Nemzeti törekvések és a népi mozgalom Magyarországon - Laptörténet

Csampai: Levédte a(z) Nemzeti törekvések és a népi mozgalom Magyarországon lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2012-05-21T11:12:14Z

Levédte a(z) Nemzeti törekvések és a népi mozgalom Magyarországon lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

Csampai: Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 196.9.244.39 (vita) szerkesztéséről Bandolo szerkesztésére

2012-05-21T11:12:04Z

Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 196.9.244.39 (vita) szerkesztéséről Bandolo szerkesztésére

196.9.244.39: Phuttharin

2012-05-21T00:21:12Z

Phuttharin

Bandolo: Új oldal, tartalma: „A történettudományban „hosszú 19. század”-nak nevezett időszak folyamatainak elemzése segít megérteni a népzenei mozgalmak kialakulását, ezért megpróbál…”

2011-06-20T06:05:47Z

Új oldal, tartalma: „A történettudományban „hosszú 19. század”-nak nevezett időszak folyamatainak elemzése segít megérteni a népzenei mozgalmak kialakulását, ezért megpróbál…”

Új lap

A történettudományban „hosszú 19. század”-nak nevezett időszak folyamatainak elemzése segít megérteni a népzenei mozgalmak kialakulását, ezért megpróbáljuk sorra venni ezeket. 
A 18. század második felének abszolutisztikus törekvései többek között abban különböztek a korábbi hatalmi rendszerektől, hogy a politikai és gazdasági uralom mellett a szellemi, kulturális szférát is igyekeztek a központi hatalom ellenőrzése alá vonni. Ennek érdekében többek között iskolákat hoztak létre, valamint korlátozták a nyelvhasználatot. Evvel párhuzamosan az ipari forradalom és a gyarmatokról Európába áramló gazdagság elősegítette a polgárság létrejöttét és megerősödését. Az új társadalmi réteg nehezen viselte a tekintély uralmát és a személyes szabadság korlátozását. 
A művészetben ez a romantika korszaka, amelyre egyfelől az ősihez, a mítoszhoz való visszanyúlás, másrészt pedig az individuum, a személyes érzelmek előtérbe kerülése a jellemző. A tudományban is új korszakot nyit ez a század, a történeti szemlélet, a szellemtörténet válik uralkodóvá, majd a század vége felé megszületik a pozitivista szellemtudomány, ami az empirikus adatok gyűjtésén, illetve azok rendszerezésén keresztül igyekszik általános törvényeket felállítani. 
A szellemtörténet kapcsán szintén fontossá válik az egyes nemzetek sorsa, valamint a világtörténelemben játszott szerepük. Ezzel összefüggésben megszületik a nemzetek önrendelkezési jogának az eszméje, ami a polgári demokratikus nemzetállamiság eszméjét vetíti előre. 
Mindezen tényezők hatására Európa szerte erősödni kezdett a nemzettudat és az egyes államok polgárságának azirányú törekvése, hogy saját különálló létét történelmi és egyéb bizonyítékokkal igazolja. Ennek egyik eszköze a nyelvészet lett, ami a nyelvek családfáján keresztül az egyes nemzetek genealógiáját is felrajzolta. 
Ebben a kontextusban hangzott el Herder jóslata, miszerint a magyarság el fog veszni az idegen népek gyűrűjében. Való igaz, hogy a korabeli magyar társadalmi elit kultúrája a birodalmi osztrák kultúrába kezdett beleolvadni. Ezt a folyamatot visszafordítandó, irodalmárok egy köre lázasan keresni és gyűjteni kezdte a magyar nyelv minél tisztábbnak vélt megnyilatkozásait, és meg is találta ezek forrását, mégpedig az addig semmibe vett parasztság körében. A népi írók mozgalma teremtette meg azt a népi ideált, ami aztán a magyar identitás alapja lett az azt követő időszakokban, egészen napjainkig. Fáradozásaik eredményeképpen a század második felére a magyar nyelv visszanyerte anyanyelvi státuszát.

[[Kategória:Magyarország]]
[[Kategória:magyarok]]

