Kategória:Szlovákia - Laptörténet

Csampai: Google térkép link

2013-04-05T09:12:49Z

Google térkép link

Bandolo: Levédte a(z) Kategória:Szlovákia lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-06-15T11:07:09Z

Levédte a(z) Kategória:Szlovákia lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

80.99.112.234, 2011. május 13., 16:31-n

2011-05-13T16:31:29Z

80.99.112.234, 2011. május 13., 16:29-n

2011-05-13T16:29:48Z

Bandolo: Eltávolította a védelmet a(z) „Kategória:Szlovákia” lapról

2011-05-12T13:14:21Z

Eltávolította a védelmet a(z) „Kategória:Szlovákia” lapról

Bandolo: Levédte a(z) Kategória:Szlovákia lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-05-08T12:45:19Z

Levédte a(z) Kategória:Szlovákia lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

Bandolo: Új oldal, tartalma: „ website= website=http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a2c2f4fa425b9dd21&ll=48.66…”

2011-05-08T12:45:09Z

Új oldal, tartalma: „<center> <websiteFrame> website=<center> <websiteFrame> website=http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a2c2f4fa425b9dd21&ll=48.66…”

Új lap

<center>
<websiteFrame>
website=<center>
<websiteFrame>
website=http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a2c2f4fa425b9dd21&ll=48.669026,19.699024&spn=40.779001,74.707031&z=3&output=embed
height=400
width=90%
border=0
scroll=no
</websiteFrame>
</center>

Szlovákia területe a nyugat- és kelet-európai kulturális régiók metszéspontján fekszik. Földrajzi helyzete népi kultúrájára, tradicionális zenéjére is rányomta bélyegét, az alapvetően kelet-európai elemekben gazdag zenei hagyomány nyugati eredetű jellegzetességekkel tarkított (a nyugati hatás legerősebben a szlovák népdal újabb stílusrétegeiben érzékelhető). A szlovák népi kultúra nyugat és kelet transzferállomása; a nyugat-európai dallamvilág és harmóniai-tonális ízlés szlovák közvetítéssel érte el a magyar, ukrán és még keletibb népek hagyományos népi muzsikáját.

===Források, gyűjtések, kutatás===

A régió hagyományos zenei életére vonatkozó legkorábbi dokumentumok az ''igricek'' vagy ''igrecek'' (a középkori népi epika lokális képviselői) hagyományaival és énekeivel kapcsolatosak. A dokumentumok tanúsága szerint a népi énekmondók főként a falvakban működtek, megjelenéseik a nemesi udvarokban lényegesen ritkábbak. Az állandó egyházi üldözés, a tiltó rendelkezések és büntető szankciók ellenére (melyekről bőven tájékoztatnak a korabeli források) az igric a 12. századtól egészen a 18. századig a népi kultúra reprezentatív képviselője volt.<br>
A 15-16. századi források (leginkább egyházi énekek gyűjteményei és tánczenei kiadványok) népzenei utalásai komoly érdeklődést mutatnak a tárgy iránt: számos közép-európai forrás említi pl. a haiduc és az ungaresca táncokat. További népi párhuzamokat, a hagyományban ma is élő dallamokat találunk a 17–18. századi forrásokban, a Vietoris-kéziratban, Keczer Anna hegedűs gyűjteményében, valamint négy további kéziratban /Uhrovecból, mintegy 800 lejegyzett dallammal.<br>
Már a 19. században, a korabeli magyar kezdeményezésekkel szinte egy időben a szlovákság körében is megindult a népdalok közlése egy nagyszabású sorozat, a Slovenské Spevy (Szlovák népdalok) keretében. 1880-tól kezdve majd 30 éven keresztül adtak ki népdalokat, kottaképpel együtt, füzetformátumban, mintegy 2000 dallamot. Tulajdonképpen e kiadássorozat valamint Bartók szlovák kötetei (Slovenské l’udové piesne) jelentették a kiindulási alapot a modern értelemben vett szlovák etnomuzikológiai kutatáshoz. A Slovenské spevy sorozatnak az adatközlés volt az elsődleges célja.<br>
A 20. század első felének aktív és jeles gyűjtői és kutatói Bartók Béla mellett H. Bím, A. Halasa, Leos Janacek, J. E. Jankovec és Jozef Kresánek voltak. Az 1950-es években született, jelentősebb gyűjtemények a [[Szlovák Zenetudományi Társaság]] etnomuzikológiai csoportjának és a Bratislava Radio népzenei osztályának érdemei. A majd’ másfél évszázados gyűjtőmunka eredményeképpen 1995-re mintegy 26.000 szlovák népdal jelent meg nyomtatásban, az archívumok pedig további 90.000 lejegyzést, továbbá 110.000 hangrögzített énekes és hagngszeres dallamot őriznek. A modernkori szlovák etnomuzikológiai kutatások főbb területei: az elemzés, a rendszerezés, az összehasonlítás és a kultúrák közti kapcsolatok vizsgálata. A szlovák népzenetudomány kiemelt figyelmet fordít a hangszeres zenére, magukra a hangszerekre és a népi táncokra is.

