<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="http://nepzenetar.fszek.hu/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Hindu_id%C5%91-t%C3%A1bl%C3%A1zat</id>
		<title>Hindu idő-táblázat - Laptörténet</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Hindu_id%C5%91-t%C3%A1bl%C3%A1zat"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Hindu_id%C5%91-t%C3%A1bl%C3%A1zat&amp;action=history"/>
		<updated>2026-05-16T13:02:13Z</updated>
		<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.20.3</generator>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Hindu_id%C5%91-t%C3%A1bl%C3%A1zat&amp;diff=4107&amp;oldid=prev</id>
		<title>Csampai, 2011. június 15., 10:44-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Hindu_id%C5%91-t%C3%A1bl%C3%A1zat&amp;diff=4107&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-06-15T10:44:22Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
			&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2011. június 15., 10:44-kori változata&lt;/td&gt;
			&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;52. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;52. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-1255:	Magadhai Suchi megírja a Djotisha Vedángát, beleértve azokat az asztronómiai megfigyeléseket, melyek az Asleshá Nakshatraban foglaltak.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-1255:	Magadhai Suchi megírja a Djotisha Vedángát, beleértve azokat az asztronómiai megfigyeléseket, melyek az Asleshá Nakshatraban foglaltak.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-1000:	A késői védikus periódus vége.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-1000:	A késői védikus periódus vége.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160; &lt;/del&gt;-950:	Zsidók érkezése Indiába, Salamon király kereskedelmi flottájával.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-950:	Zsidók érkezése Indiába, Salamon király kereskedelmi flottájával.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160; &lt;/del&gt;-950:	A szanszkrit nyelv feldarabolódásának kezdete.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-950:	A szanszkrit nyelv feldarabolódásának kezdete.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160; &lt;/del&gt;-900:	Varanaszi (Benáresz) városának virágzása a Gangá partján.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-900:	Varanaszi (Benáresz) városának virágzása a Gangá partján.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160; &lt;/del&gt;-800:	A kései upanishádok lejegyzése.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-800:	A kései upanishádok lejegyzése.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160; &lt;/del&gt;-750:	A prákrit nyelvek kifejlődése Indiában. A papi szanszkrit kifinomodása és klasszikus formájának elnyerése.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-750:	A prákrit nyelvek kifejlődése Indiában. A papi szanszkrit kifinomodása és klasszikus formájának elnyerése.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160; &lt;/del&gt;-700:	A korai szmártizmus megjelenése a szinkretikus védikus (bráhmikus - bráhmana) tradíció mellett.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-700:	A korai szmártizmus megjelenése a szinkretikus védikus (bráhmikus - bráhmana) tradíció mellett.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160; &lt;/del&gt;-623: (i. e. 623-tól i. e. 543-ig): Sziddhártha Gautama, Buddha élete, aki hercegi Sákja Saivite családban született.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-623: (i. e. 623-tól i. e. 543-ig): Sziddhártha Gautama, Buddha élete, aki hercegi Sákja Saivite családban született.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160; &lt;/del&gt;-600:	Susruta (Varanasziban), az orvosi műtétek atyjának élete, aki az ájurvédikus gyógyítás műtéti kivitelezője (pulzusdiagnosztika, szürkehályog-műtétek, szépítő operációk, antiszeptikumok, kemikáliák használata, toxikológia és műtéti anesztézia).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-600:	Susruta (Varanasziban), az orvosi műtétek atyjának élete, aki az ájurvédikus gyógyítás műtéti kivitelezője (pulzusdiagnosztika, szürkehályog-műtétek, szépítő operációk, antiszeptikumok, kemikáliák használata, toxikológia és műtéti anesztézia).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160; &lt;/del&gt;-600:	Az ádzsivika szekta mezítelen szádhuinak megjelenése.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-600:	Az ádzsivika szekta mezítelen szádhuinak megjelenése.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160; &lt;/del&gt;-599:	Mahávira Vardhamána élete, a dzsainizmus kezdete.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-599:	Mahávira Vardhamána élete, a dzsainizmus kezdete.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160; &lt;/del&gt;-518:	Első Dáriusz perzsa király megszállja az Indus-völgyet, de a zoroasztriánus király tolerálja a helyi vallásokat.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-518:	Első Dáriusz perzsa király megszállja az Indus-völgyet, de a zoroasztriánus király tolerálja a helyi vallásokat.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160; &lt;/del&gt;-500:	Kapilla születése, aki a szánkhja-darsana filozófiát alapította.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-500:	Kapilla születése, aki a szánkhja-darsana filozófiát alapította.