http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=Litv%C3%A1n_n%C3%A9pzene 2026-05-17T13:02:06Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.20.3 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Litv%C3%A1n_n%C3%A9pzene&diff=5599&oldid=prev 2013-03-29T13:49:25Z

<p></p> <table class='diff diff-contentalign-left'> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <tr style='vertical-align: top;'> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2013. március 29., 13:49-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">13. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">13. sor:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>==Kapcsolódó szócikkek==</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>==Kapcsolódó szócikkek==</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Sutartine]] <del class="diffchange diffchange-inline">&lt;br&gt;</del></div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">*</ins>[[Sutartine]]</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Litván hangszeres zene és a tánc]]</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">*</ins>[[Litván hangszeres zene és a tánc]]</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:Litvánia]]</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:Litvánia]]</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:litvánok]]</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:litvánok]]</div></td></tr> </table>

Csampai http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Litv%C3%A1n_n%C3%A9pzene&diff=5284&oldid=prev 2012-03-03T20:19:05Z

<p>Levédte a(z) <a href="/index.php/Litv%C3%A1n_n%C3%A9pzene" title="Litván népzene">Litván népzene</a> lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))</p> <table class='diff diff-contentalign-left'> <tr style='vertical-align: top;'> <td colspan='1' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td> <td colspan='1' style="background-color: white; color:black;">A lap 2012. március 3., 20:19-kori változata</td> </tr></table>

Bandolo http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Litv%C3%A1n_n%C3%A9pzene&diff=5283&oldid=prev 2012-03-03T20:18:34Z

