Kategória:Perui tengerpart táncai és dallamai - Laptörténet

Bandolo: Levédte a(z) Kategória:Perui tengerpart táncai és dallamai lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-06-15T05:55:42Z

Levédte a(z) Kategória:Perui tengerpart táncai és dallamai lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

Ethnosound2, 2011. június 5., 20:49-n

2011-06-05T20:49:52Z

80.99.112.234, 2011. május 23., 22:43-n

2011-05-23T22:43:54Z

80.99.112.234, 2011. május 23., 22:43-n

2011-05-23T22:43:28Z

80.99.112.234, 2011. május 23., 22:39-n

2011-05-23T22:39:29Z

80.99.112.234, 2011. május 23., 22:34-n

2011-05-23T22:34:07Z

80.99.112.234, 2011. május 23., 22:33-n

2011-05-23T22:33:14Z

Bandolo: Új oldal, tartalma: „ *ingá Festejo ritmusú, de saját koreográfiájú csoportos tánc, melyet baba-táncként is ismernek. A táncosok és énekesek által alkotott kör közepén egy tán…”

2011-05-09T10:08:53Z

Új oldal, tartalma: „ *ingá Festejo ritmusú, de saját koreográfiájú csoportos tánc, melyet baba-táncként is ismernek. A táncosok és énekesek által alkotott kör közepén egy tán…”

Új lap

*ingá
Festejo ritmusú, de saját koreográfiájú csoportos tánc, melyet baba-táncként is ismernek. A táncosok és énekesek által alkotott kör közepén egy táncos egy babát tart a kezében, és egy kisgyereket utánozva táncol. Ezután átadja a babát a következő táncosnak, aki felváltja őt a kör közepén. Mindeközben az énekesek gyereksírást imitálnak.
*festejo
Valószínűleg az egyik legrégibb afroperui zenei forma, melyen több mai táncstílus is alapul (pl. alcatraz, ingá). Napjainkban főképp Lima és Ica környékén található meg. Erős csípőmozgással kísért erotikus-ünnepélyes témájú, független párok által járt tánc. A zenei kíséretet eredetileg vélhetően kizárólag ritmushangszerek adták (dob, agyagedény, tök, fakolomp, taps), mely később húros hangszerekkel (vihuela), végül gitárkísérettel bővült. A tipikus festejo ének egyre gyorsuló ritmusú rövid mondatokból áll, a mondatok végén hirtelen, hosszabb szünetekkel. A befejező résznél hangsúlyossá válik a szóló és a kórus kérdés-felelete.
*landó
Eredetét tekintve igen vitatott dallam és tánc. Néhány kutató a landó szót az Angólából az Antillákra érkezett brazil, haití rabszolgák által továbbterjesztett lundu vagy lundun táncra vezeti vissza. Mások szerint a landó szó egy hegyvidéki vagy őserdei hajvágással összekötött ünnepre utal (Fiesta de la Landa Yipiyna). Megint mások úgy gondolják, hogy ez csupán egy réginek hitt, de újonnan összerakott tánc (Juan Carlos Castro).
Tény, hogy a koloniális irodalom nem szolgál megbízható forrásokkal az eredeti verziót illetően, és csak néhány landó-részlet maradt fenn, tehát mind az eredeti ritmust, mind az eredeti koreográfiát újraalkották. Előbbit Vicente Vásquez Díaz gitárművész találta ki, míg a modern afroperui csoportok saját új, a csípőmozgást kiemelő lépéseket hoztak létre e stílushoz.
*marinera
Az egyik legelterjedtebb perui páros tánc. Nevét a Chilével vívott függetlenségi háború után kapta, a perui tengerészet tiszteletére. Afrikai, spanyol és indián jegyeket is magán visel, a különböző régiók szerint, hiszen napjainkban gyakorlatilag minden tájegységnek saját marinérája van: megkülönböztethető többek között a marinera limeña vagy canto de jarana, a marinera norteña, a marinera serrana és a marinera arequipeña vagy pampeña.
A marinera limeña vagy canto de jarana viseli magán leginkább a fekete lakosság zenei kultúrájának lenyomatát. E verzió valószínűleg a zamacuecából ered, sőt, bizonyos kutatók szerint megegyezik vele.
Zenei kísérete általában gitár, taps és cajón.
penalivio/panalivio/panalibrio
Az 1700-as évek végéről származó, nagyon lassú szatirikus tánc és ének volt, mely a rabszolgaság körülményeit ecsetelte.
*tondero
Tumbes, Piura és Lamayeque környékén járt páros tánc. Az eredetére vonatkozó elméletek eltérőek, egyesek afroperui sajátságait emelik ki, mások a prehispán eredetű, a pávák párosodását utánozó indián páva tánc koreográfiáját ismerik fel a tonderóban. Valójában mind zenéje, mind koreográfiája igen kevert eredetű elemekből épül fel.
*vals criollo peruano
Az európai keringő egész Amerikában elterjedt. Peruban főként a fekete lakosság körében volt népszerű, a népi gyakorlat által átalakított formáját – a vals criollo peruanót – leginkább az erősen szinkópált ritmusok jellemzik. E sajátosságot a cajón tovább erősítette a 6/8-os és a 3/4-es ritmus közötti váltásaival.
*yaraví
Nem táncolható, arequipai eredetű zenei műfaj, melyet manapság az egész ország területén megtalálunk. Valószínűleg az andoki indián ünnepségekre oly jellemző harawiból származik.
*yunza
A karnevál egyik eseménye, melynek során egy fát díszítenek föl, majd egymást váltó párok vágják azt fejszével, amíg el nem dől. Yunzának hívják továbbá a favágást és a díszítést kísérő énekeket is.
*zamacueca
A kutatások szerint a 19. század folyamán ez volt a legnépszerűbb tánc Peruban, sőt, Bolíviában, Argentínában és Chilében is igen elterjedt volt. A 20. század elején főképp az Amancaes-i Fesztiválon járták. Ekkoriban a marinera limeñát és a zamacuecát sokszor szinonimaként használták. A hatalom betiltotta „merész” mozdulatai miatt. Victoria Santa Cruz a hetvenes években Pancho Fierro festményei és az argentin zenetudós, Carlos Vega referenciái alapján alkotta újra. Jelenleg a színpadon kívül, hagyományos körökben nem táncolják.

