Kategória:Ukrajna - Laptörténet

Csampai: Google térkép link

2013-04-05T09:17:28Z

Google térkép link

Bandolo: Levédte a(z) Kategória:Ukrajna lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-06-15T11:06:47Z

Levédte a(z) Kategória:Ukrajna lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

Ethnosound1, 2011. május 15., 16:41-n

2011-05-15T16:41:22Z

Ethnosound1, 2011. május 15., 16:38-n

2011-05-15T16:38:59Z

Ethnosound1, 2011. május 15., 16:38-n

2011-05-15T16:38:32Z

Ethnosound1, 2011. május 15., 16:36-n

2011-05-15T16:36:58Z

Ethnosound1, 2011. május 15., 16:35-n

2011-05-15T16:35:27Z

Ethnosound1: /* Történeti háttér és általános jellemzők */

2011-05-15T16:32:20Z

‎Történeti háttér és általános jellemzők

Ethnosound1: /* Történeti háttér és általános jellemzők */

2011-05-15T16:29:38Z

‎Történeti háttér és általános jellemzők

Ethnosound1, 2011. május 15., 16:19-n

2011-05-15T16:19:17Z

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 <center>
-<websiteFrame>
+[[Fájl:Kat ukrajna.jpg]]<br>
-website=<center>
+[http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a2c4ca9446ddb166a&ll=48.379433,31.16558&spn=41.037704,74.707031&z=3 Google térkép megtekintése]
-<websiteFrame>
+</center><br>
-website=http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a2c4ca9446ddb166a&ll=48.379433,31.16558&spn=41.037704,74.707031&z=3&output=embed
-height=400
-width=90%
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame>
-</center>
 A mai Ukrajna területe történelmi föld ugyan, néphagyománya, kulturális élete mégis függetleníthetetlen az utóbbi századokban az országot felügyelő politikai nagyhatalmak – Oroszország, Lengyelország és az Osztrák-Magyar Monarchia – tradícióinak helyi hagyományokra gyakorolt hatásaitól. Mondhatni, az ősi ukrán kultúra diaszpórában élt saját szülőföldjén, hagyományos értékei összeforrottak a mindenkori ellenőrző hatalom bizonyos mértékig idegen népi kultúrájával.

@@ 32. sor: / 32. sor: @@
 <br>
 <br>
 A dalok dallami szempontok alapján négy csoportba oszthatók: 1.) a rituális műfajokban, az ünnepi dalokban, valamint az epikus zsánerek egyes darabjaiban leggyakoribbak a kis hangterjedelmű, sablonos recitativ formák; 2.) a nem-strofikus szerkezetű, deklamáló hangvételű recitativo a dumy-kban (az ukrán népzene legtipikusabb epikus műfaja) fordul elő; 3.) a rospivno-protyazhniy dallamok, két- vagy háromsoros stanzákkal (leginkább AB, AAB, vagy ABB forma) és az egyes stanzákhoz kapcsolódó refrénnel a hétköznapi élet dalaiban jellemzőek; és 4.) a táncritmusokon alapuló dallamok a játékdalokban, valamint a rövidebb hangszeres formákban gyakoriak. Nyugat-ázsiai karakterisztikumok bár fel-felsejlenek, az ukrán tradicionális zene leginkább az európai dúr-moll tonalitású dallami rendszer hatása alatt áll.
 <br>

@@ 35. sor: / 35. sor: @@
 <br>
 <br>
-[[Fájl:Arkan.jpg|bélyegkép|jobbra|Arkan tánc.]]
+[[Fájl:Arkan.JPG|bélyegkép|jobbra|Arkan tánc.]]
 Tradicionális táncok a ''kozak'', a ''hopak'', a ''kolomiyka'' és a ''hutsulka'' (páros metrum), illetve a ''metelitsya'', a ''shumka'', az ''arkan'' és a ''chabarashka'' (hármas metrum). Közép- és kelet-európai táncok adaptációi (polka, mazurka, krakowiak, csárdás, waltz, bryna, tropak) szintén magasan reprezentáltak az ukrán népi tánchagyományban. Erős hatása volt az ukrán népi tánczenére a zsidó és cigány kocsmai bandák játékának is. Táncdallamok a vokális és instrumentális praxisban egyaránt előfordulnak, sajátosságuk az előadás során egyenletesen gyorsuló tempó.

@@ 35. sor: / 35. sor: @@
 <br>
 <br>
-[[Fájl: Arkan.jpg|bélyegkép|jobbra|Arkan tánc.]]
+[[Fájl:Arkan.jpg|bélyegkép|jobbra|Arkan tánc.]]
 Tradicionális táncok a ''kozak'', a ''hopak'', a ''kolomiyka'' és a ''hutsulka'' (páros metrum), illetve a ''metelitsya'', a ''shumka'', az ''arkan'' és a ''chabarashka'' (hármas metrum). Közép- és kelet-európai táncok adaptációi (polka, mazurka, krakowiak, csárdás, waltz, bryna, tropak) szintén magasan reprezentáltak az ukrán népi tánchagyományban. Erős hatása volt az ukrán népi tánczenére a zsidó és cigány kocsmai bandák játékának is. Táncdallamok a vokális és instrumentális praxisban egyaránt előfordulnak, sajátosságuk az előadás során egyenletesen gyorsuló tempó.

