Kategória:Burjátok - Laptörténet

Bandolo: Levédte a(z) Kategória:Burjátok lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-06-15T07:16:01Z

Levédte a(z) Kategória:Burjátok lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

91.147.196.42, 2011. június 4., 14:35-n

2011-06-04T14:35:08Z

91.147.196.42, 2011. június 4., 14:12-n

2011-06-04T14:12:19Z

91.147.196.42, 2011. június 4., 14:10-n

2011-06-04T14:10:00Z

91.147.196.42, 2011. június 4., 14:07-n

2011-06-04T14:07:04Z

91.147.196.42, 2011. június 4., 14:02-n

2011-06-04T14:02:27Z

91.147.196.42: Új oldal, tartalma: „Kategória:Belső-Ázsia”

2011-06-04T13:59:13Z

Új oldal, tartalma: „Kategória:Belső-Ázsia”

Új lap

[[Kategória:Belső-Ázsia]]

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 A burját egy mongol nyelv, mely archaikus (középmongol) vonásokat őriz. A burját írásbeliségnek a buddhizmus (lamaizmus) teremtett táptalajt. Az első írásmód az úgynevezett ujgurírás egyes helyeken egészen az 1930-as évekig gyakorlatban volt, még Oroszországban is. Majd latin betűs írás következett. A negyvenes évektől került előtérben egyfajta kiegészített cirill írásmód.
 [[Kategória:Belső-Ázsia]]
 [[Kategória:Etnikum]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-Diószegi Vilmos 1957-ben gyűjtött sámánizmussal kapcsolatos folklór anyagokat a Bajkál nyugati partján élő egyik burját törzs, a bulagatok körében, majd 1960-ban a mongóliai burjátok körében (KÉP: HALKULÓ SÁMÁNDOBOK). Diószegi olyan időszakban gyűjtött hanganyagokat terepen a burjátok körében, mikor arra másoknak nem volt lehetősége, ezért gyűjtései nagy jelentőségűek (hivatkozás a Halkuló sámándobokban a Diószegi-hagyaték hanganyagainak leírására). Diószegi 1957-58-as kutatóútjainak hatására indultam el magam is (Sántha István)  1989-ben Szibériába. 1993. január és áprilisa között gyűjtöttem zenét a Bajkál-tó nyugati partján élő ehirit-, és bulagat-burjátok körében, melyből készült válogatást 1997-ben jelentette meg Trottel records a Gondolkodó antikvárium támogatásával (KÉP: KAZETTA BORÍTÓ). Majd 1998-ban Lukács Józseffel gyűjtöttünk zenét az ehiritek és bulagatok körében röviden. Az alábbi megfogalmazások alapját ezeknek a gyűjtéseknek tapasztalatai jelentik.
+Diószegi Vilmos 1957-ben gyűjtött sámánizmussal kapcsolatos folklór anyagokat a Bajkál nyugati partján élő egyik burját törzs, a bulagatok körében, majd 1960-ban a mongóliai burjátok körében (KÉP: HALKULÓ SÁMÁNDOBOK). Diószegi olyan időszakban gyűjtött hanganyagokat terepen a burjátok körében, mikor arra másoknak nem volt lehetősége, ezért gyűjtései nagy jelentőségűek (hivatkozás a Halkuló sámándobokban a Diószegi-hagyaték hanganyagainak leírására). Diószegi 1957-58-as kutatóútjainak hatására indultam el magam is (Sántha István)  1989-ben Szibériába. 1993. január és áprilisa között gyűjtöttem zenét a Bajkál-tó nyugati partján élő ehirit-, és bulagat-burjátok körében, melyből készült válogatást 1997-ben jelentette meg [http://hu.wikipedia.org/wiki/Trottel Trottel Record]s a Gondolkodó antikvárium támogatásával (KÉP: KAZETTA BORÍTÓ). Majd 1998-ban Lukács Józseffel gyűjtöttünk zenét az ehiritek és bulagatok körében röviden. Az alábbi megfogalmazások alapját ezeknek a gyűjtéseknek tapasztalatai jelentik.