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160; &lt;/del&gt;-500:	A tamil Szangam fénykora, a bölcs Ágasztja megírja az Agattijamot, az első tamil nyelvtankönyvet. Tolkappijam Purananuru szintén nyelvtannal foglalkozik, retorikus és költői szempontból. Összefoglalása magában foglalja a szanszkrit szavaknak a tamilban való megjelenését is.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-500:	A tamil Szangam fénykora, a bölcs Ágasztja megírja az Agattijamot, az első tamil nyelvtankönyvet. Tolkappijam Purananuru szintén nyelvtannal foglalkozik, retorikus és költői szempontból. Összefoglalása magában foglalja a szanszkrit szavaknak a tamilban való megjelenését is.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160;  &lt;/del&gt;-486:	Adzsátasatru (i. e. 486-tól i. e. 458-ig) király uralkodása a Magadha trónon.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-486:	Adzsátasatru (i. e. 486-tól i. e. 458-ig) király uralkodása a Magadha trónon.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160;  &lt;/del&gt;-480:	Ádzsita halálának éve, aki a násztika (ateista), az első tisztán materialista szemlélet megteremtője.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-480:	Ádzsita halálának éve, aki a násztika (ateista), az első tisztán materialista szemlélet megteremtője.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160;  &lt;/del&gt;-478:	Vidzsája herceg, aki apjának Szinbabáhu királynak kitaszítottja, 700 követőjével Lanká (ma: Srí Lanka, egykor Ceylon) szigetére menekül és megalapítja az első szingaléz királyságot.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-478:	Vidzsája herceg, aki apjának Szinbabáhu királynak kitaszítottja, 700 követőjével Lanká (ma: Srí Lanka, egykor Ceylon) szigetére menekül és megalapítja az első szingaléz királyságot.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160;  &lt;/del&gt;-400:	Pánini megalkotja szanszkrit nyelvtanát, az Asthádjájit.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-400:	Pánini megalkotja szanszkrit nyelvtanát, az Asthádjájit.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160;  &lt;/del&gt;-350:	Az éves esőmennyiség rendszeres nyilvántartása indiai tudósok által.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-350:	Az éves esőmennyiség rendszeres nyilvántartása indiai tudósok által.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160;  &lt;/del&gt;-326:	Nagy Sándor hódításai. Észak-Indiát is megkísérli meghódítani, de ez sikertelen marad. Bizonyos helyeken görög elemek jelennek meg a hindu ábrázolásokon.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-326:	Nagy Sándor hódításai. Észak-Indiát is megkísérli meghódítani, de ez sikertelen marad. Bizonyos helyeken görög elemek jelennek meg a hindu ábrázolásokon.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160;  &lt;/del&gt;-305:	Csandraguta Maurja, a pán-indiai birodalom uralkodója legyőzi Szelektusz görög csapatait.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-305:	Csandraguta Maurja, a pán-indiai birodalom uralkodója legyőzi Szelektusz görög csapatait.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160;  &lt;/del&gt;-302:	Kautilja Cshánakja (Csandraguta Maurja minisztere) megírja az Arthasásztrát, amely törvényeket és útmutatásokat tartalmaz a birodalmak politikai kérdéseiben.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-302:	Kautilja Cshánakja (Csandraguta Maurja minisztere) megírja az Arthasásztrát, amely törvényeket és útmutatásokat tartalmaz a birodalmak politikai kérdéseiben.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160;  &lt;/del&gt;-300:	A Páncsharátra Vaishnava szekta megjelenése. Minden későbbi vaishnava szekta a Pancsharátra tanokat követi (melyet Sándilja formalizált i. e. 100 körül).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-300:	A Páncsharátra Vaishnava szekta megjelenése. Minden későbbi vaishnava szekta a Pancsharátra tanokat követi (melyet Sándilja formalizált i. e. 100 körül).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160;  &lt;/del&gt;-300:	A Pándja királyság dél-indiai alapítása, a Minákshi templom építése a fővárosban, Maduraiban. A Raméshvaram ezer oszlopos templomának építése.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-300:	A Pándja királyság dél-indiai alapítása, a Minákshi templom építése a fővárosban, Maduraiban. A Raméshvaram ezer oszlopos templomának építése.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160;  &lt;/del&gt;-297:	Csandragupta uralkodó dzsaina szerzetes lesz.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-297:	Csandragupta uralkodó dzsaina szerzetes lesz.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160;  &lt;/del&gt;-273:	Ashóka király (Cshandragupta unokájának) megkoronázása. Miután i. e. 260-ban brutális eszközökkel lfoglalja Kalingát, felveszi a buddhista hitet. Békeköveteket küld Perzsiába, Szíriába, Egyiptomba, Krétára és Észak-Afrikába. Buddhista misszionáriusokat küld Lankára, Kínába és más délkelet-ázsiai országokba. Uralkodása alatt a buddhizmus virágzik és erősödik.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-273:	Ashóka király (Cshandragupta unokájának) megkoronázása. Miután i. e. 260-ban brutális eszközökkel lfoglalja Kalingát, felveszi a buddhista hitet. Békeköveteket küld Perzsiába, Szíriába, Egyiptomba, Krétára és Észak-Afrikába. Buddhista misszionáriusokat küld Lankára, Kínába és más délkelet-ázsiai országokba. Uralkodása alatt a buddhizmus virágzik és erősödik.