Hangszerek Ausztráliában - Laptörténet

Bandolo, 2012. február 13., 00:01-n

2012-02-13T00:01:55Z

Bandolo, 2011. július 19., 07:40-n

2011-07-19T07:40:42Z

Bandolo, 2011. július 19., 07:19-n

2011-07-19T07:19:30Z

Bandolo: /* Kapcsolódó szócikkek */

2011-05-15T23:36:53Z

‎Kapcsolódó szócikkek

Bandolo, 2011. május 15., 23:36-n

2011-05-15T23:36:31Z

Bandolo: Levédte a(z) Hangszerek Ausztráliában lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-05-15T23:35:53Z

Levédte a(z) Hangszerek Ausztráliában lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

Bandolo, 2011. május 15., 23:18-n

2011-05-15T23:18:36Z

Bandolo, 2011. május 15., 23:18-n

2011-05-15T23:18:18Z

Bandolo, 2011. május 13., 14:27-n

2011-05-13T14:27:33Z

Bandolo, 2011. május 13., 14:22-n

2011-05-13T14:22:27Z

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 *'''[[Didzseridu (didgeridoo, didjeridu, yidaki, mago, kenbi...)|Didzseridu]] és ritmusverő fa '''
 [[Fájl:didj.jpg|30 px]]Az énekes üti
 *'''[[Didzseridu (didgeridoo, didjeridu, yidaki, mago, kenbi...)|Didzseridu]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 A hangszer általános definíciója szerint: nem-vokális eredetű hangok keltésére szolgáló eszköz. E rövid meghatározás kiválóan leírja a hangszer lényegét; mint látni fogjuk, az őslakosok hangszereinek viszonya a zenéhez nem mindig közvetlen; gyakran a szó szoros értelemben vett hangadó eszközről beszélhetünk, melynek célja és lényege nem a zene síkján nyilvánul meg, hanem sokkal inkább egy rituális tárgyról, és szimbólumról van szó. Ebből kifolyólag egyes hangszerekről csak kevés információ áll rendelkezésünkre – hanganyag pedig egyáltalán nem.
 Az ausztrál őslakosság hangszerei megszólaltatásuk szerint három fő csoportba sorolhatók: [[:Kategória:idiofon hangszerek|idiofonba]], [[aerofon hangszerek|aerofonba]] és [[:Kategória:membranofon hangszerek|membranofonba]]. Általánosságban elmondható, hogy dalok kíséretére szolgálnak, szólista használatuk nem jellemző – ez alól talán az északi területeken használt didjeridu képez kivételt, ezt is csak az utóbbi időben.
-<br>Az őslakosok hangszereinek elterjedése Ausztráliában, [http://www1.aiatsis.gov.au/exhibitions/alice_moyle/intro.htm Dr. Alice M. Moyle] munkája (Handlist of Field Collections of Recorded Music in Australia and Torres Strait, Occasional papers in Aboriginal Studies No.6, Ethnomusicology Series No.1., Compiled by Alice Moyle, Australian Institute of Aboriginal Studies, Canberra 1966). A térképen látható ikonok magyarázatát lásd lejjebb. A vékony szaggatott vonalak az államok határait jelzik, a vastagok pedig a zenei régiók határait (ezekről bővebben lásd: Songs from the Northern Territory, 5 discs field recordings with companion booklet, Australian Institute of Aboriginal Studies).
+<br>
-[[Fájl:Australia.jpg|1000 px|bélyegkép|jobbra|Az [http://www.aiatsis.gov.au/ Australian Institute of Aboriginal Studies] szíves hozzájárulásával.]]
+[[Fájl:Australia.jpg|1000 px|bélyegkép|jobbra|Az [http://www.aiatsis.gov.au/ Australian Institute of Aboriginal Studies] szíves hozzájárulásával.<br>Az őslakosok hangszereinek elterjedése Ausztráliában, [http://www1.aiatsis.gov.au/exhibitions/alice_moyle/intro.htm Dr. Alice M. Moyle] munkája <ref>Moyle, Alice comp.: Handlist of Field Collections of Recorded Music in Australia and Torres Strait. Canberra, 1966, Australian Institute of Aboriginal Studies. (Occasional papers in Aboriginal Studies No.6, Ethnomusicology Series No.1.)</ref> A vékony szaggatott vonalak az államok határait jelzik, a vastagok pedig a zenei régiók határait (ezekről bővebben lásd: Songs from the Northern Territory, 5 discs field recordings with companion booklet, Australian Institute of Aboriginal Studies).]]
 *'''Ilpirra, vagy közép-ausztrál „trombita”'''
 [[File:Ilpirra.jpg|20 px]]A kontinens középső részén használt üreges facső a leírások szerint az emuk és vadpulykák csalogatására szolgált, zenében betöltött szerepéről azonban nem tudunk (ami nem jelenti azt, hogy nem volt e téren használva). Hossza körülbelül 30-40 cm. Mivel az Ilpirra használata az utóbbi kétszáz évben megszűnt, hanganyag nem áll rendelkezésünkre.

