Koni - Laptörténet

Csampai, 2013. április 3., 10:44-n

2013-04-03T10:44:07Z

Csampai: EmbedVideo csere

2013-04-03T10:43:11Z

EmbedVideo csere

Bandolo: /* Kapcsolódó szócikkek */

2011-06-28T00:12:09Z

‎Kapcsolódó szócikkek

Bandolo: /* Kapcsolódó szócikkek */

2011-06-28T00:04:02Z

‎Kapcsolódó szócikkek

Bandolo, 2011. június 26., 20:01-n

2011-06-26T20:01:11Z

Bandolo: Levédte a(z) Koni lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-06-15T10:00:37Z

Levédte a(z) Koni lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

Bandolo, 2011. június 12., 08:56-n

2011-06-12T08:56:16Z

Bandolo, 2011. június 12., 08:55-n

2011-06-12T08:55:45Z

Bandolo, 2011. június 12., 08:52-n

2011-06-12T08:52:33Z

Bandolo: /* Kapcsolódó szócikkek */

2011-06-05T13:42:56Z

‎Kapcsolódó szócikkek

@@ 13. sor: / 13. sor: @@
 <br><br>
-'''A koni jellemzői, hangolása'''<br><br>
+==A koni jellemzői, hangolása==
 A hangszer egy keskeny formájú, kivájt fatest (vannak más lantszerű hangszerek is, melyek készülhettek calabash-tökből), melyet bőrrel fednek. E testbe egyszerű, díszítetlen fanyelet erősítenek, mely a húrokat tartja. A húrok bőrszalagokkal való rögzítése jellegzetes módja a nyugat-afrikai lant- és hárfafélék felhúrozásának, mely alapján a húrok a hidat érintve a hangszer egész testén végigfutó nyakrészhez kapcsolódnak. Az egyes lantszerű hangszerek méretükben és húrjaik számában is különbözhetnek egymástól, valamint abban, hogy hídjaik legyező vagy cilinder-formájúak-e. A legnagyobb a bamana ngoni. A legyező-hidas hangszereken kizárólag a jelik játszottak, s játszanak, a másik típus inkább a távolabbi területeken elterjedt (a hauszák által Nigéria északi részén, vagy tőlük még keletebbre élő népek között). A kalabas rezonátortestű hangszerek hídja cilinder formájú, s kevesebb húrjuk van, egy vagy kettő.<br>
-A koni hangolását tekintve pentatonos, s a darabtól függően, melyet rajta játszanak, nevezik el a hangolást is (lemba, tutu jara, taara ardin stb.). Ha két konis játszik, a szólista (ardin) hangszere magasabbra hangolt.<br>
+A koni hangolását tekintve pentatonos, s a darabtól függően, melyet rajta játszanak, nevezik el a hangolást is (lemba, tutu jara, taara ardin stb.). Ha két konis játszik, a szólista (ardin) hangszere magasabbra hangolt.<br><br>
 ==Kapcsolódó videók==

