<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="http://nepzenetar.fszek.hu/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3AAndal%C3%BAzia_zen%C3%A9je</id>
		<title>Kategória:Andalúzia zenéje - Laptörténet</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3AAndal%C3%BAzia_zen%C3%A9je"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Andal%C3%BAzia_zen%C3%A9je&amp;action=history"/>
		<updated>2026-05-16T06:28:17Z</updated>
		<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.20.3</generator>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Andal%C3%BAzia_zen%C3%A9je&amp;diff=4068&amp;oldid=prev</id>
		<title>Bandolo: Levédte a(z) Kategória:Andalúzia zenéje lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Andal%C3%BAzia_zen%C3%A9je&amp;diff=4068&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-06-15T10:07:07Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Levédte a(z) &lt;a href=&quot;/index.php/Kateg%C3%B3ria:Andal%C3%BAzia_zen%C3%A9je&quot; title=&quot;Kategória:Andalúzia zenéje&quot;&gt;Kategória:Andalúzia zenéje&lt;/a&gt; lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
			&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
			&lt;td colspan='1' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
			&lt;td colspan='1' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2011. június 15., 10:07-kori változata&lt;/td&gt;
			&lt;/tr&gt;&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Bandolo</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Andal%C3%BAzia_zen%C3%A9je&amp;diff=2833&amp;oldid=prev</id>
		<title>Bandolo: /* Kapcsolódó szócikkek */</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Andal%C3%BAzia_zen%C3%A9je&amp;diff=2833&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-05-16T09:45:09Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;‎&lt;span dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span class=&quot;autocomment&quot;&gt;Kapcsolódó szócikkek&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
			&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2011. május 16., 09:45-kori változata&lt;/td&gt;
			&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az Ibériai-félsziget története folyamán számos kis alkirályságból állt, ezek közül a legtartósabban (Granada esetében 800 évig) Andalúzia területe volt muzulmán befolyás alatt. A zsidóság, s a cigányság is erőteljesebb arányban volt jelen ezeken a területeken. Mindez tükröződik a régió sajátos kultúrájában, muzsikájában is. Nemcsak folklór-elemeket, hanem éneklési technikákat és hangszereket is hagytak örökül itt ezek a népek. A kikötők vidéke mindig erőteljesebb kulturális keveredések régiója: az Afrikából behurcolt rabszolgák, majd a Latin-Amerikai kölcsönhatások is átfogóbban hatottak eme régió kultúrájára. Mindez, a helyi lakosság kultúrájával keveredve, nagy zenei változatosságot eredményezett, különösen azért is, mert a lakosság igen nyitott a zenei önkifejezésre, s az új elemeket kedvvel, s erős alkotókészséggel asszimilálja. Egyes zenei, táncos ágakban a mozarab költészet elemeinek továbbélését, másokban afrikai néger rituális elemeket, a harmadikban cigány, vagy zsidó, vagy dél-amerikai indián hatást fedezhetünk fel, s mellette az ókori görögség, a bizánci udvari költészet, a gregorián énekek, a kasztíliai balladák vonásait is érzékelhetjük. &amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az Ibériai-félsziget története folyamán számos kis alkirályságból állt, ezek közül a legtartósabban (Granada esetében 800 évig) Andalúzia területe volt muzulmán befolyás alatt. A zsidóság, s a cigányság is erőteljesebb arányban volt jelen ezeken a területeken. Mindez tükröződik a régió sajátos kultúrájában, muzsikájában is. Nemcsak folklór-elemeket, hanem éneklési technikákat és hangszereket is hagytak örökül itt ezek a népek. A kikötők vidéke mindig erőteljesebb kulturális keveredések régiója: az Afrikából behurcolt rabszolgák, majd a Latin-Amerikai kölcsönhatások