Kategória:Latin-Amerika - Laptörténet

Csampai: Google térkép link

2013-04-05T08:25:20Z

Google térkép link

Bandolo: Levédte a(z) Kategória:Latin-Amerika lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-06-15T05:47:38Z

Levédte a(z) Kategória:Latin-Amerika lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

Bandolo, 2011. június 10., 19:52-n

2011-06-10T19:52:32Z

80.99.112.234, 2011. május 19., 08:16-n

2011-05-19T08:16:44Z

80.99.112.234, 2011. május 19., 08:15-n

2011-05-19T08:15:10Z

80.99.112.234, 2011. május 19., 08:07-n

2011-05-19T08:07:42Z

80.99.112.234, 2011. május 19., 08:06-n

2011-05-19T08:06:21Z

Ethnosound1, 2011. május 15., 19:49-n

2011-05-15T19:49:29Z

Bandolo: Eltávolította a védelmet a(z) „Kategória:Latin-Amerika” lapról

2011-05-15T18:16:30Z

Eltávolította a védelmet a(z) „Kategória:Latin-Amerika” lapról

Bandolo: Levédte a(z) Kategória:Latin-Amerika lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-05-09T09:07:14Z

Levédte a(z) Kategória:Latin-Amerika lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 <center>
-<websiteFrame>
+[[Fájl:Kat latin amerika.jpg]]<br>
-website=<center>
+[http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a2d2eb8d08ecf771c&ll=-11.140682,-75.996101&spn=103.471507,149.414063&z=2 Google térkép megtekintése]
-<websiteFrame>
-website=http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a2d2eb8d08ecf771c&ll=-11.140682,-75.996101&spn=103.471507,149.414063&z=2&output=embed
-height=400
-width=90%
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame>
 </center>
 {{Régió bővítés}}
 Latin-Amerikának nevezzük az amerikai kontinens azon részét, amely a Kanada és az Amerikai Egyesült Államok alkotta Angol-Amerikától délre található, és a 16. századtól kezdve főként újlatin nyelvű európai országok – spanyolok, portugálok, kisebb részben franciák – gyarmatosították. Földrajzilag tehát ide soroljuk Mexikót, Közép-Amerikát, a Karib-térséget és Dél-Amerikát.<br>

@@ 10. sor: / 10. sor: @@
 </websiteFrame>
 </center>
+{{Régió bővítés}}
 Latin-Amerikának nevezzük az amerikai kontinens azon részét, amely a Kanada és az Amerikai Egyesült Államok alkotta Angol-Amerikától délre található, és a 16. századtól kezdve főként újlatin nyelvű európai országok – spanyolok, portugálok, kisebb részben franciák – gyarmatosították. Földrajzilag tehát ide soroljuk Mexikót, Közép-Amerikát, a Karib-térséget és Dél-Amerikát.<br>
 <br>