<p>Visszaállítottam a lap korábbi változatát: <a href="/index.php/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/70.129.197.8" title="Speciális:Szerkesztő közreműködései/70.129.197.8">70.129.197.8</a> (<a href="/index.php?title=Szerkeszt%C5%91vita:70.129.197.8&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Szerkesztővita:70.129.197.8 (a lap nem létezik)">vita</a>) szerkesztéséről <a href="/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:80.99.112.234&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Szerkesztő:80.99.112.234 (a lap nem létezik)">80.99.112.234</a> szerkesztésére</p> <table class='diff diff-contentalign-left'> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <tr style='vertical-align: top;'> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2012. március 3., 20:18-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">1. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">1. sor:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div><del class="diffchange diffchange-inline">Na dėkui už dėmesį</del>. <del class="diffchange diffchange-inline">Paskaičius tamstos ktnmeoarą feisbūke-snukiaknygėje</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">kilo mintis apie snukiadraugius&#160; Nors tokie draugai gal ir nieko keisto</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">pats feisbūkas kažkoks man nesuprantamas</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">nei ten mintį kokią parašysi</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">nei pamąstymą ar dar ką tokio</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">užtat esi kviečiamas pasidalinti tuo</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">ką tuo momentu galvoji</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">ką</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">tuo momentu veiki</del>: <del class="diffchange diffchange-inline"> galvoju eiti šikti&#160; </del>, <del class="diffchange diffchange-inline"> šiku</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">gera</del>- <del class="diffchange diffchange-inline">lengvėja&#160; </del>, <del class="diffchange diffchange-inline">jei tuo žmonės gyvena</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">tai gal ir nenuostabu</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">kad randasi galybės bendraminčių lendančiu jiems į snukiadraugius&#160; Ir feisbūkas čia nekaltas</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">jis tik iškelia į paviršių tai</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">kokie mes esame </del>, <del class="diffchange diffchange-inline">na</del>.., <del class="diffchange diffchange-inline">ne mes esame</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">o jie yra&#160; hmmm </del>.. <del class="diffchange diffchange-inline">O apie TV </del>. <del class="diffchange diffchange-inline">oi</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">oi oi</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">blogai su ta TV</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">labai blogai&#160; Jei jau Juozapaitį verčia nusiristi iki tiek ir lipti ant vienos scenos su yvomis</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">radžiais ar dar kuo</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">Smoryginą demonstruoti triusikus </del>, <del class="diffchange diffchange-inline">tai ką TV padaro su paprastučiais žmogeliais? Tikriausiai ta</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">vienodai aprengta</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">viskam pritarianti publika tai pailiustruoja</del></div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">===Műfajok, stílus===</ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div>&#160;</div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">[[Fájl: daina</ins>.<ins class="diffchange diffchange-inline">jpg|bélyegkép|jobbra|Daina. Fotó: Gailė Paštukaitė]]</ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div>&#160;</div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">A litván zene elsődleges megnyilvánulási formája a ''dal'' (daina). A népi dalkincs gazdag repertoárja a mindennapi élet valamennyi szegmensét felöleli</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">így az ünnepek</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">a családi alkalmak</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">az esküvők</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">táncmulatságok zenéjét</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">munkadalokat</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">katonadalokat</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">gyermekdalokat</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">balladákat és siratókat. A dalok többsége lírai, de az ősi balti hagyományokat felelevenítő epikus énekek is előfordulnak (siratók). A litván népi irodalom különösen gazdag szimbólumokban, sajátos tematikai jellemvonása pedig bizonyos koncepciók erőteljes exponálása (családi kapcsolatok; főképp anya és gyermeke, ill. testvérpár tagjainak vonatkozásában).&lt;br&gt;&lt;br&gt;</ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline"> A népi dalanyag legnagyobb részét a Dzukija-régió (Délkelet-Litvánia, a fehérorosz határhoz közeli terület) őrizte meg a maga eredetiségében. Munkadalok, rituális dalok, gyermekdalok, pásztordalok, ritmikus táncdalok, halottsirató (raudok), esküvői siratók (ara) maradtak fenn erről a területről.</ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">&lt;br&gt;&lt;br&gt;</ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline"> Az egyszólamúság domináns. Megjelenik a modális [http</ins>:<ins class="diffchange diffchange-inline">//hu.wikipedia.org/wiki/Diatonikus_hangsor hétfokúság] (leginkább a G</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">A</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">és C, legkevésbé az F alapú). [http://hu.wikipedia.org/wiki/Pentat%C3%B3nia Pentatónia] előfordul, minden bizonnyal a finnugor törzsekkel való kapcsolat hozományaképp. Mind a dallam</ins>-, <ins class="diffchange diffchange-inline">mind pedig a szövegritmus általában aszimmetrikus</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">a dalokat meglehetős ritmikai gazdagság jellemzi. A kettes</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">hármas és négyes metrumok a legelterjedtebbek</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">nem ritka a heterometria (3/4 és 4/4 váltakozása). Az előadói szabadság nagy, ez a dallamra és a ritmusra egyaránt kiterjed</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">és díszítésben</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">valamint variálásban egyaránt megmutatkozik</ins>.</div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">&lt;br&gt;&lt;br&gt;</ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">A legnagyobb számban reprezentált a munkadalok csoportja</ins>. <ins class="diffchange diffchange-inline">Témájukban a legkülönfélébb munkaalkalmakhoz kapcsolódnak: rozs</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">zab</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">len betakarítási munkái, szántás, szénaforgatás, cséplés, szövés, fonás stb</ins>. <ins class="diffchange diffchange-inline">Hangterjedelmük szűk (általában terc és kvint között mozog), a domináns szerep a szövegé (recitatív jelleg)</ins>. <ins class="diffchange diffchange-inline">A munkadalok általában egyszerű dallami modellek ritmikai variációsorozatai</ins>. &#160;</div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">&lt;br&gt;&lt;br&gt;</ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">A másik jelentős csoportba a naptári év eseményeivel kapcsolatos rituális vagy ünnepi dalok állnak (jeles napok dalai)</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">melyek gyökerei a kereszténység előtti időkbe nyúlnak vissza (karácsony</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">újév</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">húshagyó kedd</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">húsvét). Sok közülük koreografált: farsangi dalok</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">tavaszhívók</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">tavaszköszöntők</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">szentivánéji dalok</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">párválasztó körtáncok maradtak fenn ebből a kategóriából. Zenei jellemzőik azonosak a munkadalokéval.</ins></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>==Kapcsolódó szócikkek==</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>==Kapcsolódó szócikkek==</div></td></tr> </table>

Bandolo http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Litv%C3%A1n_n%C3%A9pzene&diff=5282&oldid=prev 2012-03-03T19:08:07Z