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 [[Fájl:Bassekou-kouyate.jpg|bélyegkép|balra|200 px|Bassekou Kouyate<ref>
 Bassekou Kouyate sátra előtt ülve megpendíti a húrokat egy sivatagi fesztivál pihenőideje alatt: <br><br>
-<center>
+{{#ev:youtube|jIvzR5NcjzU|480|center|}}
-<websiteFrame>
-website=http://www.youtube.com/embed/jIvzR5NcjzU
-height=390
-width=480
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame></center>
 <br><br>
 E másik videóban zenekarával a Ngoni Ba nevű formációjával. Két méretű ngonit is láthatunk, illetve hallhatunk. A jobb oldali immár modern, kulccsal hangolható. Bassekou (középen) hagyományos hangszerén játszik.<br><br>
-<center>
+{{#ev:youtube|znH1DtD9UBE|480|center|}}
-<websiteFrame>
-website=http://www.youtube.com/embed/znH1DtD9UBE
-height=390
-width=480
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame>
-</center>
 </ref>]]
-A koni, avagy általában a lantfélék egész Nyugat-Afrikában elterjedtek, a mai Szenegál, Mali<ref>E videó Maliban készült, és a mesterek (Madu Koné és édesapja, Djeli Makan Koné)  Sunjata Keita, államalapító vadász történetét mesélik el<center>
+A koni, avagy általában a lantfélék egész Nyugat-Afrikában elterjedtek, a mai Szenegál, Mali<ref>E videó Maliban készült, és a mesterek (Madu Koné és édesapja, Djeli Makan Koné)  Sunjata Keita, államalapító vadász történetét mesélik el{{#ev:youtube|Ef9gRL4n7U4|480|center|}}</ref> és Niger egyes területeit beleértve, bár elnevezése és hangolása a [[:Kategória:Mandék|mande]] területeken belül is eltérő. A maninkáknál ''koni'', a mandinkáknál ''kontingo'', a xasonkáknál ''koni'' vagy kontin, a bamanáknál ''ngoni'', illetve a soninkék ''gambareként'' ismerik. Sok forrás azonban a donso ngonit is egyszerűen csak ngoninak titulálja, mely megtévesztő lehet. Az e fejezetben említett koni vagy ngoni <ref>Bamana ngoni blues{{#ev:youtube|gbxcAi6T1yE|480|center|}}</ref> nagyban eltér a donso ngonitól.<br>
-<websiteFrame>
-website=http://www.youtube.com/embed/Ef9gRL4n7U4
-height=390
-width=480
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame>
-</center>
-−
 </ref> és Niger egyes területeit beleértve, bár elnevezése és hangolása a [[:Kategória:Mandék|mande]] területeken belül is eltérő. A maninkáknál ''koni'', a mandinkáknál ''kontingo'', a xasonkáknál ''koni'' vagy kontin, a bamanáknál ''ngoni'', illetve a soninkék ''gambareként'' ismerik. Sok forrás azonban a donso ngonit is egyszerűen csak ngoninak titulálja, mely megtévesztő lehet. Az e fejezetben említett koni vagy ngoni <ref>Bamana ngoni blues
-<center>
-<websiteFrame>
-website=http://youtube.com/embed/gbxcAi6T1yE
-height=390
-width=480
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame>
-</center>
 </ref> nagyban eltér a donso ngonitól.<br>
 Ősi hangszerről van szó, mely az egész Szahelben (Szaharától délre eső területek) megtalálható, s melynek gyökerei az ókori Egyiptomba vezetnek (gunbri, gunibri). E szó pedig a marokkói lant nevéből, a gembriből vagy gimbriből eredeztethető, melyet elsősorban a ngawa zenei stílusban használnak, bár tényleges eredete nem tisztázott, ám az, akárcsak hatása, mindenképpen összetett. A soninke eredetű lanttal (gambare) is kapcsolatba hozható, amely a fekete-marokkói, az előbbiekben említett gembri őse lehetett, soninke, bamana és hausa eredettel. <br>
 A koni vagy ngoni őse a korai időkben Északkelet-Afrikából Európába (és Nyugat-Afrikába is) került, majd Európából ismét visszatért Afrikába. Források mutatnak rá, hogy például az Újvilág [[Bendzsó (Észak-Amerika)|bendzsója]] a nyugat-afrikai lantok modelljéből eredeztethető. <br>
@@ 52. sor: / 17. sor: @@
 A hangszer egy keskeny formájú, kivájt fatest (vannak más lantszerű hangszerek is, melyek készülhettek calabash-tökből), melyet bőrrel fednek. E testbe egyszerű, díszítetlen fanyelet erősítenek, mely a húrokat tartja. A húrok bőrszalagokkal való rögzítése jellegzetes módja a nyugat-afrikai lant- és hárfafélék felhúrozásának, mely alapján a húrok a hidat érintve a hangszer egész testén végigfutó nyakrészhez kapcsolódnak. Az egyes lantszerű hangszerek méretükben és húrjaik számában is különbözhetnek egymástól, valamint abban, hogy hídjaik legyező vagy cilinder-formájúak-e. A legnagyobb a bamana ngoni. A legyező-hidas hangszereken kizárólag a jelik játszottak, s játszanak, a másik típus inkább a távolabbi területeken elterjedt (a hauszák által Nigéria északi részén, vagy tőlük még keletebbre élő népek között). A kalabas rezonátortestű hangszerek hídja cilinder formájú, s kevesebb húrjuk van, egy vagy kettő.<br>
-A koni hangolását tekintve pentatonos, s a darabtól függően, melyet rajta játszanak, nevezik el a hangolást is (lemba, tutu jara, taara ardin stb.). Ha két konis játszik, a szólista (ardin) hangszere magasabbra hangolt.
+A koni hangolását tekintve pentatonos, s a darabtól függően, melyet rajta játszanak, nevezik el a hangolást is (lemba, tutu jara, taara ardin stb.). Ha két konis játszik, a szólista (ardin) hangszere magasabbra hangolt.<br>
-<br><br><br><br><br>
 ==Kapcsolódó videók==