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160;  &lt;/del&gt;-251:	Ashóka fiának, Mahéndrának buddhista missziója Lanká szigetén.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-251:	Ashóka fiának, Mahéndrának buddhista missziója Lanká szigetén.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160;  &lt;/del&gt;-250:	Maháríshi Nandinátha élete, aki a Kailásza parampará első szátguruja (szentje) volt. Nyolc tanítványa: Szantakumár, Szanakár, Szanádhanar, Szanathanar, Sivajogamúni, Patandzsáli, Vjághrapáda és Tirumular (Szundaranátha).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-250:	Maháríshi Nandinátha élete, aki a Kailásza parampará első szátguruja (szentje) volt. Nyolc tanítványa: Szantakumár, Szanakár, Szanádhanar, Szanathanar, Sivajogamúni, Patandzsáli, Vjághrapáda és Tirumular (Szundaranátha).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160;  &lt;/del&gt;-200:	Tirumular megírja a Tirumantiramot, amely 3047 versben rögzíti a saiva Ágamákat és a Védákat. Megalapítja a dél-indiai monoisztikus saiva sziddhánta filozófiai iskolát is.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-200:	Tirumular megírja a Tirumantiramot, amely 3047 versben rögzíti a saiva Ágamákat és a Védákat. Megalapítja a dél-indiai monoisztikus saiva sziddhánta filozófiai iskolát is.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160;  &lt;/del&gt;-200:	Patandzsáli Cshidambaramban megírja a Jóga-szútrákat.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-200:	Patandzsáli Cshidambaramban megírja a Jóga-szútrákat.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160;  &lt;/del&gt;-200:	Bhogar Rishi élete.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-200:	Bhogar Rishi élete.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160;  &lt;/del&gt;-200:	A szent költő, Tiruvalluvar élete. Tirukular című művében etikai és jogi kérdéseket is taglal, amelyre ma is minden dél-indiai bíróságon felesküsznek.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-200:	A szent költő, Tiruvalluvar élete. Tirukular című művében etikai és jogi kérdéseket is taglal, amelyre ma is minden dél-indiai bíróságon felesküsznek.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160;  &lt;/del&gt;-200:	Jaimini megírja a Mimámszá-szútrákat.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-200:	Jaimini megírja a Mimámszá-szútrákat.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160;  &lt;/del&gt;-150:	Az adzsantai buddhista barlangtemplom-komplexum építése.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-150:	Az adzsantai buddhista barlangtemplom-komplexum építése.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160;  &lt;/del&gt;-145:	A Natya Sásztra keletkezése (az írót általában Bháratának tartják), amely komplex összefoglalását adja Észak-India zenéjének és táncainak, valamint részletes ismertetést tartalmaz a drámai műfajok legapróbb szabályairól is.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-145:	A Natya Sásztra keletkezése (az írót általában Bháratának tartják), amely komplex összefoglalását adja Észak-India zenéjének és táncainak, valamint részletes ismertetést tartalmaz a drámai műfajok legapróbb szabályairól is.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160;  &lt;/del&gt;-140:	A Csóla birodalom (Tamil Nadu) alapítása.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-140:	A Csóla birodalom (Tamil Nadu) alapítása.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160;  &lt;/del&gt;-130:	Menander (Milinda) király uralkodása, aki áttért a buddhizmusra.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-130:	Menander (Milinda) király uralkodása, aki áttért a buddhizmusra.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160; &amp;#160; &lt;/del&gt;-58:	A Vikrama Számvat Eira hindu naptár számításának kezdete.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-58:	A Vikrama Számvat Eira hindu naptár számításának kezdete.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160; &amp;#160; &lt;/del&gt;-50:	A Kushána birodalom kezdete. Ez a mongol buddhista dinasztia uralta az indiai szubkontinens jelentős részét, beleértve Afganisztánt és Közép-Ázsia egy részét is.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-50:	A Kushána birodalom kezdete. Ez a mongol buddhista dinasztia uralta az indiai szubkontinens jelentős részét, beleértve Afganisztánt és Közép-Ázsia egy részét is.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160; &amp;#160; &lt;/del&gt;-10:	Ilangovadikal király (Cseralathan tamil király fia) megírja a Silappathikaramot, mely a tamil zene és tánc összefoglalását tartalmazza.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;-10:	Ilangovadikal király (Cseralathan tamil király fia) megírja a Silappathikaramot, mely a tamil zene és tánc összefoglalását tartalmazza.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:India]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:India]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Hindu]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Hindu]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key fszek_nepzenetar-nepzenetar_:diff:version:1.11a:oldid:3955:newid:4107 --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Csampai</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Hindu_id%C5%91-t%C3%A1bl%C3%A1zat&amp;diff=3955&amp;oldid=prev</id>