[[Kategória:Európa]]
[[Kategória:ország]]

@@ 33. sor: / 33. sor: @@
 A 20. század első felének aktív és jeles gyűjtői és kutatói Bartók Béla mellett H. Bím, A. Halasa, Leos Janacek, J. E. Jankovec és Jozef Kresánek voltak. Az 1950-es években született, jelentősebb gyűjtemények a Szlovák Zenetudományi Társaság etnomuzikológiai csoportjának és a Bratislava Radio népzenei osztályának érdemei. A majd’ másfél évszázados gyűjtőmunka eredményeképpen 1995-re mintegy 26.000 szlovák népdal jelent meg nyomtatásban, az archívumok pedig további 90.000 lejegyzést, továbbá 110.000 hangrögzített énekes és hagngszeres dallamot őriznek. A modernkori szlovák etnomuzikológiai kutatások főbb területei: az elemzés, a rendszerezés, az összehasonlítás és a kultúrák közti kapcsolatok vizsgálata. A szlovák népzenetudomány kiemelt figyelmet fordít a hangszeres zenére, magukra a hangszerekre és a népi táncokra is.
+<br>
+<br><br><br><br><br>

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 <center>
-<websiteFrame>
+[[Fájl:Kat szlovakia.jpg]]<br>
-website=<center>
+[http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a2c2f4fa425b9dd21&ll=48.669026,19.699024&spn=40.779001,74.707031&z=3 Google térkép megtekintése]
-<websiteFrame>
-website=http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a2c2f4fa425b9dd21&ll=48.669026,19.699024&spn=40.779001,74.707031&z=3&output=embed
-height=400
-width=90%
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame>
 </center>

@@ 16. sor: / 16. sor: @@
 A régió hagyományos zenei életére vonatkozó legkorábbi dokumentumok az ''igricek'' vagy ''igrecek'' (a középkori népi epika lokális képviselői) hagyományaival és énekeivel kapcsolatosak. A dokumentumok tanúsága szerint a népi énekmondók főként a falvakban működtek, megjelenéseik a nemesi udvarokban lényegesen ritkábbak. Az állandó egyházi üldözés, a tiltó rendelkezések és büntető szankciók ellenére (melyekről bőven tájékoztatnak a korabeli források) az igric a 12. századtól egészen a 18. századig a népi kultúra reprezentatív képviselője volt.<br>
 A 15-16. századi források (leginkább egyházi énekek gyűjteményei és tánczenei kiadványok) népzenei utalásai komoly érdeklődést mutatnak a tárgy iránt: számos közép-európai forrás említi pl. a haiduc és az ungaresca táncokat. További népi párhuzamokat, a hagyományban ma is élő dallamokat találunk a 17–18. századi forrásokban, a Vietoris-kéziratban, Keczer Anna hegedűs gyűjteményében, valamint négy további kéziratban /Uhrovecból, mintegy 800 lejegyzett dallammal.<br>
 Már a 19. században, a korabeli magyar kezdeményezésekkel szinte egy időben a szlovákság körében is megindult a népdalok közlése egy nagyszabású sorozat, a Slovenské Spevy (Szlovák népdalok) keretében.  1880-tól kezdve majd 30 éven keresztül adtak ki népdalokat, kottaképpel együtt, füzetformátumban, mintegy 2000 dallamot. Tulajdonképpen e kiadássorozat valamint Bartók szlovák kötetei (Slovenské l’udové piesne)  jelentették a kiindulási alapot a modern értelemben vett szlovák etnomuzikológiai kutatáshoz. A Slovenské spevy sorozatnak az adatközlés volt az elsődleges célja.<br>
-A 20. század első felének aktív és jeles gyűjtői és kutatói Bartók Béla mellett H. Bím, A. Halasa, Leos Janacek, J. E. Jankovec és Jozef Kresánek voltak. Az 1950-es években született, jelentősebb gyűjtemények a [[Szlovák Zenetudományi Társaság]] etnomuzikológiai csoportjának és a Bratislava Radio népzenei osztályának érdemei. A majd’ másfél évszázados gyűjtőmunka eredményeképpen 1995-re mintegy 26.000 szlovák népdal jelent meg nyomtatásban, az archívumok pedig további 90.000 lejegyzést, továbbá 110.000 hangrögzített énekes és hagngszeres dallamot őriznek. A modernkori szlovák etnomuzikológiai kutatások főbb területei: az elemzés, a rendszerezés, az összehasonlítás és a kultúrák közti kapcsolatok vizsgálata. A szlovák népzenetudomány kiemelt figyelmet fordít a hangszeres zenére, magukra a hangszerekre és a népi táncokra is.
+<br>