Kategória:Finnország - Laptörténet

Csampai: Google térkép link

2013-04-05T08:08:28Z

Google térkép link

Bandolo: Levédte a(z) Kategória:Finnország lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-06-15T21:41:09Z

Levédte a(z) Kategória:Finnország lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

91.147.196.42, 2011. június 4., 14:15-n

2011-06-04T14:15:22Z

80.99.112.234, 2011. május 12., 11:47-n

2011-05-12T11:47:43Z

Bandolo: Eltávolította a védelmet a(z) „Kategória:Finnország” lapról

2011-05-12T09:54:28Z

Eltávolította a védelmet a(z) „Kategória:Finnország” lapról

Bandolo: Levédte a(z) Kategória:Finnország lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-05-08T07:15:10Z

Levédte a(z) Kategória:Finnország lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

Bandolo: Új oldal, tartalma: „ website= website=http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a2be637c6f10b1449&ll=62.67…”

2011-05-08T07:14:41Z

Új oldal, tartalma: „<center> <websiteFrame> website=<center> <websiteFrame> website=http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a2be637c6f10b1449&ll=62.67…”

Új lap

<center>
<websiteFrame>
website=<center>
<websiteFrame>
website=http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a2be637c6f10b1449&ll=62.674143,18.632813&spn=28.98453,74.707031&z=3&output=embed
height=400
width=90%
border=0
scroll=no
</websiteFrame>
</center>

Részint földrajzi lokációjának, részint pedig vallási kettéosztottságának köszönhetően a finn nemzeti kultúra erősen heterogén. Délnyugati területeinek a nyugattal, leginkább Svédországgal szorosak a kötelékei, a finn-karéliai kulturális régió déli irányba, ill. bizonyos mértékig a bizánci hagyományok felé nyitott. S míg a keleti ortodoxia az orosz határszakaszokon megcsontosodott, a nyugatabbra élő közösségek a lutheránus egyház hívei. <br>
A különböző régiók eltérő történelmi és szociális háttere szülte kulturális differenciák a 19. század végéig, a városi tömegkultúra megjelenéséig megmaradtak. Az integráló fejlődéshez leginkább hozzájáruló Dél-Pohjanmaa ideológiai és népszerűsítő törekvései az ország egészére kihatottak, de Varsinais-Suomi, Satakunta, Hame és Uusima is készek voltak magukba szívni a nyugatról érkező uniformizált kultúrát. A legelmaradottabb kelet-finnországi megyék (Savo, Észak-Karélia, Kainuu) a kulturális változásokra is meglehetős késéssel reagáltak (ennek tudható be a kalevalai hagyomány 20. századi továbbélése ezeken a területeken). <br>
A heterogén jelleg kialakulásában az északon élő lapp, valamint a partmenti vidékek svéd kisebbségek szerepe sem elhanyagolható. A finnországi svéd populáció egyike a legizoláltabb svéd közösségeknek a világon. Egyes területeken (pl. Ahvenanmaa) már a 6. században jelen voltak, más részekre csak a 12. században érkeztek (a keresztes hadjáratok során). Népi kultúrájuk a svéd népi hagyomány mentén fejlődött, de – elzártságuknak köszönhetően – fejlődésében konzervatívabb irányt mutatott, és tovább megőrizte archaikus és autentikus jellegét, mint az anyaországé. Szükség volt ehhez a finn társadalom rendkívüli szolidaritására is, amely sokat tett a svéd kisebbségek nemzeti kultúrájának életben tartásáért; számos lejegyzés, hangfelvétel készült, mind a mai napig különböző klubok, társulások és fesztiválok propagálják a svéd népi muzsikát, finn archívumok őrzik népzenei kincsüket, s létrejött a [[Finn-Svéd Népzenei Intézet]].<br>
A legkorábbi, javarészt kéziratos gyűjteményeket az 1831-ben alapított Finn Irodalmi Társaság archívuma őrzi, nagy mennyiségű anyaggal rendelkezik a tamperei egyetem égisze alatt működő [[Népi Hagyományok Intézete]] is. A finn népzenekutatás legjelentősebb intézménye azonban ma a Népzenei Intézet (Kaustinen), létrejötte az első [[Kaustineni Népzenei Fesztivállal]] 1968-ban útjára induló revival mozgalom első komoly tudományos eredménye. Az intézet széleskörű tevékenysége a gyűjtemény kezelésén, valamint a rendszerező munkákon túl kiterjed az oktatás, a kutatás és a publikálás kategóriáira is. <br>Kaustinenben működik a kifejezetten népzene oktatására specializálódott, a neves folklorista és népzenegyűjtő, Erkki Ala-Könni nevét viselő iskola, továbbá a Népi Hangszerek Múzeuma is. Népzenei képzés az ország több más iskolájában és egyetemén is folyik, a [[Sibelius Akadémia]] (Helsinki) önálló népzene tanszéket is létrehozott.