		<title>Bandolo: Levédte a(z) Hindu idő-táblázat lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Hindu_id%C5%91-t%C3%A1bl%C3%A1zat&amp;diff=3955&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-06-15T05:58:03Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Levédte a(z) &lt;a href=&quot;/index.php/Hindu_id%C5%91-t%C3%A1bl%C3%A1zat&quot; title=&quot;Hindu idő-táblázat&quot;&gt;Hindu idő-táblázat&lt;/a&gt; lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
			&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
			&lt;td colspan='1' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
			&lt;td colspan='1' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2011. június 15., 05:58-kori változata&lt;/td&gt;
			&lt;/tr&gt;&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Bandolo</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Hindu_id%C5%91-t%C3%A1bl%C3%A1zat&amp;diff=3510&amp;oldid=prev</id>
		<title>80.99.112.234, 2011. június 5., 14:17-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Hindu_id%C5%91-t%C3%A1bl%C3%A1zat&amp;diff=3510&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-06-05T14:17:54Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
			&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2011. június 5., 14:17-kori változata&lt;/td&gt;
			&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;93. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;93. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:India]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:India]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[Kategória:Hindu]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key fszek_nepzenetar-nepzenetar_:diff:version:1.11a:oldid:3497:newid:3510 --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>80.99.112.234</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Hindu_id%C5%91-t%C3%A1bl%C3%A1zat&amp;diff=3497&amp;oldid=prev</id>
		<title>80.99.112.234, 2011. június 5., 14:04-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Hindu_id%C5%91-t%C3%A1bl%C3%A1zat&amp;diff=3497&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-06-05T14:04:17Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
			&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2011. június 5., 14:04-kori változata&lt;/td&gt;
			&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;67. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;67. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -486:	Adzsátasatru (i. e. 486-tól i. e. 458-ig) király uralkodása a Magadha trónon.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -486:	Adzsátasatru (i. e. 486-tól i. e. 458-ig) király uralkodása a Magadha trónon.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -480:	Ádzsita halálának éve, aki a násztika (ateista), az első tisztán materialista szemlélet megteremtője.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -480:	Ádzsita halálának éve, aki a násztika (ateista), az első tisztán materialista szemlélet megteremtője.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -478:	Vidzsája herceg, aki apjának Szinbabáhu királynak kitaszítottja, 700 követőjével Lanká (ma: Srí Lanka, egykor Ceylon) szigetére menekül és megalapítja az első szingaléz királyságot.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -478:	Vidzsája herceg, aki apjának Szinbabáhu királynak kitaszítottja, 700 követőjével Lanká (ma: Srí Lanka, egykor Ceylon) szigetére menekül és megalapítja az első szingaléz királyságot.&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -400:	Pánini megalkotja szanszkrit nyelvtanát, az Asthádjájit.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -400:	Pánini megalkotja szanszkrit nyelvtanát, az Asthádjájit.&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -350:	Az éves esőmennyiség rendszeres nyilvántartása indiai tudósok által.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -350:	Az éves esőmennyiség rendszeres nyilvántartása indiai tudósok által.&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -326:	Nagy Sándor hódításai. Észak-Indiát is megkísérli meghódítani, de ez sikertelen marad. Bizonyos helyeken görög elemek jelennek meg a hindu ábrázolásokon.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -326:	Nagy Sándor hódításai. Észak-Indiát is megkísérli meghódítani, de ez sikertelen marad. Bizonyos helyeken görög elemek jelennek meg a hindu ábrázolásokon.&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -305:	Csandraguta Maurja, a pán-indiai birodalom uralkodója legyőzi Szelektusz görög csapatait.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -305:	Csandraguta Maurja, a pán-indiai birodalom uralkodója legyőzi Szelektusz görög csapatait.&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -302:	Kautilja Cshánakja (Csandraguta Maurja minisztere) megírja az Arthasásztrát, amely törvényeket és útmutatásokat tartalmaz a birodalmak politikai kérdéseiben.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -302:	Kautilja Cshánakja (Csandraguta Maurja minisztere) megírja az Arthasásztrát, amely törvényeket és útmutatásokat tartalmaz a birodalmak politikai kérdéseiben.