Kora - Laptörténet

Csampai: Fszek saját video link

2013-04-03T12:00:50Z

Fszek saját video link

Csampai: EmbedVideo csere

2013-03-29T13:48:26Z

EmbedVideo csere

Bandolo: /* Kapcsolódó szócikkek */

2011-06-27T20:54:30Z

‎Kapcsolódó szócikkek

Bandolo, 2011. június 27., 20:29-n

2011-06-27T20:29:18Z

Bandolo, 2011. június 27., 20:28-n

2011-06-27T20:28:00Z

Bandolo, 2011. június 27., 20:27-n

2011-06-27T20:27:02Z

Bandolo, 2011. június 26., 19:40-n

2011-06-26T19:40:06Z

Bandolo, 2011. június 26., 19:38-n

2011-06-26T19:38:54Z

Bandolo, 2011. június 26., 19:28-n

2011-06-26T19:28:19Z

Bandolo: Levédte a(z) Kora lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-06-15T10:00:54Z

Levédte a(z) Kora lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 Többféle hangolása létezik, mely területenként eltérő. Ezek a ''tomoraba'' (Casamance és Nyugat-Gambia), ''tomora mesengo'', ''hardino'' (Kelet-Gambia) és ''sauta'' (Mali), melyek közül a tomoraba lehet a legkorábbi, és amelyet valószínűleg a koni vagy ngoni (előbbi maninka, mandinka, utóbbi bamana) hangolása ihletett.<br><br>
 <center>
-<websiteFrame>
+<div align=center>[http://www.fszek.hu/~videotar/nepzenetar/kora.html Mohamed Bangoura, guineai születésű jeli bemutatja a korát.]<br><i>(A videofájl a hivatkozásra kattintva tekinthető meg.)</i></div><br>
-website=http://www.fszek.hu/~videotar/nepzenetar/kora.html
-height=290
-width=80%
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame>
-</center><br>
-<div align=center>Mohamed Bangoura, guineai születésű jeli bemutatja a korát.</div>
-<br><br>
 Nincs szabály vagy kötött rendszer arra vonatkozólag, ki, hogyan hangolja be a koráját. Ha két játékos játszik, megbeszélik a hangolást, ám szabadon választanak. Sokszor azonban az énekeshez kell igazodniuk, mely gyakran a játékos maga. A jobb kéz felőli első húr általában E és G között szól.<br>
 Az igazán professzionális és gyakorlott játékos hihetetlen hangzásvilágot képes a kora által megjeleníteni, hiszen játéka közben egyszerre játszik alapdallamot, melyet többféleképpen követhet kísérettel, s melyre pedig ráépíti a szólórészt – mindezt egyedül.<br><br>

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-A három hárfaszerű hangszer ([[6. A vadászok hangszerei|bolon, simbi]], kora) a nyugat-afrikai hárfa-hangszerek kultúrájának három szintjét is mutatja, hiszen ebben a sorrendben az egyszerűbbtől a bonyolultabbig juthatunk. A hangszer bonyolultságának foka mindazonáltal nem befolyásolja a zene értékét. A kora<ref>
+A három hárfaszerű hangszer ([[6. A vadászok hangszerei|bolon, simbi]], kora) a nyugat-afrikai hárfa-hangszerek kultúrájának három szintjét is mutatja, hiszen ebben a sorrendben az egyszerűbbtől a bonyolultabbig juthatunk. A hangszer bonyolultságának foka mindazonáltal nem befolyásolja a zene értékét. A kora<ref>Toumani Diabaté beszél a jelikről és életéről, és bemutatja a korát: {{#ev:youtube|-hVZ96W61Eo|380|center|}}
-<center>
-<websiteFrame>
-website=http://www.youtube.com/embed/-hVZ96W61Eo
-height=290
-width=380
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame>
-</center>
-<div align=center>Toumani Diabaté beszél a jelikről és életéről, és bemutatja a korát.</div>
 </ref> egészen más hangszer, mint a bolon, holott eredetét tekintve, belőle származtatható, ám más stílusban és más-más alkalommal szólaltatják meg.<br>
 A [[bolon]] és a [[simbi]] a mande [[6. A vadászok hangszerei|vadászoktól]] ered, mely hangszereket a jelik is használják.A jelik másik, viszonylag új keletű hangszere, a huszonegy húros kora, melyet elsősorban a mandinkák használnak. A kora feltehetőleg a mai [[:Kategória:Mandék|Guinea-Bissau, Gambia és Dél-Szenegál]] területéről származik, és nagyon kevés kivétellel, csak a jelik játszottak rajta.