<p>‎<span dir="auto"><span class="autocomment">Műfajok, stílus</span></span></p> <table class='diff diff-contentalign-left'> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <tr style='vertical-align: top;'> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2012. március 3., 19:08-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">1. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">1. sor:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div><del class="diffchange diffchange-inline">===Műfajok, stílus===</del></div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">Na dėkui už dėmesį</ins>. <ins class="diffchange diffchange-inline">Paskaičius tamstos ktnmeoarą feisbūke-snukiaknygėje</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">kilo mintis apie snukiadraugius&#160; Nors tokie draugai gal ir nieko keisto</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">pats feisbūkas kažkoks man nesuprantamas</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">nei ten mintį kokią parašysi</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">nei pamąstymą ar dar ką tokio</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">užtat esi kviečiamas pasidalinti tuo</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">ką tuo momentu galvoji</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">ką</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">tuo momentu veiki</ins>: <ins class="diffchange diffchange-inline"> galvoju eiti šikti&#160; </ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline"> šiku</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">gera</ins>- <ins class="diffchange diffchange-inline">lengvėja&#160; </ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">jei tuo žmonės gyvena</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">tai gal ir nenuostabu</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">kad randasi galybės bendraminčių lendančiu jiems į snukiadraugius&#160; Ir feisbūkas čia nekaltas</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">jis tik iškelia į paviršių tai</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">kokie mes esame </ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">na</ins>.., <ins class="diffchange diffchange-inline">ne mes esame</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">o jie yra&#160; hmmm </ins>.. <ins class="diffchange diffchange-inline">O apie TV </ins>. <ins class="diffchange diffchange-inline">oi</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">oi oi</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">blogai su ta TV</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">labai blogai&#160; Jei jau Juozapaitį verčia nusiristi iki tiek ir lipti ant vienos scenos su yvomis</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">radžiais ar dar kuo</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">Smoryginą demonstruoti triusikus </ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">tai ką TV padaro su paprastučiais žmogeliais? Tikriausiai ta</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">vienodai aprengta</ins>, <ins class="diffchange diffchange-inline">viskam pritarianti publika tai pailiustruoja</ins></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div>&#160;</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div><del class="diffchange diffchange-inline">[[Fájl: daina</del>.<del class="diffchange diffchange-inline">jpg|bélyegkép|jobbra|Daina. Fotó: Gailė Paštukaitė]]</del></div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div>&#160;</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div><del class="diffchange diffchange-inline">A litván zene elsődleges megnyilvánulási formája a ''dal'' (daina). A népi dalkincs gazdag repertoárja a mindennapi élet valamennyi szegmensét felöleli</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">így az ünnepek</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">a családi alkalmak</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">az esküvők</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">táncmulatságok zenéjét</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">munkadalokat</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">katonadalokat</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">gyermekdalokat</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">balladákat és siratókat. A dalok többsége lírai, de az ősi balti hagyományokat felelevenítő epikus énekek is előfordulnak (siratók). A litván népi irodalom különösen gazdag szimbólumokban, sajátos tematikai jellemvonása pedig bizonyos koncepciók erőteljes exponálása (családi kapcsolatok; főképp anya és gyermeke, ill. testvérpár tagjainak vonatkozásában).&lt;br&gt;&lt;br&gt;</del></div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div><del class="diffchange diffchange-inline"> A népi dalanyag legnagyobb részét a Dzukija-régió (Délkelet-Litvánia, a fehérorosz határhoz közeli terület) őrizte meg a maga eredetiségében. Munkadalok, rituális dalok, gyermekdalok, pásztordalok, ritmikus táncdalok, halottsirató (raudok), esküvői siratók (ara) maradtak fenn erről a területről.</del></div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div><del class="diffchange diffchange-inline">&lt;br&gt;&lt;br&gt;</del></div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div><del class="diffchange diffchange-inline"> Az egyszólamúság domináns. Megjelenik a modális [http</del>:<del class="diffchange diffchange-inline">//hu.wikipedia.org/wiki/Diatonikus_hangsor hétfokúság] (leginkább a G</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">A</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">és C, legkevésbé az F alapú). [http://hu.wikipedia.org/wiki/Pentat%C3%B3nia Pentatónia] előfordul, minden bizonnyal a finnugor törzsekkel való kapcsolat hozományaképp. Mind a dallam</del>-, <del class="diffchange diffchange-inline">mind pedig a szövegritmus általában aszimmetrikus</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">a dalokat meglehetős ritmikai gazdagság jellemzi. A kettes</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">hármas és négyes metrumok a legelterjedtebbek</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">nem ritka a heterometria (3/4 és 4/4 váltakozása). Az előadói szabadság nagy, ez a dallamra és a ritmusra egyaránt kiterjed</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">és díszítésben</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">valamint variálásban egyaránt megmutatkozik</del>.</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div><del class="diffchange diffchange-inline">&lt;br&gt;&lt;br&gt;</del></div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div><del class="diffchange diffchange-inline">A legnagyobb számban reprezentált a munkadalok csoportja</del>. <del class="diffchange diffchange-inline">Témájukban a legkülönfélébb munkaalkalmakhoz kapcsolódnak: rozs</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">zab</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">len betakarítási munkái, szántás, szénaforgatás, cséplés, szövés, fonás stb</del>. <del class="diffchange diffchange-inline">Hangterjedelmük szűk (általában terc és kvint között mozog), a domináns szerep a szövegé (recitatív jelleg)</del>. <del class="diffchange diffchange-inline">A munkadalok általában egyszerű dallami modellek ritmikai variációsorozatai</del>. &#160;</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div><del class="diffchange diffchange-inline">&lt;br&gt;&lt;br&gt;</del></div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div><del class="diffchange diffchange-inline">A másik jelentős csoportba a naptári év eseményeivel kapcsolatos rituális vagy ünnepi dalok állnak (jeles napok dalai)</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">melyek gyökerei a kereszténység előtti időkbe nyúlnak vissza (karácsony</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">újév</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">húshagyó kedd</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">húsvét). Sok közülük koreografált: farsangi dalok</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">tavaszhívók</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">tavaszköszöntők</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">szentivánéji dalok</del>, <del class="diffchange diffchange-inline">párválasztó körtáncok maradtak fenn ebből a kategóriából. Zenei jellemzőik azonosak a munkadalokéval.</del></div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>==Kapcsolódó szócikkek==</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>==Kapcsolódó szócikkek==</div></td></tr> </table>

