Kategória:Puerto Rico - Laptörténet

Csampai: Google térkép link

2013-04-05T09:02:07Z

Google térkép link

Bandolo: Levédte a(z) Kategória:Puerto Rico lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-06-15T05:51:34Z

Levédte a(z) Kategória:Puerto Rico lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

80.99.112.234, 2011. május 23., 21:55-n

2011-05-23T21:55:47Z

80.99.112.234, 2011. május 23., 21:54-n

2011-05-23T21:54:44Z

80.99.112.234, 2011. május 23., 21:49-n

2011-05-23T21:49:43Z

80.99.112.234, 2011. május 23., 21:42-n

2011-05-23T21:42:27Z

80.99.112.234, 2011. május 23., 21:36-n

2011-05-23T21:36:31Z

80.99.112.234, 2011. május 23., 21:32-n

2011-05-23T21:32:56Z

Ethnosound1, 2011. május 15., 22:09-n

2011-05-15T22:09:36Z

Bandolo, 2011. május 9., 10:39-n

2011-05-09T10:39:53Z

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 <center>
-<websiteFrame>
+[[Fájl:Kat puerto rico.jpg]]<br>
-website=<center>
+[http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a2d55271791cc487e&ll=17.936929,-66.489258&spn=3.657766,4.669189&z=7 Google térkép megtekintése]
-<websiteFrame>
-website=http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a2d55271791cc487e&ll=17.936929,-66.489258&spn=3.657766,4.669189&z=7&output=embed
-height=400
-width=90%
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame>
 </center>

@@ 10. sor: / 10. sor: @@
 </websiteFrame>
 </center>
 Puerto Rico (’gazdag kikötő’) a Nagy-Antillák szigetvilágának legkeletebbre fekvő (és egyben legkisebb) tagja. Lakói Borinquennek is nevezik, amely az őslakos ''tainó'' indiánok által használt Borikén szóból származik, jelentése ’a hősies Úr földje’. A szigetre a La Isla del Encanto (’a varázslatos sziget’) elnevezést is gyakran használják. Puerto Ricóhoz tartoznak a szomszédos Vieques, Culebra és Mona-szigetek is. Az ország az Amerikai Egyesült Államok társult állama. Fő tengelyét egy hegység alkotja, melynek magassága 900-1300 méter. Legmagasabb pontja a Punta, 1338 méter. A hegységtől északra sík vidék, délre pedig dombvidék terül el. Jelentősebb városai: San Juan, Bayamón, Caguas, Carolina, Guaynabo, Mayagüez és Ponce. Fontos megemlíteni [http://en.wikipedia.org/wiki/Lo%C3%ADza,_Puerto_Rico Loiza] falut, mely a leghíresebb bombazenész családok otthona. Az itt megrendezett karneválok és zenei fesztiválok méltán híresek.<br>
@@ 46. sor: / 44. sor: @@
 [[Fájl:bordonúa1.jpg|bélyegkép|balra|A bordonua egy Puerto Rico-ban őshonos basszushangszer. Szerző: Emma dusepo.]]
-<br><br><br><br><br><br>
+<br><br><br><br><br><br><br><br><br>
 [[Kategória:A Karib-térség afrikai eredetű zenéi]]
 [[Kategória:Ország]]