[[Kategória:Afroperu]]

@@ 34. sor: / 34. sor: @@
 <br>
 '''*zamacueca'''<br>
 [[Fájl: zamacueca1.jpg|bélyegkép|jobbra|Zamacueca.]]

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 <br>
 '''*landó'''<br>
 Eredetét tekintve igen vitatott dallam és tánc. Néhány kutató a landó szót az Angólából az Antillákra érkezett brazil, haití rabszolgák által továbbterjesztett lundu vagy lundun táncra vezeti vissza. Mások szerint a landó szó egy hegyvidéki vagy őserdei hajvágással összekötött ünnepre utal (Fiesta de la Landa Yipiyna). Megint mások úgy gondolják, hogy ez csupán egy réginek hitt, de újonnan összerakott tánc (Juan Carlos Castro).

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 <br>
 '''*festejo'''<br>
-Valószínűleg az egyik legrégibb afroperui zenei forma, melyen több mai táncstílus is alapul (pl. alcatraz, ingá). Napjainkban főképp Lima és Ica környékén található meg. Erős csípőmozgással kísért erotikus-ünnepélyes témájú, független párok által járt tánc. A zenei kíséretet eredetileg vélhetően kizárólag ritmushangszerek adták (dob, agyagedény, tök, fakolomp, taps), mely később húros hangszerekkel (vihuela), végül gitárkísérettel bővült. A tipikus festejo ének egyre gyorsuló ritmusú rövid mondatokból áll, a mondatok végén hirtelen, hosszabb szünetekkel. A befejező résznél hangsúlyossá válik a szóló és a kórus kérdés-felelete. <br>
+Valószínűleg az egyik legrégibb afroperui zenei forma, melyen több mai táncstílus is alapul (pl. alcatraz, ingá). Napjainkban főképp Lima és Ica környékén található meg. Erős csípőmozgással kísért erotikus-ünnepélyes témájú, független párok által járt tánc. A zenei kíséretet eredetileg vélhetően kizárólag ritmushangszerek adták (dob, agyagedény, tök, fakolomp, taps), mely később húros hangszerekkel ([[Mariachi|vihuela]]), végül gitárkísérettel bővült. A tipikus festejo ének egyre gyorsuló ritmusú rövid mondatokból áll, a mondatok végén hirtelen, hosszabb szünetekkel. A befejező résznél hangsúlyossá válik a szóló és a kórus kérdés-felelete. <br>
 <br>
 '''*landó'''<br>
-[[Fájl:EvaAyallon.jpg|bélyegkép|jobbra|Eva Ayallon perui muzsikus. Szerző: Eddie81.]]
+[[Fájl:Eva Ayallon.jpg|bélyegkép|jobbra|Eva Ayallon perui muzsikus. Szerző: Eddie81.]]
@@ 15. sor: / 15. sor: @@
 '''*marinera'''<br>
-[[Fájl:marinera1.jpg|bélyegkép|jobbra|Marinera. Szerző: Ronald Huamani Garcia.]
+[[Fájl:marinera1.jpg|bélyegkép|jobbra|Marinera. Szerző: Ronald Huamani Garcia.]]
-Az egyik legelterjedtebb perui páros tánc. Nevét a Chilével vívott függetlenségi háború után kapta, a perui tengerészet tiszteletére. Afrikai, spanyol és indián jegyeket is magán visel, a különböző régiók szerint, hiszen napjainkban gyakorlatilag minden tájegységnek saját marinérája van: megkülönböztethető többek között a marinera limeña vagy canto de jarana, a marinera norteña, a marinera serrana és a marinera arequipeña vagy pampeña.
