Kategória:Andoki kultúrák - Laptörténet

Bandolo: Levédte a(z) Kategória:Andoki kultúrák lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-06-15T05:53:20Z

Levédte a(z) Kategória:Andoki kultúrák lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

Ethnosound2, 2011. június 5., 19:48-n

2011-06-05T19:48:44Z

Ethnosound2, 2011. június 5., 19:39-n

2011-06-05T19:39:53Z

Ethnosound1, 2011. május 19., 08:41-n

2011-05-19T08:41:14Z

Ethnosound1, 2011. május 19., 08:40-n

2011-05-19T08:40:51Z

Ethnosound1, 2011. május 15., 22:38-n

2011-05-15T22:38:03Z

Ethnosound1, 2011. május 15., 22:37-n

2011-05-15T22:37:35Z

Ethnosound1, 2011. május 15., 22:37-n

2011-05-15T22:37:07Z

Ethnosound1, 2011. május 15., 22:36-n

2011-05-15T22:36:36Z

Ethnosound1, 2011. május 15., 22:30-n

2011-05-15T22:30:33Z

@@ 48. sor: / 48. sor: @@
 | cím = Al Volver de Oruro (részlet)
 | alcím = Caporale <br> Előadó: Jach’a Malku<br>Album: Estos es Bolivia Jach'a Malku Kiadó: Ocora
 }}

@@ 38. sor: / 38. sor: @@
 <br>
 Indián és afrikai elemeket fedezhetünk fel a Bolívia kelet-andoki lejtőin kialakult saya, caporales és morenada zenékben. Tipikus andoki indián népzene például az ecuadori hegyvidéken népszerű san juanito, a perui ''huayno, pasacalle'', a bolíviai ''tinku'', ''suri-sicuri'', diablada ''tarqueada'' és az utóbbi két területre jellemző ''sicuri''. A fenti stílusok alkotják a főbb elemeit a világszerte híres andoki karneválok zenei repertoárjának is.
 [[Kategória:Latin-Amerika]]

@@ 32. sor: / 32. sor: @@
 <br>
 [[Fájl: cajon.jpg|bélyegkép|balra|Cajón.]]
-Az ősi andoki népek által használt [http://hu.wikipedia.org/wiki/Pentat%C3%B3nia pentaton] skála a mai népzenében is továbbél. A hangszerek között fontos szerepet töltenek be a prehispán korszakban használt fúvós hangszerek, például a különböző típusú „andoki furulyák” (pl. ''quena, quenacho, pinkillo''), az egy vagy többsoros, különböző méretű pánsípok (pl. ''antara, zampoñ''a), az ''okarina'', a láma- vagy kecskekörömből készült ritmushangszerek (''chac’chas''), valamint a különböző egyszerűbb ütőshangszerek. Az európaiaktól átvett húros hangszerek, a hárfa, a hegedű, a gitár és a [[Aymara indiánok|charango]] szintén beépült az andoki népzenékbe.<br>
+Az ősi andoki népek által használt [http://hu.wikipedia.org/wiki/Pentat%C3%B3nia pentaton] skála a mai népzenében is továbbél. A hangszerek között fontos szerepet töltenek be a prehispán korszakban használt fúvós hangszerek, például a különböző típusú „andoki furulyák” (pl. ''quena, quenacho, pinkillo''), az egy vagy többsoros, különböző méretű pánsípok (pl. ''antara, zampoñ''a), az ''okarina'', a láma- vagy kecskekörömből készült ritmushangszerek (''chac’chas''), valamint a különböző egyszerűbb ütőshangszerek. Az európaiaktól átvett húros hangszerek, a hárfa, a hegedű, a gitár és a [[:Kategória:Aymara indiánok|charango]] szintén beépült az andoki népzenékbe.<br>
 <br>

