Kategória:Karneváli zenék - Laptörténet

Bandolo: Levédte a(z) Kategória:Karneváli zenék lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-06-15T05:49:26Z

Levédte a(z) Kategória:Karneváli zenék lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

Ethnosound1, 2011. május 22., 00:55-n

2011-05-22T00:55:41Z

Ethnosound1, 2011. május 22., 00:54-n

2011-05-22T00:54:31Z

Bandolo: Új oldal, tartalma: „ A conga comparsa nagy hagyományra tekint vissza Kubában. Ez egy karneváli zene, melyet rabszolgákból álló együttesek adhattak elő egy évben mindössze néhány …”

2011-05-09T11:32:40Z

Új oldal, tartalma: „ A conga comparsa nagy hagyományra tekint vissza Kubában. Ez egy karneváli zene, melyet rabszolgákból álló együttesek adhattak elő egy évben mindössze néhány …”

Új lap

A conga comparsa nagy hagyományra tekint vissza Kubában. Ez egy karneváli zene, melyet rabszolgákból álló együttesek adhattak elő egy évben mindössze néhány kiemelt ünnep alkalmával: például az Úrnapján vagy Vízkeresztkor. A különböző afrikai népcsoportokból (congo, lucumi, arará, mandinga stb.) álló testvériségek tarka kosztümökbe öltözve, virtuóz táncokat járva dobok kíséretében meneteltek végig a városokon és így járultak a helytartó elé. Úgy tartják, hogy a név a congo törzs elnevezésére vezethető vissza: a comparsa spanyolul felvonulást jelent, a congo pedig idomult hozzá – így alakult ki a conga comparsa kifejezés. A ritmust és a dobokat jelölő conga elnevezés is többek szerint innen származik. Ezeket az ünnepségeket – a rabszolgalázadásokat büntetendő – többször betiltották, később azonban a nép nyomására mindig engedélyezték. A comparsa csoportok nevei a mai napig utalnak tagjaik afrikai törzsi eredetére: az El Gavilán (vércse), La Culebra (kígyó), Alacrán (skorpió) elnevezések afrikai totemeket idéznek. Előfordul, hogy a csoportokat tagjaik eredeti foglalkozása után nevezik el: Los Boyeros (marhapásztorok), Los componedores de batea (fazekasok). A comparsák változatos hangszereket vonultatnak fel: dobokat, fémütősöket, rézfúvósokat. A zenészek a táncosok mögött vonulnak, egyszersmind vezénylik őket. A spanyol katonai dobok mintájára készített üstdobok (redoblantes) és a nagydobok (bombos) határozzák meg a menet tempóját. A bombo a spanyol névrokonához hasonló, de keskenyebb hangszer. A dobos az egyik kezében verőt használ, a másikkal pedig a bőrt leszorítva képez különböző magasságú hangokat. A tumbadoras (kongák) is részt vesznek a karneválon – a rumbához hasonlóan három méretben. A tumbadora és a salidor meghatározza a fő ritmust, a quinto pedig improvizál – valamint a táncos szólók alatt zenei párbeszédet folytat velük. Jellemző karneváli kézidob még a bokú, amely egy elvékonyodó henger formájú, egyik végén bőrrel ellátott hangszer. A fém kísérőhangszerek igen sokszínű skálán mozognak: a serpenyőtől kezdve, a féktárcsán át, a kapáig és a kolompokig szinte bármi megszólalhat. A dallamokért harsonák, trombiták és szaxofonok a felelősek. Természetesen a tömeg kórusként is funkcionál, a zene szerkezete pedig jellegzetesen afrikai: a szólóénekes és a kórus kérdés-felelet játékot hoz létre. A mozambique a karneváli zene egy modern ága. Megalkotója Pedro Izquierdo volt, ismertebb nevén Pello el Afrokan. A hatvanas években nagyon népszerűvé vált, és Eddie Palmieri (New Yorkban élő Puerto Rico-i jazz-zongorista) révén a latin jazzben is megtalálta a helyét. A mozambique eredetileg csak ütőhangszerekből, fúvósokból és énekesekből állt.