←Régebbi változat		A lap 2012. május 21., 11:12-kori változata
1. sor:		1. sor:
−	- ~~Szia!Kf6szf6njfck~~. ~~Hamarosan me9g e9rkezik egy jf3 pe1r film Sajnos~~ a ~~labore1le1s sok idő e9s sok minden kell hozze1 edgy ezt~~ egy ~~Angol ce9g ke9szedti~~. ~~Mi csak~~ a ~~ve1ge1st csine1ljuk~~.	+	A történettudományban „hosszú 19. század”-nak nevezett időszak folyamatainak elemzése segít megérteni a népzenei mozgalmak kialakulását, ezért megpróbáljuk sorra venni ezeket. <br>
		+	A 18. század második felének abszolutisztikus törekvései többek között abban különböztek a korábbi hatalmi rendszerektől, hogy a politikai és gazdasági uralom mellett a szellemi, kulturális szférát is igyekeztek a központi hatalom ellenőrzése alá vonni. Ennek érdekében többek között iskolákat hoztak létre, valamint korlátozták a nyelvhasználatot. Evvel párhuzamosan az ipari forradalom és a gyarmatokról Európába áramló gazdagság elősegítette a polgárság létrejöttét és megerősödését. Az új társadalmi réteg nehezen viselte a tekintély uralmát és a személyes szabadság korlátozását.<br>
		+	A művészetben ez a romantika korszaka, amelyre egyfelől az ősihez, a mítoszhoz való visszanyúlás, másrészt pedig az individuum, a személyes érzelmek előtérbe kerülése a jellemző. A tudományban is új korszakot nyit ez a század, a történeti szemlélet, a szellemtörténet válik uralkodóvá, majd a század vége felé megszületik a pozitivista szellemtudomány, ami az empirikus adatok gyűjtésén, illetve azok rendszerezésén keresztül igyekszik általános törvényeket felállítani.<br>
		+	A szellemtörténet kapcsán szintén fontossá válik az egyes nemzetek sorsa, valamint a világtörténelemben játszott szerepük. Ezzel összefüggésben megszületik a nemzetek önrendelkezési jogának az eszméje, ami a polgári demokratikus nemzetállamiság eszméjét vetíti előre.<br>
		+	Mindezen tényezők hatására Európa szerte erősödni kezdett a nemzettudat és az egyes államok polgárságának azirányú törekvése, hogy saját különálló létét történelmi és egyéb bizonyítékokkal igazolja. Ennek egyik eszköze a nyelvészet lett, ami a nyelvek családfáján keresztül az egyes nemzetek genealógiáját is felrajzolta.<br>
		+	Ebben a kontextusban hangzott el Herder jóslata, miszerint a magyarság el fog veszni az idegen népek gyűrűjében. Való igaz, hogy a korabeli magyar társadalmi elit kultúrája a birodalmi osztrák kultúrába kezdett beleolvadni. Ezt a folyamatot visszafordítandó, irodalmárok egy köre lázasan keresni és gyűjteni kezdte a magyar nyelv minél tisztábbnak vélt megnyilatkozásait, és meg is találta ezek forrását, mégpedig az addig semmibe vett parasztság körében. A népi írók mozgalma teremtette meg azt a népi ideált, ami aztán a magyar identitás alapja lett az azt követő időszakokban, egészen napjainkig. Fáradozásaik eredményeképpen a század második felére a magyar nyelv visszanyerte anyanyelvi státuszát.
		+
		+	[[Kategória:Magyarország]]
		+	[[Kategória:magyarok]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-A történettudományban „hosszú 19. század”-nak nevezett időszak folyamatainak elemzése segít megérteni a népzenei mozgalmak kialakulását, ezért megpróbáljuk sorra venni ezeket. <br>
+- Szia!Kf6szf6njfck. Hamarosan me9g e9rkezik egy jf3 pe1r film   Sajnos a labore1le1s sok idő e9s sok minden kell hozze1 edgy ezt egy Angol ce9g ke9szedti. Mi csak a ve1ge1st csine1ljuk.
-A 18. század második felének abszolutisztikus törekvései többek között abban különböztek a korábbi hatalmi rendszerektől, hogy a politikai és gazdasági uralom mellett a szellemi, kulturális szférát is igyekeztek a központi hatalom ellenőrzése alá vonni. Ennek érdekében többek között iskolákat hoztak létre, valamint korlátozták a nyelvhasználatot. Evvel párhuzamosan az ipari forradalom és a gyarmatokról Európába áramló gazdagság elősegítette a polgárság létrejöttét és  megerősödését. Az új társadalmi réteg nehezen viselte a tekintély uralmát és a személyes szabadság korlátozását.<br>
-A művészetben ez a romantika korszaka, amelyre egyfelől az ősihez, a mítoszhoz való visszanyúlás, másrészt pedig az individuum, a személyes érzelmek előtérbe kerülése a jellemző. A tudományban is új korszakot nyit ez a század, a történeti szemlélet, a szellemtörténet válik uralkodóvá, majd a század vége felé megszületik a pozitivista szellemtudomány, ami az empirikus adatok gyűjtésén, illetve azok rendszerezésén keresztül igyekszik általános törvényeket felállítani.<br>
-A szellemtörténet kapcsán szintén fontossá válik az egyes nemzetek sorsa, valamint a világtörténelemben játszott szerepük. Ezzel összefüggésben megszületik a nemzetek önrendelkezési jogának az eszméje, ami a polgári demokratikus nemzetállamiság eszméjét vetíti előre.<br>
-Mindezen tényezők hatására Európa szerte erősödni kezdett a nemzettudat és az egyes államok polgárságának azirányú törekvése, hogy saját különálló létét történelmi és egyéb bizonyítékokkal igazolja. Ennek egyik eszköze a nyelvészet lett, ami a nyelvek családfáján keresztül az egyes nemzetek genealógiáját is felrajzolta.<br>
-Ebben a kontextusban hangzott el Herder jóslata, miszerint a magyarság el fog veszni az idegen népek gyűrűjében. Való igaz, hogy a korabeli magyar társadalmi elit kultúrája a birodalmi osztrák kultúrába kezdett beleolvadni. Ezt a folyamatot visszafordítandó, irodalmárok egy köre lázasan keresni és gyűjteni kezdte a magyar nyelv minél tisztábbnak vélt megnyilatkozásait, és meg is találta ezek forrását, mégpedig az addig semmibe vett parasztság körében. A népi írók mozgalma teremtette meg azt a népi ideált, ami aztán a magyar identitás alapja lett az azt követő időszakokban, egészen napjainkig. Fáradozásaik eredményeképpen a század második felére a magyar nyelv visszanyerte anyanyelvi státuszát.
-−
-[[Kategória:Magyarország]]
-[[Kategória:magyarok]]