70.129.197.8 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Litv%C3%A1n_n%C3%A9pzene&diff=2375&oldid=prev 2011-05-12T08:21:59Z

<p>‎<span dir="auto"><span class="autocomment">Kapcsolódó szócikkek</span></span></p> <table class='diff diff-contentalign-left'> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <tr style='vertical-align: top;'> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 12., 08:21-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">13. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">13. sor:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>==Kapcsolódó szócikkek==</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>==Kapcsolódó szócikkek==</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Sutartine]]</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Sutartine]] <ins class="diffchange diffchange-inline">&lt;br&gt;</ins></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Litván hangszeres zene és a tánc]]</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Litván hangszeres zene és a tánc]]</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:Litvánia]]</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:Litvánia]]</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:litvánok]]</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:litvánok]]</div></td></tr> <!-- diff cache key fszek_nepzenetar-nepzenetar_:diff:version:1.11a:oldid:2374:newid:2375 --> </table>

80.99.112.234 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Litv%C3%A1n_n%C3%A9pzene&diff=2374&oldid=prev 2011-05-12T08:21:23Z

<p>‎<span dir="auto"><span class="autocomment">Kapcsolódó szócikkek</span></span></p> <table class='diff diff-contentalign-left'> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <tr style='vertical-align: top;'> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 12., 08:21-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">13. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">13. sor:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>==Kapcsolódó szócikkek==</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>==Kapcsolódó szócikkek==</div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">[[Sutartine]]</ins></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Litván hangszeres zene és a tánc]]</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Litván hangszeres zene és a tánc]]</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:Litvánia]]</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:Litvánia]]</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:litvánok]]</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:litvánok]]</div></td></tr> <!-- diff cache key fszek_nepzenetar-nepzenetar_:diff:version:1.11a:oldid:2371:newid:2374 --> </table>

80.99.112.234 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Litv%C3%A1n_n%C3%A9pzene&diff=2371&oldid=prev 2011-05-12T08:18:52Z

<p>‎<span dir="auto"><span class="autocomment">Többszólamúság</span></span></p> <table class='diff diff-contentalign-left'> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <tr style='vertical-align: top;'> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 12., 08:18-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">12. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">12. sor:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A másik jelentős csoportba a naptári év eseményeivel kapcsolatos rituális vagy ünnepi dalok állnak (jeles napok dalai), melyek gyökerei a kereszténység előtti időkbe nyúlnak vissza (karácsony, újév, húshagyó kedd, húsvét). Sok közülük koreografált: farsangi dalok, tavaszhívók, tavaszköszöntők, szentivánéji dalok, párválasztó körtáncok maradtak fenn ebből a kategóriából. Zenei jellemzőik azonosak a munkadalokéval.</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A másik jelentős csoportba a naptári év eseményeivel kapcsolatos rituális vagy ünnepi dalok állnak (jeles napok dalai), melyek gyökerei a kereszténység előtti időkbe nyúlnak vissza (karácsony, újév, húshagyó kedd, húsvét). Sok közülük koreografált: farsangi dalok, tavaszhívók, tavaszköszöntők, szentivánéji dalok, párválasztó körtáncok maradtak fenn ebből a kategóriából. Zenei jellemzőik azonosak a munkadalokéval.</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div><del style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">===Többszólamúság===</del></div></td><td colspan="2">&#160;</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div><del style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"></del></div></td><td colspan="2">&#160;</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div><del style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">A többszólamúság egyeduralkodó formája a ''sutartine''. A szó jelentése összhang, összhangban éneklés. Egyike azon ősi formáknak, amelyekben a költészet, zene és tánc magas szintézise alakult ki. Leginkább Észak-Aukstaitijában, a Neman felső folyásának vidékén volt elterjedt.</del></div></td><td colspan="2">&#160;</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div><del style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">&lt;br&gt;&lt;br&gt;</del></div></td><td colspan="2">&#160;</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div><del style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">A sutartine lehet tisztán énekelt, tisztán hangszeres és vegyes összeállításban előadott is. Kizárólag nők énekelték és táncolták. Jellegzetessége az együttszóló szekund, oldás nélkül. A dallamok két azonos részből állnak, az első rész viszi a szöveget, a második szemantikai tartalmat nélkülöző refrén, ami egy szekunddal magasabban vagy mélyebben szólal meg az előzőnél. Megszólalásának három alapvető módja ismeretes: [http://www.kislexikon.hu/kontrapunkt.html kontrapunktikus], kánonszerű, ill. [http://www.zenci.hu/szocikk/antifona antifonális]. Metruma szinte mindig páros, szövegei munkával, vagy a közösségi léttel kapcsolatosak.</del></div></td><td colspan="2">&#160;</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div><del style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">&lt;br&gt;&lt;br&gt;</del></div></td><td colspan="2">&#160;</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div><del style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">A sutartine mára teljesen kiveszett az előadói gyakorlatból, de a 20. század első felében mintegy 2000 lejegyzés és felvétel készült. Fennmaradtak viszont egyéb, a sutartine-hoz hasonlatos primitív dalok, melyeket szintén csak nők, jellemzően tavasszal, a földeken végzett munka során énekeltek.</del></div></td><td colspan="2">&#160;</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div><del style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">&lt;br&gt;&lt;br&gt;</del></div></td><td colspan="2">&#160;</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div><del style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"> Ugyanezen a területen, valamint Zemaitijában másfajta többszólamú gyakorlattal is találkozhatunk. Ez a tonika-domináns-szubdomináns funkciós rendet követő, két-, ill. háromszólamú diatonikus [http://hu.wikipedia.org/wiki/Homof%C3%B3nia_%28zene%29 homofónia] azonban semmiképpen sem az ősi balti hagyományok továbbörökítője, sokkal inkább egy, az európai sémákat adaptáló többszólamú gyakorlat.</del></div></td><td colspan="2">&#160;</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div><del style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">&lt;br&gt;&lt;br&gt;</del></div></td><td colspan="2">&#160;</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>==Kapcsolódó szócikkek==</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>==Kapcsolódó szócikkek==</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Litván hangszeres zene és a tánc]]</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Litván hangszeres zene és a tánc]]</div></td></tr> </table>