@@ 32. sor: / 32. sor: @@
 <br>
 [[Fájl: cajon.jpg|bélyegkép|balra|Cajón.]]
-Az ősi andoki népek által használt [http://hu.wikipedia.org/wiki/Pentat%C3%B3nia pentaton] skála a mai népzenében is továbbél. A hangszerek között fontos szerepet töltenek be a prehispán korszakban használt fúvós hangszerek, például a különböző típusú „andoki furulyák” (pl. ''quena, quenacho, pinkillo''), az egy vagy többsoros, különböző méretű pánsípok (pl. ''antara, zampoñ''a), az ''okarina'', a láma- vagy kecskekörömből készült ritmushangszerek (''chac’chas''), valamint a különböző egyszerűbb ütőshangszerek. Az európaiaktól átvett húros hangszerek, a hárfa, a hegedű, a gitár és a ''charango'' szintén beépült az andoki népzenékbe.<br>
+Az ősi andoki népek által használt [http://hu.wikipedia.org/wiki/Pentat%C3%B3nia pentaton] skála a mai népzenében is továbbél. A hangszerek között fontos szerepet töltenek be a prehispán korszakban használt fúvós hangszerek, például a különböző típusú „andoki furulyák” (pl. ''quena, quenacho, pinkillo''), az egy vagy többsoros, különböző méretű pánsípok (pl. ''antara, zampoñ''a), az ''okarina'', a láma- vagy kecskekörömből készült ritmushangszerek (''chac’chas''), valamint a különböző egyszerűbb ütőshangszerek. Az európaiaktól átvett húros hangszerek, a hárfa, a hegedű, a gitár és a [[Aymara indiánok|charango]] szintén beépült az andoki népzenékbe.<br>
 <br>

@@ 18. sor: / 18. sor: @@
 <br><br>
 Bár a gyarmati uralom időszaka viszonylagos nyugalomban telt, eközben a kreol (Amerikában született spanyol származású) és az indián elit közötti szakadék egyre nőtt, előkészítve az egyik legnagyobb indián zendülést, a II. Tupac Amaru -felkelést 1781-ben, illetve a gyarmati uralom összeomlását.<br>
 {{Hangszer infobox
 |kép = [[Fájl:quena11.jpg|220px]]
@@ 30. sor: / 29. sor: @@
 Az indiánok elégedetlensége, a kreolok nagyobb gazdasági hatalomra törekvése, valamint a francia felvilágosodás eszméinek térhódítása is szerepet játszott a Spanyolországtól való függetlenné válásban (Peru, 1821), majd az egykori Perui Alkirályság lakói független államokba tagolódtak (Bolívia, 1825; Ecuador, 1830), bár a határviták egészen a 20. századig fennmaradtak.<br>
 <br>
 Az őslakosok kultúrájának újbóli társadalmi elismertetésében fontos szerepet játszott a 20. század első felétől, közepétől értelmiségiek által elindított indigenismo mozgalom. A mozgalom célja volt, hogy felhívja a társadalom figyelmét az indiánok sanyarú társadalmi helyzetére. Baloldali értelmiségiek indián ruhákat kezdtek viselni, állami intézmények jöttek létre az indián hagyományok, köztük a népzene és a táncok ápolására, kecsua és aymara nyelvű rádióadók létesültek. Az andoki zene népszerűvé válásában fontos lépés volt az európai folkloristák érdeklődése is, valamint az Európába érkező híresebb andoki együttesek (pl. Ruphay, Kalamarka, Kjarkas) és tánccsoportok sikere. Az 1980-as évek elejétől részben ezen együttesek tagjaiból, valamint az általuk inspirált andoki fiatalokból kerültek ki azok az utcazenészek, akiknek zenéjét az európai városlakók is megismerhették.<br>
 <br>
 [[Fájl: cajon.jpg|bélyegkép|balra|Cajón.]]