@@ 48. sor: / 48. sor: @@
 *[[Bala (balafon)]]
 *[[A mande zenei cikkek összefoglalója, kiegészítése]]
-*[[A mande zene és az iszlám]]
+*[[12. A mande zene és az iszlám]]
 *[[A mande zene és a modernkor]]
 *[[A modern mande zene]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-A három hárfaszerű hangszer ([[6. A vadászok hangszerei|bolon, simbi]], kora) a nyugat-afrikai hárfa-hangszerek kultúrájának három szintjét is mutatja, hiszen ebben a sorrendben az egyszerűbbtől a bonyolultabbig juthatunk. A hangszer bonyolultságának foka mindazonáltal nem befolyásolja a zene értékét. A kora<ref><websiteFrame>
+A három hárfaszerű hangszer ([[6. A vadászok hangszerei|bolon, simbi]], kora) a nyugat-afrikai hárfa-hangszerek kultúrájának három szintjét is mutatja, hiszen ebben a sorrendben az egyszerűbbtől a bonyolultabbig juthatunk. A hangszer bonyolultságának foka mindazonáltal nem befolyásolja a zene értékét. A kora<ref>
 website=http://www.youtube.com/embed/-hVZ96W61Eo
 height=290
@@ 6. sor: / 8. sor: @@
 scroll=no
 </websiteFrame>
-Toumani Diabaté beszél a jelikről és életéről, és bemutatja a korát
+</center>
 </ref> egészen más hangszer, mint a bolon, holott eredetét tekintve, belőle származtatható, ám más stílusban és más-más alkalommal szólaltatják meg.<br>
 A [[bolon]] és a [[simbi]] a mande [[6. A vadászok hangszerei|vadászoktól]] ered, mely hangszereket a jelik is használják.A jelik másik, viszonylag új keletű hangszere, a huszonegy húros kora, melyet elsősorban a mandinkák használnak. A kora feltehetőleg a mai [[:Kategória:Mandék|Guinea-Bissau, Gambia és Dél-Szenegál]] területéről származik, és nagyon kevés kivétellel, csak a jelik játszottak rajta.

@@ 14. sor: / 14. sor: @@
 Többféle hangolása létezik, mely területenként eltérő. Ezek a ''tomoraba'' (Casamance és Nyugat-Gambia), ''tomora mesengo'', ''hardino'' (Kelet-Gambia) és ''sauta'' (Mali), melyek közül a tomoraba lehet a legkorábbi, és amelyet valószínűleg a koni vagy ngoni (előbbi maninka, mandinka, utóbbi bamana) hangolása ihletett.<br><br>
 <websiteFrame>
 website=http://www.fszek.hu/~videotar/nepzenetar/kora.html
@@ 20. sor: / 21. sor: @@
 border=0
 scroll=no
-</websiteFrame><br>
+</websiteFrame>
 <div align=center>Mohamed Bangoura, guineai születésű jeli bemutatja a korát.</div>
 <br><br>

@@ 13. sor: / 13. sor: @@
 '''A kora hangolása, jellemzői'''<br>
-Többféle hangolása létezik, mely területenként eltérő. Ezek a ''tomoraba'' (Casamance és Nyugat-Gambia), ''tomora mesengo'', ''hardino'' (Kelet-Gambia) és ''sauta'' (Mali), melyek közül a tomoraba lehet a legkorábbi, és amelyet valószínűleg a koni vagy ngoni (előbbi maninka, mandinka, utóbbi bamana) hangolása ihletett.<br><br>Mohamed Bangoura, guineai születésű jeli bemutatja a korát.<br>
+Többféle hangolása létezik, mely területenként eltérő. Ezek a ''tomoraba'' (Casamance és Nyugat-Gambia), ''tomora mesengo'', ''hardino'' (Kelet-Gambia) és ''sauta'' (Mali), melyek közül a tomoraba lehet a legkorábbi, és amelyet valószínűleg a koni vagy ngoni (előbbi maninka, mandinka, utóbbi bamana) hangolása ihletett.<br><br>Mohamed Bangoura, guineai születésű jeli bemutatja a korát:<br>
 <websiteFrame>
 website=http://www.fszek.hu/~videotar/nepzenetar/kora.html