80.99.112.234 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Litv%C3%A1n_n%C3%A9pzene&diff=2367&oldid=prev 2011-05-12T08:03:23Z

<p></p> <table class='diff diff-contentalign-left'> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <tr style='vertical-align: top;'> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 12., 08:03-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">1. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">1. sor:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>===Műfajok, stílus===</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>===Műfajok, stílus===</div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;"></ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">[[Fájl: daina.jpg|bélyegkép|jobbra|Daina. Fotó: Gailė Paštukaitė]]</ins></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A litván zene elsődleges megnyilvánulási formája a ''dal'' (daina). A népi dalkincs gazdag repertoárja a mindennapi élet valamennyi szegmensét felöleli, így az ünnepek, a családi alkalmak, az esküvők, táncmulatságok zenéjét, munkadalokat, katonadalokat, gyermekdalokat, balladákat és siratókat. A dalok többsége lírai, de az ősi balti hagyományokat felelevenítő epikus énekek is előfordulnak (siratók). A litván népi irodalom különösen gazdag szimbólumokban, sajátos tematikai jellemvonása pedig bizonyos koncepciók erőteljes exponálása (családi kapcsolatok; főképp anya és gyermeke, ill. testvérpár tagjainak vonatkozásában).&lt;br&gt;&lt;br&gt;</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A litván zene elsődleges megnyilvánulási formája a ''dal'' (daina). A népi dalkincs gazdag repertoárja a mindennapi élet valamennyi szegmensét felöleli, így az ünnepek, a családi alkalmak, az esküvők, táncmulatságok zenéjét, munkadalokat, katonadalokat, gyermekdalokat, balladákat és siratókat. A dalok többsége lírai, de az ősi balti hagyományokat felelevenítő epikus énekek is előfordulnak (siratók). A litván népi irodalom különösen gazdag szimbólumokban, sajátos tematikai jellemvonása pedig bizonyos koncepciók erőteljes exponálása (családi kapcsolatok; főképp anya és gyermeke, ill. testvérpár tagjainak vonatkozásában).&lt;br&gt;&lt;br&gt;</div></td></tr> <tr><td colspan="2" class="diff-lineno">18. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">20. sor:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A sutartine mára teljesen kiveszett az előadói gyakorlatból, de a 20. század első felében mintegy 2000 lejegyzés és felvétel készült. Fennmaradtak viszont egyéb, a sutartine-hoz hasonlatos primitív dalok, melyeket szintén csak nők, jellemzően tavasszal, a földeken végzett munka során énekeltek.</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A sutartine mára teljesen kiveszett az előadói gyakorlatból, de a 20. század első felében mintegy 2000 lejegyzés és felvétel készült. Fennmaradtak viszont egyéb, a sutartine-hoz hasonlatos primitív dalok, melyeket szintén csak nők, jellemzően tavasszal, a földeken végzett munka során énekeltek.</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>&lt;br&gt;&lt;br&gt;</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>&lt;br&gt;&lt;br&gt;</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div> Ugyanezen a területen, valamint Zemaitijában másfajta többszólamú gyakorlattal is találkozhatunk. Ez a tonika-domináns-szubdomináns funkciós rendet követő, két-, ill. háromszólamú diatonikus [<del class="diffchange diffchange-inline">[</del>homofónia<del class="diffchange diffchange-inline">]</del>] azonban semmiképpen sem az ősi balti hagyományok továbbörökítője, sokkal inkább egy, az európai sémákat adaptáló többszólamú gyakorlat.</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div> Ugyanezen a területen, valamint Zemaitijában másfajta többszólamú gyakorlattal is találkozhatunk. Ez a tonika-domináns-szubdomináns funkciós rendet követő, két-, ill. háromszólamú diatonikus [<ins class="diffchange diffchange-inline">http://hu.wikipedia.org/wiki/Homof%C3%B3nia_%28zene%29 </ins>homofónia] azonban semmiképpen sem az ősi balti hagyományok továbbörökítője, sokkal inkább egy, az európai sémákat adaptáló többszólamú gyakorlat.</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>&lt;br&gt;&lt;br&gt;</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>&lt;br&gt;&lt;br&gt;</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>==Kapcsolódó szócikkek==</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>==Kapcsolódó szócikkek==</div></td></tr> </table>