&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -300:	A Páncsharátra Vaishnava szekta megjelenése. Minden későbbi vaishnava szekta a Pancsharátra tanokat követi (melyet Sándilja formalizált i. e. 100 körül).&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -300:	A Páncsharátra Vaishnava szekta megjelenése. Minden későbbi vaishnava szekta a Pancsharátra tanokat követi (melyet Sándilja formalizált i. e. 100 körül).&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -300:	A Pándja királyság dél-indiai alapítása, a Minákshi templom építése a fővárosban, Maduraiban. A Raméshvaram ezer oszlopos templomának építése.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -300:	A Pándja királyság dél-indiai alapítása, a Minákshi templom építése a fővárosban, Maduraiban. A Raméshvaram ezer oszlopos templomának építése.&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -297:	Csandragupta uralkodó dzsaina szerzetes lesz.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -297:	Csandragupta uralkodó dzsaina szerzetes lesz.&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -273:	Ashóka király (Cshandragupta unokájának) megkoronázása. Miután i. e. 260-ban brutális eszközökkel lfoglalja Kalingát, felveszi a buddhista hitet. Békeköveteket küld Perzsiába, Szíriába, Egyiptomba, Krétára és Észak-Afrikába. Buddhista misszionáriusokat küld Lankára, Kínába és más délkelet-ázsiai országokba. Uralkodása alatt a buddhizmus virágzik és erősödik.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -273:	Ashóka király (Cshandragupta unokájának) megkoronázása. Miután i. e. 260-ban brutális eszközökkel lfoglalja Kalingát, felveszi a buddhista hitet. Békeköveteket küld Perzsiába, Szíriába, Egyiptomba, Krétára és Észak-Afrikába. Buddhista misszionáriusokat küld Lankára, Kínába és más délkelet-ázsiai országokba. Uralkodása alatt a buddhizmus virágzik és erősödik.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -251:	Ashóka fiának, Mahéndrának buddhista missziója Lanká szigetén.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -251:	Ashóka fiának, Mahéndrának buddhista missziója Lanká szigetén.&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -250:	Maháríshi Nandinátha élete, aki a Kailásza parampará első szátguruja (szentje) volt. Nyolc tanítványa: Szantakumár, Szanakár, Szanádhanar, Szanathanar, Sivajogamúni, Patandzsáli, Vjághrapáda és Tirumular (Szundaranátha).&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -250:	Maháríshi Nandinátha élete, aki a Kailásza parampará első szátguruja (szentje) volt. Nyolc tanítványa: Szantakumár, Szanakár, Szanádhanar, Szanathanar, Sivajogamúni, Patandzsáli, Vjághrapáda és Tirumular (Szundaranátha).&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -200:	Tirumular megírja a Tirumantiramot, amely 3047 versben rögzíti a saiva Ágamákat és a Védákat. Megalapítja a dél-indiai monoisztikus saiva sziddhánta filozófiai iskolát is.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -200:	Tirumular megírja a Tirumantiramot, amely 3047 versben rögzíti a saiva Ágamákat és a Védákat. Megalapítja a dél-indiai monoisztikus saiva sziddhánta filozófiai iskolát is.&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -200:	Patandzsáli Cshidambaramban megírja a Jóga-szútrákat.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -200:	Patandzsáli Cshidambaramban megírja a Jóga-szútrákat.&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -200:	Bhogar Rishi élete.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -200:	Bhogar Rishi élete.&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -200:	A szent költő, Tiruvalluvar élete. Tirukular című művében etikai és jogi kérdéseket is taglal, amelyre ma is minden dél-indiai bíróságon felesküsznek.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -200:	A szent költő, Tiruvalluvar élete. Tirukular című művében etikai és jogi kérdéseket is taglal, amelyre ma is minden dél-indiai bíróságon felesküsznek.&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -200:	Jaimini megírja a Mimámszá-szútrákat.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -200:	Jaimini megírja a Mimámszá-szútrákat.&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -150:	Az adzsantai buddhista barlangtemplom-komplexum építése.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -150:	Az adzsantai buddhista barlangtemplom-komplexum építése.&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -145:	A Natya Sásztra keletkezése (az írót általában Bháratának tartják), amely komplex összefoglalását adja Észak-India zenéjének és táncainak, valamint részletes ismertetést tartalmaz a drámai műfajok legapróbb szabályairól is.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -145:	A Natya Sásztra keletkezése (az írót általában Bháratának tartják), amely komplex összefoglalását adja Észak-India zenéjének és táncainak, valamint részletes ismertetést tartalmaz a drámai műfajok legapróbb szabályairól is.&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -140:	A Csóla birodalom (Tamil Nadu) alapítása.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -140:	A Csóla birodalom (Tamil Nadu) alapítása.&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -130:	Menander (Milinda) király uralkodása, aki áttért a buddhizmusra.