Flamenco - Laptörténet

Csampai: EmbedVideo csere

2013-03-29T13:39:50Z

EmbedVideo csere

Bandolo: Levédte a(z) Flamenco lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-06-15T10:07:25Z

Levédte a(z) Flamenco lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

Bandolo: Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 206.202.89.17 (vita) szerkesztéséről Ethnosound2 szerkesztésére

2011-06-15T05:25:46Z

Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 206.202.89.17 (vita) szerkesztéséről Ethnosound2 szerkesztésére

206.202.89.17: UwFEREGXV

2011-06-15T05:18:34Z

UwFEREGXV

Ethnosound2, 2011. június 5., 21:55-n

2011-06-05T21:55:57Z

Ethnosound2, 2011. június 5., 21:51-n

2011-06-05T21:51:16Z

Bandolo: /* Kapcsolódó szócikkek */

2011-05-17T15:03:16Z

‎Kapcsolódó szócikkek

Bandolo: /* Kapcsolódó szócikkek */

2011-05-17T15:02:47Z

‎Kapcsolódó szócikkek

Bandolo: /* Kapcsolódó szócikkek */

2011-05-16T11:21:29Z

‎Kapcsolódó szócikkek

Bandolo, 2011. május 16., 11:16-n

2011-05-16T11:16:22Z

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 '''Flamenco fesztiválok, peñák, tablaók''': Országszerte számos fesztivál van, havonta több. Ha flamenco műsorokat akarunk nézni, keressük a  peñák, tablaók (flamenco klubok) műsorait. Élő flamencóval ünnepeken, utcabálokon, fiestákon is bőven találkozhatunk.
-<center>
+{{#ev:youtube|cv2Fyjk0GGM|480|center|Flamenco}}
-<websiteFrame>
-website=http://www.youtube.com/embed/cv2Fyjk0GGM
-height=390
-width=480
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame>
-</center>
-−
-−
 <br><br>

