http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=Kateg%C3%B3ria%3AArab_vil%C3%A1g 2026-05-16T15:08:15Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.20.3 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Arab_vil%C3%A1g&diff=4137&oldid=prev 2011-06-15T10:59:08Z

<p>Levédte a(z) <a href="/index.php/Kateg%C3%B3ria:Arab_vil%C3%A1g" title="Kategória:Arab világ">Kategória:Arab világ</a> lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))</p> <table class='diff diff-contentalign-left'> <tr style='vertical-align: top;'> <td colspan='1' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td> <td colspan='1' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. június 15., 10:59-kori változata</td> </tr></table>

Bandolo http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Arab_vil%C3%A1g&diff=3677&oldid=prev 2011-06-06T06:01:58Z

<p></p> <table class='diff diff-contentalign-left'> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <tr style='vertical-align: top;'> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. június 6., 06:01-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">1. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">1. sor:</td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">Az arab világon belül hagyományosan négy nagy régiót szokás elkülöníteni: a Maghrebet (Nyugat), Egyiptomot, a Mashriqot (Kelet) és a Khalij-ot (az Arab-félsziget és a Perzsa-öböl). Abból, hogy Egyiptom külön szerepel, lehet látni, hogy ezek a kategóriák alapvetően nem földrajzi alapon lettek meghatározva, hanem politikai és – ebből adódóan – kulturális elkülönülésük szerint. Az arabok, ez a sémi eredetű népcsoport, az Arab-félsziget sivatagaiból bukkantak fel a 6. században, hogy meghódítsák a fél világot, és a mai napig az a vidék tekinthető a legautentikusabbnak, vagyis a leginkább arabnak. Az arab nyelv szintén nem egységes, a Korán nyelve, az irodalmi arab mellett kialakultak a helyi, ún. kollokviális (társalgási) változatok is.</ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"></ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">Az arab birodalom központja eleinte Damaszkusz volt, majd később Bagdad. E két város vonzáskörzete, a szűken vett Közel-Kelet a történelem kezdetétől a suméroktól az akkádokon, asszírokon, médeken át a föníciaiakig és a zsidókig sok népnek adott otthont. Ma már legtöbbjük kihalt, vagy teljesen elarabosodott, bizonyos esetekben viszont az identitástudat őrzi a folytonosságot – Libanonban például előszeretettel emlegetik a föníciai múltat, a kurdok pedig a médek leszármazottainak tekintik magukat. A zsidó közösségek is megőrizték identitásukat, habár politikailag csak a II. világháború után lehettek önállóak. A népcsoportok között meg lehet említeni a Libanon hegyei közt meghúzódó drúzokat is, akik, bár vallási alapon különülnek el az arabságtól, mintegy ezer éve csak egymás között házasodnak és sem a kilépést, sem a betérést1 nem engedélyezik.</ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"></ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">Egyiptom az ókortól kezdve fontos kulturális és politikai központ volt, és különállását az arab világon belül is megőrizte. A korábban többséget alkotó koptok a mai napig őrzik identitásukat, bár nyelvük már csak szakrális nyelvként, a kopt keresztény liturgia nyelveként él tovább. A kopt keresztény egyházhoz tartoznak a környező szudáni és etióp keresztény közösségek is, így alkotva a legnagyobb közel-keleti keresztény felekezetet.</ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"></ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">Az arab hódítást követően Egyiptom külön kalifátusként is működött a Fátimida dinasztia uralkodása alatt, majd az eunuch testőrség, a mamelukok vették át a hatalmat egy katonai puccs során 1250-ben. Tíz évvel később, miután a mongolok elfoglalták Bagdadot, Kairó lett az Abbászida kalifátus székhelye, de a kalifák szerepe ettől fogva csak a mameluk szultánok beiktatására korlátozódott. </ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"></ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">Észak-Afrika Egyiptomtól Nyugatra eső részét az arab hódítások (7. század) előtt sémi eredetű népek lakták, akiket a görög-római műveltség barbárként2 tartott számon. Innen ered a „berber” elnevezés. A tunéziai, algériai, marokkói berberek különböző, általában nomád állattartó életmódot folytató törzsekbe tömörülnek, és az arab sajátos változatait beszélik. Legismertebbek közölük az algériai kabilok, és a Marokkó déli részén élő, egyes feltételezések szerint nyugat-afrikai eredetű gnawák. A Maghreb központja a Damaszkuszból elűzött Omajjádok által alapított kordobai kalifátus volt. Az arab Andalúziában sok zsidó élt, akiknek a reconquista3 után az arabokkal együtt menniük kellett. Őket hívják szefárdoknak, szemben a Kelet-Közép-Európában megtelepedett askenázi zsidókkal. A 20. századig jelentős szefárd közösségek éltek Marokkóban.</ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"></ins></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:Közel-Kelet]]</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:Közel-Kelet]]</div></td></tr> </table>

Ethnosound3 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Arab_vil%C3%A1g&diff=138&oldid=prev 2011-01-26T13:12:08Z

<p>Új oldal, tartalma: „<a href="/index.php/Kateg%C3%B3ria:K%C3%B6zel-Kelet" title="Kategória:Közel-Kelet">Kategória:Közel-Kelet</a>”</p> <p><b>Új lap</b></p><div>[[Kategória:Közel-Kelet]]</div>

WikiSysop