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160;  -130:	Menander (Milinda) király uralkodása, aki áttért a buddhizmusra.&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160; &amp;#160; -58:	A Vikrama Számvat Eira hindu naptár számításának kezdete.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160; &amp;#160; -58:	A Vikrama Számvat Eira hindu naptár számításának kezdete.&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160; &amp;#160; -50:	A Kushána birodalom kezdete. Ez a mongol buddhista dinasztia uralta az indiai szubkontinens jelentős részét, beleértve Afganisztánt és Közép-Ázsia egy részét is.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160; &amp;#160; -50:	A Kushána birodalom kezdete. Ez a mongol buddhista dinasztia uralta az indiai szubkontinens jelentős részét, beleértve Afganisztánt és Közép-Ázsia egy részét is.&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160; &amp;#160; -10:	Ilangovadikal király (Cseralathan tamil király fia) megírja a Silappathikaramot, mely a tamil zene és tánc összefoglalását tartalmazza.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&amp;#160; &amp;#160; -10:	Ilangovadikal király (Cseralathan tamil király fia) megírja a Silappathikaramot, mely a tamil zene és tánc összefoglalását tartalmazza.&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:India]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:India]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key fszek_nepzenetar-nepzenetar_:diff:version:1.11a:oldid:3496:newid:3497 --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>80.99.112.234</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Hindu_id%C5%91-t%C3%A1bl%C3%A1zat&amp;diff=3496&amp;oldid=prev</id>
		<title>80.99.112.234, 2011. június 5., 14:02-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Hindu_id%C5%91-t%C3%A1bl%C3%A1zat&amp;diff=3496&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-06-05T14:02:43Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;a href=&quot;http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Hindu_id%C5%91-t%C3%A1bl%C3%A1zat&amp;amp;diff=3496&amp;amp;oldid=3495&quot;&gt;Változtatások megtekintése&lt;/a&gt;</summary>
		<author><name>80.99.112.234</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Hindu_id%C5%91-t%C3%A1bl%C3%A1zat&amp;diff=3495&amp;oldid=prev</id>
		<title>80.99.112.234: Új oldal, tartalma: „'''India történetének legfontosabb évszámai időszámításunk kezdetéig'''&lt;br&gt;&lt;br&gt; A kortárs indiai tudósok India őstörténete kapcsán az alábbi kronológiai …”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Hindu_id%C5%91-t%C3%A1bl%C3%A1zat&amp;diff=3495&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-06-05T13:59:51Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;India történetének legfontosabb évszámai időszámításunk kezdetéig&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt; A kortárs indiai tudósok India őstörténete kapcsán az alábbi kronológiai …”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;'''India történetének legfontosabb évszámai időszámításunk kezdetéig'''&amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
A kortárs indiai tudósok India őstörténete kapcsán az alábbi kronológiai táblázatot tekintik elfogadhatónak és mérvadónak:&lt;br /&gt;
-500 000: Kőszerszámok Észak-Indiában.&lt;br /&gt;
-40 000: A közép-indiai vadász és gyűjtögető életmódot folyatató embercsoportok festett sziklabarlangjai. Hasonló csoportok Észak-Pundzsáb területén, szélfogós tűzőrzés.&lt;br /&gt;
-10 000: A Taittiríja Bráhmana 3.1.2. referenciája a Púrvabhadrapada, Nakshasztra keleti megjelenéséről. Ez a Véda első referenciája.&lt;br /&gt;
-10 000: A védikus kultúra kezdete, Szanáthana Dharma megjelenése.&lt;br /&gt;
-8500: 	Taittiríja Szamhitá 6.5.3. e korban Védáról beszél.&lt;br /&gt;
-7000: 	A korai védikus kor kezdete.&lt;br /&gt;
-7000: 	Mánu Vaivaszvata megjelenése, a Szaraszvatí-Dríshadvati kor kezdete.&lt;br /&gt;
-7000: 	Bizonyíték a ló megjelenésére a Gangesz-völgyben.&lt;br /&gt;
-7000: 	Az Indus-Szaraszvatí terület lakói (Mehrgarh) rizst termelnek, kecskét és juhot tartanak, valamint vályogtégla- és kőházakat építenek.&lt;br /&gt;
-6776: 	A hindu királyságok kezdete.&lt;br /&gt;
-6500: 	A Rig Véda versei (1.117.22., 1.116.12., 1.84.13.5.) a téli napfordulót a Bak jegyében megjelenőnek írják le, mely utal e Véda rész ősi eredetére.&lt;br /&gt;
-6000: 	Korai települések a Szaraszvatí-folyó mellett. Virágzó mezőgazdaság Radzsaszthán területén.&lt;br /&gt;
-5500: 	Mehrgarh falvak lakói kiégetett cserépedényeket és agyagfigurákat készítenek, melyeket a korai Shakti hit jelének tekintünk, drágakövek és tengeri kagylók megjelenése távoli kultúrákkal való kereskedelemre utal.&lt;br /&gt;
-5500: 	A későbbi Puránákban említett asztronómiai és asztrológiai események ideje.&lt;br /&gt;
-5000: 	Az Indus-völgyi (Indus-Szaraszvatí) civilizációk: Harappá és Mohendzso-Dáró. E dátumot 12 méter mélységű ásatások eredményeképpen határozták meg. A tűz-oltárok jelenléte a házakban védikus Jadzsná rítusokra utalnak. A Sivához történő imádságok első megjelenése.&lt;br /&gt;
-3928: 	Július 25-e a Rig Védában leírt teljes napfogyatkozás ideje.&lt;br /&gt;
-3200:	Hindu csillagászok (nakshatra darsas) védikus szövegekben rögzítik megfigyeléseiket (téli és nyári napfordulók, tavaszi és őszi együttállások) 27 fix csillag figyelembe vételével. A Föld tengely körüli forgás-eltérésének (equinox) ismerete, amely 25 000 éves ciklusokban váltakozik.&lt;br /&gt;
