<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="http://nepzenetar.fszek.hu/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3ACanci%C3%B3n</id>
		<title>Kategória:Canción - Laptörténet</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3ACanci%C3%B3n"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Canci%C3%B3n&amp;action=history"/>
		<updated>2026-05-15T08:17:43Z</updated>
		<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.20.3</generator>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Canci%C3%B3n&amp;diff=3930&amp;oldid=prev</id>
		<title>Bandolo: Levédte a(z) Kategória:Canción lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Canci%C3%B3n&amp;diff=3930&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-06-15T05:48:55Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Levédte a(z) &lt;a href=&quot;/index.php/Kateg%C3%B3ria:Canci%C3%B3n&quot; title=&quot;Kategória:Canción&quot;&gt;Kategória:Canción&lt;/a&gt; lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
			&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
			&lt;td colspan='1' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
			&lt;td colspan='1' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2011. június 15., 05:48-kori változata&lt;/td&gt;
			&lt;/tr&gt;&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Bandolo</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Canci%C3%B3n&amp;diff=3625&amp;oldid=prev</id>
		<title>Ethnosound2, 2011. június 5., 20:35-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Canci%C3%B3n&amp;diff=3625&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-06-05T20:35:35Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
			&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2011. június 5., 20:35-kori változata&lt;/td&gt;
			&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Fájl: Sindo Garay.jpg|bélyegkép|balra|Sindo Garay fényképe 1920-30 táján.]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Fájl: Sindo Garay.jpg|bélyegkép|balra|Sindo Garay fényképe 1920-30 táján.]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A canción története az 1800-as évekre vezethető vissza. A dalokat a korabeli olasz zene inspirálta, és eleinte nem voltak bennük fellelhetőek kubai stíluselemek vagy hangszerelésbeli sajátosságok. A kubai jelleg először a szövegekben mutatkozott meg. 1850 körül Carlos M. de Céspedes megírta a La Bayamesát, amely később némi változtatások után az ország himnusza lett. A canción elsősorban hallgatásra szolgált és csak a bolero megjelenése után jöttek létre táncolható változatai. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A canción története az 1800-as évekre vezethető vissza. A dalokat a korabeli olasz zene inspirálta, és eleinte nem voltak bennük fellelhetőek kubai stíluselemek vagy hangszerelésbeli sajátosságok. A kubai jelleg először a szövegekben mutatkozott meg. 1850 körül Carlos M. de Céspedes megírta a La Bayamesát, amely később némi változtatások után az ország himnusza lett. A canción elsősorban hallgatásra szolgált és csak a bolero megjelenése után jöttek létre táncolható változatai. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;7. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;6. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A canción volt az előfutára a ''habanerának'', amely szintén a lírai dal egy műfaja. Eduardo Sánchez de Fuentes Tu (’Te’) című szerzeménye vált elsőként népszerűvé ebben a műfajban. A habanerából születetett a canción trovadoresca (''trova tradicional''). Ennek előfutárai vándorénekesek voltak: többek között José “Pepe” Sánchez, Sindo Garay, Manuel Corona és Alberto Villalón váltak ismertebbé. Az utazó énekes-gitáros karaktere ezt a zenét könnyen megkülönböztethetővé tette más műfajoktól. A dalok témája nagyon változatos volt, nagyjából az előadó tudására és fantáziájára épült. Az 1960-as évektől kezdve a trova egyre nagyobb népszerűségnek örvendett, majd kialakult a nueva (’új’) trova, mely szinte mozgalom jelleggel terjedt el a zenészek körében. Mára a trova helyét nagyrészt átvette a bolero, valamint a salsának néhány romantikusabb hangzásvilágú stílusa. A bolero nagyjából egyidős a canción trovadorescával. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A canción volt az előfutára a ''habanerának'', amely szintén a lírai dal egy műfaja. Eduardo Sánchez de Fuentes Tu (’Te’) című szerzeménye vált elsőként népszerűvé ebben a műfajban. A habanerából születetett a canción trovadoresca (''trova tradicional''). Ennek előfutárai vándorénekesek voltak: többek között José “Pepe” Sánchez, Sindo Garay, Manuel Corona és Alberto Villalón váltak ismertebbé. Az utazó énekes-gitáros karaktere ezt a zenét könnyen megkülönböztethetővé tette más műfajoktól. A dalok témája nagyon változatos volt, nagyjából az előadó tudására és fantáziájára épült. Az 1960-as évektől kezdve a trova egyre nagyobb népszerűségnek örvendett, majd kialakult a nueva (’új’) trova, mely szinte mozgalom jelleggel terjedt el a zenészek körében. Mára a trova helyét nagyrészt átvette a bolero, valamint a salsának néhány romantikusabb hangzásvilágú stílusa. A bolero nagyjából egyidős a canción trovadorescával. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;{{Zenelejátszó&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;| fájlnév = trova.mp3‎ &lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;| cím = Mis recuerdos (Juan Hernandez)&amp;#160; (részlet)&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;| alcím = Trova &amp;lt;br&amp;gt; Album: Cuba - Punto and Trova of Sancti Spiritus Kiadó: Ocora&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;}}&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;{{Zenelejátszó&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;| fájlnév = bolero_cancion.mp3‎ &lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;| cím = Temo al olvido (Rafael Teofilito Gomez), bolero ritmico ou cancion (részlet)&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;| alcím = Bolero Canción&amp;#160; &amp;lt;br&amp;gt; &amp;lt;br&amp;gt; Album: Cuba - Punto and Trova of Sancti Spiritus Kiadó: Ocora&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;}}&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A Santiago de Cuba városában zenélő trovadorok a (leginkább a Kuba keleti részén játszott) sonból átvett ritmikai- és stíluselemeket ötvözték a trovával, így alakítva ki ezt az új, táncolható zenét. Az első bolero szerzőjének José “Pepe” Sánchezt tartják. A stílus sok karibi országban divatossá vált, Puerto Ricóban a mai napig nagyon népszerű. A canción zene egy másik fontos műfaja a ''criolla''. Ennek előfutárai olyan, főleg Matanzasban és Havannában élő közösségek voltak, akiknek zenéje énekkórusból és ''clavéból'' állt. Ezeknek clave y coro (vagy clave) volt a neve, és főként saját szerzeményeiket adták elő. Az 1900-as évekre a clavék iránt megszűnt az érdeklődés, zenei következményként azonban megjelent a criolla. Az első criollának Luis Casas Romero Carmela című 1908-ban írt dalát tartják. A műfaj jellemzői a 6/8-os ritmusok és a lassú tempó. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A Santiago de Cuba városában zenélő trovadorok a (leginkább a Kuba keleti részén játszott) sonból átvett ritmikai- és stíluselemeket ötvözték a trovával, így alakítva ki ezt az új, táncolható zenét. Az első bolero szerzőjének José “Pepe” Sánchezt tartják. A stílus sok karibi országban divatossá vált, Puerto Ricóban a mai napig nagyon népszerű. A canción zene egy másik fontos műfaja a ''criolla''. Ennek előfutárai olyan, főleg Matanzasban és Havannában élő közösségek voltak, akiknek zenéje énekkórusból és ''clavéból'' állt. Ezeknek clave y coro (vagy clave) volt a neve, és főként saját szerzeményeiket adták elő. Az 1900-as évekre a clavék iránt megszűnt az érdeklődés, zenei következményként azonban megjelent a criolla. Az első criollának Luis Casas Romero Carmela című 1908-ban írt dalát tartják. A műfaj jellemzői a 6/8-os ritmusok és a lassú tempó. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;{{Zenelejátszó&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;| fájlnév = criolla.mp3‎ &lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;| cím = Princesita (Rafael Teofilito Gomez) (részlet)&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;| alcím = Criolla &amp;lt;br&amp;gt; &amp;lt;br&amp;gt;Album: Cuba - Punto and Trova of Sancti Spiritus Kiadó: Ocora&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;}}&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;	&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;	&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Kuba]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Kuba]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key fszek_nepzenetar-nepzenetar_:diff:version:1.11a:oldid:2932:newid:3625 --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Ethnosound2</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Canci%C3%B3n&amp;diff=2932&amp;oldid=prev</id>
