Kategória:Shonák - Laptörténet

Bandolo: Levédte a(z) Kategória:Shonák lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-06-15T06:39:39Z

Levédte a(z) Kategória:Shonák lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

Bandolo, 2011. május 25., 16:43-n

2011-05-25T16:43:42Z

Bandolo, 2011. május 11., 22:04-n

2011-05-11T22:04:05Z

80.99.112.234, 2011. május 11., 21:59-n

2011-05-11T21:59:45Z

Bandolo, 2011. május 11., 14:22-n

2011-05-11T14:22:33Z

Bandolo, 2011. május 11., 14:22-n

2011-05-11T14:22:13Z

80.99.112.234, 2011. május 11., 14:04-n

2011-05-11T14:04:34Z

80.99.112.234, 2011. május 11., 14:03-n

2011-05-11T14:03:56Z

80.99.112.234: /* A shona zene */

2011-05-11T14:02:37Z

‎A shona zene

80.99.112.234: /* A shona zene */

2011-05-11T14:02:09Z

‎A shona zene

@@ 16. sor: / 16. sor: @@
 <br>
-[[Fájl:ngororombe1.jpg|bélyegkép|jobbra|Ngororombe. Fotó: Andrew Dunn.]]
 A shona zene ciklusokból épül fel. A ''mbira'' és ''matepe'' darabok négy frázisból álló ciklusokra épülnek, amelyek mindegyike 12 gyors ütemből áll (12/8); főképp a ''ngororombével'' (afrikai pánsíp), ''[[kalimba|kalimbával]]'' (hüvelykzongora) kísért zene, valamint a táncot kísérő dobolás és kórusban éneklés két 12/8-os frázisból áll. A táncot kísérő dobolásban előfordulhat még 16-os (8/8) és 18-as (9/8) ütemből álló ciklus. A zene általában [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Diatonikus_hangsor hétfokú]], lefelé tartó dallamokkal. A „válaszolós” éneklés, illetve a különböző ritmikus és melodikus részek egymásba kapcsolódása vagy váltakozása különféle strukturális szinteken bevett gyakorlat. A zene kedveli a sűrű, egymást átfedő textúrákat. A legtöbb afrikai zenéhez hasonlóan az instrumentális és énekes részeket az alap és a kidolgozás szerint osztályozhatjuk. A ''hosho'', a kísérő dob és az alap ''kushaura mbira'' (hüvelykzongora) kíséri az énekesek, szóló dobok, kísérő mbira játékosok és táncosok bonyolultabb struktúráit.  A kórusban az énekesek egy csoportja szólaltatja meg az ismétlődő dallam-alapot, amely lehet egyetlen dallam, illetve kinőhet a válaszolós részekből, a többi énekes pedig erre énekel átfedő, kapcsolódó motívumokat. A jellegzetes shona énekes technikák közé tartozik a „jódlizás”, valamint az énekes improvizáció: a ndebele ének sokszor hasonlít a zulu kórusének stílusára, amelynél a hangsúly a külső hangokon van.
 <br>