[[Kategória:Európa]]
[[Kategória:ország]]

@@ 15. sor: / 15. sor: @@
 A különböző régiók eltérő történelmi és szociális háttere szülte kulturális differenciák a 19. század végéig, a városi tömegkultúra megjelenéséig megmaradtak. Az integráló fejlődéshez leginkább hozzájáruló Dél-Pohjanmaa ideológiai és népszerűsítő törekvései az ország egészére kihatottak, de Varsinais-Suomi, Satakunta, Hame és Uusima is készek voltak magukba szívni a nyugatról érkező uniformizált kultúrát. A legelmaradottabb kelet-finnországi megyék (Savo, Észak-Karélia, Kainuu) a kulturális változásokra is meglehetős késéssel reagáltak (ennek tudható be a kalevalai hagyomány 20. századi továbbélése ezeken a területeken).  <br>
 <br>
-A heterogén jelleg kialakulásában az északon élő lapp, valamint a partmenti vidékek svéd kisebbségek szerepe sem elhanyagolható. A finnországi svéd populáció egyike a legizoláltabb svéd közösségeknek a világon. Egyes területeken (pl. Ahvenanmaa) már a 6. században jelen voltak, más részekre csak a 12. században érkeztek (a keresztes hadjáratok során). Népi kultúrájuk a svéd népi hagyomány mentén fejlődött, de – elzártságuknak köszönhetően – fejlődésében konzervatívabb irányt mutatott, és tovább megőrizte archaikus és autentikus jellegét, mint az anyaországé. Szükség volt ehhez a finn társadalom rendkívüli szolidaritására is, amely sokat tett a svéd kisebbségek nemzeti kultúrájának életben tartásáért; számos lejegyzés, hangfelvétel készült, mind a mai napig különböző klubok, társulások és fesztiválok propagálják a svéd népi muzsikát, finn archívumok őrzik népzenei kincsüket, s létrejött a [[http://www.kansanmusiikki-instituutti.fi/ Finn-Svéd Népzenei Intézet]].<br>
+A heterogén jelleg kialakulásában az északon élő lapp, valamint a partmenti vidékek svéd kisebbségek szerepe sem elhanyagolható. A finnországi svéd populáció egyike a legizoláltabb svéd közösségeknek a világon. Egyes területeken (pl. Ahvenanmaa) már a 6. században jelen voltak, más részekre csak a 12. században érkeztek (a keresztes hadjáratok során). Népi kultúrájuk a svéd népi hagyomány mentén fejlődött, de – elzártságuknak köszönhetően – fejlődésében konzervatívabb irányt mutatott, és tovább megőrizte archaikus és autentikus jellegét, mint az anyaországé. Szükség volt ehhez a finn társadalom rendkívüli szolidaritására is, amely sokat tett a svéd kisebbségek nemzeti kultúrájának életben tartásáért; számos lejegyzés, hangfelvétel készült, mind a mai napig különböző klubok, társulások és fesztiválok propagálják a svéd népi muzsikát, finn archívumok őrzik népzenei kincsüket, s létrejött a [http://www.kansanmusiikki-instituutti.fi/ Finn-Svéd Népzenei Intézet].<br>
 <br>
 A legkorábbi, javarészt kéziratos gyűjteményeket az 1831-ben alapított Finn Irodalmi Társaság archívuma őrzi, nagy mennyiségű anyaggal rendelkezik a tamperei egyetem égisze alatt működő Népi Hagyományok Intézete is. A finn népzenekutatás legjelentősebb intézménye azonban ma a Népzenei Intézet (Kaustinen), létrejötte az első Kaustineni Népzenei Fesztivállal 1968-ban útjára induló revival mozgalom első komoly tudományos eredménye. Az intézet széleskörű tevékenysége a gyűjtemény kezelésén, valamint a rendszerező munkákon túl kiterjed az oktatás, a kutatás és a publikálás kategóriáira is.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 <center>
-<websiteFrame>
+[[Fájl:Kat finnorszag.jpg]]<br>
-website=<center>
+[http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a2be637c6f10b1449&ll=62.674143,18.632813&spn=28.98453,74.707031&z=3&output=embed Google térkép megtekintése]
-<websiteFrame>
-website=http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a2be637c6f10b1449&ll=62.674143,18.632813&spn=28.98453,74.707031&z=3&output=embed
-height=400
-width=90%
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame>
 </center>