@@ 13. sor: / 13. sor: @@
 Latin-Amerikának nevezzük az amerikai kontinens azon részét, amely a Kanada és az Amerikai Egyesült Államok alkotta Angol-Amerikától délre található, és a 16. századtól kezdve főként újlatin nyelvű európai országok – spanyolok, portugálok, kisebb részben franciák – gyarmatosították. Földrajzilag tehát ide soroljuk Mexikót, Közép-Amerikát, a Karib-térséget és Dél-Amerikát.<br>
 <br>
-Latin-Amerika történetének első szakasza – a Kolumbusz előtti vagy prekolumbián időszak – Amerika benépesülésétől az európai gyarmatosítás kezdetéig (1492) tartott. A jégkorszak utolsó szakaszában érkeztek az első emberek a Behring-szoroson keresztül a kontinensre, majd a következő évezredek során északról délre vándorolva népesítették be a területet. Eközben alkalmazkodtak a környezeti viszonyokhoz, elkezdődött a főbb élelemnövények és állatok háziasítása, a kézművesség fejlődése. Ez lehetőséget nyújtott a letelepült földműves életmód és a nagyobb politikai egységek, államok kialakulására. Az európaiak által később indiánoknak elnevezett őslakosok a kontinens két pontján alakítottak ki ma is csodált magaskultúrákat: Mezoamerikában, vagyis a mai [[Mexikó|Mexikó]], Guatemala, Belize, Honduras és Salvador területén jött létre az olmék, maja, teotuhiacáni, tolték és azték civilizáció. Dél-Amerikában pedig az [[Andoki kultúrák|Andokban]] és a vele szomszédos partvidéken alakult ki a ''chavín, tiahuanacói, moche, huari, chimú'' és az ''inka'' kultúra. Az itt élők hatalmas szertartásközpontokat építettek, a rítusokon fontos szerep jutott az ősöknek és isteneknek felajánlott rituális zenének. Hangszereiket elsősorban falfestményekről, kerámiák ábrázolásairól, valamint a 16. századi hódítók leírásaiból ismerjük.<br>
+Latin-Amerika történetének első szakasza – a Kolumbusz előtti vagy prekolumbián időszak – Amerika benépesülésétől az európai gyarmatosítás kezdetéig (1492) tartott. A jégkorszak utolsó szakaszában érkeztek az első emberek a Behring-szoroson keresztül a kontinensre, majd a következő évezredek során északról délre vándorolva népesítették be a területet. Eközben alkalmazkodtak a környezeti viszonyokhoz, elkezdődött a főbb élelemnövények és állatok háziasítása, a kézművesség fejlődése. Ez lehetőséget nyújtott a letelepült földműves életmód és a nagyobb politikai egységek, államok kialakulására. Az európaiak által később indiánoknak elnevezett őslakosok a kontinens két pontján alakítottak ki ma is csodált magaskultúrákat: Mezoamerikában, vagyis a mai [[Mexikó|Mexikó]], Guatemala, Belize, Honduras és Salvador területén jött létre az olmék, maja, teotuhiacáni, tolték és azték civilizáció. Dél-Amerikában pedig az [[:Kategória:Andoki kultúrák|Andokban]] és a vele szomszédos partvidéken alakult ki a ''chavín, tiahuanacói, moche, huari, chimú'' és az ''inka'' kultúra. Az itt élők hatalmas szertartásközpontokat építettek, a rítusokon fontos szerep jutott az ősöknek és isteneknek felajánlott rituális zenének. Hangszereiket elsősorban falfestményekről, kerámiák ábrázolásairól, valamint a 16. századi hódítók leírásaiból ismerjük.<br>
 <br>
 Latin-Amerika önálló fejlődését az európai gyarmatosítás törte meg. A főként spanyol, portugál, kisebb részben francia, angol és holland gyarmatosítók alaposan megváltoztatták az Újvilág etnikai és kulturális képét. A katonai hódítás, az európai betegségek (pl. himlő, kanyaró), valamint az ültetvényeken és bányákban kényszerűen végzett megerőltető munka következtében az indián lakosság jelentős része elpusztult. Sok őslakos a központoktól távoli területeken, hegyekben vagy az amazonasi esőerdőben lelt menedékre. <br>

@@ 13. sor: / 13. sor: @@
 Latin-Amerikának nevezzük az amerikai kontinens azon részét, amely a Kanada és az Amerikai Egyesült Államok alkotta Angol-Amerikától délre található, és a 16. századtól kezdve főként újlatin nyelvű európai országok – spanyolok, portugálok, kisebb részben franciák – gyarmatosították. Földrajzilag tehát ide soroljuk Mexikót, Közép-Amerikát, a Karib-térséget és Dél-Amerikát.<br>
 <br>
-Latin-Amerika történetének első szakasza – a Kolumbusz előtti vagy prekolumbián időszak – Amerika benépesülésétől az európai gyarmatosítás kezdetéig (1492) tartott. A jégkorszak utolsó szakaszában érkeztek az első emberek a Behring-szoroson keresztül a kontinensre, majd a következő évezredek során északról délre vándorolva népesítették be a területet. Eközben alkalmazkodtak a környezeti viszonyokhoz, elkezdődött a főbb élelemnövények és állatok háziasítása, a kézművesség fejlődése. Ez lehetőséget nyújtott a letelepült földműves életmód és a nagyobb politikai egységek, államok kialakulására. Az európaiak által később indiánoknak elnevezett őslakosok a kontinens két pontján alakítottak ki ma is csodált magaskultúrákat: Mezoamerikában, vagyis a mai Mexikó, Guatemala, Belize, Honduras és Salvador területén jött létre az olmék, maja, teotuhiacáni, tolték és azték civilizáció. Dél-Amerikában pedig az Andokban és a vele szomszédos partvidéken alakult ki a chavín, tiahuanacói, moche, huari, chimú és az inka kultúra. Az itt élők hatalmas szertartásközpontokat építettek, a rítusokon fontos szerep jutott az ősöknek és isteneknek felajánlott rituális zenének. Hangszereiket elsősorban falfestményekről, kerámiák ábrázolásairól, valamint a 16. századi hódítók leírásaiból ismerjük.<br>
+Latin-Amerika történetének első szakasza – a Kolumbusz előtti vagy prekolumbián időszak – Amerika benépesülésétől az európai gyarmatosítás kezdetéig (1492) tartott. A jégkorszak utolsó szakaszában érkeztek az első emberek a Behring-szoroson keresztül a kontinensre, majd a következő évezredek során északról délre vándorolva népesítették be a területet. Eközben alkalmazkodtak a környezeti viszonyokhoz, elkezdődött a főbb élelemnövények és állatok háziasítása, a kézművesség fejlődése. Ez lehetőséget nyújtott a letelepült földműves életmód és a nagyobb politikai egységek, államok kialakulására. Az európaiak által később indiánoknak elnevezett őslakosok a kontinens két pontján alakítottak ki ma is csodált magaskultúrákat: Mezoamerikában, vagyis a mai [[Mexikó|Mexikó]], Guatemala, Belize, Honduras és Salvador területén jött létre az olmék, maja, teotuhiacáni, tolték és azték civilizáció. Dél-Amerikában pedig az [[Andoki kultúrák|Andokban]] és a vele szomszédos partvidéken alakult ki a ''chavín, tiahuanacói, moche, huari, chimú'' és az ''inka'' kultúra. Az itt élők hatalmas szertartásközpontokat építettek, a rítusokon fontos szerep jutott az ősöknek és isteneknek felajánlott rituális zenének. Hangszereiket elsősorban falfestményekről, kerámiák ábrázolásairól, valamint a 16. századi hódítók leírásaiból ismerjük.<br>
 <br>
 Latin-Amerika önálló fejlődését az európai gyarmatosítás törte meg. A főként spanyol, portugál, kisebb részben francia, angol és holland gyarmatosítók alaposan megváltoztatták az Újvilág etnikai és kulturális képét. A katonai hódítás, az európai betegségek (pl. himlő, kanyaró), valamint az ültetvényeken és bányákban kényszerűen végzett megerőltető munka következtében az indián lakosság jelentős része elpusztult. Sok őslakos a központoktól távoli területeken, hegyekben vagy az amazonasi esőerdőben lelt menedékre. <br>