@@ 17. sor: / 17. sor: @@
 [[Fájl:ngororombe1.jpg|bélyegkép|jobbra|Ngororombe. Fotó: Andrew Dunn.]]
-A shona zene ciklusokból épül fel. A ''mbira'' és ''matepe'' darabok négy frázisból álló ciklusokra épülnek, amelyek mindegyike 12 gyors ütemből áll (12/8); főképp a ''ngororombével'' (afrikai pánsíp), ''[[:kategória:kalimba|kalimbával]]'' (hüvelykzongora) kísért zene, valamint a táncot kísérő dobolás és kórusban éneklés két 12/8-os frázisból áll. A táncot kísérő dobolásban előfordulhat még 16-os (8/8) és 18-as (9/8) ütemből álló ciklus. A zene általában [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Diatonikus_hangsor hétfokú]], lefelé tartó dallamokkal. A „válaszolós” éneklés, illetve a különböző ritmikus és melodikus részek egymásba kapcsolódása vagy váltakozása különféle strukturális szinteken bevett gyakorlat. A zene kedveli a sűrű, egymást átfedő textúrákat. A legtöbb afrikai zenéhez hasonlóan az instrumentális és énekes részeket az alap és a kidolgozás szerint osztályozhatjuk. A ''hosho'', a kísérő dob és az alap ''kushaura mbira'' (hüvelykzongora) kíséri az énekesek, szóló dobok, kísérő mbira játékosok és táncosok bonyolultabb struktúráit.  A kórusban az énekesek egy csoportja szólaltatja meg az ismétlődő dallam-alapot, amely lehet egyetlen dallam, illetve kinőhet a válaszolós részekből, a többi énekes pedig erre énekel átfedő, kapcsolódó motívumokat. A jellegzetes shona énekes technikák közé tartozik a „jódlizás”, valamint az énekes improvizáció: a ndebele ének sokszor hasonlít a zulu kórusének stílusára, amelynél a hangsúly a külső hangokon van.
+A shona zene ciklusokból épül fel. A ''mbira'' és ''matepe'' darabok négy frázisból álló ciklusokra épülnek, amelyek mindegyike 12 gyors ütemből áll (12/8); főképp a ''ngororombével'' (afrikai pánsíp), ''[[kalimba|kalimbával]]'' (hüvelykzongora) kísért zene, valamint a táncot kísérő dobolás és kórusban éneklés két 12/8-os frázisból áll. A táncot kísérő dobolásban előfordulhat még 16-os (8/8) és 18-as (9/8) ütemből álló ciklus. A zene általában [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Diatonikus_hangsor hétfokú]], lefelé tartó dallamokkal. A „válaszolós” éneklés, illetve a különböző ritmikus és melodikus részek egymásba kapcsolódása vagy váltakozása különféle strukturális szinteken bevett gyakorlat. A zene kedveli a sűrű, egymást átfedő textúrákat. A legtöbb afrikai zenéhez hasonlóan az instrumentális és énekes részeket az alap és a kidolgozás szerint osztályozhatjuk. A ''hosho'', a kísérő dob és az alap ''kushaura mbira'' (hüvelykzongora) kíséri az énekesek, szóló dobok, kísérő mbira játékosok és táncosok bonyolultabb struktúráit.  A kórusban az énekesek egy csoportja szólaltatja meg az ismétlődő dallam-alapot, amely lehet egyetlen dallam, illetve kinőhet a válaszolós részekből, a többi énekes pedig erre énekel átfedő, kapcsolódó motívumokat. A jellegzetes shona énekes technikák közé tartozik a „jódlizás”, valamint az énekes improvizáció: a ndebele ének sokszor hasonlít a zulu kórusének stílusára, amelynél a hangsúly a külső hangokon van.
 <br>

