Kategória:Németország - Laptörténet

Csampai: Google térkép link

2013-04-05T08:58:04Z

Google térkép link

Bandolo: Levédte a(z) Kategória:Németország lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-06-15T22:00:34Z

Levédte a(z) Kategória:Németország lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

Bandolo: /* Kisebbségek */

2011-05-15T16:15:13Z

‎Kisebbségek

Bandolo, 2011. május 15., 16:14-n

2011-05-15T16:14:57Z

Bandolo, 2011. május 15., 16:12-n

2011-05-15T16:12:41Z

80.99.112.234, 2011. május 13., 16:13-n

2011-05-13T16:13:40Z

Bandolo, 2011. május 12., 19:41-n

2011-05-12T19:41:14Z

Bandolo, 2011. május 8., 11:16-n

2011-05-08T11:16:02Z

Bandolo: Új oldal, tartalma: „ website= website=http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a2c1b26beb6889272&ll=51.16…”

2011-05-08T11:14:10Z

Új oldal, tartalma: „<center> <websiteFrame> website=<center> <websiteFrame> website=http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a2c1b26beb6889272&ll=51.16…”

Új lap

<center>
<websiteFrame>
website=<center>
<websiteFrame>
website=http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a2c1b26beb6889272&ll=51.165691,10.451526&spn=38.883465,74.707031&z=3&output=embed
height=400
width=90%
border=0
scroll=no
</websiteFrame>
</center>

Az etnomuzikológia kialakulásában és fejlődésében a mindenkori német tudományos elit kétségtelenül vezető szerepet töltött be. Johann Gottfried von Herder (1744-1803), német költő, teológus és filozófus volt az, aki 1778-ban elsőként használta a népdal (Volkslied) kifejezést, a német gondolkodók soros nemzedékei mindig élen jártak a népzenével kapcsolatos alapvető definíciók megalkotásában és a különböző tudományos elméletek kidolgozásában. A történeti (tér-idő) aspektusrendszer figyelembevétele mellett érdeklődésük már a 19. század elején kiterjedt a népzene szociális funkcióira, valamint az egyes ember rendszerben betöltött szerepére (előállító, közvetítő, fogyasztó), műfaji, formai és dallami elméleti alapvetéseik általános érvényűek. A német zenetudomány egyetemes jelentősége a népzenei kutatások területén is áll, a legszofisztikáltabb teóriákat jegyző muzikológusok – mint Wiora, Bohlman vagy Schepping – munkái mindmáig irányadó értékei a nemzetközi kutatói szférának.

===Kisebbségek===
A kisebbségek szerepének kérdése Németországban egészen a 20. század második feléig nem merült fel. Az érdeklődés, illetve figyelem tulajdonképpen két történelmi faktornak tudható be. Az első stimulus a Holocaust volt. A II. világháborút követően előtérbe került az értékmentés, mint szempont. A zsidó (és kisebb részt a cigány) kultúra hagyományainak feltárása, rögzítése egyetemes történelmi szükségszerűséggé és egyben kötelességgé vált. A második tényező a „nem német” (leginkább török) vendégmunkások számának megnövekedése a század második felében. Lélekszámuk az 1980-as években olyan mértékben megemelkedett, hogy elengedhetetlenné vált az önálló kulturális és társadalmi intézmények létrehozása, továbbá a német kulturális életben betöltött szerepük értékelése.