@@ 35. sor: / 35. sor: @@
 <br>
 <br>
-Tradicionális táncok a kozak, a hopak, a kolomiyka és a hutsulka (páros metrum), illetve a ''metelitsya'', a ''shumka'', az ''arkan'' és a ''chabarashka'' (hármas metrum). Közép- és kelet-európai táncok adaptációi (polka, mazurka, krakowiak, csárdás, waltz, bryna, tropak) szintén magasan reprezentáltak az ukrán népi tánchagyományban. Erős hatása volt az ukrán népi tánczenére a zsidó és cigány kocsmai bandák játékának is. Táncdallamok a vokális és instrumentális praxisban egyaránt előfordulnak, sajátosságuk az előadás során egyenletesen gyorsuló tempó.
+[[Fájl: Arkan.jpg|bélyegkép|jobbra|Arkan tánc.]]
 <br>
 [[Kategória:Európa]]
 [[KAtegória:ország]]

@@ 19. sor: / 19. sor: @@
 {{Hangszer infobox
-|kép = [[Fájl:bandura.png|220px]]
+|kép = [[Fájl:bandura.jpg|220px]]
 |név = Bandura
 |zenei kultúra = ukrán
 |hangszercsoport = [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kordofon_hangszerek Kordofon hangszerek]
 }}

←Régebbi változat		A lap 2011. május 15., 16:29-kori változata
17. sor:		17. sor:

	===Történeti háttér és általános jellemzők===		===Történeti háttér és általános jellemzők===
		+
		+	{{Hangszer infobox
		+	\|kép = [[Fájl:bandura.jpg\|220px]]
		+	\|név = Bandura
		+	\|zenei kultúra = ukrán
		+	\|hangszercsoport = [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kordofon_hangszerek Kordofon hangszerek]
		+
		+	}}

	A korai ukrán hagyományos zenei életre vonatkozóan számos történeti forrás és korabeli illusztráció áll a tudomány rendelkezésére. A kijevi Szent Zsófia székesegyház 11. századi freskói különféle fúvós hangszereken játszó zenészeket, lantra emlékeztető, pengetős hangszereket, hárfát, orgonát és cintányérokat ábrázolnak, de dinamikusabb életképek; táncjelenetek és egy színházi előadás részletei is felelevenednek rajtuk. Az 1241-es Volinski Krónika említést tesz bizonyos Mitusa nevű galíciai énekesről, 14-15. századi történeti források pedig – egyebek mellett – a lengyel udvarban szolgáló ukrán tekerőlant-játékosokról emlékeznek meg, egyikük név szerint szól Churilóról, korának kiemelkedő képességű bandura-játékosáról.<br>		A korai ukrán hagyományos zenei életre vonatkozóan számos történeti forrás és korabeli illusztráció áll a tudomány rendelkezésére. A kijevi Szent Zsófia székesegyház 11. századi freskói különféle fúvós hangszereken játszó zenészeket, lantra emlékeztető, pengetős hangszereket, hárfát, orgonát és cintányérokat ábrázolnak, de dinamikusabb életképek; táncjelenetek és egy színházi előadás részletei is felelevenednek rajtuk. Az 1241-es Volinski Krónika említést tesz bizonyos Mitusa nevű galíciai énekesről, 14-15. századi történeti források pedig – egyebek mellett – a lengyel udvarban szolgáló ukrán tekerőlant-játékosokról emlékeznek meg, egyikük név szerint szól Churilóról, korának kiemelkedő képességű bandura-játékosáról.<br>

