Hangszeres zene és a tánc Norvégiában - Laptörténet

Bandolo: Levédte a(z) Hangszeres zene és a tánc Norvégiában lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-06-15T21:57:39Z

Levédte a(z) Hangszeres zene és a tánc Norvégiában lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

Bandolo: /* Kapcsolódó szócikkek */

2011-06-05T09:57:59Z

‎Kapcsolódó szócikkek

Bandolo, 2011. június 5., 09:57-n

2011-06-05T09:57:31Z

Bandolo, 2011. június 5., 09:57-n

2011-06-05T09:57:01Z

Ethnosound1, 2011. május 12., 12:45-n

2011-05-12T12:45:01Z

Ethnosound1, 2011. május 12., 12:43-n

2011-05-12T12:43:51Z

Ethnosound1, 2011. május 12., 12:41-n

2011-05-12T12:41:37Z

Ethnosound1, 2011. május 12., 12:34-n

2011-05-12T12:34:45Z

Bandolo: Hangszeres zene, és a tánc Norvégiában lapot átneveztem Hangszeres zene és a tánc Norvégiában névre

2011-05-07T23:30:30Z

Hangszeres zene, és a tánc Norvégiában lapot átneveztem Hangszeres zene és a tánc Norvégiában névre

Bandolo: Új oldal, tartalma: „A norvég területekről származó, korai hangszeres népzenei gyakorlatra utaló tárgyi emlékek száma igen csekély. Az ütős és fafúvós hangszerek meglehetősen …”

2011-05-07T23:25:12Z

Új oldal, tartalma: „A norvég területekről származó, korai hangszeres népzenei gyakorlatra utaló tárgyi emlékek száma igen csekély. Az ütős és fafúvós hangszerek meglehetősen …”

Új lap

A norvég területekről származó, korai hangszeres népzenei gyakorlatra utaló tárgyi emlékek száma igen csekély. Az ütős és fafúvós hangszerek meglehetősen ritkák, középkori húros hangszerekre vonatkozó egyetlen példa egy héthúros lyra (Numedal megyéből), továbbá különböző történeti források megemlékeznek a hárfáról, mint országszerte kedvelt hangszerről.
A korai dán hagyományban egyeduralkodó [[:Kategória:Dánia|lurok]] azonban itt is megtalálhatók, egyéb, fából vagy állatok szarvából készült kürtfélék mellett. Minden bizonnyal fontos szerepük volt az állattartásban, a vokális lokk alternatívájaként használhatták őket. 
Jellemző pengetős hangszer a [[:Kategória:langeleik|langeleik]], a citera egy típusa egy dallam- és hét drone-húrral. 1600 körül terjedt el városon és falun egyaránt, és a 19. század közepéig a házi szórakoztatás fő instrumentuma volt (ma már csak Valdres megyében él tovább hagyománya). 
Bár játéktechnikájában is különbözik a Norvégián kívüli területek rokon hangszereitől, igazi különlegessége azonban hangolása: a legrégebbi hangszereken érintők kizárólag nagy hangköztávolságában vannak elhelyezve. Későbbi darabokkal összehasonlítva (amiken már megjelennek a kis hangközök is) feltételezhető tehát, hogy egymással egy időben több, egymástól különböző hangrendszer is használatban volt (kisszámú, a vokális gyakorlatból származó példa is alátámasztani látszik ezt az elképzelést). 
Történeti források bizonyítják, hogy a hegedűvel rokon hangszerek már 1600 előtt is ismertek voltak Norvégiában, de a hegedű csak a langeleik-játék hagyományának eltűnésével, az 1700-as évektől vált a népi hangszeres muzsika uralkodó hangszerévé. Maga a hangszer, és vele együtt a hegedűjáték is, két különböző irányba fejlődött párhuzamosan. A hagyományos hegedű az ország egész területén használatos volt, míg a norvég népi hegedű, a [[:Kategória:hardingfele|hardingfele]] (Hardanger-hegedű) főképp az ország nyugati területein, Hardangertől Sunnfjordig, valamint kisebb mértékben a középső régiókban volt jellemző. A hagyományos hegedűk mindegyike importhangszer, szemben a Hardanger-hegedűkkel; ezek egytől-egyig norvég hangszerkészítő mesterek munkái. Utóbbi leginkább a díszítőelemek gazdagságában különbözik a hagyományos hegedűtől, de a rövidebb nyak, nagyobb f-lukak és a húrok elhelyezése a két hangszer játékstílusának különbségét is sejteti. 
Mindkét típus funkciója azonban egy: tánczene szolgáltatása a különböző páros (halling, gangar, rull) és páratlan (springar, springleik, pols, rundom) lüktetésű norvég népi táncokhoz. 
A népi hegedűsök generációi napjainkra erősen modernizálták a repertoárt (waltz, polka és a későbbi szalon társastáncok) és a stílust is, a hagyományos drone-stílus hamar utat engedett a dallamközpontúbb modern technikáknak.
==Kapcsolódó szócikkek==
*[[A norvég vokális népzene]]
[[Kategória:Norvégia]]
[[Kategória:norvégok]]
[[Kategória:langeleik]]
[[Kategória:hardingfele]]