		<title>Ethnosound1, 2011. május 22., 00:47-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Canci%C3%B3n&amp;diff=2932&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-05-22T00:47:03Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
			&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2011. május 22., 00:47-kori változata&lt;/td&gt;
			&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Fájl: &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;Carlos M. de Céspedes &lt;/del&gt;.jpg|bélyegkép|&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;jobbra&lt;/del&gt;|&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;Carlos Manuel de Céspedes (1819 &lt;/del&gt;- &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;1874)&lt;/del&gt;]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Fájl: &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;Sindo Garay&lt;/ins&gt;.jpg|bélyegkép|&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;balra&lt;/ins&gt;|&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;Sindo Garay fényképe 1920&lt;/ins&gt;-&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;30 táján.&lt;/ins&gt;]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A canción története az 1800-as évekre vezethető vissza. A dalokat a korabeli olasz zene inspirálta, és eleinte nem voltak bennük fellelhetőek kubai stíluselemek vagy hangszerelésbeli sajátosságok. A kubai jelleg először a szövegekben mutatkozott meg. 1850 körül Carlos M. de Céspedes megírta a La Bayamesát, amely később némi változtatások után az ország himnusza lett. A canción elsősorban hallgatásra szolgált és csak a bolero megjelenése után jöttek létre táncolható változatai. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A canción története az 1800-as évekre vezethető vissza. A dalokat a korabeli olasz zene inspirálta, és eleinte nem voltak bennük fellelhetőek kubai stíluselemek vagy hangszerelésbeli sajátosságok. A kubai jelleg először a szövegekben mutatkozott meg. 1850 körül Carlos M. de Céspedes megírta a La Bayamesát, amely később némi változtatások után az ország himnusza lett. A canción elsősorban hallgatásra szolgált és csak a bolero megjelenése után jöttek létre táncolható változatai. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Fájl: &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;Sindo Garay&lt;/del&gt;.jpg|bélyegkép|&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;balra&lt;/del&gt;|&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;Sindo Garay fényképe 1920-30 táján.&lt;/del&gt;]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Fájl: &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;José “Pepe” Sánchez&lt;/ins&gt;.jpg|bélyegkép|&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;jobbra&lt;/ins&gt;|&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;José “Pepe” Sánchez&lt;/ins&gt;]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A canción volt az előfutára a ''habanerának'', amely szintén a lírai dal egy műfaja. Eduardo Sánchez de Fuentes Tu (’Te’) című szerzeménye vált elsőként népszerűvé ebben a műfajban. A habanerából születetett a canción trovadoresca (''trova tradicional''). Ennek előfutárai vándorénekesek voltak: többek között José “Pepe” Sánchez, Sindo Garay, Manuel Corona és Alberto Villalón váltak ismertebbé. Az utazó énekes-gitáros karaktere ezt a zenét könnyen megkülönböztethetővé tette más műfajoktól. A dalok témája nagyon változatos volt, nagyjából az előadó tudására és fantáziájára épült. Az 1960-as évektől kezdve a trova egyre nagyobb népszerűségnek örvendett, majd kialakult a nueva (’új’) trova, mely szinte mozgalom jelleggel terjedt el a zenészek körében. Mára a trova helyét nagyrészt átvette a bolero, valamint a salsának néhány romantikusabb hangzásvilágú stílusa. A bolero nagyjából egyidős a canción trovadorescával. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A canción volt az előfutára a ''habanerának'', amely szintén a lírai dal egy műfaja. Eduardo Sánchez de Fuentes Tu (’Te’) című szerzeménye vált elsőként népszerűvé ebben a műfajban. A habanerából születetett a canción trovadoresca (''trova tradicional''). Ennek előfutárai vándorénekesek voltak: többek között José “Pepe” Sánchez, Sindo Garay, Manuel Corona és Alberto Villalón váltak ismertebbé. Az utazó énekes-gitáros karaktere ezt a zenét könnyen megkülönböztethetővé tette más műfajoktól. A dalok témája nagyon változatos volt, nagyjából az előadó tudására és fantáziájára épült. Az 1960-as évektől kezdve a trova egyre nagyobb népszerűségnek örvendett, majd kialakult a nueva (’új’) trova, mely szinte mozgalom jelleggel terjedt el a zenészek körében. Mára a trova helyét nagyrészt átvette a bolero, valamint a salsának néhány romantikusabb hangzásvilágú stílusa. A bolero nagyjából egyidős a canción trovadorescával. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del style=&quot;color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[Fájl: José “Pepe” Sánchez.jpg|bélyegkép|jobbra|José “Pepe” Sánchez]]&lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A Santiago de Cuba városában zenélő trovadorok a (leginkább a Kuba keleti részén játszott) sonból átvett ritmikai- és stíluselemeket ötvözték a trovával, így alakítva ki ezt az új, táncolható zenét. Az első bolero szerzőjének José “Pepe” Sánchezt tartják. A stílus sok karibi országban divatossá vált, Puerto Ricóban a mai napig nagyon népszerű. A canción zene egy másik fontos műfaja a ''criolla''. Ennek előfutárai olyan, főleg Matanzasban és Havannában élő közösségek voltak, akiknek zenéje énekkórusból és ''clavéból'' állt. Ezeknek clave y coro (vagy clave) volt a neve, és főként saját szerzeményeiket adták elő. Az 1900-as évekre a clavék iránt megszűnt az érdeklődés, zenei következményként azonban megjelent a criolla. Az első criollának Luis Casas Romero Carmela című 1908-ban írt dalát tartják. A műfaj jellemzői a 6/8-os ritmusok és a lassú tempó. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A Santiago de Cuba városában zenélő trovadorok a (leginkább a Kuba keleti részén játszott) sonból átvett ritmikai- és stíluselemeket ötvözték a trovával, így alakítva ki ezt az új, táncolható zenét. Az első bolero szerzőjének José “Pepe” Sánchezt tartják. A stílus sok karibi országban divatossá vált, Puerto Ricóban a mai napig nagyon népszerű. A canción zene egy másik fontos műfaja a ''criolla''. Ennek előfutárai olyan, főleg Matanzasban és Havannában élő közösségek voltak, akiknek zenéje énekkórusból és ''clavéból'' állt. Ezeknek clave y coro (vagy clave) volt a neve, és főként saját szerzeményeiket adták elő. Az 1900-as évekre a clavék iránt megszűnt az érdeklődés, zenei következményként azonban megjelent a criolla. Az első criollának Luis Casas Romero Carmela című 1908-ban írt dalát tartják. A műfaj jellemzői a 6/8-os ritmusok és a lassú tempó. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;	&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;	&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Kuba]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Kuba]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Ethnosound1</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Canci%C3%B3n&amp;diff=2931&amp;oldid=prev</id>
		<title>Ethnosound1, 2011. május 22., 00:46-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Canci%C3%B3n&amp;diff=2931&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-05-22T00:46:18Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
			&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
			&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2011. május 22., 00:46-kori változata&lt;/td&gt;