+Az egyik legelterjedtebb perui páros tánc. Nevét a Chilével vívott függetlenségi háború után kapta, a perui tengerészet tiszteletére. Afrikai, spanyol és indián jegyeket is magán visel, a különböző régiók szerint, hiszen napjainkban gyakorlatilag minden tájegységnek saját marinérája van: megkülönböztethető többek között a ''marinera limeña'' vagy ''canto de jarana, a marinera norteña'', a'' marinera serrana'' és a ''marinera arequipeña'' vagy ''pampeña''. A marinera limeña vagy canto de jarana viseli magán leginkább a fekete lakosság zenei kultúrájának lenyomatát. E verzió valószínűleg a zamacuecából ered, sőt, bizonyos kutatók szerint megegyezik vele. Zenei kísérete általában gitár, taps és cajón.
-A marinera limeña vagy canto de jarana viseli magán leginkább a fekete lakosság zenei kultúrájának lenyomatát. E verzió valószínűleg a zamacuecából ered, sőt, bizonyos kutatók szerint megegyezik vele.
+<br><br>
-Zenei kísérete általában gitár, taps és cajón.
+'''*penalivio/panalivio/panalibrio'''
-penalivio/panalivio/panalibrio
+<br>
 Az 1700-as évek végéről származó, nagyon lassú szatirikus tánc és ének volt, mely a rabszolgaság körülményeit ecsetelte.<br>
 <br>
@@ 28. sor: / 28. sor: @@
 <br>
 '''*vals criollo peruano'''<br>
-Az európai keringő egész Amerikában elterjedt. Peruban főként a fekete lakosság körében volt népszerű, a népi gyakorlat által átalakított formáját – a vals criollo peruanót – leginkább az erősen szinkópált ritmusok jellemzik. E sajátosságot a cajón tovább erősítette a 6/8-os és a 3/4-es ritmus közötti váltásaival.<br>
+Az európai keringő egész Amerikában elterjedt. Peruban főként a fekete lakosság körében volt népszerű, a népi gyakorlat által átalakított formáját – a ''vals criollo peruanót'' – leginkább az erősen szinkópált ritmusok jellemzik. E sajátosságot a cajón tovább erősítette a 6/8-os és a 3/4-es ritmus közötti váltásaival.<br>
 <br>
 '''*yaraví'''<br>
-Nem táncolható, arequipai eredetű zenei műfaj, melyet manapság az egész ország területén megtalálunk. Valószínűleg az andoki indián ünnepségekre oly jellemző harawiból származik.<br>
+Nem táncolható, arequipai eredetű zenei műfaj, melyet manapság az egész ország területén megtalálunk. Valószínűleg az andoki indián ünnepségekre oly jellemző ''harawiból'' származik.<br>
 <br>
 '''*yunza'''<br>
@@ 40. sor: / 40. sor: @@
 [[Fájl: zamacueca1.jpg|bélyegkép|jobbra|Zamacueca.]]
 A kutatások szerint a 19. század folyamán ez volt a legnépszerűbb tánc Peruban, sőt, Bolíviában, Argentínában és Chilében is igen elterjedt volt. A 20. század elején főképp az Amancaes-i Fesztiválon járták. Ekkoriban a marinera limeñát és a zamacuecát sokszor szinonimaként használták. A hatalom betiltotta „merész” mozdulatai miatt. Victoria Santa Cruz a hetvenes években Pancho Fierro festményei és az argentin zenetudós, Carlos Vega referenciái alapján alkotta újra. Jelenleg a színpadon kívül, hagyományos körökben nem táncolják.
 [[Kategória:Afroperu]]