[[Kategória:Kuba]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 A conga comparsa nagy hagyományra tekint vissza Kubában. Ez egy karneváli zene, melyet rabszolgákból álló együttesek adhattak elő egy évben mindössze néhány kiemelt ünnep alkalmával: például az Úrnapján vagy Vízkeresztkor. A különböző afrikai népcsoportokból (congo, lucumi, arará, [[:Kategória:Mande|mandinga]] stb.) álló testvériségek tarka kosztümökbe öltözve, virtuóz táncokat járva dobok kíséretében meneteltek végig a városokon és így járultak a helytartó elé.
 <br>
 <br>
 Úgy tartják, hogy a név a congo törzs elnevezésére vezethető vissza: a comparsa spanyolul felvonulást jelent, a congo pedig idomult hozzá – így alakult ki a conga comparsa kifejezés. A ritmust és a dobokat jelölő conga elnevezés is többek szerint innen származik. Ezeket az ünnepségeket – a rabszolgalázadásokat büntetendő – többször betiltották, később azonban a nép nyomására mindig engedélyezték. A comparsa csoportok nevei a mai napig utalnak tagjaik afrikai törzsi eredetére: az El Gavilán (vércse), La Culebra (kígyó), Alacrán (skorpió) elnevezések afrikai totemeket idéznek. Előfordul, hogy a csoportokat tagjaik eredeti foglalkozása után nevezik el: Los Boyeros (marhapásztorok), Los componedores de batea (fazekasok).
 <br>
 <br>
 A comparsák változatos hangszereket vonultatnak fel: dobokat, fémütősöket, rézfúvósokat. A zenészek a táncosok mögött vonulnak, egyszersmind vezénylik őket. A spanyol katonai dobok mintájára készített üstdobok (''redoblantes'') és a nagydobok (''bombos'') határozzák meg a menet tempóját. A bombo a spanyol névrokonához hasonló, de keskenyebb hangszer. A dobos az egyik kezében verőt használ, a másikkal pedig a bőrt leszorítva képez különböző magasságú hangokat. A tumbadoras (kongák) is részt vesznek a karneválon – a rumbához hasonlóan három méretben. A ''tumbadora'' és a ''salidor'' meghatározza a fő ritmust, a ''quinto'' pedig improvizál – valamint a táncos szólók alatt zenei párbeszédet folytat velük. Jellemző karneváli kézidob még a bokú, amely egy elvékonyodó henger formájú, egyik végén bőrrel ellátott hangszer. A fém kísérőhangszerek igen sokszínű skálán mozognak: a serpenyőtől kezdve, a féktárcsán át, a kapáig és a kolompokig szinte bármi megszólalhat. A dallamokért harsonák, trombiták és szaxofonok a felelősek. Természetesen a tömeg kórusként is funkcionál, a zene szerkezete pedig jellegzetesen afrikai: a szólóénekes és a kórus kérdés-felelet játékot hoz létre.
 <br>
 <br>
 A ''mozambique'' a karneváli zene egy modern ága. Megalkotója Pedro Izquierdo volt, ismertebb nevén Pello el Afrokan. A hatvanas években nagyon népszerűvé vált, és Eddie Palmieri (New Yorkban élő Puerto Rico-i jazz-zongorista) révén a [[:Kategória:Latin jazz|latin jazzben]] is megtalálta a helyét. A mozambique eredetileg csak ütőhangszerekből, fúvósokból és énekesekből állt.
 [[Kategória:Kuba]]