80.99.112.234 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Litv%C3%A1n_n%C3%A9pzene&diff=2366&oldid=prev 2011-05-12T08:00:55Z

<p></p> <table class='diff diff-contentalign-left'> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <col class='diff-marker' /> <col class='diff-content' /> <tr style='vertical-align: top;'> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td> <td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 12., 08:00-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">1. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">1. sor:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>===Műfajok, stílus===</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>===Műfajok, stílus===</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div>A litván zene elsődleges megnyilvánulási formája a ''dal'' (daina). A népi dalkincs gazdag repertoárja a mindennapi élet valamennyi szegmensét felöleli, így az ünnepek, a családi alkalmak, az esküvők, táncmulatságok zenéjét, munkadalokat, katonadalokat, gyermekdalokat, balladákat és siratókat. A dalok többsége lírai, de az ősi balti hagyományokat felelevenítő epikus énekek is előfordulnak (siratók). A litván népi irodalom különösen gazdag szimbólumokban, sajátos tematikai jellemvonása pedig bizonyos koncepciók erőteljes exponálása (családi kapcsolatok; főképp anya és gyermeke, ill. testvérpár tagjainak vonatkozásában).&lt;br&gt;</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div>A litván zene elsődleges megnyilvánulási formája a ''dal'' (daina). A népi dalkincs gazdag repertoárja a mindennapi élet valamennyi szegmensét felöleli, így az ünnepek, a családi alkalmak, az esküvők, táncmulatságok zenéjét, munkadalokat, katonadalokat, gyermekdalokat, balladákat és siratókat. A dalok többsége lírai, de az ősi balti hagyományokat felelevenítő epikus énekek is előfordulnak (siratók). A litván népi irodalom különösen gazdag szimbólumokban, sajátos tematikai jellemvonása pedig bizonyos koncepciók erőteljes exponálása (családi kapcsolatok; főképp anya és gyermeke, ill. testvérpár tagjainak vonatkozásában).<ins class="diffchange diffchange-inline">&lt;br&gt;</ins>&lt;br&gt;</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div> A népi dalanyag legnagyobb részét a Dzukija-régió (Délkelet-Litvánia, a fehérorosz határhoz közeli terület) őrizte meg a maga eredetiségében. Munkadalok, rituális dalok, gyermekdalok, pásztordalok, ritmikus táncdalok, halottsirató (raudok), esküvői siratók (ara) maradtak fenn erről a területről.</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div> A népi dalanyag legnagyobb részét a Dzukija-régió (Délkelet-Litvánia, a fehérorosz határhoz közeli terület) őrizte meg a maga eredetiségében. Munkadalok, rituális dalok, gyermekdalok, pásztordalok, ritmikus táncdalok, halottsirató (raudok), esküvői siratók (ara) maradtak fenn erről a területről.</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div> Az egyszólamúság domináns. Megjelenik a modális [<del class="diffchange diffchange-inline">[</del>hétfokúság<del class="diffchange diffchange-inline">]</del>] (leginkább a G, A, és C, legkevésbé az F alapú). [<del class="diffchange diffchange-inline">[</del>Pentatónia<del class="diffchange diffchange-inline">]</del>] előfordul, minden bizonnyal a finnugor törzsekkel való kapcsolat hozományaképp. Mind a dallam-, mind pedig a szövegritmus általában aszimmetrikus, a dalokat meglehetős ritmikai gazdagság jellemzi. A kettes, hármas és négyes metrumok a legelterjedtebbek, nem ritka a heterometria (3/4 és 4/4 váltakozása). Az előadói szabadság nagy, ez a dallamra és a ritmusra egyaránt kiterjed, és díszítésben, valamint variálásban egyaránt megmutatkozik.