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 Festejo ritmusú, de saját koreográfiájú csoportos tánc, melyet baba-táncként is ismernek. A táncosok és énekesek által alkotott kör közepén egy táncos egy babát tart a kezében, és egy kisgyereket utánozva táncol. Ezután átadja a babát a következő táncosnak, aki felváltja őt a kör közepén. Mindeközben az énekesek gyereksírást imitálnak.<br>
 <br>
-*'''festejo'''<br>
+'''*festejo'''<br>
 Valószínűleg az egyik legrégibb afroperui zenei forma, melyen több mai táncstílus is alapul (pl. alcatraz, ingá). Napjainkban főképp Lima és Ica környékén található meg. Erős csípőmozgással kísért erotikus-ünnepélyes témájú, független párok által járt tánc. A zenei kíséretet eredetileg vélhetően kizárólag ritmushangszerek adták (dob, agyagedény, tök, fakolomp, taps), mely később húros hangszerekkel (vihuela), végül gitárkísérettel bővült. A tipikus festejo ének egyre gyorsuló ritmusú rövid mondatokból áll, a mondatok végén hirtelen, hosszabb szünetekkel. A befejező résznél hangsúlyossá válik a szóló és a kórus kérdés-felelete. <br>
 <br>
 '''*landó'''<br>
 Eredetét tekintve igen vitatott dallam és tánc. Néhány kutató a landó szót az Angólából az Antillákra érkezett brazil, haití rabszolgák által továbbterjesztett lundu vagy lundun táncra vezeti vissza. Mások szerint a landó szó egy hegyvidéki vagy őserdei hajvágással összekötött ünnepre utal (Fiesta de la Landa Yipiyna). Megint mások úgy gondolják, hogy ez csupán egy réginek hitt, de újonnan összerakott tánc (Juan Carlos Castro).
 Tény, hogy a koloniális irodalom nem szolgál megbízható forrásokkal az eredeti verziót illetően, és csak néhány landó-részlet maradt fenn, tehát mind az eredeti ritmust, mind az eredeti koreográfiát újraalkották. Előbbit Vicente Vásquez Díaz gitárművész találta ki, míg a modern afroperui csoportok saját új, a csípőmozgást kiemelő lépéseket hoztak létre e stílushoz.<br>
 <br>
 '''*marinera'''<br>
 Az egyik legelterjedtebb perui páros tánc. Nevét a Chilével vívott függetlenségi háború után kapta, a perui tengerészet tiszteletére. Afrikai, spanyol és indián jegyeket is magán visel, a különböző régiók szerint, hiszen napjainkban gyakorlatilag minden tájegységnek saját marinérája van: megkülönböztethető többek között a marinera limeña vagy canto de jarana, a marinera norteña, a marinera serrana és a marinera arequipeña vagy pampeña.
 A marinera limeña vagy canto de jarana viseli magán leginkább a fekete lakosság zenei kultúrájának lenyomatát. E verzió valószínűleg a zamacuecából ered, sőt, bizonyos kutatók szerint megegyezik vele.
@@ 25. sor: / 33. sor: @@
 Nem táncolható, arequipai eredetű zenei műfaj, melyet manapság az egész ország területén megtalálunk. Valószínűleg az andoki indián ünnepségekre oly jellemző harawiból származik.<br>
 <br>
-'''*yunza
+'''*yunza'''<br>
-'''<br>A karnevál egyik eseménye, melynek során egy fát díszítenek föl, majd egymást váltó párok vágják azt fejszével, amíg el nem dől. Yunzának hívják továbbá a favágást és a díszítést kísérő énekeket is.<br>
+A karnevál egyik eseménye, melynek során egy fát díszítenek föl, majd egymást váltó párok vágják azt fejszével, amíg el nem dől. Yunzának hívják továbbá a favágást és a díszítést kísérő énekeket is.<br>
 <br>
 '''*zamacueca'''<br>
 A kutatások szerint a 19. század folyamán ez volt a legnépszerűbb tánc Peruban, sőt, Bolíviában, Argentínában és Chilében is igen elterjedt volt. A 20. század elején főképp az Amancaes-i Fesztiválon járták. Ekkoriban a marinera limeñát és a zamacuecát sokszor szinonimaként használták. A hatalom betiltotta „merész” mozdulatai miatt. Victoria Santa Cruz a hetvenes években Pancho Fierro festményei és az argentin zenetudós, Carlos Vega referenciái alapján alkotta újra. Jelenleg a színpadon kívül, hagyományos körökben nem táncolják.