-A burját a legnagyobb Szibériában élő őshonos nép (KÉP: BURJÁT TÁJ). A majd félmilliónyi burjátság Oroszország (Dél-Szibéria) mellett, Mongólia északi részén (a szovjet hatalom elől a határ túlsó oldalára menekült), még Északkelet-Kínában (Belső-Mongóliában) élnek burjátok. A burjátok a tajga és sztyepp határán, a folyók mentén mélyen a szibériai vörösfenyőerdők rengetegébe nyúló füves pusztákon legeltetik marháikat, lovaikat, birkáikat. Általában elmondható, hogy nyugaton kisebbek a nyájaik, a legelők sem terjednek ki annyira. Mára letelepedtek, őseik kereksátrakra emlékeztető nyolcszögletű gerendaházban laknak. A burjátoknak a mongoloktól elkülönülő etnikai identitása alakult ki azáltal, hogy az Orosz Birodalom érdekszférájába kerültek és integrálódtak a birodalomba. A szovjetrendszer nagyon hatékonyan és eredményesen tudott működni a burjátok körében. Miközben az 1930-as évek elején még mongolos burját kultúrából mintegy félévszázad alatt szinte teljesen eltűnt a mongolos elem eközben az orosz-szovjet elemek jelenléte lett hangsúlyos.
+A burját a legnagyobb Szibériában élő őshonos nép (KÉP: BURJÁT TÁJ). A majd félmilliónyi burjátság Oroszország (Dél-Szibéria) mellett, Mongólia északi részén (a szovjet hatalom elől a határ túlsó oldalára menekült), még Északkelet-Kínában (Belső-Mongóliában) élnek burjátok. A burjátok a tajga és sztyepp határán, a folyók mentén mélyen a szibériai vörösfenyőerdők rengetegébe nyúló füves pusztákon legeltetik marháikat, lovaikat, birkáikat. Általában elmondható, hogy nyugaton kisebbek a nyájaik, a legelők sem terjednek ki annyira. Mára letelepedtek, őseik kereksátrakra emlékeztető nyolcszögletű gerendaházban laknak. A burjátoknak a mongoloktól elkülönülő etnikai identitása alakult ki azáltal, hogy az Orosz Birodalom érdekszférájába kerültek és integrálódtak a birodalomba. A szovjet rendszer nagyon hatékonyan és eredményesen tudott működni a burjátok körében. Miközben az 1930-as évek elején még mongolos burját kultúrából mintegy félévszázad alatt szinte teljesen eltűnt a [[:Kategória:mongolok|mongolos]] elem eközben az orosz-szovjet elemek jelenléte lett hangsúlyos.
 Míg a Bajkál keleti oldalán a Mongólia felől előretörő buddhista hatások voltak jellemzők egészen az Októberi forradalomig, addig a nyugati oldalon élő „ehiritek”-ek (az „ikrek” és „bulagatok”-ok (a „cobolyosak”) sok szaján-altaji törökös elemet is megőriztek. A bulagatok erőteljes pravoszláv befolyás alatt állnak évszázadokon keresztül. Az ehiritek sámánista hagyományainak fennmaradását a pravoszláv és buddhista hatások kereszttűzében a szovjethatalom előretörése (KÉP: SÁMÁN FOTÓ, ARCHÍV).

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 A burját egy mongol nyelv, mely archaikus (középmongol) vonásokat őriz. A burját írásbeliségnek a buddhizmus (lamaizmus) teremtett táptalajt. Az első írásmód az úgynevezett ujgurírás egyes helyeken egészen az 1930-as évekig gyakorlatban volt, még Oroszországban is. Majd latin betűs írás következett. A negyvenes évektől került előtérben egyfajta kiegészített cirill írásmód.
 [[Kategória:Belső-Ázsia]]
 [[Kategória:Etnikum]]