←Régebbi változat		A lap 2011. június 5., 09:57-kori változata
35. sor:		35. sor:
	[[Kategória:norvégok]]		[[Kategória:norvégok]]
	[[Kategória:langeleik]]		[[Kategória:langeleik]]
−	~~[[Kategória:hardingfele]]~~

@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 <br>
 Bár játéktechnikájában is különbözik a Norvégián kívüli területek rokon hangszereitől, igazi különlegessége azonban hangolása: a legrégebbi hangszereken érintők kizárólag nagy hangköztávolságában vannak elhelyezve. Későbbi darabokkal összehasonlítva (amiken már megjelennek a kis hangközök is) feltételezhető tehát, hogy egymással egy időben több, egymástól különböző hangrendszer is használatban volt (kisszámú, a vokális gyakorlatból származó példa is alátámasztani látszik ezt az elképzelést).<br>
-<br>
+<br><br><br>
 {{Hangszer infobox
 |kép = [[Fájl:Hardanger.jpg|220px]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-[[Fájl: Langeleik.jpg|bélyegkép|balra|Langeleik. Fotó: Corfitz.]]
+[[Fájl: Lur.png|bélyegkép|balra|Lur.]]
 A norvég területekről származó, korai hangszeres népzenei gyakorlatra utaló tárgyi emlékek száma igen csekély. Az ütős és fafúvós hangszerek meglehetősen ritkák, középkori húros hangszerekre vonatkozó egyetlen példa egy héthúros lyra (Numedal megyéből), továbbá különböző történeti források megemlékeznek a hárfáról, mint országszerte kedvelt hangszerről.
 <br>
 <br>
-[[Fájl: Lur.png|bélyegkép|jobbra|Lur.]]
 A korai dán hagyományban egyeduralkodó ''lur''-ok azonban itt is megtalálhatók, egyéb, fából vagy állatok szarvából készült kürtfélék mellett. Minden bizonnyal fontos szerepük volt az állattartásban, a vokális lokk alternatívájaként használhatták őket.<br>
 <br>
 	Jellemző pengetős hangszer a [[:Kategória:langeleik|langeleik]], a citera egy típusa egy dallam- és hét drone-húrral. 1600 körül terjedt el városon és falun egyaránt, és a 19. század közepéig a házi szórakoztatás fő instrumentuma volt (ma már csak Valdres megyében él tovább hagyománya).<br>
 <br>
@@ 27. sor: / 29. sor: @@
 <br>
 	A népi hegedűsök generációi napjainkra erősen modernizálták a repertoárt (waltz, polka és a későbbi szalon társastáncok) és a stílust is, a hagyományos drone-stílus hamar utat engedett a dallamközpontúbb modern technikáknak.
-<br><br><br><br><br><br><br>
+<br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br>
 ==Kapcsolódó szócikkek==
 *[[A norvég vokális népzene]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-[[Fájl: Langeleik.jpg|bélyegkép|balra|Langeleik. Szerző: Corfitz.]]
+[[Fájl: Langeleik.jpg|bélyegkép|balra|Langeleik. Fotó: Corfitz.]]
 A norvég területekről származó, korai hangszeres népzenei gyakorlatra utaló tárgyi emlékek száma igen csekély. Az ütős és fafúvós hangszerek meglehetősen ritkák, középkori húros hangszerekre vonatkozó egyetlen példa egy héthúros lyra (Numedal megyéből), továbbá különböző történeti források megemlékeznek a hárfáról, mint országszerte kedvelt hangszerről.
 <br>
 <br>