@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 A kései átmeneti korszak (i. sz. 1000–1450) kisebb-nagyobb hatalmi központjai közé tartozott a tengerparton a Sicán kultúra, amely a 14. században a chimú állam uralma alá került, míg a hegyvidéken kisebb főnökségek hadakoztak egymással.
 <br><br>
 A prehispán andoki civilizáció a kései horizont (i. sz. 1450-1532) időszakában érte el kulturális fejlődésének csúcsát. Kis főnökségből ekkor alakult ki az Inka Birodalom (kecsuául Tawantinsuyu), amelynek hatalma csúcsán legalább hárommillió lakosa volt, és az inkák körülbelül egymillió négyzetkilométert ellenőriztek, befolyásuk a mai kolumbiai-ecuadori határtól a chilei Santiagóig terjedt, kelet-nyugati irányban pedig a Csendes-óceántól az Andok keleti lejtőiig. A birodalom nyelve az inkák által beszélt ''kecsua'' nyelv lett, amely a terjeszkedés során egyfajta közvetítő nyelvvé vált, és máig milliók beszélik Ecuadortól Bolíviáig.<br>
 <br>
 áprilisában az aranyban gazdag Eldorádót kereső Francisco Pizarro és katonái partra szálltak a perui partvidéken. Kihasználták az Inka Birodalomban dúló polgárháborút, és elfoglalták Cuzcót, a birodalom központját. A spanyol elnyomás itt is megváltoztatta az indián közösségek életét, a gyarmatosítók adózásra, valamint kegyetlen robotmunkára kötelezték őket a bányákban és a manufaktúrákban. A kulturális változások hatottak a vallásra, valamint a rítusokhoz szorosan kötődő zenékre és táncokra is. A sokistenhiten és animizmuson alapuló kecsua vallás legfőbb istene volt Viracocha, a teremtő isten, Pachamama, a Földanya, illetve a Nap, a Hold és a Villámlás, de szentként tisztelték az élőnek tekintett sziklákat, forrásokat, fákat (huacák), valamint az ősök maradványait is. A spanyolok megpróbálták kiirtani a keresztény hit szemszögéből bálványimádó rítusokat, a tiszteletükre felajánlott táncokat, zenéket, a vallási szimbólumokkal díszített viseleteket. Ennek ellenére az ősi andoki rituális és zenei formák, illetve azok módosult változatai máig fennmaradtak. A zenék olykor keresztény dramatikus játékok kísérői lettek, és megjelentek az Európából származó hangszerek is.
 <br><br>
@@ 25. sor: / 24. sor: @@
 <br>
 <br>
-Az ősi andoki népek által használt pentaton skála a mai népzenében is továbbél. A hangszerek között fontos szerepet töltenek be a prehispán korszakban használt fúvós hangszerek, például a különböző típusú „andoki furulyák” (pl. ''quena, quenacho, pinkillo''), az egy vagy többsoros, különböző méretű pánsípok (pl. ''antara, zampoñ''a), az ''okarina'', a láma- vagy kecskekörömből készült ritmushangszerek (''chac’chas''), valamint a különböző egyszerűbb ütőshangszerek. Az európaiaktól átvett húros hangszerek, a hárfa, a hegedű, a gitár és a ''charango'' szintén beépült az andoki népzenékbe.<br>
+Az ősi andoki népek által használt [http://hu.wikipedia.org/wiki/Pentat%C3%B3nia pentaton] skála a mai népzenében is továbbél. A hangszerek között fontos szerepet töltenek be a prehispán korszakban használt fúvós hangszerek, például a különböző típusú „andoki furulyák” (pl. ''quena, quenacho, pinkillo''), az egy vagy többsoros, különböző méretű pánsípok (pl. ''antara, zampoñ''a), az ''okarina'', a láma- vagy kecskekörömből készült ritmushangszerek (''chac’chas''), valamint a különböző egyszerűbb ütőshangszerek. Az európaiaktól átvett húros hangszerek, a hárfa, a hegedű, a gitár és a ''charango'' szintén beépült az andoki népzenékbe.<br>
 <br>
 A népesség összetétele, a különböző etnikumok (őslakosok, fehérek, feketék) területi és kulturális tagolódása máig nyomon követhető az egyes andoki országok zenei hagyományában. A tengerparti kreol zene gyökerei Spanyolországba és Afrikába nyúlnak vissza. Fő hangszerei a spanyol gitár és a behurcolt fekete rabszolgák által kialakított ütőshangszer, a ''cajón''. Ezek a hangszerek adják a legnépszerűbb tengerparti tánc a marinera zenei alapjait is. <br>