←Régebbi változat		A lap 2011. június 15., 05:25-kori változata
1. sor:		1. sor:
−	~~IJWTS wow! Why can~~'~~t I think of tghnis like that?~~	+	Andalúzia népzenéjét szokás a ''flamencóval'' azonosítani. A flamenco forrása az andalúz népzene és néptánc, s visszahat is rá: a számos máig élő népzenei és táncos andalúz hagyományt a városokban a romantika korában kialakult előadóművészeti ág, a flamenco alapanyagként használta, majd a nagy személyiségek, előadóművészek által sajátos irányokat felvevő művészet visszaáramlott a nép körébe, s újra folklorizálódott, folklorizálódik ma is. Emiatt nehéz is elkülöníteni, mi flamenco, s mi nem: például a sevillanast, ezt a sevillai eredetű táncos zenei ágat hol autokton népművészeti ágként, hol flamenco alfajként tartják számon. A flamenco tulajdonképpen egy városi, nevesített előadókkal dokumentálható fejlődés eredménye, de mégis egy sajátos zenei ág alakult ki belőle, melynek jellegzetességei, stílusjegyei visszaáramlanak a népművészetbe: így vált a flamenco mindenki művészetévé. Megfigyelhető, ahogy egyes, addig még érintetlen népművészeti ágak „elfamencósodnak”. Például a saeta, a balkonokról énekelt körmeneti szenténekek — nem kismértékben a saetákat az ünnepeken énekelni kezdő nagy flamenco énekesek hatására — a hagyományos, gregorián énekeket idéző stílusból az egyre melizmatikusabb, flamencósan díszített, s artikulált, más flamenco ágból vett dallamfordulatokkal tűzdelt irányba alakul. Mára már ez az etalon, a körmeneteken az improvizált énekeket a nem profi népi énekesek is eszerint formálják, s a régi saetákat csak egy-egy város, kisebb helység őrzi ősi formájában…<br><br>
		+	A flamencoval foglalkozó kiterjedt irodalomban nagyon sokféle nézettel találkozhatunk az eredetre vonatkozóan: van, aki a cigányság, van aki az andalúz népzene, van aki a mór s zsidó hatások vagy az afroamerikai muzsika szerepét hangsúlyozza kialakulásában. Valószínűleg mindez együtt igaz, s a különböző flamenco alfajok (palók) esetében, különböző zenei háttérjelenségeket tárhatunk föl. A flamenco szó etimológiájáról is számos elképzelés van: van, aki a flamingó (spanyolul flamenco) madárral kapcsolja össze, van aki arab szóból eredezteti a megjelölést (’fellah min gueir ard’= föld nélküli paraszt), van aki a flama (’tűz’) spanyol szót tartja alapjának. <br><br>
		+	A flamenco a 19. században alakult ki az andalúziai városokban, a nemzeti ébredés korszakában, a városi előadóművészet a népművészet felé fordul: a romantika a városokba beáramló falusiak, s cigányok kultúrájában fedezi fel a nemzetit. A színházak, tánciskolák, s francia mintára született „éneklő kávéházak” (cafés cantantes) a színterei a flamenco fejlődésének. Eleinte a flamenco műsorok színházi, cirkuszi előadások, mozivetítések közé ékelve szolgálják a szórakoztatást. A kerti, utcai mulatságokon, ünnepeken, bálokon, sőt a munkahelyeken is terjed. Eljut a madridi és barcelonai kávéházakba is. Neves előadóművészek fejlesztik egyes ágait, köztük sok a cigány, de sok a nem cigány (payo) is: például a XIX. század utolsó harmadának legendás énekesei közül a sevillai Antonio Chacón, valamint az olasz származású Silverio Franconetti payo, Manuel Torres pedig gitano („cigány”) volt. A flamenco a XX. század első felében neves művészek (például La Niña de los Peines, Pepe Marchena, vagy a nyolcévesen a Federico García Lorca és Manuel de Falla által szervezett cante jondo (’mély éneklés’ – a flamenco bonyolultabb, mélyebb érzéseket kifejező ágainak összefoglaló neve) fesztivál nyertese, Manolo Caracol munkájának köszönhetően hatalmas fejlődési ívet futott be. A hetvenes években olyan művészek, mint Paco de Lúcia és Camarón de la Isla számos további újítást vezettek be, s más zenei ágak elemeivel is vegyítették a flamencót. A perui cajónt is ekkor hozta be a flamenco világába Paco de Lúcia. El Lebrijano az arab-andalúz zenével, Enrique Morente pedig a rockkal kombinálta a flamencót. A 80-as években az „új flamenco” generációja szintetizálta a flamencót aktuális zenei irányzatokkal (Pata Negra, Ketama, JoséMercé, Ojos de Brujo, stb.), míg mások, az új áramlatokat is figyelembe véve, mégis inkább a hagyományos flamenco tradíciói mentén muzsikálnak (Miguel Poveda, Estrella Morente, stb.). <br><br>
		+	A flamenco sajátos zenei, tánc és viseletbéli jellegzetességek összekapcsolódása. A népművészetből merített színpadi produkció, melyből aztán a népművészet gazdagon merít, s tulajdonképpen talán már népművészet újra. Az andalúz néptáncok s népi énekek előadói formája eleve kedvezett ezen alakulásnak: gyakori a többiek által nézett/hallgatott táncosok, énekesek szólóinak füzéréből felépített forma az autentikus népzenében is. Az egyes régiókból való népi eredetű zenéket, táncokat egy-egy nagy művész beemelte repertoárjába, s lassan egyre több alág lett része az általános repertoárnak, „flamencósodott el”. A flamencó története hallatlanul gazdag: nagy egyéniségek, iskolák, újítók s követőik fémjelzik egy-egy zenei fordulat megjelenését, s óriási a specifikáció: a félszáz palón belül is tucatnyi alosztálya van az egyes ágaknak. Az átlagos andalúz már a gitár első akkordjairól fölismeri, hogy melyik palóról van szó, s egy fiestán többszáz dalt tud végigénekelni, végigtáncolni a többiekkel. A kicsit vájtfülűbb, aki már tagja egy peñanak (zenei klubnak), az alosztályokban is kíválóan eltájékozódik.<br>
		+
		+	'''Flamenco fesztiválok, peñák, tablaók''': Országszerte számos fesztivál van, havonta több. Ha flamenco műsorokat akarunk nézni, keressük a peñák, tablaók (flamenco klubok) műsorait. Élő flamencóval ünnepeken, utcabálokon, fiestákon is bőven találkozhatunk.
		+
		+	<center>
		+	<websiteFrame>
		+	website=http://www.youtube.com/embed/cv2Fyjk0GGM
		+	height=390
		+	width=480
		+	border=0
		+	scroll=no
		+	</websiteFrame>
		+	</center>
		+
		+
		+	<br><br>
		+
		+	==Kapcsolódó szócikkek==
		+	*[[A flamenco jellegzetességei]]
		+	*[[Néhány ismertebb palo, compás (metrika) szerinti csoportosításban]]
		+