 [[Kategória:Afroperu]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 '''*ingá'''<br>
-Festejo ritmusú, de saját koreográfiájú csoportos tánc, melyet baba-táncként is ismernek. A táncosok és énekesek által alkotott kör közepén egy táncos egy babát tart a kezében, és egy kisgyereket utánozva táncol. Ezután átadja a babát a következő táncosnak, aki felváltja őt a kör közepén. Mindeközben az énekesek gyereksírást imitálnak.
+Festejo ritmusú, de saját koreográfiájú csoportos tánc, melyet baba-táncként is ismernek. A táncosok és énekesek által alkotott kör közepén egy táncos egy babát tart a kezében, és egy kisgyereket utánozva táncol. Ezután átadja a babát a következő táncosnak, aki felváltja őt a kör közepén. Mindeközben az énekesek gyereksírást imitálnak.<br>
 *'''festejo'''<br>
-Valószínűleg az egyik legrégibb afroperui zenei forma, melyen több mai táncstílus is alapul (pl. alcatraz, ingá). Napjainkban főképp Lima és Ica környékén található meg. Erős csípőmozgással kísért erotikus-ünnepélyes témájú, független párok által járt tánc. A zenei kíséretet eredetileg vélhetően kizárólag ritmushangszerek adták (dob, agyagedény, tök, fakolomp, taps), mely később húros hangszerekkel (vihuela), végül gitárkísérettel bővült. A tipikus festejo ének egyre gyorsuló ritmusú rövid mondatokból áll, a mondatok végén hirtelen, hosszabb szünetekkel. A befejező résznél hangsúlyossá válik a szóló és a kórus kérdés-felelete.
+Valószínűleg az egyik legrégibb afroperui zenei forma, melyen több mai táncstílus is alapul (pl. alcatraz, ingá). Napjainkban főképp Lima és Ica környékén található meg. Erős csípőmozgással kísért erotikus-ünnepélyes témájú, független párok által járt tánc. A zenei kíséretet eredetileg vélhetően kizárólag ritmushangszerek adták (dob, agyagedény, tök, fakolomp, taps), mely később húros hangszerekkel (vihuela), végül gitárkísérettel bővült. A tipikus festejo ének egyre gyorsuló ritmusú rövid mondatokból áll, a mondatok végén hirtelen, hosszabb szünetekkel. A befejező résznél hangsúlyossá válik a szóló és a kórus kérdés-felelete. <br>
 '''*landó'''<br>
 Eredetét tekintve igen vitatott dallam és tánc. Néhány kutató a landó szót az Angólából az Antillákra érkezett brazil, haití rabszolgák által továbbterjesztett lundu vagy lundun táncra vezeti vissza. Mások szerint a landó szó egy hegyvidéki vagy őserdei hajvágással összekötött ünnepre utal (Fiesta de la Landa Yipiyna). Megint mások úgy gondolják, hogy ez csupán egy réginek hitt, de újonnan összerakott tánc (Juan Carlos Castro).
-Tény, hogy a koloniális irodalom nem szolgál megbízható forrásokkal az eredeti verziót illetően, és csak néhány landó-részlet maradt fenn, tehát mind az eredeti ritmust, mind az eredeti koreográfiát újraalkották. Előbbit Vicente Vásquez Díaz gitárművész találta ki, míg a modern afroperui csoportok saját új, a csípőmozgást kiemelő lépéseket hoztak létre e stílushoz.
+Tény, hogy a koloniális irodalom nem szolgál megbízható forrásokkal az eredeti verziót illetően, és csak néhány landó-részlet maradt fenn, tehát mind az eredeti ritmust, mind az eredeti koreográfiát újraalkották. Előbbit Vicente Vásquez Díaz gitárművész találta ki, míg a modern afroperui csoportok saját új, a csípőmozgást kiemelő lépéseket hoztak létre e stílushoz.<br>
 '''*marinera'''<br>