-A korai dán hagyományban egyeduralkodó lurok azonban itt is megtalálhatók, egyéb, fából vagy állatok szarvából készült kürtfélék mellett. Minden bizonnyal fontos szerepük volt az állattartásban, a vokális lokk alternatívájaként használhatták őket.<br>
+[[Fájl: Lur.png|bélyegkép|jobbra|Lur.]]
 <br>
 	Jellemző pengetős hangszer a [[:Kategória:langeleik|langeleik]], a citera egy típusa egy dallam- és hét drone-húrral. 1600 körül terjedt el városon és falun egyaránt, és a 19. század közepéig a házi szórakoztatás fő instrumentuma volt (ma már csak Valdres megyében él tovább hagyománya).<br>
@@ 26. sor: / 27. sor: @@
 <br>
 	A népi hegedűsök generációi napjainkra erősen modernizálták a repertoárt (waltz, polka és a későbbi szalon társastáncok) és a stílust is, a hagyományos drone-stílus hamar utat engedett a dallamközpontúbb modern technikáknak.
-<br>
+<br><br><br><br><br><br><br>
 ==Kapcsolódó szócikkek==
 *[[A norvég vokális népzene]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 A norvég területekről származó, korai hangszeres népzenei gyakorlatra utaló tárgyi emlékek száma igen csekély. Az ütős és fafúvós hangszerek meglehetősen ritkák, középkori húros hangszerekre vonatkozó egyetlen példa egy héthúros lyra (Numedal megyéből), továbbá különböző történeti források megemlékeznek a hárfáról, mint országszerte kedvelt hangszerről.
 <br>
@@ 8. sor: / 10. sor: @@
 Bár játéktechnikájában is különbözik a Norvégián kívüli területek rokon hangszereitől, igazi különlegessége azonban hangolása: a legrégebbi hangszereken érintők kizárólag nagy hangköztávolságában vannak elhelyezve. Későbbi darabokkal összehasonlítva (amiken már megjelennek a kis hangközök is) feltételezhető tehát, hogy egymással egy időben több, egymástól különböző hangrendszer is használatban volt (kisszámú, a vokális gyakorlatból származó példa is alátámasztani látszik ezt az elképzelést).<br>
 <br>
-Történeti források bizonyítják, hogy a hegedűvel rokon hangszerek már 1600 előtt is ismertek voltak Norvégiában, de a hegedű csak a langeleik-játék hagyományának eltűnésével, az 1700-as évektől vált a népi hangszeres muzsika uralkodó hangszerévé. Maga a hangszer, és vele együtt a hegedűjáték is, két különböző irányba fejlődött párhuzamosan. A hagyományos hegedű az ország egész területén használatos volt, míg a norvég népi hegedű, a ''hardingfele'' (Hardanger-hegedű) főképp az ország nyugati területein, Hardangertől Sunnfjordig, valamint kisebb mértékben a középső régiókban volt jellemző. A hagyományos hegedűk mindegyike importhangszer, szemben a Hardanger-hegedűkkel; ezek egytől-egyig norvég hangszerkészítő mesterek munkái. Utóbbi leginkább a díszítőelemek gazdagságában különbözik a hagyományos hegedűtől, de a rövidebb nyak, nagyobb f-lukak és a húrok elhelyezése a két hangszer játékstílusának különbségét is sejteti.  <br>
+{{Hangszer infobox
 <br>
 	Mindkét típus funkciója azonban egy: tánczene szolgáltatása a különböző páros (halling, gangar, rull) és páratlan (springar, springleik, pols, rundom) lüktetésű norvég népi táncokhoz.<br>