@@ 15. sor: / 15. sor: @@
 ===Kisebbségek===
-A kisebbségek szerepének kérdése Németországban egészen a 20. század második feléig nem merült fel. Az érdeklődés, illetve figyelem tulajdonképpen két történelmi faktornak tudható be. Az első stimulus a Holocaust volt. A II. világháborút követően előtérbe került az értékmentés, mint szempont. A zsidó (és kisebb részt a cigány) kultúra hagyományainak feltárása, rögzítése egyetemes történelmi szükségszerűséggé és egyben kötelességgé vált. A második tényező a „nem német” (leginkább török) vendégmunkások számának megnövekedése a század második felében. Lélekszámuk az 1980-as években olyan mértékben megemelkedett, hogy elengedhetetlenné vált az önálló kulturális és társadalmi intézmények létrehozása, továbbá a német kulturális életben betöltött szerepük értékelése.
+A kisebbségek szerepének kérdése Németországban egészen a 20. század második feléig nem merült fel. Az érdeklődés, illetve figyelem tulajdonképpen két történelmi faktornak tudható be. Az első stimulus a Holocaust volt. A II. világháborút követően előtérbe került az értékmentés, mint szempont. A zsidó (és kisebb részt a cigány) kultúra hagyományainak feltárása, rögzítése egyetemes történelmi szükségszerűséggé és egyben kötelességgé vált. A második tényező a „nem német” (leginkább török) vendégmunkások számának megnövekedése a század második felében. Lélekszámuk az 1980-as években olyan mértékben megemelkedett, hogy elengedhetetlenné vált az önálló kulturális és társadalmi intézmények létrehozása, továbbá a német kulturális életben betöltött szerepük értékelése.<br><br>
 [[Kategória:Európa]]
 [[Kategória:ország]]

←Régebbi változat		A lap 2011. május 15., 16:12-kori változata
18. sor:		18. sor:

	[[Kategória:Európa]]		[[Kategória:Európa]]
−	[[Kategória:~~országok~~]]	+	[[Kategória:ország]]

@@ 11. sor: / 11. sor: @@
 </center>
-[[Fájl:Johann_Gottfried_von_Herder.jpg|bélyegkép|200 px|jobbra|Johann Gottfried von Herder]]
+[[Fájl:Johann_Gottfried_von_Herder.jpg|bélyegkép|200 px|balra|Johann Gottfried von Herder (1744-1803]]
 Az etnomuzikológia kialakulásában és fejlődésében a mindenkori német tudományos elit kétségtelenül vezető szerepet töltött be. Johann Gottfried von Herder (1744-1803), német költő, teológus és filozófus volt az, aki 1778-ban elsőként használta a népdal (Volkslied) kifejezést, a német gondolkodók soros nemzedékei mindig élen jártak a népzenével kapcsolatos alapvető definíciók megalkotásában és a különböző tudományos elméletek kidolgozásában. A történeti (tér-idő) aspektusrendszer figyelembevétele mellett érdeklődésük már a 19. század elején kiterjedt a népzene szociális funkcióira, valamint az egyes ember rendszerben betöltött szerepére (előállító, közvetítő, fogyasztó), műfaji, formai és dallami elméleti alapvetéseik általános érvényűek. A német zenetudomány egyetemes jelentősége a népzenei kutatások területén is áll, a legszofisztikáltabb teóriákat jegyző muzikológusok – mint Wiora, Bohlman vagy Schepping – munkái mindmáig irányadó értékei a nemzetközi kutatói szférának.

←Régebbi változat		A lap 2011. május 12., 19:41-kori változata
11. sor:		11. sor:
	</center>		</center>

