Kategória:Lettország - Laptörténet

Csampai: Google térkép link

2013-04-05T08:27:07Z

Google térkép link

Bandolo: Levédte a(z) Kategória:Lettország lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-06-15T21:42:34Z

Levédte a(z) Kategória:Lettország lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

Ethnosound1, 2011. május 11., 23:31-n

2011-05-11T23:31:19Z

Ethnosound1, 2011. május 11., 23:28-n

2011-05-11T23:28:08Z

Ethnosound1, 2011. május 11., 23:23-n

2011-05-11T23:23:43Z

Ethnosound1, 2011. május 11., 23:19-n

2011-05-11T23:19:20Z

Bandolo: Eltávolította a védelmet a(z) „Kategória:Lettország” lapról

2011-05-11T23:14:55Z

Eltávolította a védelmet a(z) „Kategória:Lettország” lapról

Bandolo: Levédte a(z) Kategória:Lettország lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-05-06T07:05:15Z

Levédte a(z) Kategória:Lettország lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

Bandolo: Új oldal, tartalma: „ website= website=http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a28eb35b9663743ef&ll=56.87…”

2011-05-05T23:03:20Z

Új oldal, tartalma: „<center> <websiteFrame> website=<center> <websiteFrame> website=http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a28eb35b9663743ef&ll=56.87…”

Új lap

<center>
<websiteFrame>
website=<center>
<websiteFrame>
website=http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a28eb35b9663743ef&ll=56.879635,24.603189&spn=16.879737,37.353516&z=4&output=embed
height=400
width=90%
border=0
scroll=no
</websiteFrame>
</center>
Lettország legtalálóbban talán mint a Baltikum kulturális hídja definiálható, geográfiai paraméterei is kétségtelenül predesztinálják erre a szerepre. Vitathatatlan kapcsolat áll fenn a lett és a szomszédos országok népi kultúrája között, kiváltképp a közös/határ menti területeken. Az azonos vagy hasonló tendenciák követése azonban természetszerű, hiszen a Baltikum népei rokon nyelveket beszélő rokon népek (az észteket kivéve), ráadásul relatíve szűk területi szórásban.
Az ország összekötő szerepe a hagyományos népi zene területén is világosan megmutatkozik; az északi régióban leginkább jellemző ősi, recitatív formák az észt népzene legősibb rétegének éppúgy sajátjai (szemben a déli szomszéd, Litvánia és a két keleti szomszéd, Oroszország és Fehéroroszország népdalaival), ahogy viszont a Lettország legnagyobb részén litván, orosz és fehérorosz hatásra elterjedt vokális többszólamúság éppen az említett északi területeken (amiképpen az észt népzenében is) szinte ismeretlen. Meglepő viszont – és ez különbség valamennyi szomszédos ország gyakorlatával szemben –, hogy halottsirató mint műfaj nincs (legalábbis nem rendelkezünk erre vonatkozó adattal).<br>
A lett népzenére vonatkozó legkorábbi írásos dokumentumok a 16–17. századra datálódnak, az első nyomtatott lett népdal Fridericus Menius Syntagma de origine Livonorumában jelent meg, 1632-ben, ahogyan egyébként az első észt népi dallam is itt. A rendszerező munka az 1860-as években kezdődött, Janis Cimze zeneszerző tevékenységével. A századforduló legjelentősebb személyisége a lett népzenekutatás úttörőjének tekintett Andrejs Jurjans volt, az első tudományos publikációkat is ő jegyzi e területen. 1925-ben alakult meg a Lett Folklór Gyűjtemény, amely – a név, valamint az intézményes keret többszöri változtatása mellett – mind a mai napig fennáll, és a lett népzenekutatás vezető tudományos intézménye. A Gyűjtemény munkatársai kezdték meg – Emilis Melngailis zeneszerző irányításával – a két háború között a fonográfos gyűjtéseket. A lett népi dalkincs 1958 és 1986 között került kiadásra, az ötkötetes publikáció szakmai felelőse Jekabs Vitolins volt.
[[Kategória:Ország]]
[[Kategória:Európa]]

@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 Lettország legtalálóbban talán mint a Baltikum kulturális hídja definiálható, geográfiai paraméterei is kétségtelenül predesztinálják erre a szerepre. Vitathatatlan kapcsolat áll fenn a lett és a szomszédos országok népi kultúrája között, kiváltképp a közös/határ menti területeken. Az azonos vagy hasonló tendenciák követése azonban természetszerű, hiszen a Baltikum népei rokon nyelveket beszélő rokon népek (az [[:kategória:észtek|észteket]] kivéve), ráadásul relatíve szűk területi szórásban. <br>
 <br>
-Az ország összekötő szerepe a hagyományos népi zene területén is világosan megmutatkozik; az északi régióban leginkább jellemző ősi, recitatív formák az észt népzene legősibb rétegének éppúgy sajátjai (szemben a déli szomszéd, [[:katerória:Litvánok|Litvánia]] és a két keleti szomszéd, [[:kategória:Oroszok|Oroszország]] és Fehéroroszország népdalaival), ahogy viszont a Lettország legnagyobb részén litván, orosz és fehérorosz hatásra elterjedt vokális többszólamúság éppen az említett északi területeken (amiképpen az észt népzenében is) szinte ismeretlen. Meglepő viszont – és ez különbség valamennyi szomszédos ország gyakorlatával szemben –, hogy halottsirató mint műfaj nincs (legalábbis nem rendelkezünk erre vonatkozó adattal).<br>
+Az ország összekötő szerepe a hagyományos népi zene területén is világosan megmutatkozik; az északi régióban leginkább jellemző ősi, recitatív formák az észt népzene legősibb rétegének éppúgy sajátjai (szemben a déli szomszéd, [[:kategória:Litvánok|Litvánia]] és a két keleti szomszéd, [[:kategória:Oroszok|Oroszország]] és Fehéroroszország népdalaival), ahogy viszont a Lettország legnagyobb részén litván, orosz és fehérorosz hatásra elterjedt vokális többszólamúság éppen az említett északi területeken (amiképpen az észt népzenében is) szinte ismeretlen. Meglepő viszont – és ez különbség valamennyi szomszédos ország gyakorlatával szemben –, hogy halottsirató mint műfaj nincs (legalábbis nem rendelkezünk erre vonatkozó adattal).<br>
 <br>
 {{Személy infobox
-|kép =[[Andrejs_Jurjans.jpg|200 px]]
+|kép =[[fájl:Andrejs_Jurjans.jpg|200 px]]
 |név = Andrejs Jurjans
 |született =1856. szeptember 30.