@@ 28. sor: / 28. sor: @@
 <br>
 <br>
-A 19. században függetlenné váló latin-amerikai országok fehér elitje sokáig az európai kulturális mintákat csodálta, és alsóbbrendűnek tartotta az országában élő indiánok, feketék, mulattok kultúráját. A 20. század közepétől azonban – e csoportok politikai mozgalmainak megerősödésével és kulturális gyökereik keresésével párhuzamosan – az ő zenéjük, táncaik és irodalmuk is a nemzeti kultúra elismert részévé vált, és az egész világon ismert lett. Az [[Kategória:Észak-Amerika|Egyesült Államokba]] irányuló latin-amerikai migráció szintén hozzájárult ahhoz, hogy azok bekerüljenek a globális kulturális fogyasztás áramlataiba.
+A 19. században függetlenné váló latin-amerikai országok fehér elitje sokáig az európai kulturális mintákat csodálta, és alsóbbrendűnek tartotta az országában élő indiánok, feketék, mulattok kultúráját. A 20. század közepétől azonban – e csoportok politikai mozgalmainak megerősödésével és kulturális gyökereik keresésével párhuzamosan – az ő zenéjük, táncaik és irodalmuk is a nemzeti kultúra elismert részévé vált, és az egész világon ismert lett. Az [[:Kategória:Észak-Amerika|Egyesült Államokba]] irányuló latin-amerikai migráció szintén hozzájárult ahhoz, hogy azok bekerüljenek a globális kulturális fogyasztás áramlataiba.
 [[Kategória:Régiók]]

@@ 24. sor: / 24. sor: @@
 <br><br>
 Az őslakosok leszármazottai legnagyobb számban Mexikóban, Guatemalában, valamint az andoki országokban, Ecuadorban, Peruban és Bolíviában maradtak meg. Az Amazonas-medence több indián törzse is  megőrizte elzárt életmódját a 20. század második feléig. <br>
 <br>
 <br>
-A 19. században függetlenné váló latin-amerikai országok fehér elitje sokáig az európai kulturális mintákat csodálta, és alsóbbrendűnek tartotta az országában élő indiánok, feketék, mulattok kultúráját. A 20. század közepétől azonban – e csoportok politikai mozgalmainak megerősödésével és kulturális gyökereik keresésével párhuzamosan – az ő zenéjük, táncaik és irodalmuk is a nemzeti kultúra elismert részévé vált, és az egész világon ismert lett. Az Egyesült Államokba irányuló latin-amerikai migráció szintén hozzájárult ahhoz, hogy azok bekerüljenek a globális kulturális fogyasztás áramlataiba.
+<br>
 [[Kategória:Régiók]]