-3102:	A Káli hindu naptár kezdete, a hindu Káli Júga kezdete.&lt;br /&gt;
-3100:	A Mahábhárata csatájának kezdete, valamint Krishna (Vishnu) megjelenése és tevékenysége.&lt;br /&gt;
-3100:	A korai-védikus periódus vége és a védikus periódus kezdete.&lt;br /&gt;
-3100:	India magában foglalja Afganisztán területét.&lt;br /&gt;
-3100:	Az árja népek elfoglalják Iránt, Irakot és a Szaraszvatí-völgy határát. A hét folyó (Szabta Szindhu), melyek a Rig Védában szerepelnek, csak India területét jelentik, s ennek értelmében az Indus-Szaraszvatí völgy népei és a Rig Védában említettek azonosak, tehát az általános történelem-felfogással ellentétben, Indiában egyáltalán nem volt árja invázió. Ez szemben áll azzal a nyugati történeti koncepcióval, amely az árjákat, mint különálló etnikai, illetve nyelvi csoportot tünteti fel, akik elözönlötték volna Észak-India és a Gangá-fennsík területét. Az indiai történetkutatás jelen feltételezése szerint az árja hódítás valószínűtlen, de legalább is nagyon kérdéses. E nézet szerint az árja jelentése ’a spirituális tudás kultúrája’, és nem egy népet, vagy népeket jelöl. &lt;br /&gt;
-3000:	Háziasított lovak Dél-Indiában.&lt;br /&gt;
-3000:	Saiva Ágamák keletkezése a tamil Szangam szerint.&lt;br /&gt;
-2700:	Indus-völgyi ásatások Siva kultuszra utaló nyomai, Sivának mint Basupatinak ábrázolása.&lt;br /&gt;
-2600:	Az Indus-Szaraszvatí civilizáció csúcsa.&lt;br /&gt;
-2600:	Első Vísvámitra király uralkodása, és a védikus himnuszok ma ismert formájukban való megjelenése.&lt;br /&gt;
-2600:	A Védákban említett Dríshadvati-folyó kiszáradása, melyből valószínűsíthető a Jamuná- folyó mederváltozása és a Gangával (Gangesz) való egyidejű összeköttetése is.&lt;br /&gt;
-2500:	Az Indus-Szaraszvatí kultúra fő periódusa, amely nagyban függ a rizstermeléstől és a szövet előállítástól, mely az Attharva Védában is említést nyer. A Szaraszvatí melletti települések nagy része mezőgazdasági jellegű. Mohendzso-Dáró a kereskedelmi központ, Rakhigari és Ganverivala Mohendzso-Dáró nagyságú települések, hasonlóan Dholarvirá-hoz Kuttch-ban.&lt;br /&gt;
-2500:	A Krittiká (a Taurusban megjelenő asztronómiai történések) a Jadzsúr és Addharva Véda himnuszokban, valamint a Bráhmanákban. Ez egyezik olyan harappai pecsétekkel, melyek hét nő formájában őrzik a tüzet.&lt;br /&gt;
-2050:	Védikus szemléletű népekre utaló nyomok Afganisztánban és Perzsiában.&lt;br /&gt;
-2051:	Divodásza uralkodása (-1961-ig), akinek bizonyítható kapcsolata van a babiloni Indatu királysággal.&lt;br /&gt;
-2040:	Ráma királyfi (a Rámájana fő alakja, Vishnu avatárja) születése Ajódhjában.&lt;br /&gt;
-2033:	Dasaratha király uralkodása, Rávana uralkodása Lanká szigetén.&lt;br /&gt;
-2000:	Az első lejegyzett saiva Ágamák.&lt;br /&gt;
-1915:	A madurai Össz-Tamil-Szangam Thiruparankundramban.&lt;br /&gt;
-1900:	A késői védikus periódus vége és a védák utáni korszak kezdete.&lt;br /&gt;
-1900:	A Szaraszvatí-folyó kiszáradása, ezáltal az Indus-Szaraszvatí kultúra és a védikus kultúra vége. (Ezután az ősi indiai civilizáció a Szaraszvatí-folyótól a Gangához tevődik át, mely védikus népek vándorlását is jelentheti Indiából a Közel-Kelet irányába, valószínűleg a Mittani és Kassites vonatkozásában, akik védikus istenekhez imádkoznak). A Sutlej- folyónak az Indusba való beáradása az Indus medrének környékét árvizekkel veszélyezteti, a klimatikus változás a Szaraszvatí-folyó volt területét a szárazság miatt lakhatatlanná teszi.&lt;br /&gt;
-1500:	Dvarka város (Gudzsarát) megjelenése, amely az első kőből épült kikötőváros, ahol a korai Bráhmi írás és ábécé használatos. A város Mohendzso-Dáró-nál nagyobb, és jelzi az Indus-völgyi civilizáció urbanizációját a Gangá-völgyi új települések irányában.&lt;br /&gt;
-1500:	Finomított vas és fém technológia Dvarkában és Kashmirban. Fahéj exportja Keralából a Közép-Keletre.&lt;br /&gt;
-1472:	Dhritasráshtra király uralkodása (a Kauravák atyja), Judhisthira király, a Pándavák atyjának uralkodása. A szent Jádzsnavalkja élete.&lt;br /&gt;
-1450:	A Rigvéda-szamhitá biztos lezárása. A korai upanishádok keletkezése és a Vedánga- szútra irodalom megjelenése.&lt;br /&gt;
-1424:	A Bhárata csata ideje (Kurukshetra) a Mahábháratában. Parikshit király (Ardzsuna unokájának) születése.&lt;br /&gt;
-1350:	A Boghaz Koi-i (Törökország) kőfaragás, amely védikus isteneket (Mitra, Varuna, Indra és a Nászátják) ábrázol.&lt;br /&gt;
-1316:	A Mahábhárata végleges formájának ideje (melyet a hagyomány Vjászának tulajdonít).&lt;br /&gt;
-1300:	Pánini megírja az Aszshtádjájit, mely a szanszkrit nyelvtan 4000 szabályát rögzíti.&lt;br /&gt;
-1300:	A klasszikus zene (sásztrija szangít – szabályos zene) megjelenése, alapját a védák recsitálásának szabályai adják. Hétfokú hangsorok használata és húros, pengetős, valamint kifinomult ütőhangszerek megjelenése. A víná (Rúdra Bín) és családjának kifejlődése.&lt;br /&gt;
-1300:	Valószínűsíthető változások a Mahábháratában és a Rámájanában. A Puránák változásai. Korai szmriti irodalom.&lt;br /&gt;
-1255:	Magadhai Suchi megírja a Djotisha Vedángát, beleértve azokat az asztronómiai megfigyeléseket, melyek az Asleshá Nakshatraban foglaltak.&lt;br /&gt;
-1000:	A késői védikus periódus vége.&lt;br /&gt;