		+	[[Kategória:Andalúzia zenéje]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-Andalúzia  népzenéjét szokás a ''flamencóval'' azonosítani. A flamenco forrása az andalúz népzene és néptánc, s visszahat is rá: a számos máig élő népzenei és táncos andalúz hagyományt a városokban a romantika korában kialakult előadóművészeti ág, a flamenco alapanyagként használta, majd a nagy személyiségek, előadóművészek által sajátos irányokat felvevő művészet visszaáramlott a nép körébe, s újra folklorizálódott, folklorizálódik ma is. Emiatt nehéz is elkülöníteni, mi flamenco, s mi nem: például a sevillanast, ezt a sevillai eredetű táncos zenei ágat hol autokton népművészeti ágként, hol flamenco alfajként tartják számon. A flamenco tulajdonképpen egy városi, nevesített előadókkal dokumentálható fejlődés eredménye, de mégis egy sajátos zenei ág alakult ki belőle, melynek jellegzetességei, stílusjegyei visszaáramlanak a népművészetbe: így vált a flamenco mindenki művészetévé.  Megfigyelhető, ahogy egyes, addig még érintetlen népművészeti ágak „elfamencósodnak”. Például a saeta, a balkonokról énekelt körmeneti szenténekek — nem kismértékben a saetákat az ünnepeken énekelni kezdő nagy flamenco énekesek hatására —  a hagyományos, gregorián énekeket idéző stílusból az egyre melizmatikusabb, flamencósan díszített, s artikulált, más flamenco ágból vett dallamfordulatokkal tűzdelt irányba alakul. Mára már ez az etalon, a körmeneteken az improvizált énekeket a nem profi népi énekesek is eszerint formálják, s a régi saetákat csak egy-egy város, kisebb helység őrzi ősi formájában…<br><br>
+IJWTS wow! Why can't I think of tghnis like that?
-A flamencoval foglalkozó kiterjedt irodalomban nagyon sokféle nézettel találkozhatunk az eredetre vonatkozóan: van, aki a cigányság, van aki az andalúz népzene, van aki a mór s zsidó hatások vagy az afroamerikai muzsika szerepét hangsúlyozza kialakulásában. Valószínűleg mindez együtt igaz, s a különböző flamenco alfajok (palók) esetében, különböző zenei háttérjelenségeket tárhatunk föl. A flamenco szó etimológiájáról is számos elképzelés van: van, aki a flamingó (spanyolul flamenco) madárral kapcsolja össze, van aki arab szóból eredezteti a megjelölést (’fellah min gueir ard’= föld nélküli paraszt), van aki a flama (’tűz’) spanyol szót tartja alapjának. <br><br>
-A flamenco a 19. században alakult ki az andalúziai városokban, a nemzeti ébredés korszakában, a városi előadóművészet a népművészet felé fordul: a romantika a városokba beáramló falusiak, s cigányok kultúrájában fedezi fel a nemzetit. A színházak, tánciskolák, s francia mintára született „éneklő kávéházak” (cafés cantantes) a színterei a flamenco fejlődésének. Eleinte a flamenco műsorok színházi, cirkuszi előadások, mozivetítések közé ékelve szolgálják a szórakoztatást. A kerti, utcai mulatságokon, ünnepeken, bálokon, sőt a munkahelyeken is terjed. Eljut a madridi és barcelonai kávéházakba is.  Neves előadóművészek fejlesztik egyes ágait, köztük sok a cigány, de sok a nem cigány (payo) is: például a XIX. század utolsó harmadának legendás énekesei közül a sevillai Antonio Chacón, valamint az olasz származású Silverio Franconetti payo, Manuel Torres pedig gitano („cigány”) volt.  A flamenco a XX. század első felében neves művészek (például La Niña de los Peines, Pepe Marchena, vagy a nyolcévesen a Federico García Lorca és Manuel de Falla által szervezett cante jondo (’mély éneklés’ – a flamenco bonyolultabb, mélyebb érzéseket kifejező ágainak összefoglaló neve) fesztivál nyertese, Manolo Caracol munkájának köszönhetően hatalmas fejlődési ívet futott be. A hetvenes években olyan művészek, mint Paco de Lúcia és Camarón de la Isla számos további újítást vezettek be, s más zenei ágak elemeivel is vegyítették a flamencót. A perui cajónt is ekkor hozta be a flamenco világába Paco de Lúcia. El Lebrijano az arab-andalúz zenével, Enrique Morente pedig a rockkal kombinálta a flamencót.  A 80-as években az „új flamenco” generációja szintetizálta a flamencót aktuális zenei irányzatokkal (Pata Negra, Ketama, JoséMercé, Ojos de Brujo, stb.), míg mások, az új áramlatokat is figyelembe véve, mégis inkább a hagyományos flamenco tradíciói mentén muzsikálnak (Miguel Poveda, Estrella Morente, stb.). <br><br>
-A flamenco sajátos zenei, tánc és viseletbéli jellegzetességek összekapcsolódása. A népművészetből merített színpadi produkció, melyből aztán a népművészet gazdagon merít, s tulajdonképpen talán már népművészet újra. Az andalúz néptáncok s népi énekek előadói formája eleve kedvezett ezen alakulásnak: gyakori a többiek által nézett/hallgatott táncosok, énekesek szólóinak füzéréből felépített forma az autentikus népzenében is. Az egyes régiókból való népi eredetű zenéket, táncokat egy-egy nagy művész beemelte repertoárjába, s lassan egyre több alág lett része az általános repertoárnak, „flamencósodott el”.  A flamencó története hallatlanul gazdag: nagy egyéniségek, iskolák, újítók s követőik fémjelzik egy-egy zenei fordulat megjelenését, s óriási a specifikáció: a félszáz palón belül is tucatnyi alosztálya van az egyes ágaknak. Az átlagos andalúz már a gitár első akkordjairól fölismeri, hogy  melyik palóról van szó, s egy fiestán többszáz dalt tud végigénekelni, végigtáncolni a többiekkel. A kicsit vájtfülűbb, aki már tagja egy peñanak (zenei klubnak), az alosztályokban is kíválóan eltájékozódik.<br>
-−
-'''Flamenco fesztiválok, peñák, tablaók''': Országszerte számos fesztivál van, havonta több. Ha flamenco műsorokat akarunk nézni, keressük a  peñák, tablaók (flamenco klubok) műsorait. Élő flamencóval ünnepeken, utcabálokon, fiestákon is bőven találkozhatunk.
-−
-<center>
-<websiteFrame>
-website=http://www.youtube.com/embed/cv2Fyjk0GGM
-height=390
-width=480
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame>
-</center>
-−
-−
-<br><br>
-−
-==Kapcsolódó szócikkek==
-*[[A flamenco jellegzetességei]]
-*[[Néhány ismertebb palo, compás (metrika) szerinti csoportosításban]]
-−
-[[Kategória:Andalúzia zenéje]]