←Régebbi változat		A lap 2011. május 22., 00:54-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	A conga comparsa nagy hagyományra tekint vissza Kubában. Ez egy karneváli zene, melyet rabszolgákból álló együttesek adhattak elő egy évben mindössze néhány kiemelt ünnep alkalmával: például az Úrnapján vagy Vízkeresztkor. A különböző afrikai népcsoportokból (congo, lucumi, arará, [[:Kategória:Mande\|mandinga]] stb.) álló testvériségek tarka kosztümökbe öltözve, virtuóz táncokat járva dobok kíséretében meneteltek végig a városokon és így járultak a helytartó elé.
		+	<br>
		+	<br>
		+	[[Fájl: conga comparsa1.png\|bélyegkép\|jobbra\|Paso Franco zenél Santiago utcáján. Ismeretlen szerző.]]

−	A conga comparsa nagy hagyományra tekint vissza Kubában. Ez egy karneváli zene, melyet rabszolgákból álló együttesek adhattak elő egy évben mindössze néhány kiemelt ünnep alkalmával: például az Úrnapján vagy Vízkeresztkor. A különböző afrikai népcsoportokból (congo, lucumi, arará, mandinga stb.) álló testvériségek tarka kosztümökbe öltözve, virtuóz táncokat járva dobok kíséretében meneteltek végig a városokon és így járultak a helytartó elé. Úgy tartják, hogy a név a congo törzs elnevezésére vezethető vissza: a comparsa spanyolul felvonulást jelent, a congo pedig idomult hozzá – így alakult ki a conga comparsa kifejezés. A ritmust és a dobokat jelölő conga elnevezés is többek szerint innen származik. Ezeket az ünnepségeket – a rabszolgalázadásokat büntetendő – többször betiltották, később azonban a nép nyomására mindig engedélyezték. A comparsa csoportok nevei a mai napig utalnak tagjaik afrikai törzsi eredetére: az El Gavilán (vércse), La Culebra (kígyó), Alacrán (skorpió) elnevezések afrikai totemeket idéznek. Előfordul, hogy a csoportokat tagjaik eredeti foglalkozása után nevezik el: Los Boyeros (marhapásztorok), Los componedores de batea (fazekasok). A comparsák változatos hangszereket vonultatnak fel: dobokat, fémütősöket, rézfúvósokat. A zenészek a táncosok mögött vonulnak, egyszersmind vezénylik őket. A spanyol katonai dobok mintájára készített üstdobok (redoblantes) és a nagydobok (bombos) határozzák meg a menet tempóját. A bombo a spanyol névrokonához hasonló, de keskenyebb hangszer. A dobos az egyik kezében verőt használ, a másikkal pedig a bőrt leszorítva képez különböző magasságú hangokat. A tumbadoras (kongák) is részt vesznek a karneválon – a rumbához hasonlóan három méretben. A tumbadora és a salidor meghatározza a fő ritmust, a quinto pedig improvizál – valamint a táncos szólók alatt zenei párbeszédet folytat velük. Jellemző karneváli kézidob még a bokú, amely egy elvékonyodó henger formájú, egyik végén bőrrel ellátott hangszer. A fém kísérőhangszerek igen sokszínű skálán mozognak: a serpenyőtől kezdve, a féktárcsán át, a kapáig és a kolompokig szinte bármi megszólalhat. A dallamokért harsonák, trombiták és szaxofonok a felelősek. Természetesen a tömeg kórusként is funkcionál, a zene szerkezete pedig jellegzetesen afrikai: a szólóénekes és a kórus kérdés-felelet játékot hoz létre. A mozambique a karneváli zene egy modern ága. Megalkotója Pedro Izquierdo volt, ismertebb nevén Pello el Afrokan. A hatvanas években nagyon népszerűvé vált, és Eddie Palmieri (New Yorkban élő Puerto Rico-i jazz-zongorista) révén a latin jazzben is megtalálta a helyét. A mozambique eredetileg csak ütőhangszerekből, fúvósokból és énekesekből állt.	+	Úgy tartják, hogy a név a congo törzs elnevezésére vezethető vissza: a comparsa spanyolul felvonulást jelent, a congo pedig idomult hozzá – így alakult ki a conga comparsa kifejezés. A ritmust és a dobokat jelölő conga elnevezés is többek szerint innen származik. Ezeket az ünnepségeket – a rabszolgalázadásokat büntetendő – többször betiltották, később azonban a nép nyomására mindig engedélyezték. A comparsa csoportok nevei a mai napig utalnak tagjaik afrikai törzsi eredetére: az El Gavilán (vércse), La Culebra (kígyó), Alacrán (skorpió) elnevezések afrikai totemeket idéznek. Előfordul, hogy a csoportokat tagjaik eredeti foglalkozása után nevezik el: Los Boyeros (marhapásztorok), Los componedores de batea (fazekasok).
		+	<br>
		+	<br>
		+	A comparsák változatos hangszereket vonultatnak fel: dobokat, fémütősöket, rézfúvósokat. A zenészek a táncosok mögött vonulnak, egyszersmind vezénylik őket. A spanyol katonai dobok mintájára készített üstdobok (''redoblantes'') és a nagydobok (''bombos'') határozzák meg a menet tempóját. A bombo a spanyol névrokonához hasonló, de keskenyebb hangszer. A dobos az egyik kezében verőt használ, a másikkal pedig a bőrt leszorítva képez különböző magasságú hangokat. A tumbadoras (kongák) is részt vesznek a karneválon – a rumbához hasonlóan három méretben. A ''tumbadora'' és a ''salidor'' meghatározza a fő ritmust, a ''quinto'' pedig improvizál – valamint a táncos szólók alatt zenei párbeszédet folytat velük. Jellemző karneváli kézidob még a bokú, amely egy elvékonyodó henger formájú, egyik végén bőrrel ellátott hangszer. A fém kísérőhangszerek igen sokszínű skálán mozognak: a serpenyőtől kezdve, a féktárcsán át, a kapáig és a kolompokig szinte bármi megszólalhat. A dallamokért harsonák, trombiták és szaxofonok a felelősek. Természetesen a tömeg kórusként is funkcionál, a zene szerkezete pedig jellegzetesen afrikai: a szólóénekes és a kórus kérdés-felelet játékot hoz létre.
		+	<br>
		+	<br>
		+	[[Fájl: Eddie Palmieri.jpg\|bélyegkép\|jobbra\|Eddie Palmieri , 1979 február 25. Szerző: Cesar Flores.]]
		+	A ''mozambique'' a karneváli zene egy modern ága. Megalkotója Pedro Izquierdo volt, ismertebb nevén Pello el Afrokan. A hatvanas években nagyon népszerűvé vált, és Eddie Palmieri (New Yorkban élő Puerto Rico-i jazz-zongorista) révén a [[:Kategória:Latin jazz\|latin jazzben]] is megtalálta a helyét. A mozambique eredetileg csak ütőhangszerekből, fúvósokból és énekesekből állt.
	[[Kategória:Kuba]]		[[Kategória:Kuba]]