisszabon szegénynegyedeiben született 1825 és 1850 között: a város népszerű dal és táncnemeinek, és frissen beáramló olyan új műfajoknak a keveredé…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Fado&amp;diff=2863&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-05-16T11:48:15Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „A Fado Lisszabon szegénynegyedeiben született 1825 és 1850 között: a város népszerű dal és táncnemeinek, és frissen beáramló olyan új műfajoknak a keveredé…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;A Fado Lisszabon szegénynegyedeiben született 1825 és 1850 között: a város népszerű dal és táncnemeinek, és frissen beáramló olyan új műfajoknak a keveredéséből, mint a lundum, egy brazíliai, Afrikai eredetű táncos és énekes műfaj, amelyet a Portugál Udvar hozott be Rio de Janeiro-i (1808-1822) száműzetéséből visszatérve; a modinha, egy szalonokban használatos műdaltípus, mely Portugáliában s Brazíliában alakult ki a 18. és 19. század dereka közötti időszakban; a fandango, egy spanyol eredetű portugáliai tánc; a fado, egy braziliai tánctípus, mely máig megtalálható  Rio de Janeiro állam falvaiban; éa a fofa, egy Brazíliában és Portugáliában egyaránt ismeretes tánc. A fado Lisszabon szégenynegyedeiből kiindulva, óriási ívet futott be: Portugália nemzeti műfajává alakult. A Salazar-i diktatúra alatt a politika is promotálta ezt a fejlődést, bár az énekeseknek engedélyeztetniük kellett dalaikat, s a túristákat kiszolgáló éttermeket (casas típicas) jelölték ki előadásukra. Egybeesik ez az időszak olyan kiemelkedő művészek pályafutásával, mint a fado-énekes Amália Rodrigues (1920-1999) és Alfredo Marceneiro (1891-1992) és mint a fado komponista és gitáros Armandinho (Salgado Armando Freire (1891-1846)  és Martinho dAssunção (1914-1992).&lt;br /&gt;
Ma a fado egyként része  nagy előadótermek, baráti körök, népünnepélyek, tavernák, helyi és turisztikai érdekeltségű vendéglők műsorainak; a rádió és televízió, valamint számtalan zenei kiadvány foglalkozik terjesztésével, ápolásával. A fadót szólista énekesek szokták (eredeti környezetében felváltva, egymással jó értelemben versengve) énekelni hangszeres kísérettel, a közönséggel folyamatos, erőteljes kapcsolatot fenntartva.  Az énekes (fadista) a domináns szereplő. Az első guitarrista  a dallamot kíséri, ellenpontozza. Ha van, a második guitarrista egy második szólamot alkot. A hegedű, s esetenként a cselló az alapot hozzák, teret hagyva az énekesnek, s a gitárosoknak az improvizációra. A fadót kísérő portugál gitár hat fém húrpárral ellátott, nagyobb mandolint formázó jellegzetesen portugál hangszer.&lt;br /&gt;
A fado művelői repertoárjukat fado castiço 'autentikus fado' és fado canção 'ének fado' megjelöléssel osztják föl.  A  fados castiços  fix ritmikai és harmónia- menetekre és kíséretre épülnek (a harmóniasor általában  I—V—I) , de dallamuk lehet improvizált vagy feldolgozás. A három anonym szerzőjű, legrégibb alap fado (corrido, menor, and mouraria) és közel száz 19. és 20. századi szerzőnek tulajdonított  fado képezi a hagyományos réteget.  A fado canção költői és zenei szerkezete stanzák és refrének váltakozásából áll, harmóniarendszere komplexebb mint a fado castiço esetében, kötött dallamok, és rugalmas kíséret jellemzik. A fado szövegei megidézik a korai fado kontextusát: Lisszabon régi negyedeit,  bordélyházakat, a műfajhoz kapcsolódó jeles személyiségeket, sajátos eseményeket, érzéseket, az édesanya figuráját, politikai eseményeket, stb. A fado életérzése a portugál saudade szóval jellemezhető, amely egyszerre jelent vágyakozást, nosztalgiát, szomorúságot, fájdalmat, de egyben a szerelem és a boldogság lehetőségét is. Afrikai rabszolgák és portugál tengerészek hazavágyódása, a régi Portugália iránti nosztalgia, a hazaszeretet és az elvágyódás egyaránt ott lüktet a fado szívében. A fado szó etimológiailag a latin fatum, 'sors' szóval van kapcsolatban.&lt;br /&gt;
1850 után a  fado egy másik ága alakult Coimbra egyetemeiről híres városában. Ez alapvetően férfi műfaj, szintézise az itáliai bel canto, az egyetemisták által különböző régiókból hozott zeneiség, s a lisszaboni fado hagyományainak. A populárisabb, szórakoztatóbb lisszaboni mellett ez egy kifinomultabb változat, létrejöttében kiemelkedő szerepet játszottak Artur Paredes és fia, Carlos Paredes gitárművészek.&lt;br /&gt;
[[Kategória:Portugália]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Bandolo</name></author>	</entry>

	</feed>