@@ 54. sor: / 54. sor: @@
 *'''Üreges fadarab pálcával ütve'''
-[[Fájl:Hollow_log.jpg|40 px]]Kizárólag az Északi -Területen, Arnhem-földön használatos rituális hangszer, őslakos neve Ubar, vagy Uwar. Hangja és a hangszer teste szimbolikus, a teremtő erőt jeleníti meg. A test a termeszek által üregesre rágott fa törzse, melynek belső átmérője körülbelül 20cm.<ref>Arnhem Land Music by A.P.Elkin – The Oceania Monographs No.9, plublished by The University of Sydney; Musical Patterns – 20.o.</ref>
+[[Fájl:Hollow_log.jpg|40 px]]Kizárólag az Északi -Területen, Arnhem-földön használatos rituális hangszer, őslakos neve Ubar, vagy Uwar. Hangja és a hangszer teste szimbolikus, a teremtő erőt jeleníti meg. A test a termeszek által üregesre rágott fa törzse, melynek belső átmérője körülbelül 20cm.<ref>Musical Patterns. In: Elkin, A. P. - Jones, Trevor A.: Arnhem Land Music. The University of Sydney, 20.o. (The Oceania Monographs No.9)</ref>
 *'''Üreges facső (vagy kenu)'''

@@ 76. sor: / 76. sor: @@
 *[[Korunk őslakos zenéje Ausztráliában, előadók, zenekarok]]
 *[[Bumeráng]]
-*[[Didzseridu (didgeridoo, didjeridu, yidaki)]]
+*[[Didzseridu (didgeridoo, didjeridu, yidaki, mago, kenbi...)]]
 *[[Ritmusverő fa]]
 [[Kategória:Ausztrália]]

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 *'''Ilpirra, vagy közép-ausztrál „trombita”'''
 [[File:Ilpirra.jpg|20 px]]A kontinens középső részén használt üreges facső a leírások szerint az emuk és vadpulykák csalogatására szolgált, zenében betöltött szerepéről azonban nem tudunk (ami nem jelenti azt, hogy nem volt e téren használva). Hossza körülbelül 30-40 cm. Mivel az Ilpirra használata az utóbbi kétszáz évben megszűnt, hanganyag nem áll rendelkezésünkre.
-*'''[[Didzseridu (didgeridoo, didjeridu, yidaki)|Didzseridu]] és ritmusverő fa '''
+*'''[[Didzseridu (didgeridoo, didjeridu, yidaki, mago, kenbi...)|Didzseridu]] és ritmusverő fa '''
 [[Fájl:didj.jpg|30 px]]Az énekes üti
@@ 14. sor: / 14. sor: @@
 }}
-*'''[[Didzseridu (didgeridoo, didjeridu, yidaki)|Didzseridu]]
+*'''[[Didzseridu (didgeridoo, didjeridu, yidaki, mago, kenbi...)|Didzseridu]]
 [[Fájl:didjh.jpg|30 px]]
 ''' (a játékos által a hangszer oldalán ütött ritmus)<br>