			&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A canción története az 1800-as évekre vezethető vissza. A dalokat a korabeli olasz zene inspirálta, és eleinte nem voltak bennük fellelhetőek kubai stíluselemek vagy hangszerelésbeli sajátosságok. A kubai jelleg először a szövegekben mutatkozott meg. 1850 körül Carlos M. de Céspedes megírta a La Bayamesát, amely később némi változtatások után az ország himnusza lett. A canción elsősorban hallgatásra szolgált és csak a bolero megjelenése után jöttek létre táncolható változatai. A canción volt az előfutára a habanerának, amely szintén a lírai dal egy műfaja. Eduardo Sánchez de Fuentes Tu (’Te’) című szerzeménye vált elsőként népszerűvé ebben a műfajban. A habanerából születetett a canción trovadoresca (trova tradicional). Ennek előfutárai vándorénekesek voltak: többek között José “Pepe” Sánchez, Sindo Garay, Manuel Corona és Alberto Villalón váltak ismertebbé. Az utazó énekes-gitáros karaktere ezt a zenét könnyen megkülönböztethetővé tette más műfajoktól. A dalok témája nagyon változatos volt, nagyjából az előadó tudására és fantáziájára épült. Az 1960-as évektől kezdve a trova egyre nagyobb népszerűségnek örvendett, majd kialakult a nueva (’új’) trova, mely szinte mozgalom jelleggel terjedt el a zenészek körében. Mára a trova helyét nagyrészt átvette a bolero, valamint a salsának néhány romantikusabb hangzásvilágú stílusa. A bolero nagyjából egyidős a canción trovadorescával. A Santiago de Cuba városában zenélő trovadorok a (leginkább a Kuba keleti részén játszott) sonból átvett ritmikai- és stíluselemeket ötvözték a trovával, így alakítva ki ezt az új, táncolható zenét. Az első bolero szerzőjének José “Pepe” Sánchezt tartják. A stílus sok karibi országban divatossá vált, Puerto Ricóban a mai napig nagyon népszerű. A canción zene egy másik fontos műfaja a criolla. Ennek előfutárai olyan, főleg Matanzasban és Havannában élő közösségek voltak, akiknek zenéje énekkórusból és clavéból állt. Ezeknek clave y coro (vagy clave) volt a neve, és főként saját szerzeményeiket adták elő. Az 1900-as évekre a clavék iránt megszűnt az érdeklődés, zenei következményként azonban megjelent a criolla. Az első criollának Luis Casas Romero Carmela című 1908-ban írt dalát tartják. A műfaj jellemzői a 6/8-os ritmusok és a lassú tempó. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[Fájl: Carlos M. de Céspedes .jpg|bélyegkép|jobbra|Carlos Manuel de Céspedes (1819 - 1874)]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A canción története az 1800-as évekre vezethető vissza. A dalokat a korabeli olasz zene inspirálta, és eleinte nem voltak bennük fellelhetőek kubai stíluselemek vagy hangszerelésbeli sajátosságok. A kubai jelleg először a szövegekben mutatkozott meg. 1850 körül Carlos M. de Céspedes megírta a La Bayamesát, amely később némi változtatások után az ország himnusza lett. A canción elsősorban hallgatásra szolgált és csak a bolero megjelenése után jöttek létre táncolható változatai. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[Fájl: Sindo Garay.jpg|bélyegkép|balra|Sindo Garay fényképe 1920-30 táján.]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A canción volt az előfutára a &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;''&lt;/ins&gt;habanerának&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;''&lt;/ins&gt;, amely szintén a lírai dal egy műfaja. Eduardo Sánchez de Fuentes Tu (’Te’) című szerzeménye vált elsőként népszerűvé ebben a műfajban. A habanerából születetett a canción trovadoresca (&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;''&lt;/ins&gt;trova tradicional&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;''&lt;/ins&gt;). Ennek előfutárai vándorénekesek voltak: többek között José “Pepe” Sánchez, Sindo Garay, Manuel Corona és Alberto Villalón váltak ismertebbé. Az utazó énekes-gitáros karaktere ezt a zenét könnyen megkülönböztethetővé tette más műfajoktól. A dalok témája nagyon változatos volt, nagyjából az előadó tudására és fantáziájára épült. Az 1960-as évektől kezdve a trova egyre nagyobb népszerűségnek örvendett, majd kialakult a nueva (’új’) trova, mely szinte mozgalom jelleggel terjedt el a zenészek körében. Mára a trova helyét nagyrészt átvette a bolero, valamint a salsának néhány romantikusabb hangzásvilágú stílusa. A bolero nagyjából egyidős a canción trovadorescával. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[Fájl: José “Pepe” Sánchez.jpg|bélyegkép|jobbra|José “Pepe” Sánchez]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A Santiago de Cuba városában zenélő trovadorok a (leginkább a Kuba keleti részén játszott) sonból átvett ritmikai- és stíluselemeket ötvözték a trovával, így alakítva ki ezt az új, táncolható zenét. Az első bolero szerzőjének José “Pepe” Sánchezt tartják. A stílus sok karibi országban divatossá vált, Puerto Ricóban a mai napig nagyon népszerű. A canción zene egy másik fontos műfaja a &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;''&lt;/ins&gt;criolla&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;''&lt;/ins&gt;. Ennek előfutárai olyan, főleg Matanzasban és Havannában élő közösségek voltak, akiknek zenéje énekkórusból és &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;''&lt;/ins&gt;clavéból&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'' &lt;/ins&gt;állt. Ezeknek clave y coro (vagy clave) volt a neve, és főként saját szerzeményeiket adták elő. Az 1900-as évekre a clavék iránt megszűnt az érdeklődés, zenei következményként azonban megjelent a criolla. Az első criollának Luis Casas Romero Carmela című 1908-ban írt dalát tartják. A műfaj jellemzői a 6/8-os ritmusok és a lassú tempó. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;	&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;	&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Kuba]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Kuba]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Ethnosound1</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Canci%C3%B3n&amp;diff=2101&amp;oldid=prev</id>
		<title>Bandolo: Új oldal, tartalma: „A canción története az 1800-as évekre vezethető vissza. A dalokat a korabeli olasz zene inspirálta, és eleinte nem voltak bennük fellelhetőek kubai stíluselemek …”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Canci%C3%B3n&amp;diff=2101&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-05-09T11:25:58Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „A canción története az 1800-as évekre vezethető vissza. A dalokat a korabeli olasz zene inspirálta, és eleinte nem voltak bennük fellelhetőek kubai stíluselemek …”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;A canción története az 1800-as évekre vezethető vissza. A dalokat a korabeli olasz zene inspirálta, és eleinte nem voltak bennük fellelhetőek kubai stíluselemek vagy hangszerelésbeli sajátosságok. A kubai jelleg először a szövegekben mutatkozott meg. 1850 körül Carlos M. de Céspedes megírta a La Bayamesát, amely később némi változtatások után az ország himnusza lett. A canción elsősorban hallgatásra szolgált és csak a bolero megjelenése után jöttek létre táncolható változatai. A canción volt az előfutára a habanerának, amely szintén a lírai dal egy műfaja. Eduardo Sánchez de Fuentes Tu (’Te’) című szerzeménye vált elsőként népszerűvé ebben a műfajban. A habanerából születetett a canción trovadoresca (trova tradicional). Ennek előfutárai vándorénekesek voltak: többek között José “Pepe” Sánchez, Sindo Garay, Manuel Corona és Alberto Villalón váltak ismertebbé. Az utazó énekes-gitáros karaktere ezt a zenét könnyen megkülönböztethetővé tette más műfajoktól. A dalok témája nagyon változatos volt, nagyjából az előadó tudására és fantáziájára épült. Az 1960-as évektől kezdve a trova egyre nagyobb népszerűségnek örvendett, majd kialakult a nueva (’új’) trova, mely szinte mozgalom jelleggel terjedt el a zenészek körében. Mára a trova helyét nagyrészt átvette a bolero, valamint a salsának néhány romantikusabb hangzásvilágú stílusa. A bolero nagyjából egyidős a canción trovadorescával. A Santiago de Cuba városában zenélő trovadorok a (leginkább a Kuba keleti részén játszott) sonból átvett ritmikai- és stíluselemeket ötvözték a trovával, így alakítva ki ezt az új, táncolható zenét. Az első bolero szerzőjének José “Pepe” Sánchezt tartják. A stílus sok karibi országban divatossá vált, Puerto Ricóban a mai napig nagyon népszerű. A canción zene egy másik fontos műfaja a criolla. Ennek előfutárai olyan, főleg Matanzasban és Havannában élő közösségek voltak, akiknek zenéje énekkórusból és clavéból állt. Ezeknek clave y coro (vagy clave) volt a neve, és főként saját szerzeményeiket adták elő. Az 1900-as évekre a clavék iránt megszűnt az érdeklődés, zenei következményként azonban megjelent a criolla. Az első criollának Luis Casas Romero Carmela című 1908-ban írt dalát tartják. A műfaj jellemzői a 6/8-os ritmusok és a lassú tempó. &lt;br /&gt;
	&lt;br /&gt;
[[Kategória:Kuba]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Bandolo</name></author>	</entry>

	</feed>