@@ 67. sor: / 67. sor: @@
 *[[Kora]]
 *[[Bala (balafon)]]
-*[[A mande zenei cikkek összefoglalója, kiegészítése]]
+*[[12. A mande zene és az iszlám]]
-*[[A mande zene és az iszlám]]
+*[[13. A mande zene modernkora - Helyi és nemzeti balettek]]
-*[[A mande zene és a modernkor]]
+*[[14.1. A modern mande zene]]
-*[[A modern mande zene]]
+*[[14.2. A modern mande zene]]
-*[[15. Zenetanulás mandeföldön]]
+*[[15. Zenetanulás Mandeföldön – a zeneismeret mande útja]]
-*[[Mande zenei szócikkhez]]
+*[[16. A mande zene Magyarországon]]
-*[[A mande zene Magyarországon]]
+*[[17. A nyugat-afrikai mande zenei cikkek összefoglalója, kiegészítése]]
-−
 [[Kategória:Kordofon hangszerek]]
 [[Kategória:Hangszerek]]
 [[Kategória:Mandék]]

@@ 71. sor: / 71. sor: @@
 *[[A mande zene és a modernkor]]
 *[[A modern mande zene]]
-*[[Zenetanulás mandeföldön]]
+*[[15. Zenetanulás mandeföldön]]
 *[[Mande zenei szócikkhez]]
 *[[A mande zene Magyarországon]]

@@ 42. sor: / 42. sor: @@
 </center>
 </ref> nagyban eltér a donso ngonitól.<br>
-Ősi hangszerről van szó, mely az egész Szahelben (Szaharától délre eső területek) megtalálható, s melynek gyökerei az ókori Egyiptomba vezetnek (gunbri, gunibri). E szó pedig a marokkói lant nevéből, a gembriből vagy gimbriből eredeztethető, melyet elsősorban a ngawa zenei stílusban használnak (lásd marokkói zenénél), bár tényleges eredete nem tisztázott, ám az, akárcsak hatása, mindenképpen összetett. A soninke eredetű lanttal (gambare) is kapcsolatba hozható, amely a fekete-marokkói, az előbbiekben említett gembri őse lehetett, soninke, bamana és hausa eredettel. <br>
+Ősi hangszerről van szó, mely az egész Szahelben (Szaharától délre eső területek) megtalálható, s melynek gyökerei az ókori Egyiptomba vezetnek (gunbri, gunibri). E szó pedig a marokkói lant nevéből, a gembriből vagy gimbriből eredeztethető, melyet elsősorban a ngawa zenei stílusban használnak, bár tényleges eredete nem tisztázott, ám az, akárcsak hatása, mindenképpen összetett. A soninke eredetű lanttal (gambare) is kapcsolatba hozható, amely a fekete-marokkói, az előbbiekben említett gembri őse lehetett, soninke, bamana és hausa eredettel. <br>
 A koni vagy ngoni őse a korai időkben Északkelet-Afrikából Európába (és Nyugat-Afrikába is) került, majd Európából ismét visszatért Afrikába. Források mutatnak rá, hogy például az Újvilág [[Bendzsó (Észak-Amerika)|bendzsója]] a nyugat-afrikai lantok modelljéből eredeztethető. <br>
 E hangszerek nehéz áttekinthetősége rendszerint abból ered, hogy Észak- és Nyugat-Afrikában sokféle lantszerű hangszer terjedt el, melyek később egymásra is hatottak.<br>