		+	[[Fájl:Johann_Gottfried_von_Herder.jpg\|bélyegkép\|200 px\|jobbra\|Johann Gottfried von Herder]]
	Az etnomuzikológia kialakulásában és fejlődésében a mindenkori német tudományos elit kétségtelenül vezető szerepet töltött be. Johann Gottfried von Herder (1744-1803), német költő, teológus és filozófus volt az, aki 1778-ban elsőként használta a népdal (Volkslied) kifejezést, a német gondolkodók soros nemzedékei mindig élen jártak a népzenével kapcsolatos alapvető definíciók megalkotásában és a különböző tudományos elméletek kidolgozásában. A történeti (tér-idő) aspektusrendszer figyelembevétele mellett érdeklődésük már a 19. század elején kiterjedt a népzene szociális funkcióira, valamint az egyes ember rendszerben betöltött szerepére (előállító, közvetítő, fogyasztó), műfaji, formai és dallami elméleti alapvetéseik általános érvényűek. A német zenetudomány egyetemes jelentősége a népzenei kutatások területén is áll, a legszofisztikáltabb teóriákat jegyző muzikológusok – mint Wiora, Bohlman vagy Schepping – munkái mindmáig irányadó értékei a nemzetközi kutatói szférának.		Az etnomuzikológia kialakulásában és fejlődésében a mindenkori német tudományos elit kétségtelenül vezető szerepet töltött be. Johann Gottfried von Herder (1744-1803), német költő, teológus és filozófus volt az, aki 1778-ban elsőként használta a népdal (Volkslied) kifejezést, a német gondolkodók soros nemzedékei mindig élen jártak a népzenével kapcsolatos alapvető definíciók megalkotásában és a különböző tudományos elméletek kidolgozásában. A történeti (tér-idő) aspektusrendszer figyelembevétele mellett érdeklődésük már a 19. század elején kiterjedt a népzene szociális funkcióira, valamint az egyes ember rendszerben betöltött szerepére (előállító, közvetítő, fogyasztó), műfaji, formai és dallami elméleti alapvetéseik általános érvényűek. A német zenetudomány egyetemes jelentősége a népzenei kutatások területén is áll, a legszofisztikáltabb teóriákat jegyző muzikológusok – mint Wiora, Bohlman vagy Schepping – munkái mindmáig irányadó értékei a nemzetközi kutatói szférának.

←Régebbi változat		A lap 2011. május 8., 11:16-kori változata
15. sor:		15. sor:
	===Kisebbségek===		===Kisebbségek===
	A kisebbségek szerepének kérdése Németországban egészen a 20. század második feléig nem merült fel. Az érdeklődés, illetve figyelem tulajdonképpen két történelmi faktornak tudható be. Az első stimulus a Holocaust volt. A II. világháborút követően előtérbe került az értékmentés, mint szempont. A zsidó (és kisebb részt a cigány) kultúra hagyományainak feltárása, rögzítése egyetemes történelmi szükségszerűséggé és egyben kötelességgé vált. A második tényező a „nem német” (leginkább török) vendégmunkások számának megnövekedése a század második felében. Lélekszámuk az 1980-as években olyan mértékben megemelkedett, hogy elengedhetetlenné vált az önálló kulturális és társadalmi intézmények létrehozása, továbbá a német kulturális életben betöltött szerepük értékelése.		A kisebbségek szerepének kérdése Németországban egészen a 20. század második feléig nem merült fel. Az érdeklődés, illetve figyelem tulajdonképpen két történelmi faktornak tudható be. Az első stimulus a Holocaust volt. A II. világháborút követően előtérbe került az értékmentés, mint szempont. A zsidó (és kisebb részt a cigány) kultúra hagyományainak feltárása, rögzítése egyetemes történelmi szükségszerűséggé és egyben kötelességgé vált. A második tényező a „nem német” (leginkább török) vendégmunkások számának megnövekedése a század második felében. Lélekszámuk az 1980-as években olyan mértékben megemelkedett, hogy elengedhetetlenné vált az önálló kulturális és társadalmi intézmények létrehozása, továbbá a német kulturális életben betöltött szerepük értékelése.
		+
		+	[[Kategória:Európa]]
		+	[[Kategória:országok]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 <center>
-<websiteFrame>
+[[Fájl:Kat nemetorszag.jpg]]<br>
-website=<center>
+[http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a2c1b26beb6889272&ll=51.165691,10.451526&spn=38.883465,74.707031&z=3 Google térkép megtekintése]
-<websiteFrame>
-website=http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a2c1b26beb6889272&ll=51.165691,10.451526&spn=38.883465,74.707031&z=3&output=embed
-height=400
-width=90%
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame>
 </center>
 <br><br>