 Az egyik legelterjedtebb perui páros tánc. Nevét a Chilével vívott függetlenségi háború után kapta, a perui tengerészet tiszteletére. Afrikai, spanyol és indián jegyeket is magán visel, a különböző régiók szerint, hiszen napjainkban gyakorlatilag minden tájegységnek saját marinérája van: megkülönböztethető többek között a marinera limeña vagy canto de jarana, a marinera norteña, a marinera serrana és a marinera arequipeña vagy pampeña.
@@ 11. sor: / 14. sor: @@
 Zenei kísérete általában gitár, taps és cajón.
 penalivio/panalivio/panalibrio
-Az 1700-as évek végéről származó, nagyon lassú szatirikus tánc és ének volt, mely a rabszolgaság körülményeit ecsetelte.
+Az 1700-as évek végéről származó, nagyon lassú szatirikus tánc és ének volt, mely a rabszolgaság körülményeit ecsetelte.<br>
 '''*tondero'''<br>
-Tumbes, Piura és Lamayeque környékén járt páros tánc. Az eredetére vonatkozó elméletek eltérőek, egyesek afroperui sajátságait emelik ki, mások a prehispán eredetű, a pávák párosodását utánozó indián páva tánc koreográfiáját ismerik fel a tonderóban. Valójában mind zenéje, mind koreográfiája igen kevert eredetű elemekből épül fel.
+Tumbes, Piura és Lamayeque környékén járt páros tánc. Az eredetére vonatkozó elméletek eltérőek, egyesek afroperui sajátságait emelik ki, mások a prehispán eredetű, a pávák párosodását utánozó indián páva tánc koreográfiáját ismerik fel a tonderóban. Valójában mind zenéje, mind koreográfiája igen kevert eredetű elemekből épül fel.<br>
 '''*vals criollo peruano'''<br>
-Az európai keringő egész Amerikában elterjedt. Peruban főként a fekete lakosság körében volt népszerű, a népi gyakorlat által átalakított formáját – a vals criollo peruanót – leginkább az erősen szinkópált ritmusok jellemzik. E sajátosságot a cajón tovább erősítette a 6/8-os és a 3/4-es ritmus közötti váltásaival.
+Az európai keringő egész Amerikában elterjedt. Peruban főként a fekete lakosság körében volt népszerű, a népi gyakorlat által átalakított formáját – a vals criollo peruanót – leginkább az erősen szinkópált ritmusok jellemzik. E sajátosságot a cajón tovább erősítette a 6/8-os és a 3/4-es ritmus közötti váltásaival.<br>
 '''*yaraví'''<br>
-Nem táncolható, arequipai eredetű zenei műfaj, melyet manapság az egész ország területén megtalálunk. Valószínűleg az andoki indián ünnepségekre oly jellemző harawiból származik.
+Nem táncolható, arequipai eredetű zenei műfaj, melyet manapság az egész ország területén megtalálunk. Valószínűleg az andoki indián ünnepségekre oly jellemző harawiból származik.<br>
 '''*yunza
-'''<br>A karnevál egyik eseménye, melynek során egy fát díszítenek föl, majd egymást váltó párok vágják azt fejszével, amíg el nem dől. Yunzának hívják továbbá a favágást és a díszítést kísérő énekeket is.
+'''<br>A karnevál egyik eseménye, melynek során egy fát díszítenek föl, majd egymást váltó párok vágják azt fejszével, amíg el nem dől. Yunzának hívják továbbá a favágást és a díszítést kísérő énekeket is.<br>
 '''*zamacueca'''<br>
 A kutatások szerint a 19. század folyamán ez volt a legnépszerűbb tánc Peruban, sőt, Bolíviában, Argentínában és Chilében is igen elterjedt volt. A 20. század elején főképp az Amancaes-i Fesztiválon járták. Ekkoriban a marinera limeñát és a zamacuecát sokszor szinonimaként használták. A hatalom betiltotta „merész” mozdulatai miatt. Victoria Santa Cruz a hetvenes években Pancho Fierro festményei és az argentin zenetudós, Carlos Vega referenciái alapján alkotta újra. Jelenleg a színpadon kívül, hagyományos körökben nem táncolják.
 [[Kategória:Afroperu]]