@@ 17. sor: / 17. sor: @@
 [[Fájl:ngororombe1.jpg|bélyegkép|jobbra|Ngororombe. Fotó: Andrew Dunn.]]
-A shona zene ciklusokból épül fel. A ''mbira'' és ''matepe'' darabok négy frázisból álló ciklusokra épülnek, amelyek mindegyike 12 gyors ütemből áll (12/8); főképp a ''ngororombével'' (afrikai pánsíp), ''[[kalimbával]]'' (hüvelykzongora) kísért zene, valamint a táncot kísérő dobolás és kórusban éneklés két 12/8-os frázisból áll. A táncot kísérő dobolásban előfordulhat még 16-os (8/8) és 18-as (9/8) ütemből álló ciklus. A zene általában [[hétfokú]], lefelé tartó dallamokkal. A „válaszolós” éneklés, illetve a különböző ritmikus és melodikus részek egymásba kapcsolódása vagy váltakozása különféle strukturális szinteken bevett gyakorlat. A zene kedveli a sűrű, egymást átfedő textúrákat. A legtöbb afrikai zenéhez hasonlóan az instrumentális és énekes részeket az alap és a kidolgozás szerint osztályozhatjuk. A ''hosho'', a kísérő dob és az alap ''kushaura mbira'' (hüvelykzongora) kíséri az énekesek, szóló dobok, kísérő mbira játékosok és táncosok bonyolultabb struktúráit.  A kórusban az énekesek egy csoportja szólaltatja meg az ismétlődő dallam-alapot, amely lehet egyetlen dallam, illetve kinőhet a válaszolós részekből, a többi énekes pedig erre énekel átfedő, kapcsolódó motívumokat. A jellegzetes shona énekes technikák közé tartozik a „jódlizás”, valamint az énekes improvizáció: a ndebele ének sokszor hasonlít a zulu kórusének stílusára, amelynél a hangsúly a külső hangokon van.
+A shona zene ciklusokból épül fel. A ''mbira'' és ''matepe'' darabok négy frázisból álló ciklusokra épülnek, amelyek mindegyike 12 gyors ütemből áll (12/8); főképp a ''ngororombével'' (afrikai pánsíp), ''[[:kategória:kalimba|kalimbával]]'' (hüvelykzongora) kísért zene, valamint a táncot kísérő dobolás és kórusban éneklés két 12/8-os frázisból áll. A táncot kísérő dobolásban előfordulhat még 16-os (8/8) és 18-as (9/8) ütemből álló ciklus. A zene általában [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Diatonikus_hangsor hétfokú]], lefelé tartó dallamokkal. A „válaszolós” éneklés, illetve a különböző ritmikus és melodikus részek egymásba kapcsolódása vagy váltakozása különféle strukturális szinteken bevett gyakorlat. A zene kedveli a sűrű, egymást átfedő textúrákat. A legtöbb afrikai zenéhez hasonlóan az instrumentális és énekes részeket az alap és a kidolgozás szerint osztályozhatjuk. A ''hosho'', a kísérő dob és az alap ''kushaura mbira'' (hüvelykzongora) kíséri az énekesek, szóló dobok, kísérő mbira játékosok és táncosok bonyolultabb struktúráit.  A kórusban az énekesek egy csoportja szólaltatja meg az ismétlődő dallam-alapot, amely lehet egyetlen dallam, illetve kinőhet a válaszolós részekből, a többi énekes pedig erre énekel átfedő, kapcsolódó motívumokat. A jellegzetes shona énekes technikák közé tartozik a „jódlizás”, valamint az énekes improvizáció: a ndebele ének sokszor hasonlít a zulu kórusének stílusára, amelynél a hangsúly a külső hangokon van.
 <br>
@@ 23. sor: / 23. sor: @@
 [[Kategória:etnikum]]

@@ 20. sor: / 20. sor: @@
 <br>
-<br><br><br><br><br>
+<br><br><br><br><br><br><br><br><br>
 [[Kategória:etnikum]]

@@ 20. sor: / 20. sor: @@
 <br>
+<br><br><br><br><br>
 [[Kategória:etnikum]]

@@ 8. sor: / 8. sor: @@
 <br>
-[[Fájl:mbira1.jpg|bélyegkép|jobbra|An Mbira Dzavadzimu. Fotó: Alex Weeks.]]
+[[Fájl:mbira.jpg|bélyegkép|jobbra|An Mbira Dzavadzimu. Fotó: Alex Weeks.]]
 A shona vallás, amely sok ember életében központi szerepet tölt be, kapcsolatot létesít a családdal és az egyenes ági ősökkel a szellemi megszállottság (spirit possession) állapotában, amelyre különleges ceremóniák alkalmával kerül sor. Ezek a ceremóniák az őslakosok zenei előadásainak elsődleges helyszínei, kiegészülve a guva szertartással, amelyre az első halálozási évfordulón kerül sor, valamint esküvőkön, temetéseken, mezőgazdasági tevékenységek, például darálás és cséplés alkalmával, továbbá kötetlen sörpartikon és jit táncesteken, vidéken és sörcsarnokbeli előadásokon a városokban. Az önkormányzatok és a társadalmi szervezetek 1960 óta rendeznek őslakos előadók számára fesztiválokat. Napjainkban a hivatásos tánccsoportok is előadnak őslakos táncokat a turisták által gyakran látogatott helyeken.<br><br>
 ===A shona zene===

