Litván hangszeres zene és a tánc - Laptörténet

Csampai, 2013. április 3., 10:45-n

2013-04-03T10:45:06Z

2012-03-03T20:19:32Z

Levédte a(z) Litván hangszeres zene és a tánc lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-05-12T08:23:20Z

2011-05-12T08:04:28Z

2011-05-12T07:49:03Z

2011-05-12T07:48:21Z

2011-05-12T07:48:06Z

2011-05-12T07:47:48Z

2011-05-12T07:46:23Z

2011-05-12T07:45:30Z

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 |név = Birbyne
 |zenei kultúra = litván
-|hangszercsoport = [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Aerofon_hangszerek Aerofon hangszerek]]
+|hangszercsoport = [http://hu.wikipedia.org/wiki/Aerofon_hangszerek Aerofon hangszerek]
 |forrás = Fotó: HaCeMei
 }}
@@ 21. sor: / 21. sor: @@
 A nyugati hatás itt sem maradt el, a 19. századtól egyre nagyobb teret hódítanak az európai társas (vagy szalon) táncok, a polka, a waltz és a quadrille.
 ==Kapcsolódó szócikkek==
-[[Litván népzene]]
+*[[Litván népzene]]
 [[Kategória:Litvánia]]
 [[Kategória:litvánok]]
 [[Kategória:sutartine]]

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 }}
-Litvánia északi és a [[litván népzene|sutartine]] által meghódított területei kiemelkedően gazdag hangszeres örökséget hagytak az utókorra (több különleges, specifikusan helyi hangszer is fennmaradt ezek között).
+Litvánia északi és a [[sutartine|sutartine]] által meghódított területei kiemelkedően gazdag hangszeres örökséget hagytak az utókorra (több különleges, specifikusan helyi hangszer is fennmaradt ezek között).
 <br><br>
 Kiemelt szerepe volt a különböző fafúvós hangszereknek, melyek a 20. század közepéig (nagyjából a sutartine letűnéséig) használatban voltak. A fafúvós hangszerjáték alapja – a sutartine-nal egyetértésben – a párhuzamos [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szekund szekund].<br><br>

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 }}
-Litvánia északi és a sutartine által meghódított területei kiemelkedően gazdag hangszeres örökséget hagytak az utókorra (több különleges, specifikusan helyi hangszer is fennmaradt ezek között).
+Litvánia északi és a [[litván népzene|sutartine]] által meghódított területei kiemelkedően gazdag hangszeres örökséget hagytak az utókorra (több különleges, specifikusan helyi hangszer is fennmaradt ezek között).
 <br><br>
 Kiemelt szerepe volt a különböző fafúvós hangszereknek, melyek a 20. század közepéig (nagyjából a sutartine letűnéséig) használatban voltak. A fafúvós hangszerjáték alapja – a sutartine-nal egyetértésben – a párhuzamos [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szekund szekund].<br><br>

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 |név = Birbyne
 |zenei kultúra = litván
-|hangszercsoport = [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Aerofon_hangszerek| aerofon hangszerek]]
+|hangszercsoport = [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Aerofon_hangszerek Aerofon hangszerek]]
 |forrás = Fotó: HaCeMei
 }}

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 |név = Birbyne
 |zenei kultúra = litván
-|hangszercsoport = [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Aerofon_hangszerek| aerofon]]
+|hangszercsoport = [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Aerofon_hangszerek| aerofon hangszerek]]
 |forrás = Fotó: HaCeMei
 }}

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 {{Hangszer infobox
 |kép = [[Fájl:Birbyne1.jpg|220px]]
 |név = Birbyne
 |zenei kultúra = litván
 |hangszercsoport = [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Aerofon_hangszerek|Aerofon hangszerek]]
@@ 9. sor: / 7. sor: @@
 }}
-Litvánia északi és a [[Kategória:sutartine|sutartine]] által meghódított területei kiemelkedően gazdag hangszeres örökséget hagytak az utókorra (több különleges, specifikusan helyi hangszer is fennmaradt ezek között).
+Litvánia északi és a sutartine által meghódított területei kiemelkedően gazdag hangszeres örökséget hagytak az utókorra (több különleges, specifikusan helyi hangszer is fennmaradt ezek között).
 <br><br>
 Kiemelt szerepe volt a különböző fafúvós hangszereknek, melyek a 20. század közepéig (nagyjából a sutartine letűnéséig) használatban voltak. A fafúvós hangszerjáték alapja – a sutartine-nal egyetértésben – a párhuzamos [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szekund szekund].<br><br>

@@ 15. sor: / 15. sor: @@
 <br><br>
 A balti régióra leginkább jellemző pengetős hangszer litván változata a lett [[lett népi hangszeres zene és a tánc|kokle]] hangszerrel rokon ''kankles''. Trapéz formájú, 5-10 húros hangszer, különböző méretekben maradtak fenn példányai. Térden fektetve játszottak rajta, jobb kézzel pengették, ballal pedig ütötték a húrokat. Eredeti funkciójában nagy valószínűséggel meditatív célokat szolgálhatott, később a sutartine hangszeres előadásához és népi zenekarokban is alkalmazták. <br><br>
 A hagyományos falusi zenekar hegedűből (a 16. század európai öröksége), birbyne-ból és valamilyen basszust szolgáltató hangszerből állt. A 19. században, az idegen (jellemzően európai) táncok adaptálásával együtt további hangszerek jelentek meg a zenekarokban: harmonika, klarinét, gitár, mandolin. <br><br>
 A táncokat gazdagon koreografálva, leginkább kollektíve, a táncosok énekkísérete mellett járták. Így az egyik legősibbet, a sutartine-t (ahol nők két csoportja folytat énekes-táncos dialógust) is. <br><br>