is átfogóbban hatottak eme régió kultúrájára. Mindez, a helyi lakosság kultúrájával keveredve, nagy zenei változatosságot eredményezett, különösen azért is, mert a lakosság igen nyitott a zenei önkifejezésre, s az új elemeket kedvvel, s erős alkotókészséggel asszimilálja. Egyes zenei, táncos ágakban a mozarab költészet elemeinek továbbélését, másokban afrikai néger rituális elemeket, a harmadikban cigány, vagy zsidó, vagy dél-amerikai indián hatást fedezhetünk fel, s mellette az ókori görögség, a bizánci udvari költészet, a gregorián énekek, a kasztíliai balladák vonásait is érzékelhetjük. &amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;Elmondható e vidékről, hogy a művészet az értékrend középpontjában áll. A cigányságnak is sajátos nimbusza van: egyfelől sújtja őket az általános szegregáció, másfelől viszont, művészi képességeik kapcsán szinte mítikus megbecsülésük van. Egy-egy faluban, városrészben a muzsikus cigányok a közösség drága kincsei. Ehhez járul hozzá a romantika-korabeli azonosítás az andalúz és cigány elemek között: az andalúz identitás részévé váltak olyan helyi népművészeti jellegzetességek, melyeket a marginalizált cigányság őrzött meg, s ápolt a legerőteljesebben. Tudjuk, hogy a cigányság, hosszú vándorlása során, a helyi hagyományokat a jellegzetes saját elemekkel keverve alakított ki mindenütt kultúráját. Egyes csoportok északról, Magyarországon is átvonulva jutottak el az Ibériai-félszigetre, ezért mint „húngaros” (magyarok) is emlegetik a cigányokat a spanyolok, más csoportok pedig Egyiptomon keresztül, délről érkeztek, ezért egyiptomiakként is aposztrofálják néha őket. Tehát eleve sokféle hatást, elemet hoztak magukkal a különböző irányú és időpontú bevándorlási hullámok közösségei. Egyes kutatók szerint az 1609-ben kiűzött morisco (kereszténységre áttért arab) lakosság egy része a cigányok körében keresett menedéket a száműzetés elől: így éltethetett tovább egy 800 éves tradíciót e marginalizált csoport. Mindent összevetve, a cigányság szerepe vitathatatlan az andalúz népzenében, s a flamenco kialakulásban, de egyáltalán nem kizárólagos. A [[flamenco]] központi elemévé vált a népi kultúrának, de sok olyan területe is van a népzenének, amit a flamenco nem írt át.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;Elmondható e vidékről, hogy a művészet az értékrend középpontjában áll. A cigányságnak is sajátos nimbusza van: egyfelől sújtja őket az általános szegregáció, másfelől viszont, művészi képességeik kapcsán szinte mítikus megbecsülésük van. Egy-egy faluban, városrészben a muzsikus cigányok a közösség drága kincsei. Ehhez járul hozzá a romantika-korabeli azonosítás az andalúz és cigány elemek között: az andalúz identitás részévé váltak olyan helyi népművészeti jellegzetességek, melyeket a marginalizált cigányság őrzött meg, s ápolt a legerőteljesebben. Tudjuk, hogy a cigányság, hosszú vándorlása során, a helyi hagyományokat a jellegzetes saját elemekkel keverve alakított ki mindenütt kultúráját. Egyes csoportok északról, Magyarországon is átvonulva jutottak el az Ibériai-félszigetre, ezért mint „húngaros” (magyarok) is emlegetik a cigányokat a spanyolok, más csoportok pedig Egyiptomon keresztül, délről érkeztek, ezért egyiptomiakként is aposztrofálják néha őket. Tehát eleve sokféle hatást, elemet hoztak magukkal a különböző irányú és időpontú bevándorlási hullámok közösségei. Egyes kutatók szerint az 1609-ben kiűzött morisco (kereszténységre áttért arab) lakosság egy része a cigányok körében keresett menedéket a száműzetés elől: így éltethetett tovább egy 800 éves tradíciót e marginalizált csoport. Mindent összevetve, a cigányság szerepe vitathatatlan az andalúz népzenében, s a flamenco kialakulásban, de egyáltalán nem kizárólagos. A [[flamenco]] központi elemévé vált a népi kultúrának, de sok olyan területe is van a népzenének, amit a flamenco nem írt át.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;==Kapcsolódó szócikkek==&lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;*[[Flamenco]]&lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Spanyolország]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Spanyolország]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Bandolo</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Andal%C3%BAzia_zen%C3%A9je&amp;diff=2831&amp;oldid=prev</id>