@@ 8. sor: / 8. sor: @@
 <center>
 <websiteFrame>
-website=http://www.youtube.com/watch?v=cv2Fyjk0GGM
+website=http://www.youtube.com/embed/cv2Fyjk0GGM
 height=390
 width=480

←Régebbi változat		A lap 2011. június 5., 21:51-kori változata
5. sor:		5. sor:

	'''Flamenco fesztiválok, peñák, tablaók''': Országszerte számos fesztivál van, havonta több. Ha flamenco műsorokat akarunk nézni, keressük a peñák, tablaók (flamenco klubok) műsorait. Élő flamencóval ünnepeken, utcabálokon, fiestákon is bőven találkozhatunk.		'''Flamenco fesztiválok, peñák, tablaók''': Országszerte számos fesztivál van, havonta több. Ha flamenco műsorokat akarunk nézni, keressük a peñák, tablaók (flamenco klubok) műsorait. Élő flamencóval ünnepeken, utcabálokon, fiestákon is bőven találkozhatunk.
		+
		+	<center>
		+	<websiteFrame>
		+	website=http://www.youtube.com/watch?v=cv2Fyjk0GGM
		+	height=390
		+	width=480
		+	border=0
		+	scroll=no
		+	</websiteFrame>
		+	</center>
		+

	<br><br>		<br><br>