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 A shona vallás, amely sok ember életében központi szerepet tölt be, kapcsolatot létesít a családdal és az egyenes ági ősökkel a szellemi megszállottság (spirit possession) állapotában, amelyre különleges ceremóniák alkalmával kerül sor. Ezek a ceremóniák az őslakosok zenei előadásainak elsődleges helyszínei, kiegészülve a guva szertartással, amelyre az első halálozási évfordulón kerül sor, valamint esküvőkön, temetéseken, mezőgazdasági tevékenységek, például darálás és cséplés alkalmával, továbbá kötetlen sörpartikon és jit táncesteken, vidéken és sörcsarnokbeli előadásokon a városokban. Az önkormányzatok és a társadalmi szervezetek 1960 óta rendeznek őslakos előadók számára fesztiválokat. Napjainkban a hivatásos tánccsoportok is előadnak őslakos táncokat a turisták által gyakran látogatott helyeken.<br><br>
 ===A shona zene===
 A shona zene korai fejlődéséről keveset tudunk. A „jódlizás” gyakorlata pigmeus behatást tükröz, akik a bantu nyelvet beszélők előtt éltek ezen a területen. A zimbabwei ásatások során elszórtan talált, különféle anyagokból készült nyelvek a ''mbira'', a hüvelykzongora fontosságát mutatják már a kezdetektől. A shona és a szomszédos népek tonális harmóniája valószínűleg a san nép zenei rendszeréhez köthető. Ők éltek a területen eredetileg, a shonák pedig a „dél-közép-afrikai tonális és harmonikus övezethez” tartozhatnak. Ezt a zenét hét- vagy nyolcfokú skála jellemzi, valamint a kéthangú (bichord) dallamok díszített mozgása negyedekben és ötödökben. Mivel a san népcsoport a területen élő bantu népcsoporttal sok közös kulturális vonást őriz, nem meglepő, hogy több zenei jellegzetességük is megegyezik. A shonák azonban nem vették át a san nyelvek kattanó hangjait, bár sok bantu népcsoport igen. A san nép zenei rendszerét valószínűleg az íjhangszer által keltett két alaphang adja, ahogy a húrt megállítják két részletben. Gerhard Kubik szerint egy angolai san csoport háromféle módon hangolta íjhangszerét, a húr két része által létrehozott hangok 400 cent (nagy terc), 300 cent (kis terc) vagy 200 cent (nagy szekund) távolságra voltak. <br>
 <br>
-[[Fájl: Hosho.jpg|bélyegkép|balra|Hosho pár. Fotó: Alex Weeks.]]
+[[Fájl:ngororombe1.jpg|bélyegkép|jobbra|Ngorombe. Fotó: Andrew Dunn.]]
-−
 A shona zene ciklusokból épül fel. A ''mbira'' és ''matepe'' darabok négy frázisból álló ciklusokra épülnek, amelyek mindegyike 12 gyors ütemből áll (12/8); főképp a ''ngororombével'' (afrikai pánsíp), ''[[kalimbával]]'' (hüvelykzongora) kísért zene, valamint a táncot kísérő dobolás és kórusban éneklés két 12/8-os frázisból áll. A táncot kísérő dobolásban előfordulhat még 16-os (8/8) és 18-as (9/8) ütemből álló ciklus. A zene általában [[hétfokú]], lefelé tartó dallamokkal. A „válaszolós” éneklés, illetve a különböző ritmikus és melodikus részek egymásba kapcsolódása vagy váltakozása különféle strukturális szinteken bevett gyakorlat. A zene kedveli a sűrű, egymást átfedő textúrákat. A legtöbb afrikai zenéhez hasonlóan az instrumentális és énekes részeket az alap és a kidolgozás szerint osztályozhatjuk. A ''hosho'', a kísérő dob és az alap ''kushaura mbira'' (hüvelykzongora) kíséri az énekesek, szóló dobok, kísérő mbira játékosok és táncosok bonyolultabb struktúráit.  A kórusban az énekesek egy csoportja szólaltatja meg az ismétlődő dallam-alapot, amely lehet egyetlen dallam, illetve kinőhet a válaszolós részekből, a többi énekes pedig erre énekel átfedő, kapcsolódó motívumokat. A jellegzetes shona énekes technikák közé tartozik a „jódlizás”, valamint az énekes improvizáció: a ndebele ének sokszor hasonlít a zulu kórusének stílusára, amelynél a hangsúly a külső hangokon van.
 <br>
-[[Fájl:ngororombe1.jpg|bélyegkép|jobbra|Ngorombe. Fotó: Andrew Dunn.]]
 [[Kategória:etnikum]]