@@ 11. sor: / 11. sor: @@
 </center>
-[[Fájl:bomba1.jpg|bélyegkép|jobbra|Bomba. Szerző: Inti-sol.]]
+[[Fájl:bomba1.jpg|bélyegkép|jobbra|Bomba.Szerző:Inti-sol.]]
 Puerto Rico (’gazdag kikötő’) a Nagy-Antillák szigetvilágának legkeletebbre fekvő (és egyben legkisebb) tagja. Lakói Borinquennek is nevezik, amely az őslakos ''tainó'' indiánok által használt Borikén szóból származik, jelentése ’a hősies Úr földje’. A szigetre a La Isla del Encanto (’a varázslatos sziget’) elnevezést is gyakran használják. Puerto Ricóhoz tartoznak a szomszédos Vieques, Culebra és Mona-szigetek is. Az ország az Amerikai Egyesült Államok társult állama. Fő tengelyét egy hegység alkotja, melynek magassága 900-1300 méter. Legmagasabb pontja a Punta, 1338 méter. A hegységtől északra sík vidék, délre pedig dombvidék terül el. Jelentősebb városai: San Juan, Bayamón, Caguas, Carolina, Guaynabo, Mayagüez és Ponce. Fontos megemlíteni [http://en.wikipedia.org/wiki/Lo%C3%ADza,_Puerto_Rico Loiza] falut, mely a leghíresebb bombazenész családok otthona. Az itt megrendezett karneválok és zenei fesztiválok méltán híresek.<br>
@@ 23. sor: / 23. sor: @@
 ===Hagyományos hangszerek===
-[[Fájl:maracas2.jpg|bélyegkép|jobbra|A maracas vagy rumbatök párosával használt, rázással megszólaltatott idiofon hangszer. Szerző: Bemoeial.]]
+[[Fájl:maracas1.jpg|bélyegkép|jobbra|A maracas vagy rumbatök párosával használt, rázással megszólaltatott idiofon hangszer. Szerző: Bemoeial.]]
@@ 33. sor: / 33. sor: @@
 A szigeten megtalálható ütőhangszerek többségét más egykori spanyol gyarmati országban is ismerték. Ilyenek például a ''claves'', a kolompok és a ''güiro'' (''güícharo''), amelyek a legtöbb tánczenében szerepelnek, vagy például a maracas, amely a jibaro zene fontos kísérőhangszere. Nagyon jellegzetes afrikai eredetű helyi hangszer a ''marimbula'', amely a ''mbirának'' és a [[Kalimba|kalimbának]] rokona. Ez tulajdonképpen egy fadoboz, melynek az első oldalán nyílás található, efölött pedig fém nyelvek helyezkednek el. A marimbulára (amely Kubában is elterjedt) a játékos ráül, és lábai között pengeti a nyelveket. <br>
 <br>
-[[Fájl: marimbula2.jpg|bélyegkép|jobbra|Marimbula. Szerző: OctavioRK.]]
+[[Fájl: marimbula2.jpg|bélyegkép|balra|Marimbula. Szerző: OctavioRK.]]
 Hangfekvése a nagybőgőéhez hasonló. A sziget egyik legjellegzetesebb dobja a ''bomba'', mely egy oldalú, hordóból készített hangszer. A bőr eleinte szegecsekkel volt a testhez erősítve, de az 1970-es évektől elterjedtek a csavarokkal hangolható dobok. A bomba dobot kézzel ütik. A hagyományos bomba zenében két dobos tölt be központi szerepet: az egyik tempótartó ritmust játszik, a szólista pedig a táncosokkal közös improvizációt folytat. A bomba ritmusok jellege hasonló a nyugat-afrikaiakhoz. A ''pandreta'' a ''tambourinhoz'' hasonló keretdob, csörgők nélkül, melyet a [[Hagyományos zenei műfajok, stílusok Puerto Ricoban|plena]] zenében használnak. Puerto Ricóban három hagyományos méret terjedt el, melyeknek más-más zenei szerepe van – jellemzően ezek között is a legmagasabb hangfekvésű szólam a leginkább improvizatív.
@@ 44. sor: / 44. sor: @@
 A korai pengetősök közül négy hangszer van ma is jelen a sziget zenéjében: a ''tiple'', a ''tres'', a ''cuatro'' és a ''bordonúa''. Nincs feljegyzés arra vonatkozólag, hogy pontosan mikor alakultak ki, illetve nyerték el mai formájukat. Annyi tudható, hogy a seis nevű műfaj hangszerelésében ezek kaptak nagy szerepet. A [[Hagyományos zenei műfajok, stílusok Puerto Ricoban|seis]]-t már a 17. század elején játszották. A fent említett hangszerek többnyire homokóra formájúak, egyes régiókban kis aránybeli eltérésekkel. A tiple kisméretű, öthúros hangszer. A cuatro a legnépszerűbb és legelterjedtebb – korábban négy, manapság öt dupla húrral van ellátva. A bordonúa neve a bordón szóból származik, melynek jelentése, ’mély’ – ezen a hangszeren basszusszólamot játszanak.
-[[Fájl:bordunúa1.jpg|bélyegkép|balra|A bordonua egy Puerto Rico-ban őshonos basszushangszer. Szerző: Emma dusepo.]]
+[[Fájl:bordonúa1.jpg|bélyegkép|balra|A bordonua egy Puerto Rico-ban őshonos basszushangszer. Szerző: Emma dusepo.]]
-−
 [[Kategória:A Karib-térség afrikai eredetű zenéi]]
 [[Kategória:Ország]]