@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 Lettország legtalálóbban talán mint a Baltikum kulturális hídja definiálható, geográfiai paraméterei is kétségtelenül predesztinálják erre a szerepre. Vitathatatlan kapcsolat áll fenn a lett és a szomszédos országok népi kultúrája között, kiváltképp a közös/határ menti területeken. Az azonos vagy hasonló tendenciák követése azonban természetszerű, hiszen a Baltikum népei rokon nyelveket beszélő rokon népek (az [[:kategória:észtek|észteket]] kivéve), ráadásul relatíve szűk területi szórásban. <br>
 <br>
-Az ország összekötő szerepe a hagyományos népi zene területén is világosan megmutatkozik; az északi régióban leginkább jellemző ősi, recitatív formák az észt népzene legősibb rétegének éppúgy sajátjai (szemben a déli szomszéd, [[:kategróia:Litvánok|Litvánia]] és a két keleti szomszéd, [[:kategória:Oroszok|Oroszország]] és Fehéroroszország népdalaival), ahogy viszont a Lettország legnagyobb részén litván, orosz és fehérorosz hatásra elterjedt vokális többszólamúság éppen az említett északi területeken (amiképpen az észt népzenében is) szinte ismeretlen. Meglepő viszont – és ez különbség valamennyi szomszédos ország gyakorlatával szemben –, hogy halottsirató mint műfaj nincs (legalábbis nem rendelkezünk erre vonatkozó adattal).<br>
+Az ország összekötő szerepe a hagyományos népi zene területén is világosan megmutatkozik; az északi régióban leginkább jellemző ősi, recitatív formák az észt népzene legősibb rétegének éppúgy sajátjai (szemben a déli szomszéd, [[:katerória:Litvánok|Litvánia]] és a két keleti szomszéd, [[:kategória:Oroszok|Oroszország]] és Fehéroroszország népdalaival), ahogy viszont a Lettország legnagyobb részén litván, orosz és fehérorosz hatásra elterjedt vokális többszólamúság éppen az említett északi területeken (amiképpen az észt népzenében is) szinte ismeretlen. Meglepő viszont – és ez különbség valamennyi szomszédos ország gyakorlatával szemben –, hogy halottsirató mint műfaj nincs (legalábbis nem rendelkezünk erre vonatkozó adattal).<br>
 <br>
 A lett népzenére vonatkozó legkorábbi írásos dokumentumok a 16–17. századra datálódnak, az első nyomtatott lett népdal Fridericus Menius Syntagma de origine Livonorumában jelent meg, 1632-ben, ahogyan egyébként az első észt népi dallam is itt. A rendszerező munka az 1860-as években kezdődött, Janis Cimze zeneszerző tevékenységével. A századforduló legjelentősebb személyisége a lett népzenekutatás úttörőjének tekintett Andrejs Jurjans volt, az első tudományos publikációkat is ő jegyzi e területen. 1925-ben alakult meg a Lett Folklór Gyűjtemény, amely – a név, valamint az intézményes keret többszöri változtatása mellett – mind a mai napig fennáll, és a lett népzenekutatás vezető tudományos intézménye. A Gyűjtemény munkatársai kezdték meg – Emilis Melngailis zeneszerző irányításával – a két háború között a fonográfos gyűjtéseket. A lett népi dalkincs 1958 és 1986 között került kiadásra, az ötkötetes publikáció szakmai felelőse Jekabs Vitolins volt.
 [[Kategória:Ország]]
 [[Kategória:Európa]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 <center>
-<websiteFrame>
+[[Fájl:Kat lettorszag.jpg]]<br>
-website=<center>
+[http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a28eb35b9663743ef&ll=56.879635,24.603189&spn=16.879737,37.353516&z=4 Google térkép megtekintése]
-<websiteFrame>
-website=http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a28eb35b9663743ef&ll=56.879635,24.603189&spn=16.879737,37.353516&z=4&output=embed
-height=400
-width=90%
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame>
 </center>
 Lettország legtalálóbban talán mint a Baltikum kulturális hídja definiálható, geográfiai paraméterei is kétségtelenül predesztinálják erre a szerepre. Vitathatatlan kapcsolat áll fenn a lett és a szomszédos országok népi kultúrája között, kiváltképp a közös/határ menti területeken. Az azonos vagy hasonló tendenciák követése azonban természetszerű, hiszen a Baltikum népei rokon nyelveket beszélő rokon népek (az [[:kategória:észtek|észteket]] kivéve), ráadásul relatíve szűk területi szórásban. <br>
 <br>