&lt;br&gt;</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">&lt;br&gt;&lt;br&gt;</ins></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div>A legnagyobb számban reprezentált a munkadalok csoportja. Témájukban a legkülönfélébb munkaalkalmakhoz kapcsolódnak: rozs, zab, len betakarítási munkái, szántás, szénaforgatás, cséplés, szövés, fonás stb. Hangterjedelmük szűk (általában terc és kvint között mozog), a domináns szerep a szövegé (recitatív jelleg). A munkadalok általában egyszerű dallami modellek ritmikai variációsorozatai. &lt;br&gt;</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div> Az egyszólamúság domináns. Megjelenik a modális [<ins class="diffchange diffchange-inline">http://hu.wikipedia.org/wiki/Diatonikus_hangsor </ins>hétfokúság] (leginkább a G, A, és C, legkevésbé az F alapú). [<ins class="diffchange diffchange-inline">http://hu.wikipedia.org/wiki/Pentat%C3%B3nia </ins>Pentatónia] előfordul, minden bizonnyal a finnugor törzsekkel való kapcsolat hozományaképp. Mind a dallam-, mind pedig a szövegritmus általában aszimmetrikus, a dalokat meglehetős ritmikai gazdagság jellemzi. A kettes, hármas és négyes metrumok a legelterjedtebbek, nem ritka a heterometria (3/4 és 4/4 váltakozása). Az előadói szabadság nagy, ez a dallamra és a ritmusra egyaránt kiterjed, és díszítésben, valamint variálásban egyaránt megmutatkozik.</div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">&lt;br&gt;</ins>&lt;br&gt;</div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div>A legnagyobb számban reprezentált a munkadalok csoportja. Témájukban a legkülönfélébb munkaalkalmakhoz kapcsolódnak: rozs, zab, len betakarítási munkái, szántás, szénaforgatás, cséplés, szövés, fonás stb. Hangterjedelmük szűk (általában terc és kvint között mozog), a domináns szerep a szövegé (recitatív jelleg). A munkadalok általában egyszerű dallami modellek ritmikai variációsorozatai. &#160;</div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">&lt;br&gt;</ins>&lt;br&gt;</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A másik jelentős csoportba a naptári év eseményeivel kapcsolatos rituális vagy ünnepi dalok állnak (jeles napok dalai), melyek gyökerei a kereszténység előtti időkbe nyúlnak vissza (karácsony, újév, húshagyó kedd, húsvét). Sok közülük koreografált: farsangi dalok, tavaszhívók, tavaszköszöntők, szentivánéji dalok, párválasztó körtáncok maradtak fenn ebből a kategóriából. Zenei jellemzőik azonosak a munkadalokéval.</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A másik jelentős csoportba a naptári év eseményeivel kapcsolatos rituális vagy ünnepi dalok állnak (jeles napok dalai), melyek gyökerei a kereszténység előtti időkbe nyúlnak vissza (karácsony, újév, húshagyó kedd, húsvét). Sok közülük koreografált: farsangi dalok, tavaszhívók, tavaszköszöntők, szentivánéji dalok, párválasztó körtáncok maradtak fenn ebből a kategóriából. Zenei jellemzőik azonosak a munkadalokéval.</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>===Többszólamúság===</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>===Többszólamúság===</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div>A többszólamúság egyeduralkodó formája a <del class="diffchange diffchange-inline">[[:Kategória:</del>sutartine<del class="diffchange diffchange-inline">|sutartine]]</del>. A szó jelentése összhang, összhangban éneklés. Egyike azon ősi formáknak, amelyekben a költészet, zene és tánc magas szintézise alakult ki. Leginkább Észak-Aukstaitijában, a Neman felső folyásának vidékén volt elterjedt.</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div>A többszólamúság egyeduralkodó formája a <ins class="diffchange diffchange-inline">''</ins>sutartine<ins class="diffchange diffchange-inline">''</ins>. A szó jelentése összhang, összhangban éneklés. Egyike azon ősi formáknak, amelyekben a költészet, zene és tánc magas szintézise alakult ki. Leginkább Észak-Aukstaitijában, a Neman felső folyásának vidékén volt elterjedt.</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div>A sutartine lehet tisztán énekelt, tisztán hangszeres és vegyes összeállításban előadott is. Kizárólag nők énekelték és táncolták. Jellegzetessége az együttszóló szekund, oldás nélkül. A dallamok két azonos részből állnak, az első rész viszi a szöveget, a második szemantikai tartalmat nélkülöző refrén, ami egy szekunddal magasabban vagy mélyebben szólal meg az előzőnél. Megszólalásának három alapvető módja ismeretes: [<del class="diffchange diffchange-inline">[</del>kontrapunktikus<del class="diffchange diffchange-inline">]</del>], kánonszerű, ill. [<del class="diffchange diffchange-inline">[</del>antifonális<del class="diffchange diffchange-inline">]</del>]. Metruma szinte mindig páros, szövegei munkával, vagy a közösségi léttel kapcsolatosak.