←Régebbi változat		A lap 2011. június 4., 14:07-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	Diószegi Vilmos 1957-ben gyűjtött sámánizmussal kapcsolatos folklór anyagokat a Bajkál nyugati partján élő egyik burját törzs, a bulagatok körében, majd 1960-ban a mongóliai burjátok körében (KÉP: HALKULÓ SÁMÁNDOBOK). Diószegi olyan időszakban gyűjtött hanganyagokat terepen a burjátok körében, mikor arra másoknak nem volt lehetősége, ezért gyűjtései nagy jelentőségűek (hivatkozás a Halkuló sámándobokban a Diószegi-hagyaték hanganyagainak leírására). Diószegi 1957-58-as kutatóútjainak hatására indultam el magam is (Sántha István) 1989-ben Szibériába. 1993. január és áprilisa között gyűjtöttem zenét a Bajkál-tó nyugati partján élő ehirit-, és bulagat-burjátok körében, melyből készült válogatást 1997-ben jelentette meg Trottel records a Gondolkodó antikvárium támogatásával (KÉP: KAZETTA BORÍTÓ). Majd 1998-ban Lukács Józseffel gyűjtöttünk zenét az ehiritek és bulagatok körében röviden. Az alábbi megfogalmazások alapját ezeknek a gyűjtéseknek tapasztalatai jelentik.
		+
		+	A burját a legnagyobb Szibériában élő őshonos nép (KÉP: BURJÁT TÁJ). A majd félmilliónyi burjátság Oroszország (Dél-Szibéria) mellett, Mongólia északi részén (a szovjet hatalom elől a határ túlsó oldalára menekült), még Északkelet-Kínában (Belső-Mongóliában) élnek burjátok. A burjátok a tajga és sztyepp határán, a folyók mentén mélyen a szibériai vörösfenyőerdők rengetegébe nyúló füves pusztákon legeltetik marháikat, lovaikat, birkáikat. Általában elmondható, hogy nyugaton kisebbek a nyájaik, a legelők sem terjednek ki annyira. Mára letelepedtek, őseik kereksátrakra emlékeztető nyolcszögletű gerendaházban laknak. A burjátoknak a mongoloktól elkülönülő etnikai identitása alakult ki azáltal, hogy az Orosz Birodalom érdekszférájába kerültek és integrálódtak a birodalomba. A szovjetrendszer nagyon hatékonyan és eredményesen tudott működni a burjátok körében. Miközben az 1930-as évek elején még mongolos burját kultúrából mintegy félévszázad alatt szinte teljesen eltűnt a mongolos elem eközben az orosz-szovjet elemek jelenléte lett hangsúlyos.
		+
		+	Míg a Bajkál keleti oldalán a Mongólia felől előretörő buddhista hatások voltak jellemzők egészen az Októberi forradalomig, addig a nyugati oldalon élő „ehiritek”-ek (az „ikrek” és „bulagatok”-ok (a „cobolyosak”) sok szaján-altaji törökös elemet is megőriztek. A bulagatok erőteljes pravoszláv befolyás alatt állnak évszázadokon keresztül. Az ehiritek sámánista hagyományainak fennmaradását a pravoszláv és buddhista hatások kereszttűzében a szovjethatalom előretörése (KÉP: SÁMÁN FOTÓ, ARCHÍV).
		+
		+	A burját egy mongol nyelv, mely archaikus (középmongol) vonásokat őriz. A burját írásbeliségnek a buddhizmus (lamaizmus) teremtett táptalajt. Az első írásmód az úgynevezett ujgurírás egyes helyeken egészen az 1930-as évekig gyakorlatban volt, még Oroszországban is. Majd latin betűs írás következett. A negyvenes évektől került előtérben egyfajta kiegészített cirill írásmód.
		+
		+
	[[Kategória:Belső-Ázsia]]		[[Kategória:Belső-Ázsia]]
	[[Kategória:Etnikum]]		[[Kategória:Etnikum]]

←Régebbi változat		A lap 2011. június 4., 14:02-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Kategória:Belső-Ázsia]]		[[Kategória:Belső-Ázsia]]
		+	[[Kategória:Etnikum]]