@@ 11. sor: / 11. sor: @@
 </center>
 Részint földrajzi lokációjának, részint pedig vallási kettéosztottságának köszönhetően a finn nemzeti kultúra erősen heterogén. Délnyugati területeinek a nyugattal, leginkább Svédországgal szorosak a kötelékei, a finn-karéliai kulturális régió déli irányba, ill. bizonyos mértékig a bizánci hagyományok felé nyitott. S míg a keleti ortodoxia az orosz határszakaszokon megcsontosodott, a nyugatabbra élő közösségek a lutheránus egyház hívei. <br>
-	A különböző régiók eltérő történelmi és szociális háttere szülte kulturális differenciák a 19. század végéig, a városi tömegkultúra megjelenéséig megmaradtak. Az integráló fejlődéshez leginkább hozzájáruló Dél-Pohjanmaa ideológiai és népszerűsítő törekvései az ország egészére kihatottak, de Varsinais-Suomi, Satakunta, Hame és Uusima is készek voltak magukba szívni a nyugatról érkező uniformizált kultúrát. A legelmaradottabb kelet-finnországi megyék (Savo, Észak-Karélia, Kainuu) a kulturális változásokra is meglehetős késéssel reagáltak (ennek tudható be a kalevalai hagyomány 20. századi továbbélése ezeken a területeken).  <br>
+<br>
-	A heterogén jelleg kialakulásában az északon élő lapp, valamint a partmenti vidékek svéd kisebbségek szerepe sem elhanyagolható. A finnországi svéd populáció egyike a legizoláltabb svéd közösségeknek a világon. Egyes területeken (pl. Ahvenanmaa) már a 6. században jelen voltak, más részekre csak a 12. században érkeztek (a keresztes hadjáratok során). Népi kultúrájuk a svéd népi hagyomány mentén fejlődött, de – elzártságuknak köszönhetően – fejlődésében konzervatívabb irányt mutatott, és tovább megőrizte archaikus és autentikus jellegét, mint az anyaországé. Szükség volt ehhez a finn társadalom rendkívüli szolidaritására is, amely sokat tett a svéd kisebbségek nemzeti kultúrájának életben tartásáért; számos lejegyzés, hangfelvétel készült, mind a mai napig különböző klubok, társulások és fesztiválok propagálják a svéd népi muzsikát, finn archívumok őrzik népzenei kincsüket, s létrejött a [[Finn-Svéd Népzenei Intézet]].<br>
+A különböző régiók eltérő történelmi és szociális háttere szülte kulturális differenciák a 19. század végéig, a városi tömegkultúra megjelenéséig megmaradtak. Az integráló fejlődéshez leginkább hozzájáruló Dél-Pohjanmaa ideológiai és népszerűsítő törekvései az ország egészére kihatottak, de Varsinais-Suomi, Satakunta, Hame és Uusima is készek voltak magukba szívni a nyugatról érkező uniformizált kultúrát. A legelmaradottabb kelet-finnországi megyék (Savo, Észak-Karélia, Kainuu) a kulturális változásokra is meglehetős késéssel reagáltak (ennek tudható be a kalevalai hagyomány 20. századi továbbélése ezeken a területeken).  <br>
-	A legkorábbi, javarészt kéziratos gyűjteményeket az 1831-ben alapított Finn Irodalmi Társaság archívuma őrzi, nagy mennyiségű anyaggal rendelkezik a tamperei egyetem égisze alatt működő [[Népi Hagyományok Intézete]] is. A finn népzenekutatás legjelentősebb intézménye azonban ma a Népzenei Intézet (Kaustinen), létrejötte az első [[Kaustineni Népzenei Fesztivállal]] 1968-ban útjára induló revival mozgalom első komoly tudományos eredménye. Az intézet széleskörű tevékenysége a gyűjtemény kezelésén, valamint a rendszerező munkákon túl kiterjed az oktatás, a kutatás és a publikálás kategóriáira is. <br>Kaustinenben működik a kifejezetten népzene oktatására specializálódott, a neves folklorista és népzenegyűjtő, Erkki Ala-Könni nevét viselő iskola, továbbá a Népi Hangszerek Múzeuma is. Népzenei képzés az ország több más iskolájában és egyetemén is folyik, a [[Sibelius Akadémia]] (Helsinki) önálló népzene tanszéket is létrehozott.
+<br>
+A heterogén jelleg kialakulásában az északon élő lapp, valamint a partmenti vidékek svéd kisebbségek szerepe sem elhanyagolható. A finnországi svéd populáció egyike a legizoláltabb svéd közösségeknek a világon. Egyes területeken (pl. Ahvenanmaa) már a 6. században jelen voltak, más részekre csak a 12. században érkeztek (a keresztes hadjáratok során). Népi kultúrájuk a svéd népi hagyomány mentén fejlődött, de – elzártságuknak köszönhetően – fejlődésében konzervatívabb irányt mutatott, és tovább megőrizte archaikus és autentikus jellegét, mint az anyaországé. Szükség volt ehhez a finn társadalom rendkívüli szolidaritására is, amely sokat tett a svéd kisebbségek nemzeti kultúrájának életben tartásáért; számos lejegyzés, hangfelvétel készült, mind a mai napig különböző klubok, társulások és fesztiválok propagálják a svéd népi muzsikát, finn archívumok őrzik népzenei kincsüket, s létrejött a [[http://www.kansanmusiikki-instituutti.fi/ Finn-Svéd Népzenei Intézet]].<br>
 [[Kategória:Európa]]
 [[Kategória:ország]]