@@ 10. sor: / 10. sor: @@
 </websiteFrame>
 </center>
 Puerto Rico (’gazdag kikötő’) a Nagy-Antillák szigetvilágának legkeletebbre fekvő (és egyben legkisebb) tagja. Lakói Borinquennek is nevezik, amely az őslakos ''tainó'' indiánok által használt Borikén szóból származik, jelentése ’a hősies Úr földje’. A szigetre a La Isla del Encanto (’a varázslatos sziget’) elnevezést is gyakran használják. Puerto Ricóhoz tartoznak a szomszédos Vieques, Culebra és Mona-szigetek is. Az ország az Amerikai Egyesült Államok társult állama. Fő tengelyét egy hegység alkotja, melynek magassága 900-1300 méter. Legmagasabb pontja a Punta, 1338 méter. A hegységtől északra sík vidék, délre pedig dombvidék terül el. Jelentősebb városai: San Juan, Bayamón, Caguas, Carolina, Guaynabo, Mayagüez és Ponce. Fontos megemlíteni [http://en.wikipedia.org/wiki/Lo%C3%ADza,_Puerto_Rico Loiza] falut, mely a leghíresebb bombazenész családok otthona. Az itt megrendezett karneválok és zenei fesztiválok méltán híresek.<br>
 <br>
 ===Kultúrtörténeti áttekintés===
 A szigetet évezredeken keresztül őslakos tainó indiánok lakták. Feltételezhető, hogy a sziget megállóhelyként szolgált az Észak- és Dél-Amerika közötti utazások során. Az őslakosokat később a Dél-Amerika északi részén fekvő Paria-öböl irányából terjeszkedő ''arawak'' indiánok igázták le. Kolombusz Kristóf idejében Puerto Rico önálló, tainó-arawak indiánok által lakott szigetország volt. Lakosainak vallásáról és isteneiről kerámia-, fa- és kőszobrok formájában maradtak fenn emlékek. Zenéjük jellegére utalnak az előkerült kaparós- (''güiró'') és csörgőhangszerek, fatrombiták, fatörzsből készült résdobok, ''agyagokarinák'', valamint csontból készült sípok, furulyák. Az 1500-as években meginduló gyarmatosító folyamat következtében az őslakosok népessége rohamosan csökkenni kezdett, és az 1600-as évekre teljesen megszűntek mint önálló népcsoport.<br>
 <br>
@@ 20. sor: / 23. sor: @@
 ===Hagyományos hangszerek===
-[[Fájl: maracas2.jpg|bélyegkép|jobbra|A maracas vagy rumbatök párosával használt, rázással megszólaltatott idiofon hangszer. Szerző: Bemoeial.]]
+[[Fájl:maracas2.jpg|bélyegkép|jobbra|A maracas vagy rumbatök párosával használt, rázással megszólaltatott idiofon hangszer. Szerző: Bemoeial.]]
@@ 30. sor: / 33. sor: @@
 A szigeten megtalálható ütőhangszerek többségét más egykori spanyol gyarmati országban is ismerték. Ilyenek például a ''claves'', a kolompok és a ''güiro'' (''güícharo''), amelyek a legtöbb tánczenében szerepelnek, vagy például a maracas, amely a jibaro zene fontos kísérőhangszere. Nagyon jellegzetes afrikai eredetű helyi hangszer a ''marimbula'', amely a ''mbirának'' és a [[Kalimba|kalimbának]] rokona. Ez tulajdonképpen egy fadoboz, melynek az első oldalán nyílás található, efölött pedig fém nyelvek helyezkednek el. A marimbulára (amely Kubában is elterjedt) a játékos ráül, és lábai között pengeti a nyelveket. <br>
 <br>
-[[Fájl: güiro2.jpg|bélyegkép|balra|A güiro (ejtsd: [gwíro] ) dörzsöléssel, kaparással megszólaltatott latin-amerikai idiofon hangszer.]]
+[[Fájl: marimbula2.jpg|bélyegkép|jobbra|Marimbula. Szerző: OctavioRK.]]
-[[Fájl: marimbula2.jpg|bélyegkép|jobbra|Marimbula. Szerző: OctavioRK..]]
 Hangfekvése a nagybőgőéhez hasonló. A sziget egyik legjellegzetesebb dobja a ''bomba'', mely egy oldalú, hordóból készített hangszer. A bőr eleinte szegecsekkel volt a testhez erősítve, de az 1970-es évektől elterjedtek a csavarokkal hangolható dobok. A bomba dobot kézzel ütik. A hagyományos bomba zenében két dobos tölt be központi szerepet: az egyik tempótartó ritmust játszik, a szólista pedig a táncosokkal közös improvizációt folytat. A bomba ritmusok jellege hasonló a nyugat-afrikaiakhoz. A ''pandreta'' a ''tambourinhoz'' hasonló keretdob, csörgők nélkül, melyet a [[Hagyományos zenei műfajok, stílusok Puerto Ricoban|plena]] zenében használnak. Puerto Ricóban három hagyományos méret terjedt el, melyeknek más-más zenei szerepe van – jellemzően ezek között is a legmagasabb hangfekvésű szólam a leginkább improvizatív.
 *Pengetős hangszerek
 A korai pengetősök közül négy hangszer van ma is jelen a sziget zenéjében: a ''tiple'', a ''tres'', a ''cuatro'' és a ''bordonúa''. Nincs feljegyzés arra vonatkozólag, hogy pontosan mikor alakultak ki, illetve nyerték el mai formájukat. Annyi tudható, hogy a seis nevű műfaj hangszerelésében ezek kaptak nagy szerepet. A [[Hagyományos zenei műfajok, stílusok Puerto Ricoban|seis]]-t már a 17. század elején játszották. A fent említett hangszerek többnyire homokóra formájúak, egyes régiókban kis aránybeli eltérésekkel. A tiple kisméretű, öthúros hangszer. A cuatro a legnépszerűbb és legelterjedtebb – korábban négy, manapság öt dupla húrral van ellátva. A bordonúa neve a bordón szóból származik, melynek jelentése, ’mély’ – ezen a hangszeren basszusszólamot játszanak.
 [[Kategória:A Karib-térség afrikai eredetű zenéi]]
 [[Kategória:Ország]]