		<title>Bandolo: Új oldal, tartalma: „Az Ibériai-félsziget története folyamán számos kis alkirályságból állt, ezek közül a legtartósabban (Granada esetében 800 évig) Andalúzia területe volt mu…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Andal%C3%BAzia_zen%C3%A9je&amp;diff=2831&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-05-15T23:43:42Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „Az Ibériai-félsziget története folyamán számos kis alkirályságból állt, ezek közül a legtartósabban (Granada esetében 800 évig) Andalúzia területe volt mu…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;Az Ibériai-félsziget története folyamán számos kis alkirályságból állt, ezek közül a legtartósabban (Granada esetében 800 évig) Andalúzia területe volt muzulmán befolyás alatt. A zsidóság, s a cigányság is erőteljesebb arányban volt jelen ezeken a területeken. Mindez tükröződik a régió sajátos kultúrájában, muzsikájában is. Nemcsak folklór-elemeket, hanem éneklési technikákat és hangszereket is hagytak örökül itt ezek a népek. A kikötők vidéke mindig erőteljesebb kulturális keveredések régiója: az Afrikából behurcolt rabszolgák, majd a Latin-Amerikai kölcsönhatások is átfogóbban hatottak eme régió kultúrájára. Mindez, a helyi lakosság kultúrájával keveredve, nagy zenei változatosságot eredményezett, különösen azért is, mert a lakosság igen nyitott a zenei önkifejezésre, s az új elemeket kedvvel, s erős alkotókészséggel asszimilálja. Egyes zenei, táncos ágakban a mozarab költészet elemeinek továbbélését, másokban afrikai néger rituális elemeket, a harmadikban cigány, vagy zsidó, vagy dél-amerikai indián hatást fedezhetünk fel, s mellette az ókori görögség, a bizánci udvari költészet, a gregorián énekek, a kasztíliai balladák vonásait is érzékelhetjük. &amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Elmondható e vidékről, hogy a művészet az értékrend középpontjában áll. A cigányságnak is sajátos nimbusza van: egyfelől sújtja őket az általános szegregáció, másfelől viszont, művészi képességeik kapcsán szinte mítikus megbecsülésük van. Egy-egy faluban, városrészben a muzsikus cigányok a közösség drága kincsei. Ehhez járul hozzá a romantika-korabeli azonosítás az andalúz és cigány elemek között: az andalúz identitás részévé váltak olyan helyi népművészeti jellegzetességek, melyeket a marginalizált cigányság őrzött meg, s ápolt a legerőteljesebben. Tudjuk, hogy a cigányság, hosszú vándorlása során, a helyi hagyományokat a jellegzetes saját elemekkel keverve alakított ki mindenütt kultúráját. Egyes csoportok északról, Magyarországon is átvonulva jutottak el az Ibériai-félszigetre, ezért mint „húngaros” (magyarok) is emlegetik a cigányokat a spanyolok, más csoportok pedig Egyiptomon keresztül, délről érkeztek, ezért egyiptomiakként is aposztrofálják néha őket. Tehát eleve sokféle hatást, elemet hoztak magukkal a különböző irányú és időpontú bevándorlási hullámok közösségei. Egyes kutatók szerint az 1609-ben kiűzött morisco (kereszténységre áttért arab) lakosság egy része a cigányok körében keresett menedéket a száműzetés elől: így éltethetett tovább egy 800 éves tradíciót e marginalizált csoport. Mindent összevetve, a cigányság szerepe vitathatatlan az andalúz népzenében, s a flamenco kialakulásban, de egyáltalán nem kizárólagos. A [[flamenco]] központi elemévé vált a népi kultúrának, de sok olyan területe is van a népzenének, amit a flamenco nem írt át.&lt;br /&gt;
==Kapcsolódó szócikkek==&lt;br /&gt;
*[[Flamenco]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Spanyolország]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Bandolo</name></author>	</entry>

	</feed>