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-[[Fájl:Ngoni.jpg|bélyegkép|200 px|Ngoni]]
 [[Fájl:Bassekou-kouyate.jpg|bélyegkép|balra|200 px|Bassekou Kouyate<ref>
 Bassekou Kouyate sátra előtt ülve megpendíti a húrokat egy sivatagi fesztivál pihenőideje alatt: <br><br>
@@ 51. sor: / 51. sor: @@
 '''A koni jellemzői, hangolása'''<br><br>
-A hangszer egy keskeny formájú, kivájt fatest (vannak más lantszerű hangszerek is, melyek készülhettek calabash-tökből), melyet bőrrel fednek. E testbe egyszerű, díszítetlen fanyelet erősítenek, mely a húrokat tartja. A húrok bőrszalagokkal való rögzítése jellegzetes módja a nyugat-afrikai lant- és hárfafélék felhúrozásának, mely alapján a húrok a hidat érintve a hangszer egész testén végigfutó nyakrészhez kapcsolódnak. Az egyes lantszerű hangszerek méretükben és húrjaik számában is különbözhetnek egymástól, valamint abban, hogy hídjaik legyező vagy cilinder-formájúak-e. A legnagyobb a bamana ngoni. A legyező-hidas hangszereken kizárólag a jelik játszottak, s játszanak, a másik típus inkább a távolabbi területeken elterjedt (a hauszák által Nigéria északi részén, vagy tőlük még keletebbre élő népek között). A calabash rezonátortestű hangszerek hídja cilinder formájú, s kevesebb húrjuk van, egy vagy kettő.<br>
+A hangszer egy keskeny formájú, kivájt fatest (vannak más lantszerű hangszerek is, melyek készülhettek calabash-tökből), melyet bőrrel fednek. E testbe egyszerű, díszítetlen fanyelet erősítenek, mely a húrokat tartja. A húrok bőrszalagokkal való rögzítése jellegzetes módja a nyugat-afrikai lant- és hárfafélék felhúrozásának, mely alapján a húrok a hidat érintve a hangszer egész testén végigfutó nyakrészhez kapcsolódnak. Az egyes lantszerű hangszerek méretükben és húrjaik számában is különbözhetnek egymástól, valamint abban, hogy hídjaik legyező vagy cilinder-formájúak-e. A legnagyobb a bamana ngoni. A legyező-hidas hangszereken kizárólag a jelik játszottak, s játszanak, a másik típus inkább a távolabbi területeken elterjedt (a hauszák által Nigéria északi részén, vagy tőlük még keletebbre élő népek között). A kalabas rezonátortestű hangszerek hídja cilinder formájú, s kevesebb húrjuk van, egy vagy kettő.<br>
 A koni hangolását tekintve pentatonos, s a darabtól függően, melyet rajta játszanak, nevezik el a hangolást is (lemba, tutu jara, taara ardin stb.). Ha két konis játszik, a szólista (ardin) hangszere magasabbra hangolt.
-(Videoanyag: Kouyate)<br><br><br><br><br><br><br><br><br><br>
+<br><br><br><br><br><br><br><br><br><br>
 ==Kapcsolódó videók==
@@ 61. sor: / 61. sor: @@
 ==Kapcsolódó szócikkek==
 *[[A nyugat-afrikai zenéről általában]]
-*[[A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]]
+*[[1. A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]]
-*[[A mande eredet]]
+*[[2. A mande eredet]]
-*[[A mande osztályrendszer]]
+*[[3. A mande osztályrendszer]]
-*[[Előadók, zenészek a mande társadalomban]]
+*[[4. Előadók, zenészek a mande társadalomban]]
-*[[A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)]]
+*[[7. A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)]]
 *[[Kora]]
 *[[Bala (balafon)]]