@@ 19. sor: / 19. sor: @@
 ===Hagyományos hangszerek===
 Az 1500-as évek elején a spanyolok fémcsörgőket, ''klavikord''- és vihuelahúrokat, valamint sípokat hoztak a szigetre. (A [[Mariachi|vihuela]] Spanyolországban akkoriban elterjedt, gitárszerű, pengetővel és vonóval megszólaltatható hangszer.) Az első vihuela 1512-ben érkezett a szigetre, amit az első gitár követett 1516-ban. Az 1520-as és ’30-as évek Puerto Rico számára keserves időszak volt. A spanyolok aranyat találtak Új-Spanyolországban (Mexikó), Peruban és Venezuelában, és nagy számban hagyták el a szigetvilágot. A kulturális élet kiüresedni látszott. A katolikus egyház saját ünnepeit és eseményeit támogatta, de emellett létezett közösségi élet a rabszolgák rétegeinek sorában, valamint az indierákba menekült őslakosok körében. A spanyolok számára 1540-re a sziget nem jelentett gazdasági vonzerőt, így az a kereskedelemben is peremterületre szorult. A szigeten fellelhető, általuk behozott hangszerek száma kicsi volt, így a helybeliek idővel elkezdték imitálni azokat.
 *Ütőhangszerek
 A szigeten megtalálható ütőhangszerek többségét más egykori spanyol gyarmati országban is ismerték. Ilyenek például a ''claves'', a kolompok és a ''güiro'' (''güícharo''), amelyek a legtöbb tánczenében szerepelnek, vagy például a maracas, amely a jibaro zene fontos kísérőhangszere. Nagyon jellegzetes afrikai eredetű helyi hangszer a ''marimbula'', amely a ''mbirának'' és a [[Kalimba|kalimbának]] rokona. Ez tulajdonképpen egy fadoboz, melynek az első oldalán nyílás található, efölött pedig fém nyelvek helyezkednek el. A marimbulára (amely Kubában is elterjedt) a játékos ráül, és lábai között pengeti a nyelveket. <br>
 <br>
 Hangfekvése a nagybőgőéhez hasonló. A sziget egyik legjellegzetesebb dobja a ''bomba'', mely egy oldalú, hordóból készített hangszer. A bőr eleinte szegecsekkel volt a testhez erősítve, de az 1970-es évektől elterjedtek a csavarokkal hangolható dobok. A bomba dobot kézzel ütik. A hagyományos bomba zenében két dobos tölt be központi szerepet: az egyik tempótartó ritmust játszik, a szólista pedig a táncosokkal közös improvizációt folytat. A bomba ritmusok jellege hasonló a nyugat-afrikaiakhoz. A ''pandreta'' a ''tambourinhoz'' hasonló keretdob, csörgők nélkül, melyet a [[Hagyományos zenei műfajok, stílusok Puerto Ricoban|plena]] zenében használnak. Puerto Ricóban három hagyományos méret terjedt el, melyeknek más-más zenei szerepe van – jellemzően ezek között is a legmagasabb hangfekvésű szólam a leginkább improvizatív.
 *Pengetős hangszerek