@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 A mai Ukrajna területe történelmi föld ugyan, néphagyománya, kulturális élete mégis függetleníthetetlen az utóbbi századokban az országot felügyelő politikai nagyhatalmak – Oroszország, Lengyelország és az Osztrák-Magyar Monarchia – tradícióinak helyi hagyományokra gyakorolt hatásaitól. Mondhatni, az ősi ukrán kultúra diaszpórában élt saját szülőföldjén, hagyományos értékei összeforrottak a mindenkori ellenőrző hatalom bizonyos mértékig idegen népi kultúrájával.
 Meghatározó tényező továbbá az ország sajátos földrajzi helyzete: Ukrajna szláv és „nem-szláv” népek közé ékelve fekszik Kelet-Európa és Nyugat-Ázsia határvonalán, részint ez az adottsága magyarázza a kialakult stílusok sokszínűségét, valamint a különböző országrészek hagyományai közti jelentős eltéréseket is. Geográfiai adottságain túl, illetve ezzel összefüggésben, területének vallási kettéosztottsága is felelős az említett, magas szintű differenciáltságáért. Vallási tekintetben (főképp a 17. század második felétől) élesen vált el egymástól két országrész: a Dnyeper bal partjának (dneprovskoye levoberezh’ye) ortodox területei és a folyó jobb parti (dneprovskoye pravoberezh’ye), görög-keleti vallású régiói.
@@ 17. sor: / 19. sor: @@
 A korai ukrán hagyományos zenei életre vonatkozóan számos történeti forrás és korabeli illusztráció áll a tudomány rendelkezésére. A kijevi Szent Zsófia székesegyház 11. századi freskói különféle fúvós hangszereken játszó zenészeket, lantra emlékeztető, pengetős hangszereket, hárfát, orgonát és cintányérokat ábrázolnak, de dinamikusabb életképek; táncjelenetek és egy színházi előadás részletei is felelevenednek rajtuk. Az 1241-es Volinski Krónika említést tesz bizonyos Mitusa nevű galíciai énekesről, 14-15. századi történeti források pedig – egyebek mellett – a lengyel udvarban szolgáló ukrán tekerőlant-játékosokról emlékeznek meg, egyikük név szerint szól Churilóról, korának kiemelkedő képességű bandura-játékosáról.<br>
-A korabeli dokumentumok tanúsága szerint már a középkorban kialakult hagyománya volt a hangszeres zenélésnek. A hagyományos népi zene közkedvelt hangszerei voltak a kobza, a bandura, a torban (basszus lant), a hegedű, a basolya (leginkább a mai csellóhoz hasonlítható hangszer), a relya (a tekerőlant egy típusa) és a cimbalom a húros hangszerek közül; a sopilka (fuvola-szerű hangszer), a floyara (szintén a fuvola egy fajtája), a trembyta (hosszú fatrombita), a különböző sípok, a harmonika és a koza (duda) az aerofon hangszercsaládból; a buben (keretes dob - frame drum), a tulumbas (üstdob, ezt a kozák hadseregben szolgáló muzsikusok használták), a resheto (tamburin) az ütős hangszerek köréből; valamint a doromb.<br>
+<br>
-A hagyományos népi zenekarok gyakran mint troisti muzyki jelennek meg a leírásokban (a „három muzsikus”, utalva ezzel az összeállításban szereplők számára). A leggyakoribb felállások: hegedű-sopilka-buben, hegedű-cimbalom-buben, hegedű-harmonika-buben. A zenekari játékban kiemelt szerepe volt az improvizációnak.
+A korabeli dokumentumok tanúsága szerint már a középkorban kialakult hagyománya volt a hangszeres zenélésnek. A hagyományos népi zene közkedvelt hangszerei voltak a ''kobza'', a ''bandura'', a ''torban'' (basszus lant), a hegedű, a ''basolya'' (leginkább a mai csellóhoz hasonlítható hangszer), a relya (a tekerőlant egy típusa) és a cimbalom a húros hangszerek közül; a ''sopilka'' (fuvola-szerű hangszer), a ''floyara'' (szintén a fuvola egy fajtája), a ''trembyta'' (hosszú fatrombita), a különböző sípok, a harmonika és a ''koza'' (duda) az aerofon hangszercsaládból; a ''buben'' (keretes dob - frame drum), a ''tulumbas'' (üstdob, ezt a kozák hadseregben szolgáló muzsikusok használták), a ''resheto'' (tamburin) az ütős hangszerek köréből; valamint a doromb.<br>
 A dalok dallami szempontok alapján négy csoportba oszthatók: 1.) a rituális műfajokban, az ünnepi dalokban, valamint az epikus zsánerek egyes darabjaiban leggyakoribbak a kis hangterjedelmű, sablonos recitativ formák; 2.) a nem-strofikus szerkezetű, deklamáló hangvételű recitativo a dumy-kban (az ukrán népzene legtipikusabb epikus műfaja) fordul elő; 3.) a rospivno-protyazhniy dallamok, két- vagy háromsoros stanzákkal (leginkább AB, AAB, vagy ABB forma) és az egyes stanzákhoz kapcsolódó refrénnel a hétköznapi élet dalaiban jellemzőek; és 4.) a táncritmusokon alapuló dallamok a játékdalokban, valamint a rövidebb hangszeres formákban gyakoriak. Nyugat-ázsiai karakterisztikumok bár fel-felsejlenek, az ukrán tradicionális zene leginkább az európai dúr-moll tonalitású dallami rendszer hatása alatt áll.
-Tradicionális táncok a kozak, a hopak, a kolomiyka és a hutsulka (páros metrum), illetve a metelitsya, a shumka, az arkan és a chabarashka (hármas metrum). Közép- és kelet-európai táncok adaptációi (polka, mazurka, krakowiak, csárdás, waltz, bryna, tropak) szintén magasan reprezentáltak az ukrán népi tánchagyományban. Erős hatása volt az ukrán népi tánczenére a zsidó és cigány kocsmai bandák játékának is. Táncdallamok a vokális és instrumentális praxisban egyaránt előfordulnak, sajátosságuk az előadás során egyenletesen gyorsuló tempó.
+<br>
 [[Kategória:Európa]]
 [[KAtegória:ország]]