  -950:	Zsidók érkezése Indiába, Salamon király kereskedelmi flottájával.&lt;br /&gt;
  -950:	A szanszkrit nyelv feldarabolódásának kezdete.&lt;br /&gt;
  -900:	Varanaszi (Benáresz) városának virágzása a Gangá partján.&lt;br /&gt;
  -800:	A kései upanishádok lejegyzése.&lt;br /&gt;
  -750:	A prákrit nyelvek kifejlődése Indiában. A papi szanszkrit kifinomodása és klasszikus formájának elnyerése.&lt;br /&gt;
  -700:	A korai szmártizmus megjelenése a szinkretikus védikus (bráhmikus - bráhmana) tradíció mellett.&lt;br /&gt;
  -623: (i. e. 623-tól i. e. 543-ig): Sziddhártha Gautama, Buddha élete, aki hercegi Sákja Saivite családban született.&lt;br /&gt;
  -600:	Susruta (Varanasziban), az orvosi műtétek atyjának élete, aki az ájurvédikus gyógyítás műtéti kivitelezője (pulzusdiagnosztika, szürkehályog-műtétek, szépítő operációk, antiszeptikumok, kemikáliák használata, toxikológia és műtéti anesztézia).&lt;br /&gt;
  -600:	Az ádzsivika szekta mezítelen szádhuinak megjelenése.&lt;br /&gt;
  -599:	Mahávira Vardhamána élete, a dzsainizmus kezdete.&lt;br /&gt;
  -518:	Első Dáriusz perzsa király megszállja az Indus-völgyet, de a zoroasztriánus király tolerálja a helyi vallásokat.&lt;br /&gt;
  -500:	Kapilla születése, aki a szánkhja-darsana filozófiát alapította.&lt;br /&gt;
  -500:	A tamil Szangam fénykora, a bölcs Ágasztja megírja az Agattijamot, az első tamil nyelvtankönyvet. Tolkappijam Purananuru szintén nyelvtannal foglalkozik, retorikus és költői szempontból. Összefoglalása magában foglalja a szanszkrit szavaknak a tamilban való megjelenését is.&lt;br /&gt;
   -486:	Adzsátasatru (i. e. 486-tól i. e. 458-ig) király uralkodása a Magadha trónon.&lt;br /&gt;
   -480:	Ádzsita halálának éve, aki a násztika (ateista), az első tisztán materialista szemlélet megteremtője.&lt;br /&gt;
   -478:	Vidzsája herceg, aki apjának Szinbabáhu királynak kitaszítottja, 700 követőjével Lanká (ma: Srí Lanka, egykor Ceylon) szigetére menekül és megalapítja az első szingaléz királyságot.&lt;br /&gt;
   -400:	Pánini megalkotja szanszkrit nyelvtanát, az Asthádjájit.&lt;br /&gt;
   -350:	Az éves esőmennyiség rendszeres nyilvántartása indiai tudósok által.&lt;br /&gt;
   -326:	Nagy Sándor hódításai. Észak-Indiát is megkísérli meghódítani, de ez sikertelen marad. Bizonyos helyeken görög elemek jelennek meg a hindu ábrázolásokon.&lt;br /&gt;
   -305:	Csandraguta Maurja, a pán-indiai birodalom uralkodója legyőzi Szelektusz görög csapatait.&lt;br /&gt;
   -302:	Kautilja Cshánakja (Csandraguta Maurja minisztere) megírja az Arthasásztrát, amely törvényeket és útmutatásokat tartalmaz a birodalmak politikai kérdéseiben.&lt;br /&gt;
   -300:	A Páncsharátra Vaishnava szekta megjelenése. Minden későbbi vaishnava szekta a Pancsharátra tanokat követi (melyet Sándilja formalizált i. e. 100 körül).&lt;br /&gt;
   -300:	A Pándja királyság dél-indiai alapítása, a Minákshi templom építése a fővárosban, Maduraiban. A Raméshvaram ezer oszlopos templomának építése.&lt;br /&gt;
   -297:	Csandragupta uralkodó dzsaina szerzetes lesz.&lt;br /&gt;
   -273:	Ashóka király (Cshandragupta unokájának) megkoronázása. Miután i. e. 260-ban brutális eszközökkel lfoglalja Kalingát, felveszi a buddhista hitet. Békeköveteket küld Perzsiába, Szíriába, Egyiptomba, Krétára és Észak-Afrikába. Buddhista misszionáriusokat küld Lankára, Kínába és más délkelet-ázsiai országokba. Uralkodása alatt a buddhizmus virágzik és erősödik.&lt;br /&gt;
   -251:	Ashóka fiának, Mahéndrának buddhista missziója Lanká szigetén.&lt;br /&gt;
   -250:	Maháríshi Nandinátha élete, aki a Kailásza parampará első szátguruja (szentje) volt. Nyolc tanítványa: Szantakumár, Szanakár, Szanádhanar, Szanathanar, Sivajogamúni, Patandzsáli, Vjághrapáda és Tirumular (Szundaranátha).&lt;br /&gt;
   -200:	Tirumular megírja a Tirumantiramot, amely 3047 versben rögzíti a saiva Ágamákat és a Védákat. Megalapítja a dél-indiai monoisztikus saiva sziddhánta filozófiai iskolát is.&lt;br /&gt;
   -200:	Patandzsáli Cshidambaramban megírja a Jóga-szútrákat.&lt;br /&gt;
   -200:	Bhogar Rishi élete.&lt;br /&gt;
   -200:	A szent költő, Tiruvalluvar élete. Tirukular című művében etikai és jogi kérdéseket is taglal, amelyre ma is minden dél-indiai bíróságon felesküsznek.&lt;br /&gt;
   -200:	Jaimini megírja a Mimámszá-szútrákat.&lt;br /&gt;
   -150:	Az adzsantai buddhista barlangtemplom-komplexum építése.&lt;br /&gt;
   -145:	A Natya Sásztra keletkezése (az írót általában Bháratának tartják), amely komplex összefoglalását adja Észak-India zenéjének és táncainak, valamint részletes ismertetést tartalmaz a drámai műfajok legapróbb szabályairól is.&lt;br /&gt;
   -140:	A Csóla birodalom (Tamil Nadu) alapítása.&lt;br /&gt;
   -130:	Menander (Milinda) király uralkodása, aki áttért a buddhizmusra.&lt;br /&gt;
    -58:	A Vikrama Számvat Eira hindu naptár számításának kezdete.&lt;br /&gt;
    -50:	A Kushána birodalom kezdete. Ez a mongol buddhista dinasztia uralta az indiai szubkontinens jelentős részét, beleértve Afganisztánt és Közép-Ázsia egy részét is.&lt;br /&gt;
    -10:	Ilangovadikal király (Cseralathan tamil király fia) megírja a Silappathikaramot, mely a tamil zene és tánc összefoglalását tartalmazza.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:India]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>80.99.112.234</name></author>	</entry>

	</feed>