←Régebbi változat		A lap 2011. május 15., 22:09-kori változata
23. sor:		23. sor:
	A korai pengetősök közül négy hangszer van ma is jelen a sziget zenéjében: a tiple, a tres, a cuatro és a bordonúa. Nincs feljegyzés arra vonatkozólag, hogy pontosan mikor alakultak ki, illetve nyerték el mai formájukat. Annyi tudható, hogy a seis nevű műfaj hangszerelésében ezek kaptak nagy szerepet. A seis-t már a 17. század elején játszották. A fent említett hangszerek többnyire homokóra formájúak, egyes régiókban kis aránybeli eltérésekkel. A tiple kisméretű, öthúros hangszer. A cuatro a legnépszerűbb és legelterjedtebb – korábban négy, manapság öt dupla húrral van ellátva. A bordonúa neve a bordón szóból származik, melynek jelentése, ’mély’ – ezen a hangszeren basszusszólamot játszanak.		A korai pengetősök közül négy hangszer van ma is jelen a sziget zenéjében: a tiple, a tres, a cuatro és a bordonúa. Nincs feljegyzés arra vonatkozólag, hogy pontosan mikor alakultak ki, illetve nyerték el mai formájukat. Annyi tudható, hogy a seis nevű műfaj hangszerelésében ezek kaptak nagy szerepet. A seis-t már a 17. század elején játszották. A fent említett hangszerek többnyire homokóra formájúak, egyes régiókban kis aránybeli eltérésekkel. A tiple kisméretű, öthúros hangszer. A cuatro a legnépszerűbb és legelterjedtebb – korábban négy, manapság öt dupla húrral van ellátva. A bordonúa neve a bordón szóból származik, melynek jelentése, ’mély’ – ezen a hangszeren basszusszólamot játszanak.
	[[Kategória:A Karib-térség afrikai eredetű zenéi]]		[[Kategória:A Karib-térség afrikai eredetű zenéi]]
		+	[[Kategória:Ország]]

@@ 22. sor: / 22. sor: @@
 *Pengetős hangszerek
 A korai pengetősök közül négy hangszer van ma is jelen a sziget zenéjében: a tiple, a tres, a cuatro és a bordonúa. Nincs feljegyzés arra vonatkozólag, hogy pontosan mikor alakultak ki, illetve nyerték el mai formájukat. Annyi tudható, hogy a seis nevű műfaj hangszerelésében ezek kaptak nagy szerepet. A seis-t már a 17. század elején játszották. A fent említett hangszerek többnyire homokóra formájúak, egyes régiókban kis aránybeli eltérésekkel. A tiple kisméretű, öthúros hangszer. A cuatro a legnépszerűbb és legelterjedtebb – korábban négy, manapság öt dupla húrral van ellátva. A bordonúa neve a bordón szóból származik, melynek jelentése, ’mély’ – ezen a hangszeren basszusszólamot játszanak.
-[[Kategória:Karib-térség]]
+[[Kategória:A Karib-térség afrikai eredetű zenéi]]