&lt;br&gt;</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">&lt;br&gt;&lt;br&gt;</ins></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div>A sutartine mára teljesen kiveszett az előadói gyakorlatból, de a 20. század első felében mintegy 2000 lejegyzés és felvétel készült. Fennmaradtak viszont egyéb, a sutartine-hoz hasonlatos primitív dalok, melyeket szintén csak nők, jellemzően tavasszal, a földeken végzett munka során énekeltek.&lt;br&gt;</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div>A sutartine lehet tisztán énekelt, tisztán hangszeres és vegyes összeállításban előadott is. Kizárólag nők énekelték és táncolták. Jellegzetessége az együttszóló szekund, oldás nélkül. A dallamok két azonos részből állnak, az első rész viszi a szöveget, a második szemantikai tartalmat nélkülöző refrén, ami egy szekunddal magasabban vagy mélyebben szólal meg az előzőnél. Megszólalásának három alapvető módja ismeretes: [<ins class="diffchange diffchange-inline">http://www.kislexikon.hu/kontrapunkt.html </ins>kontrapunktikus], kánonszerű, ill. [<ins class="diffchange diffchange-inline">http://www.zenci.hu/szocikk/antifona </ins>antifonális]. Metruma szinte mindig páros, szövegei munkával, vagy a közösségi léttel kapcsolatosak.</div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">&lt;br&gt;</ins>&lt;br&gt;</div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div>A sutartine mára teljesen kiveszett az előadói gyakorlatból, de a 20. század első felében mintegy 2000 lejegyzés és felvétel készült. Fennmaradtak viszont egyéb, a sutartine-hoz hasonlatos primitív dalok, melyeket szintén csak nők, jellemzően tavasszal, a földeken végzett munka során énekeltek.</div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">&lt;br&gt;</ins>&lt;br&gt;</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div> Ugyanezen a területen, valamint Zemaitijában másfajta többszólamú gyakorlattal is találkozhatunk. Ez a tonika-domináns-szubdomináns funkciós rendet követő, két-, ill. háromszólamú diatonikus [[homofónia]] azonban semmiképpen sem az ősi balti hagyományok továbbörökítője, sokkal inkább egy, az európai sémákat adaptáló többszólamú gyakorlat.</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div> Ugyanezen a területen, valamint Zemaitijában másfajta többszólamú gyakorlattal is találkozhatunk. Ez a tonika-domináns-szubdomináns funkciós rendet követő, két-, ill. háromszólamú diatonikus [[homofónia]] azonban semmiképpen sem az ősi balti hagyományok továbbörökítője, sokkal inkább egy, az európai sémákat adaptáló többszólamú gyakorlat.</div></td></tr> <tr><td colspan="2">&#160;</td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">&lt;br&gt;&lt;br&gt;</ins></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>==Kapcsolódó szócikkek==</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>==Kapcsolódó szócikkek==</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Litván hangszeres zene és a tánc]]</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Litván hangszeres zene és a tánc]]</div></td></tr> <tr><td colspan="2" class="diff-lineno">18. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">25. sor:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:Litvánia]]</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:Litvánia]]</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:litvánok]]</div></td><td class='diff-marker'>&#160;</td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:litvánok]]</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div><del style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">[[Kategória:sutartine]]</del></div></td><td colspan="2">&#160;</td></tr> </table>

80.99.112.234 http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Litv%C3%A1n_n%C3%A9pzene&diff=2343&oldid=prev 2011-05-11T23:17:11Z

<p>Eltávolította a védelmet a(z) „<a href="/index.php/Litv%C3%A1n_n%C3%A9pzene" title="Litván népzene">Litván népzene</a>” lapról</p> <table class='diff diff-contentalign-left'> <tr style='vertical-align: top;'> <td colspan='1' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td> <td colspan='1' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 11., 23:17-kori változata</td> </tr></table>

Bandolo